Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
Figyelmeztető év után Szervezettebb munkát Ha csupán a számok tükrében vizsgálná bárki a Kapós- mérői Építőipari Ktsz-t, elégedetten állapíthatná meg: a szövetkezet évek óta dinamikusan fejlődik, egyre nagyobb feladatokat vállal magára a megye építőipari munkáiból és a szolgáltatásokból is. Kevesebbet, jobb minőségben — Szövetkezetünk termelési értéke egy év alatt húszmillió forinttal emelkedett, s tavaly elérte a 44 milliót. Különösen az építőiparban volt számottevő az emelkedés: 19 millióról 36 millióra. Év közben azonban rájöttünk, hogy ezt az ütemet nem tudjuk tartani, hiszen több mint ötszáz munkahelyen dolgoztunk, gyakran kevés volt az anyag, nem volt elegendő szakemberünk sem. Noha nyereségünk az előző évinek kétszerese lett, túlságosan magas volt a befejezetlen munkák értéke, egy-egy megkezdett munkában a szövetkezet elfekvő pénze. Stier Tibor elnök beszámolójában elmondta: gyakran nem csupán az anyaghiány gátolta egy-egy munka határidőre történő befejezését, hanem a szövetkezeten belüli szervezetlenség és a fegyelmezetlenség is. Előfordult, hogy az építkezéseket irányító művezetők, brigádvezetők nem ismerték a terveket, kevesebb anyagot rendeltek, s emiatt az emberek napokig tétlenül ácsorog- tak vagy kártyáztak. Sőt, előfordult, hogy a szövetkezet ellenőrzési bizottsága néhány embert nem a munkahelyén talált, hanem a közeli kocsmában. — Az idén kevesebb munkát vállalunk, s arra törekszünk, hogy jobb minőségben, határidőre befejezzük azokat — mondotta az elnök, s ezzel az I állásponttal egyetértünk mi is. Hallgattak a példái mutatók! Érdeklődéssel vártam a közgyűlés vitáját, hiszen a szövetkezet néhány részlegénél tapasztalni, hogy nem a túlzott vállalásra, hanem a hatékony, a tervszerű és fegyelmezett munkára törekszenek. Jónak mondható a munkaverseny is, a szocialista címet elnyert, illetve azért küzdő brigádok száma tizenegyre emelkedett. A felszólalók többsége viszont nem arról beszélt, hogy mint javíthatnának a munkán, hanem másokban, elsősorban a szövetkezet vezetőiben, a műszaki vezetőkben keresték a hibát, s a határidők elcsúszását az anyaghiánnyal magyarázták. Mindössze ketten szóltak olyan szellemben, mint az várható egy ilyen kispiari termelőszövetkezet szocialista közösségétől. Egyikük a sáros udvar társadalmi munkában történő le- betonozását javasolta, másikuk pedig azt kérte: becsüljék jobban egymás munkáját, védjék jobban a szövetkezet vagyonát, s ezzel valamennyiük érdekét. Fegyelmezések, maszekolások Nem hangzott el azonban szó az érdekeltek részéről, mi az oka annak, hogy a szállítórészlegnél kétszeresére emelkedtek a szállítási költségek, gyakori az üzemanyaglopás, s emiatt több embert kellett fe- gyelmileg felelősségre vonni, sőt elbocsátani. Hallgattak arról is, hogy nyáron jó néhány kőműves, amikor a legtöbb munkalehetőség volt — az időjárás és az anyaghiány sem gátolta őket .—, kevesebbet keresett, mint az őszi szezonban! Pedig az elnök utalt erre a beszámolójában. — Szövetkezetünk dolgozói Követésre méltó példa »Mostanában a hétfői napokon nem szűrődik ki fény az italbolt ablakán, mégis forgalmas a magyaregresi utca. Férfiak, nők, idősebbek és fiatalok kisebb csoportokba verődve a Dózsa György utcai párt-klub felé ballagnak.« — így kezdi levelét Ver ez Géza olvasónk, majd beszámol arról, hogy Ma-gyaregresen milyen példás módon, tartalmasán szervezték meg a falu és a szövetkezet vezetői a téli politikai oktatásit. Sorait köszönettel fogadtuk, elsősorban azért, mert olyan figyelemreméltó tényeket közöl, amelyek valóban követésre méltóak. Magyaregresen sikerült megtalálni az oktatásnak, a továbbképzésnek azt a formáját, amely megmozgatja az emberek érdeklődését, és hétfőnként minden biztatás nélkül legalább ötvenen-hatva- nan összejönnek a pártklubban. »Hét órára mindig megtelik a terem, és minden szempár Szép Istvánra, a szövetkezet elnökére irányul — írja Vercz Géza. — Az ő szavai nyomán bepillantást nyernek a jelenlevők hazánk gazdasági életébe, -képet alkothatnak a termelőszövetkezetek és a népgazdaság egészének kapcsolatáról, de úgy, hogy az országos adatok mellett mindig ott vannak a helyi termelőszövetkezet mutatói, eredményei, gondjai. Jóval elmúlik nyolc óra, mikor az előadás után megkezdődik a vita, kérdések záporoznak, vélemények hangzanak el. Aztán a kérdések megválaszolása után rendszerint külön vitacsoportok alakulnak; Paizs János párttát- kár. Szabó János tanácselnök külön-külön beszélget egy-egy csoporttal, a hozzájuk fordulókkal. Azzal az érzéssel, megyünk hazafelé rendszerint tíz óra körül, hogy egy lépéssel előbbre jutottunk, tájékozottabbak lettünk — és ez imádén szempontból egyre fontosabb napjainkban.« A tájékozottság nélkülözhetetlenségéről, egy-egy közösségen belül az információs rendszer megjavításáról sok szó esik mostanában. A ma- gyár-egresi téli oktatás e téren is példa; sikerült megtalálni azt a módot, hogy ezek a hétfői összejövetelek ne formális találkozások légyénél-:, hanem valóban arról -essen szó, ami érdekli, foglalkoztatja az embereket. körében is elharapózott a szabad szombati, vasárnapi maszekolás, munkavállalás, melynek következménye: munkahelyükön pihenik ki a maszekolás fáradalmait! Jó lett volna hallani a szocialista brigádok, a ktsz kommunistáinak véleményét, amint elítélik ezt a szemléletet, a maszekmunkát, a rossz minőségű munkát, ami miatt gyakori a szövetkezet hírnevét rontó panasz, sok a garanciális javítás! Nem szabad erőn leiül! Érdekes gondolatokat mondott el felszólalásában Biczó Péter, a KISZÖV elnöke. — Erőn felül vállaltak feladatokat az építőiparban, a lehetőségnél és a tervezettnél is magasabb fejlesztést értek el. A jövőben a hatékonyabb, tervszerűbb és szervezettebb munkára kell törekedni, arra, hogy minél kevesebb legyen a ktsz jó hírét rontó minőségi kifogás, az áthúzódó, befejezetlen munka. Anyagi érdekeltség — példamutatás A közgyűlésen nem hallatták szavukat, ezért később beszélgettem Sprigmann János és Marosvölgyi János kőműves szocialista brigádvezetőkkel. Mindketten törzsgár data gok, munkájukkal, példamutatásukkal tekintélyt vívtak ki társaik között. Marosvölgyit most választották például a ktsz vezetőségébe, eddig az ellenőrzési bizottság tagja volt. — Az anyaghiány valóban gátolt bennünket, azonban a tervszerűbb, szervezettebb munkával, a tervek alaposabb ismeretével, a hanyagul dolgozók anyagi felelősségre vonásával, illetve a jól dolgozók bérének növelésével — mint a festőrészlegben is teszik — előbbre léphetünk. — Figyelmeztető, tanulságos év volt ez a szövetkezet kommunistái számára is — mondotta Porga Géza párttitkár. — Eddig is arra törekedtünk, hogy minden jelentősebb részlegünknél, munkahelyünkön legyenek, dolgozzanak kommunisták. Most mindenkitől azt várjuk: azok legyenek a hangadók — köztük kommunistáink —, akik becsületes, jó minőségű munkájukkal magukénak érzik a szövetkezetét. Arra ösztönözzük a szövetkezet vezetőit, tagságát, hogy a fegyelemsértőket ,a maszekolást előbbre- tartókat távolítsák el sorainkból, mert ezzel csak erősödik, feladatának minél alaposabb ellátására alkalmasabbá válik a szövetkezet. Szalai Láizló ••IJJ Hetesen „valami készül A hetesi Egyesült Erő Tér- héz időszakban álltak helyt a — Egyrészt létrehozunk egy melőszövetkezet azok közé a mezőgazdasági üzemek közé tartozik, melyekben mindig zöld út nyílt a termelés hatékonyságát segítő javaslatoknak, az újat akarásnak. De ilyen nagy lépésre talán még egyszer sem szánták el magukat, amilyenre most készülnek. Az átszervezések céljáról, végrehajtásának módjáról kérdeztük Varga Sándor elnököt. — Két alapvető célunk van. Az egyik: az önkormányzat jobb érvényesülését szeretnénk elősegíteni a tsz-demok- rácia továbbterjedésével, hatékonyabb érvényesítésével, másrészt pedig a nemzedék- váltás zökkenőmentességét alkarjuk biztosítani. — Hogyan sikerül ennek eleget tenni? Mi a járható út? — Nálunk ezek a változások nem tegnapról vagy teg- napelőttről számítódnak. Megvalósításuk sem megy máról holnapra. Betartjuk a fokozatosság elvét. Nagy gazdaság vagyunk, 6700 holdon gazdálkodunk. Ahhoz, hogy a tagság magáénak érezze ezt a nagy gazdaságot, szükség van ezekre a változásokra. Jól felkészült szakapparátusra kell szert tennünk. A szakember- gárda kialakításával évek óta tervszerűen foglalkoztunk, s hozzátehetem: eredménnyel. Fiatal, végzett emberek kellenek. Miért? A tagság fele nyugdíjas, a régi parasztságot felváltja az új generáció. A vezetőknek is fiataloknak kell tehát lenniük, hogy szót érthessenek egymással. Természetesen a nemzedékváltási gond ugyanúgy jelentkezik vezetőségein belül is, mint a tagságnál. Az idősebb vezetők elfáradtak — valljuk be. Netsz megalakulásától a megszilárdulásig. A fiatal mezőgazdász pedig tele van energiával, nagyüzemi módszeréket tanult. Lehetőséget kell neki adni. örülnék, ha bizonyíthatnak, erről meggyőződtem. — Mi lesz az idősebb szakemberekkel? — Ahogy mondtam: hosszú idő óta folytattunk következetes munkát. Nagyon kevés idősebb ember van szakembereink között. Akik pedig — mint jómagam is — közelebb vannak az ötvemhez, mint a negyvenhez — fiatalos gondolkodásúak, az új mellett vannak. A követelmény az lesz, hogy ezeknek a szakembereknek a maguk szakágán belül önállóan kell gazdálkodniuk. Nő a felelősségük, de ezzel párhuzamosan lehetőségeik is bővülnek. Hosszas vizsgálódás után jutottunk ahhoz az általános érvényű megállapításhoz, hogy a fiatal akkor tud hatékony munkát kifejteni, ha önállóan gondolkodhat. — Az üzemegységi rendszer keretei ennek — úgy vélem — nem felelnek meg. — Mi is így éreztük. Az átmeneti időszakban az üzemegységi rendszer nagyon jó volt. De egyre idejétmúltabb lesz. Elképzelésünk megszületett, kidolgoztuk. De csak akkor léptetjük életbe, ha már minden feltétel adott lesz. Nem napokban, hanem hosz- szabb távlatokban gondolkod- dunk. Az új rendszerre teljességében a jövő év elején térünk át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy-egy területen már az idén nem is lé-, pünk előre. — Mi az új rendszer lényege? Új varrógépek a ruhagyárban Egyszerre három műveletet végez az új PFAFF német varrógép a Kaposvári Ruhagyárban. A nadrágok varrásánál a két anyagot középen összevarrja és a két végét eltisztázza. A gyár két gépet helyezett üzembe. üzemgazdasáigi csoportok, melynek szakmailag jól felkészült szakemberekből kell állnia. A csoportot egy közgazdász vezeti majd. Helyet kap benne egy agrármérnöki végzettségű üzemgazdász is. Célunk az, hogy az információkat rendszerezzék, s ezeket a tervkészítésnél, illetve annak megvalósításánál hasznosítsák. De feladatuk lesz az is, hogy megfelelően informálják a szövetkezet tagságát A »menetközben:« önköltségszámítást havonta végzik majd. Egyes növénytermesztési ágaikban azonnal tudnak információt adni a szűkített önköltségről. Az információáramlás tehát kétirányú lesz. — Ez az egyik oldal. Lássuk a másikat. — A fiatal szakembereket évek óta a megoldandó feladatra készítjük fel. összesen nyolc ágazatot alakítunk ki. Az állattenyésztésnél már ebben az évben érvényesül az új rendszer. Külön felelőse lesz a sertés-, illetve a szarvasmarhatartásra berendezett telepnek, a tenyésztésnél: szintén. Lesz takarmánygazdálkodási csoportunk is. A feladat a növénytermesztésben ugyancsak világos. Létrehozzuk ezt az ágazatot, de mellette a növényvédelmi és öntözési ágazatot is. Fő ágazat lesz a gépesítés gépészmérnöki képesítésű vezetőivel, s a javítási részleg. Ez az önállósággal felruházott egység adja majd a gépet az ágazatoknak önelszámolással. A kereskedelem szintén kis egész lesz. Természetesen rá ni: vár még egy sereg részletkérdés kidolgozása. Minden munkaterületnek helyt kell állnia, ez azt hiszem kitűnik az eddig elmondottakból. Meg akarjuk azt szüntetni, hogy három-négy szakág húzza vissza a sikeresen gazdálkodót. Ha akadozik a gépezet, látni akarjuk: melyik részét kell olajozni. — Hogyan fogadja a tagság a reformokat? — Több közgyűlésen, illetve részközgyűlésen szerepelt ez már témaként. Úgy érezzük: mellettünk állnak. Három üzemegységünkben hatszáz ember szavazott a vezetőség mellett. A törzsgárda kialakítása is egyszerűbbé válik ágazatonként, hiszen mindegyik arra törekszik majd, hogy saját területén biztosítsa az állandó létszámot. A tagság érdeke találkozik az üzemérdekkel. Természetesen nagy szerep vár még a vezetőségre és a pártalapszervezet tagjaira, hogy részleteiben is megismertessék az emberekkel a terveket. A »laza« vezetés ideje lejárt. A szabályozók is a hatékonyabb munkavégzés felé orientálják a termelőszövetkezeteket. Leskó László Jól kezdődött a könnyűipar rekonstrukciója — jelentette be tegnapi sajtóértekezletén a Parlamentben Keserű Jánosné miniszter A IV. ötéves terv 24—25 milliárd forintra tervezett könnyűipari rekonstrukciója a múlt évben már megkezdődött, s mintegy 12—13 milliárd forint értékű beruházást jóvá is hagytak. Eredményeként a tervidőszak végén 20 milliárd forint értékű áruval többet termel majd a könnyűipar. 40—42 százalékkal lesz több a textilruházati cikk. Nagyobb lesz a korszerű termékek aránya is. A textil- és textilruházati iparban mindenütt a nagyobb vállalatokat érinti a rekonstrukció. Az automata szövőgépek aránya megkétszereződik, a széles textíliák gyártására alkalmas gépek kapacitása pedig háromszorosa lesz a jelenleginek. Az új filmnyomógépekkel gazdagabb mintájú árut tudnak készíteni. A cipőiparban a 2,7 milliárd forint értékű beruházásnak csaknem a felét már megkezdték. A jobb gépek — és a javuló munkafegyelem — lehetővé teszik a jobb minőségű áru előállítását. A rekonstrukciós programban eddig a legnagyobb eredményt a bútoripar érte el. Elkészült a Kanizsa BútorgyárHárom kérdés a könnyűipari miniszterhez Jó! kezdődött a rekonstrukció Keserű Jánosné sajtóértekezlete új üzeme, ahonnan évente 300 millió forint értékű lakberendezéssel több jut majd az eddiginél az üzletekbe. Határidőre megvalósult a többi bútoripari beruházás is. Még ebben az évben befejeződik a zalai, a székesfehérvári és az Agria bútorgyár építkezése. A nyomdai par rekonstrukciója viszont ebben az évben kezdődik. Az egyéves késést a jó előkészítésre igyekszik felhasználni. öt év alatt nem kevesebb, mint 2,6 milliárd forintot fordítanak elsősorban a könyvet, a folyóiratot és napilapokat előállító nyomdák bővítésére. A tanácsi nyomdák új rotációs gépeket helyeznek üzembe. A papíripar rövidesen befejeződő nagy beruházásai révén javul a papírellátás. A sajtóértekezleten a Somogyi Néplap munkatársának kérdései így hangzottak: — A rekonstrukció meg valósítása milyen változást jelent a hárommdssakos üzemekben, segit-c majd a munkaerőgondok megoldásában? — Az éjszakai műszakokat nem tudjuk megszüntetni — válaszolta Keserű Jánosné. — A termelékenyebb gépek kihasználása is indokolja a fenntartását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nők, különösen a családos, több gyermekes anyák éjszakai műszakban való foglalkoztatását ne csökkenthetnék az üzemek. A társadalmi törekvések, hogy a nőket, a több gyermekes anyákat lehetőleg éjszaka ne foglalkoztassák, nem mindig kapcsolódik a család elképze- i léséhez: az éjszakai munkáért járó pótlék ugyanis emeli a jövedelmeket. A jelenlegi szakmunkásgondok megoldásában az új ösztönző rendszertől és a vállalatok törekvéseitől várunk javulást. Foglalkozunk a textilipari szak- középiskolában végzettek technikusi képesítését biztosító vizsgarendszer bevezetésével is. — A rekonstrukció során mikorra várható a hiánycikknek számító gyermekszobabútorok iránt megnyilvánuló igények kielégítése? Gondoltak-e a fiatal házasokra, mikor kaphatnak olcsóbb bútort? — A gyermekbútorokban valóban nagy a hiány. Javulást 1973-tól várhatunk. A fiatal házasok részére nagy lendülettel kezdett gyártani olcsóbb bútort a BUBIV és a Tisza Bútorgyár. Már a második félévben 15 féle kerül forgalomba ezeknek a gyáraknak a termékeiből. — Hogyan ítéli meg az új kaposvári nyomda építési ütemét, lehetőségeit? — Nemrég foglalkoztam vele. Tudom, hogy valamivel többe kerül a tervezettnél. Én azt javasoltam, hogy egyes, a termelést szorosan nem érintő építési beruházásokat halasz- szanak későbbre, vagy pedig próbáljanak más helyről olcsóbban gépeket vásárolni. Sajnos, több pénzt mi nem tudunk biztosítani. Keserű Jánosné értékelte a könnyűipari ágazathoz tartozó üzemek múlt évi gazdálkodását is. Elmondta, hogy kedvezően alakult a termelékenység. A terv célkitűzéseinek megvalósítása nemcsak az egyes iparágakban, hanem az egyes vállalatoknál is másként alakult. A ruházati iparban — kevesebbet kért a belkereskedelem — igyekeztek a termelést exportra átállítani. Igaz, ez nehéz feladatot jelentett a vállalatok számára, de többségük sikerrel oldotta meg. A múlt évi tapasztalatok még inkább meggyőzték a vállalatokat arról, hogy azok vannak kedvezőbb helyzetben, amelyek több piacra szállítanak, s mindenhová megfelelő árut tudnak vinni. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 5.3 milliárd forint nyereséget értei: el, s a könnyűipar 18.2 napnak megfelelő részesedést oszt átlagosan. Az ágazat idei feladatairól szólva elmondta, hogy 7.2 százalékos termelés- növekedést Irányoztak elő. Az átlagosnál jobban nő a termelés a kötszövő-, a ruha-, a bútor- és a nyomdatoarban. Az árua'ao összességében fedezi az igényeket, é választék összetéte'e azonban mAa nem rnindia lesz azonos a kívánttal. Várbalóan k^vosebs lesz a kötőt1 áru. a r-y: •->* a kabátszö’-et és a női divatcipő. K. I. SOMOGII NÉPLAP I fcsatahaA 1972. mareusa U. j
