Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

Tallózás szabálysértési iratokban Három szál hatszáz forintért! A Kaposvári Vároál Tanács V. B. nemrég tartott ülésén a ■zabálysértési ügyek múlt évi helyzetéről tárgyalt, örvende­tes a jelentésnek az a megál­lapítása, hogy az előző eszten­dőhöz képest csökkent a fel­jelentések száma, s ez a ta­nács igazgatási osztálya által folytatott következetes, nevelő hatású bírságpolitika eredmé­nye. Mégis,’ amikor dr. Terlaky József igazgatási osztályveze­tővel és dr. Réczey Zoltán fő­előadóval a szabálysértési ügyeket vizsgálgattuk, azt kel­lett megállapítani: az igazga- 1jási osztálynak, együtt a vá­ros minden lakójával, a párt- és társadalmi szervezetekkel tovább kell folytatni az em­berek nevelését, s kialakítani mindenkiben a szocialista együttélés szabályait, a törvé­nyek, rendeletek tiszteletben tartását. Az egyik Ilyen érdekes ügy Koszorú József, Kaposvár, Má­jus 1. utca 76. szám alatti la­kos engedély nélküli építke­zést Koszorú korábbi munka­helyén megismerte a város rendezési terveit, s tudta, ti­los engedély nélkül építkezni. Mégis szoba-konyhás mellék- épületet, garázst épített, s en­gedély nélkül bevezette a vi­zet az épületekbe. A tanács igazgatási osztálya 4000 forintra bírságolta. S hiá­ba fellebbezett Koszorú, a bír­ság összegét helybenhagyták, megállapítva: súlyos szabály- sértést követett el, ezzel gátol­ta a város rendezési tervének végrehajtását — erre a terü­letre 40 lakásos házat tervez­tek ’—, a bírság összege így arányban áll a szabálysértés súlyával. Sokszor a meggondolatlan­ság következménye, hogy em­berek a szabálysértési hatóság elé kerülnek. K. János kapos­vári tervező különböző anya­gúkat segített elszállítani ba­rátjának az Ingatlankezelő Vállalat telepéről. Ott nagyon megtetszett neki egy új, műanyag kuka, s azt barátja tudta nélkül kocsira tette, lakására vitte, s ott használta, amíg a lopás* ki nem derült A t szakértő szerint a kuka értéke 300 Ft, a kiszabott bír­ság összege pedig 1200 Ft. Négy új kukát vehetett volna, ha tette elkövetése előtt gon­dolkodik. Csonka Erzsébet kaposvári lakos is pillanatnyi ösztönének engedve került a szabálysér­tési hatóság elé. Tavaly de­cember 2-án, a város felsza­badulásának évfordulóján a Vörös Hadsereg úti. iskola fa­lán lévő emléktáblára helye­zett koszorúból a zölddel együtt kitépett 3 szál szegfűt, s azt hazavitte. A koszorú tönkrement, de sokkal súlyo­sabb a kegyeüetsértés, melyet Csonka Erzsébet elkövetett Amikor telefonon felszólí­tották, hogy menjen a rendőr­ségre, így válaszolt: »Oké, majd, ha ráérek!-«. A szabály­sértési hatóság előtt viszont már nagyon szégyelte cseleke­detét s megígérte: többet nem tesz ilyet Talán erre fi­gyelmezteti a 600 forint bír­ság is! Két nagyfröccsöt kértek az ellenőrök az Ipar vendéglő­ben. Fizetéskor' derült ki, hogy a felszolgáló 14,60 forint he­lyett 17,60 forintot számolt. — Kérem, nem vagyok hi­bás, a vezető volt a «öntés­ben, ő mérte az italt, s nem közölte velem, hogy elfogyott az olaszrizling, mecseki van a tégelyben. / A szabálysértési eljárás so­rán valóban kiderült, hogy az azóta leváltott vezető, Oh József volt a hibás, s az ár­drágításért 2000 forint bír­sággal sújtották. — Feledékeny voltam, nem szándékosan tettem — mond­ta a tárgyaláson. Nincs jogunk kételkedni en­nek valódiságában, ám az ilyen »feledékenysége t« — a korábbi évek tapasztalatai alapján — némi fenntartással kell fogadni Előfordult olyan eset, hogy más vendéglőkben, italboltokban napokon át.nem közölték »feledékenységbol« a felszolgálókkal, hogy válto­zott é kiszolgált bor ára, mi­nősége, s jó néhány ezer fo­rinttal károsították meg így a vendégeket. Pisztolydörrenésekre riad­tak fel egy alkalommal a Má­jus 1. utca 19. szám alatti ház lakói. Azt hitték, valahol csa­ládi tragédia történt, de aztárf hamar kiderült: Sárzó Vilmos zenész érkezett haza, és riasz­tópisztollyal jelezte családjá­nak hazaértét Csendháborí- tásért akkor megbírságolták. Ez azonban nem használt. Továbbra Is előfordultak éj­szakánként az ittasan rende­zett családi botrányok, a ház lakói nyugalmának megzava­rása, a csendháborítás, ami már a garázdaság fogalmát is kimerítette. Előfordult, hogy a kifogást támasztó lakó ajtajá­hoz pezsgősüveget — persze üresen — hajított, fenyegette, riasztgatta a házban lakókat. A legutóbbi bírság összege 500 forint volt Talán most már lesz nyugalmuk az itt élő családoknak. Említhetnénk még a 2000 forintra bírságolt N. Ferencet, aki lopott deszkából épített magának garázst; T. Józsefet, aki két fiatalkorú társával két zsák sertéstápot lopott, s adta el 200 Ft-ért H. Vincénének. Sokba került a tolvajoknak, a az orgazdának is az »olcsó« táp, mert összesen 4600 forint bírságot fizettek. L. László és E. József fényes nappal a Sza- v badság parki és a posta előtti f nyilvános telefonfülke hallga­tójából szerelték ki a memb­ránt, 300—300 forintjuk bán­ta könnyelműségüket. Befejezésül a budapesti Horváth Erzsébet esetét em­lítjük. Taxit vett igénybe, de a 29 forintos viteldíjat a válla­lat felszólítására és a szabály­sértési hatóság figyelmezteté­sére sem volt hajlandó kifizet­ni. A bírság — 500 forint — megfizetése helyett is inkább azt vállalta, hogy leüli. Nem egyetlen alkalommal teszi, hiszen húszéves kora, ellenére már 18 hónapot ült különböző ügyekért, kezdve az üzletszerű ■kéjelgéstől a közveszélyes munkakerülésig. Nem valószí­nű, hogy hamarosan folytat­hatja csavargó életmódját, mert ismét üzletszerű ké"jel- gésért indult ellene eljárás. Szalai László Találmányt megközelítő újítás Elektronbrigád az Egyesült Izzóban Az elektroncsőgyárban 1971- ben 26 újítást adtak be. Ezek­ből hetet már bevezettek, tíz pedig még kísérleti stádium­ban van. Kilencet el kellett utasítani. Az újításokat össze­sen harminchárom dolgozó nyújtotta be, huszonhármán fizikai, tízen műszaki állo­mányban vannak. Ketten kö­zülük nők. A hét bevezetett újításért összesen 49 ezer fo­rintot fizetett a gyár újítási díj címén. E számok jelentőségét első­sorban igazolja, hogy az elfo­gadott újításokból származó nyereség megközelítőleg 1 millió 200 ezer forint volt Ösztönözni kell Az újítások elfogadásának döntő feltétele a gazdaságos­ság. Ha ezt az eredményt a kalkuláció kimutatja, nincsen akadálya annak, hogy az újí­tást — .egyelőre csak kísérlet­képpen — bevezessék. Az Csökkenő vasipari tevékenység Nagybajomban Tavaly a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet melléküze­mének vasipari tevékenysége értékben elérte^ a 3 952 000 fo­rintot a tervezett hárommillió­val szemben. Az idén »mind­össze« 800 000 forint értékű munkát végeznek. A csökkenés okáról kérdeztük Horváth Gé­za műszaki vezetőt. Ö elmondta, hogy a műhely adja a tsz kombájnosgárdáját is ettől az évtől kezdve. A lét­szám csökkent. Tavaly negy- venhatan, az idén csak har­mincötén dolgoznak itt. A megrendelők száma is meg­csappant. A legfőbb ok azon­ban a magas termékadó. A melléküzem jelenleg ak­nafedőlapokat és csapszekré­nyeket gyárt. A nagykanizsai központú KÖCÍÁZ Vállalat ne­gyedévenként negyvenhat ak- nafedőlapot és háromszáz csapszekrényt rendelt, ennek tesznek eleget. A szövetkezet a növénytermesztésben igyek­szik majd előbbre lépni. ezekből származó nyereség arra indítja a gyár vezetőit, hogy' megteremtsék az újítá­sokhoz, kísérletekhez a felté­teleket, egyszerűbbé tegyék az ezzel járó, nemegyszer túlzot­tan hosszadalmas adminisz­trációt. « Erről beszélgettünk Nagy Lajossal, az elektroncsőgyár igazgatójával, — Vegyük az alapeljárást: egy dolgozó szeretne megcsi­nálni egy újítást. Minden ilyen jellegű kezdeményezésről tu­domást kell szereznie az újítá­si ellenőrnek, s ő meghatároz­za, hogy ki legyen az újítás felülibírálója. A gyár főtechno­lógusa is véleményezi a be­nyújtott javaslatokat, ezután kerül hozzám. Évente 250 ezer normaórát kell megtakarítanunk műszaki fejlesztésből. Ennek 50 száza­lékát az újítások adják. — Szép eredményeket mu­tatnak fel az újítók. Mit tesz a gyár vezetősége az elismeré­sükért? — Az újítások elbírálásának gyorsítására elkészült az új ügyrend, mely az adminisztrá­ciót igyekszik a lehető legrö­videbb időre szorítani. Ter­mészetesen nem minden újí­tónknak tudjuk megadni azo­kat a kedvezményeket, ame­lyekkel a legjobbak élhetnek. Csak két nevet említek, Köcski Lajosét és Wertenbach Gyuláét, ök ketten már több százezer forint nyereséget je­lentő újítási javaslatot adtak be. Eddigi eyedményeik alap­ján teljesen rájuk bízzuk kez­deményezéseik megoldását. A gazdaságosság arányában az anyagi elismerést is megadja a gyár az újítóinak. — És a »hivatalos« műszaki fejlesztők? — Műszaki fejlesztési osz­tályunkon jól képzett, fiatal gárda dolgozik. Nincs azonban lehetőségük arra, hogy a vál­toztatások szükségességét, il­letve lehetőségét olyan gyak­ran és annyi területen tapasz­talják, mint az »autodidakta« újítók. Anyagi elismerés — Hogyan díjazzák az újí­tókat? — Különbséget kell tennünk kisebb jelentőségű és komo­lyabb, nagy nyereséget ered­mény éző újítások között. Az előbbiek bevezetőit is díjaz­zuk, eszmei érték alapján. A jelentős újítások esetében az utókalkuláció egy gazdasági év eltelte után kimutatja, meny­nyi a nyereség a bázisévhez viszonyítva. Ennek az ered­ménynek a függvényében ré­szesedik az újító. Ez középér­tékben 8 százalékra tehető. Az anyagi elismeréssel kapcsolat­ban egy érdekes tapasztalatra figyeltünk fel. Az újítók álta­lában azt várják, hogy az el­fogadást követően gyorsan megkapják az újításért járó díjat. Ez persze nem lehetsé­ges, egyrészt a szükséges ad­minisztráció miatt, de főként azérf, mert csak egy meghatá­rozott kísérleti időszak eltel­tével tudjuk kiszámítani a dí­jazás alapjául szolgáló nyere­séget. — A rendszeresen újítók nem dolgoznak együtt egy-egy feladat megoldásán? — Van a gyárban egy úgy­nevezett elektronbrigád. Olyan dolgozókból áll ez, akik bár­milyen feladatot el tudnak vé­gezni. Benyújtott javaslataik alapján meg kell állapítani, hogy szerencsés kezdeménye­zés volt. Meg kell említenem az »én műszaki fejlesztőimet-«. Azért nevezem őket így, mert az újítók törzsgárdáját alkot­ják, és nagyon eredményesen dolgoznak. Havonta rendsze­resen tartunk megbeszélése­ket, megjelölve azokat a terü­leteket, ahol lehetőség van egy-egy újításra. Néha már egy hónap múlva jelentkez­nek a teljesen elkészített ja­vaslatokkal. Olyan újítónk hl van — Kovács Gffiila mérnök —, aki nagyon magas szintű újítási javaslatot adott be, már-már a találmány szintjét elérőt Beszéltem a gyár első női újítójával, Illés Jánosnéval is. Huszonhat éves, 1964 óta dol­gozója a gyárnak. Ezt mondta: — A termelékenység növe­lését, a minőség javítását, a fokozottabb anyagtakarékos­ságot sok mindennel el lehet érni. Nekem a tranzisztor-áll- ványtörő gépen bevezetett újí­tással sikerült egy sablon használhatóságát jóval meg­hosszabbítani. Korábban egy hónap alatt elkopott és el kel­lett dobni. Mindig úgy érze­tem, hogy a sajátom megy kárba. Az eredmény — Én rendkívül hasznosnak ítélem az újítók tevékenysé­gét — mondta Nagy Lajos igazgató. — Elgondolkoztam a változ­tatás lehetőségén, és örömet okozott a siker — válaszolta Illés Jánosné. A két véleményben benne van az újítások lényege. Hasz­nosnak ítéli a gyár vezetője, mert jelentős a gazdasági ered­mény, a műszaki fejlesztésnek nagyon is hathatós összetevő­je, növeli a termelékenységet. Ha egy gyár vezetősége külön gondot fordít ennek a hasznos mozgalomnak az erkölcsi éí anyagi -támogatására, azt csas példaként lehet állítani más üzemek, gyárak elé. Mészáros Attila Áruforgalmi előadót méterárü-szakvonalra — szakmai gyakorlattal (bolti eladó is) és közgazdasági technikumi végzettséggel fölvesz a VEDITEX Ruházati Kereskedelmi Vállalat, Veszprém, Vörös Hadsereg tér 3. Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezés: személyesen vagy írásban, amelyhez önéletrajzot kérünk. ________ (11831) F IGYELEM ! Az Óbudai Gépipari Szövetkezet 1. számú telepén Marcaliban előnyös feltételekkel vállalja: bolgár és magyar (Rába) gyártmányú elektromos targoncák kis- és nagyjavítását Rövid átfutási idő, 6 hónap garancia! j ____ ^ • . , (1296») N emes György: Dávid es Klotild 3. rész : A lábszára hosszú, izmos. Ni, most felugrott a magasba! í Mi történt vele? Ennyi erővel (csinálhatna egy döuble tourt. : Az Iskolában Karel ilyen já- '■ tékos. De Karel sokkal idő- í sebb. Sokkal, sokkal. Legalább ; tizenhét éves. Dávid meg... > Nem tudom, mennyi lehet. Most eltűnt a fordulóbari. »Vajon holnap eljön-e? Jó vol­tnál Mit csináljak vacsoráig? Anyuci most a vacsorakészí­téssel foglalkozik. Jó volna gyakorolni egy kicsit Előkere­sem az egyik spicc-cipőt. Hoz­tam kettőt is. Ez ellen nem szólhatott anyuci. Paula néni szerint kút óra gyakorlás a legkevesebb. Nyáron is. Becsukom az ajtót, ledobom a ruhát. Úgyis kimelegszem. Alapállás. Lépések. Forgás. Lépések, Forgás. Újra forgás. Nem, a forgás nem megy. Kár, hogy itt nincs korlát, De jó ez a hosszúkás toalett-tükör! Jól ellenőrizhetem magam. A kar­mozgásom elég jó. A kézfej- és ujjmozgásom is. Paula néni ezt mindig megdicséri. Még csupasz a hónom alja. Ez jó, nincs gondom a borotválásra. Azért másutt már nem vagyok csupasz. És már mellem is van. Én tudom, hogy minden­nap több. Kicsi még, de tudom, hogy éjszaka csöndben nő ... Csak olyan akarok lenni, mint Gertrud, ö tizenöt éves korá­ra már kifejlett nő lett. Ami­lyennek egy izmos baleriná­nak lennie kell. Hol vagyok én még tőle? De hát ráérek. Még két évem van hozzá ... Nem is egészen kettő. Csak huszonkét hónap. Ó, tudok-e én valaha is any­nyit, mint ő? Olyan spicc- allegrókat? Meg arabeszket. Karel szerint bennem is meg­van a lehetőség. Karel nincs olyan szép fiú, mint Dávid. Dávid lesütötte a szemét. Milyen félénk és mégis milyen férfias. Milyen izmos a nyaka. Látszott az ing kihajtójából. Biztosan a sok fújástól olyan izmos. A fúvósoknak izmos a nyakuk, tudom. Ahogy nekünk izmos lesz a lábunk. Apuci azt írta, hogy Gert- rudnak nem szabad férjhez menni. Akinek férje van, nem kap szerződést. Nálunk ilyen szabály nincs. Primusz Dóra még gyereket is szült. Ez azért furcsa. Az is furcsa, hogy Dávid még nem hallott ilyen nevet. És az nem furcsa, hogy őt Dávidnak hívják? Ha holnap nem jön el, én megyék oda. Át az erdőn, a hegygerincen. Ejnye, elaludtam! Egyedül vagyok a házban. Anyu teg­nap apa után utazott. Otthon folytatja a gyakorlást, mondta. Ez igaz, otthon is gyakorol­hat. De Itt sokkal nagyobb a csönd ... Féltékeny, erről van szó. Engem a szomszédokra bí­zott, hogy időnként nézzenek rám. Károly bácsi nagy me­zőgazdasági szakértő. Állator­vos volt, de most már nyuga­lomban van. Állatokkal vi­szont már nem foglalkozik. Nagyon öreg, tán még hatvan­évesnél is több. Lilian néni hozzá képest roppant fiatal. Szerintem legalább húsz év­vel fiatalabb, ha nem huszon­öttel. Anyunál is fiatalabb. És nagyon kedves, -szívélyes asz- szony. Ma még volt tegnapról ebéd, de holnap —- megígérte — ő főz nekem- Mákos metél­tet, mert tudja, hogy azt »na­gyon szeretem. Ma olajban sült krumpli volt, egy vájdlinggal, ezt még anyu csinálta. És hozzá nyers paradicsom. Nagyon beehet­tem, mert ebéd után képtelen voltam ébren maradni. El­aludtam. Furcsát álmodtam. Klotild- dal álmodtam. A nyitott ab­laknál állt, aztán hirtelen meg­fordult. Kitárta a karját, és szinte repült felém. (Folytatjuk) Q SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, ItTL mártása tX

Next

/
Oldalképek
Tartalom