Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

Tavaszi ruha - Párizsból í: >< ' y\ : s- '■>) < •• % , z­MilS Egy szép tavaszi modell: jerseyből készült piros-tengerész- kék-fehér keresztcsíkozású kabát, ugyancsak jerseyből ké­szült tengerészkék nadrággal. Mi a írontátvonuiás? Régóta ismeretes, hogy az időjárás az egészséges ember közérzetét, kedélyét, összpon­tosító és teljesítő képességét befolyásolja, de még nagyobb a hatása a betegekre. Már Hippokratész ógörög or­vos — a tudományos orvostan megalapítója — több mint 2000 évvel ezelőtt ezt írta: »Ha va­laki helyesen akarja folytatni orvosi gyakorlatát, fel kell is­mernie, hogy milyen hatással vannak az évszakok az embe­rekre .. .« A kórházakban dolgozó or­vosoknak feltűnt, hogy nem egyszer rövid idő alatt több, hasonló vagy azonos betegség­ben — például agyvérzésben — szenvedő embert szállítanak a kórházba. A pedagógus megfigyelései is bizonyítják, hogy a tanulók teljesítményét is befolyásol­ják az időjárásváltozások. Erő­sebb meleg beáramlás alkal­mával egész osztályok szóra- kozottak, figyelmetlenek, túl­zottan élénkek lesznek. Ismeretes, hogy bizonyos időjárási tényezők hatására a reumás betegek fájdalmai fo­kozódnak, fájdalom jelentke­zik az amputáltak végcsont- J jaiban vagy az operáltak mű- } téthegeiben. : Statisztikai adatok is bizo- ; nyitják, hogy egy-egy frontát- | vonulás idején halmozódnak a közlekedési és munkabalese­tek, növekszik a szív- és ér­rendszeri s egyéb megbetege­désben szenvedők elhalálozá­sának száma. gyökerei messze visszanyúlnak a történelembe, az ilyen irá­nyú tudományos kutatások új- keletűek, eredménnyel bizta­tók, és számíthatnak az orvos- tudományban való alkalma­zásra, elterjedésre és sikerre. A vizsgálódások során klíma­kamra segítségével mindenfé­le időjárást meg lehet terem­teni, és laboratóriumi feltéte­lek között lehet megfigyelni hatását az emberi szervezet­re. Bármilyen új eredményeket is hoznak majd a biometeoro­lógiai kutatások, idegessé­günkért, balsikereinkért, rossz teljesítményünkért, a balese­tekért és az öngyilkosságokért nem tehetjük felelőssé kizáró­lag az időjárást. Ennél fonto­sabb, hogy saját magunkat minél jobban megismerjük, életmódunk rendellenességeit kiküszöböljük. Pihenéssel igye­kezzünk esetleges felfokozott érzékenységünket megszün­tetni, s kiegyensúlyozott testi és lelki egészségre szert tenni. Dr. V. S. Pasztőrözés — házilag Mindennapi italunk, a tej Nem tartozunk a sok tejet és tejterméket fogyasztó országok közé, pedig a tej ná­lunk is olcsó és könnyen hoz­záférhető élelemnek számít. Akkor hát mi a kerékkötője a tej- és a tejtermékfogyasztái erőteljesebb növekedésének? És mi a magyarázata annak, hogy falun, tanyán kevesebb tejivó, illetve tejterméket fo­gyasztó akad, miiít városon? A választ kérdésünkre így fogalmazta meg az egyik ter­melőszövetkezet traktorosa: — Aki nehéz fizikai munkát végez, az a tejtől egy óra alatt megéhezik. Márpedig a trak­tor nyergében nem lehet lép- ten-nyomon étkezési szünetet tartani. Én ezért nem vagyok híve a tejfogyasztásnak. De ha a feleségem túrós vetést süt, abból egy tepsire valót is meg tudok enni. Valóban igaz, hogy a tej, a túró, a tejföl, de a sajt sem laktat, s így viszonylag hamar jelentkezik az éhségérzet. En­nek magyarázata kézenfekvő: a tej és a tejből készült úgyne­vezett sovány termékek köny- nyen emészthetőek. Táplálóak, de a hízást nem segítik elő, sőt: soványító hatásuk van. Jó tudni, hogy a fóliába csomagolt, fél- és egyliteres zacskós tej az egész országban pasztőrözött állapotban kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a zacskós tej forralás nélkül felhasználható és fo­gyasztható. A pasztőrözés azonban nem gátolja meg a tej savanyodását, ami különö­sen a melegebb idők beköszön­tése után okoz sok kellemet­lenséget. Más a helyzet a hu­szonöt literes kannákban for­galomba kerülő »kannatejjel«. Ezt és a termelőtől közvetlenül vásárolt tejet is — fogyasztás előtt — mentesíteni kell az úgynevezett vegetatív csírák­tól és betegséget okozó bakté­riumoktól. Hogyan végezzük ezt a mentesítést? Lehetőleg ne a hagyomá­nyos módon, forralással, ha­nem házilag is megoldható pasztőrözéssel. A frissen, ki­fejt, illetve kannában forga­lomba hozott tejet palackba öntjük, a palack száját tiszta vászon- vagy gyolcsdarabbal lekötjük. Ezt követően egy nagyobb fazékba ^izet teszünk, a fazék aljára pedig zsebken­dő nagyságú ruhát helyezünk és a tejesüveget a nyakáig vízbe merítve a fazékba állít­juk. A vizet azonban nem szabad forrpontig melegíteni. Elégséges, ha 75—80 C fok­ra melegítjük, s a tejet a for­ró vízben 10—15 percig állni hagyjuk. A következő teendő, a tejet a palackból kiöntve hirtelen lehűtjük. Ha viszont nyomban fogyasztani akarjuk, elegendő a pasztőrözött tejet az ivás hőmérsékletére lehűte­ni. A pasztőrözésnek ez a mód­ja nemcsak egyszerű, hanem tápanyagkímélő is. És ezen túlmenően az a jelentős elő­nye, hogy így sohasem fut ki a lábasból a tej, s nem telik meg kellemetlen szaggal a konyha. A forralásnak több a hátránya, mint amennyi előnyt ezzel az egyszerűnek vélt mű­velettel biztosítani tudunk. Ha a tejet 100 fokra hevítjük, meg­változik a tej kémiai összeté­tele is. Az albumin és a glo­bulin (a tej fehérjéi) megal­vad, s a szervezetünk részére hasznos vitaminok többsége elpusztul. Ez azt jelenti, hogy a tej tápértékének 20—30 szá­zalékát veszíti el. Ha nincs módunk a pasztő­rözésre, az esetben csak az el­ső felhabzásig melegítsük. A tej szódázása (szódabikarbóna) meg a forralásnál is több kárt okoz, tehát a tartósításnak ezt a módját se alkalmazzuk! A Szorít a cipő Ha a fiú kinövi a nadrág­ját, a lány a szoknyáját, azon­nal észrevesszük, leengedjük — ha még lehet —, vagy be­iktatjuk a következő havi ki­adások közé: új nadrág, új szoknya. De ha a cipőjét növi ki a gyerek, azt nem vesszük észre olyan könnyen. S mert naponta viseli, ő sem érzi, hogy rövidebb lett, nyomorít­ja a lábát. A szűk cipőben a lábujjak összepréselődnek: bőrkemé­nyedések, tyúkszemek kép­ződnek, s a láb formája is elváltozik. Ellenőrizzük gyak­rabban a gyerek cipőjét! A növekedés tempója nem egyenletes. Sokszor általában egy-egy fél évig megfelelő a cipő mérete, de van olyan idő­szak is, hogy három hónap múlva már újat kell venni. HARMAT ENDRE: ü Raszputyin-rejtély 22. De mit jelent a frontátvonu- í , lás, mik az időjárást megható- j szemben ült rozó legfőbb tényezők? a szálfatermetű sztareccel, Az időjárás változásainak !am!kor áldozata arról beszelt, hordozó, . .ro,- TSSS hatnia kellett volna. A sztarec azonban nyugodtan csevegett tovább. Juszupov ajka egy kissé re­megett, amikor javasolta, kós­tolja meg a család híres krími borait is. Raszputyin köszö­fképű hercegecske iába alól ki- nette! visszautasította az aján­csúszott a talaj. Azokra gon­dolt, akik megpróbálták eltá­helyük éghajlati sajátosságait. A hideg és a meleg légtöme­gek f.li,gke^ere^nek,’ haT 5 volítani a szibériait, és tudta, tarfelulet választja el okét: eztjh Raszputyin igazat mond. a Aalaszt°felulet,et . nevezzük J Egy pillanatra a2 is megf0r- idojarasi frontnak. Amikor pe- • yuR a fejében, hogy feladja a dig ez a yalasztofelulet atna- 1 játszmát. S ekkor váratlan for- lad felettünk, irontatvonulas- • (jufat következett: a vendég latot. Múlt az idő, s Juszupov elhatározta, hogy megpróbálja kor vendége hangja váratlanul felcsattant. — öntsd csak ebbe! És nyújtotta az előbbi po­harát. — De ez lehetetlen, Grigorij Jefimovics. Csak nem kever vörös bort madeirával? A sztarec az utóbbi években elszokott attól, hogy ellent­mond janak neki: — Ne törődj vele! öntsd csak ide, ha mondom: A herceg »véletlenül« meg­lökte a muzsik eredeti poha­rát, az az asztal lábának vá­gódott és eltört. Most már jö­hetett a ciános pohár. A herceg kimeredt szemmel szalicil, a bórsav stb. — ame­lyeket régebben a tejsavas er­jedés meggátlására használtak — ugyancsak hátrányos, mer; a tej kellemes ízét teszi tönk­re. A hűtőszekrény a tej tartó­sításának egyik legjobb és leg­tisztább eszköze. Ugyanez; mondhatjuk el a tejtermékek­kel kapcsolatban is. D. J. OTTHON Ragián szabású lérfipulóver Alapmintája 3-mal osztha­tó + 1 szemet igényel. Leírása: 1. sor: * 2 fordí­tott, 1 sima, de a sima szemet hátulról bele- öltve — mint­egy nyolcast formálva — kötjük le * is­mételni, végül 2 sima. 2. sor: • 2 sima, 1 fordí­tott, * ismétel­ni, végül 2 si­ma. Copfminta: 12 szemmel kötjük. 1. sor: 6 szemet jobb­ra keresztezni (3 szemet se­gédtűre ve­szünk, a mun­ka mögé tesz- szük, leköt­jük a követke­ző 3 szemet, majd a segéd­tűn lévőt is, mind simán). 6 szemet balra ........ ia­k eresztezünk (3 szemet segédtűre veszünk, munka elé tesszük,lekötjük következő 3 szemet, majd segédtűn levőt is, mind mán). A 2., 4. és 6. sorokat (ez a munka bal oldala) fordítottan kötjük. Egytől hatig ismétel­jük a mintát. A 3. és 5. soro­kat simán kötjük. Pontos szabásminta alapján dolgozunk, mert a raglán- vonalat csak úgy tudjuk szé­pen kialakítani. A háta: Végig az alapmin­tával dolgozunk, de a kezdeti 5 cm-t 4-es tűvel, majd to­vább 4 Va-es tűvel kötjük. a a a si­Az eleje: Két részben kőt­jük. Kezdjük a 4-es tűvel, 5 cm után a 4 V2-es tűvel dol­gozunk. Középtől kezdve a beosztás: szélszem, 2 fordított, 1 sima, 2 fordított, 12 szem a copfminta és a többi szem az alapminta. , Az ujjak: 5 cm-t kötünk 4-es tűvel, tovább a 4 'A,-es tűvel, az alapmintával dolgo­zunk, a szabásminta szerint szaporítva, fogyasztva. Kidolgozás: Kitűzzük, át­nedvesítjük, száradni hagy­juk, majd összevarrjuk. A nyakszemeit a 4-es tűre szed­jük, kb. 110 szem, 8 cm-t kö­tünk az alapmintával, és a si­es a hozzávarr­mát simán, a fordítottat for- I dítottan fejezzük be. A két s leemelt egy másik, mérge-f ele-jétkét soron szoros nem­zett poharat, és azt töltötte te-|mel behorgoljuk es a cipza- le. A muzsik - visszaült a he-! ra|- aPro öltéssel lyére. Ravaszkás mosollyal} nézte a herceget. Az úgy érez-j te, hogy ez a tekintet ezt? mondja: I — Na látod, drágám. Mind-J egy, hogyan próbálkozol. Nemi árthatsz nekem. Receptek majorannAs MELLSZELETEK AZ ORGYILKOS SZERENÁDJA | Hozzávalók: egy pulykamell, egy ♦ nagy fej vöröshagyma, két kávés- % kanál majoránna, egy csomó pet- egy nagy citrom Juszupov valamennyire ősz-, rezselyem zöldje, w szeszedte magat és teát ajan-5 ieve, 2 dl tejföl, zsír. lőtt. I Készítése; A mellszeleteket liszt­JÓ, adj egy csészével | ben megforgatjuk, és zsírban, fedő gyenge hangon a» alatt, lassú tűzön úgy sütjük meg, válaszolta mc6^iuuaija z-x n üveg lYUiiCiCUt S&eiiunei Rnrvolmocon c™m * ............ a dolgokat siettetni. Egysze- figyelte áldozata minden moz- Borzalmasan szom~ | hogy puhák legyenek, de a feiuie­»-,7;4-X14-X4-4- ír-A4- —ATTi-j_ ___i i. . J«** vdgyOK. I tűk fphár míirAíiinn TCivossriilr a l ad felettünk, frontátvonulás ról beszélünk. A frontátvonu- . teat lás ideje órapontossággal meg- | Juszupov töltött, és egy sü- határozható, és ez tette lehe- ; teményes tálat tett a sztarec ■f ró o h-r\-ri ol or» o/pcToVItía! ■troln „i X. tt' 1 -------—íz t ővé a kórjelenségekkel való összefüggések statisztikai elemzését. Amikor a fölöttünk tartóz­kodó légtömeg helyére mele­gebb kerül, melegfrontról be­szélünk, amely bágyadtságot okoz. A hidegfront hatására viszont az ember frissebb lesz, alvása nyugodtabb és mé­lyebb. De jegyezzük meg, hogy a különböző időjárási helyze­tek nem egyformán hatnak mindenkire. Általánosan elfo­gadható tény, hogy ha valaki­nek csökken az alkalmazkodó­képessége, érzékenyebb az idő­változásra is. elé. Előbbi félelme felengedő­ben volt, de nem múlt el telje­sen. Csak ezzel magyarázható, hogy egy olyan tálat válasz­tott, amelynek tartalmát nem mérgezték meg. Szerencséje volt. Raszputyin nem evett eb­ből, és ez alkalmat adott a házigazdának arra, hogy más­fajta csemegével próbálkozzék. Ezúttal már mérgezettel. A vendég először erre is nemet mondott. — Nekem, drágám, ezek túl édesek. Később mégis vett egyet. Majd még egyet. A herceg sápadtan nézte a Noha az orvosi meteorológia * parasztot. A méregnek azonnal rűen töltött két pohárral. Ez­úttal sem a mérgezettből. A muzsik határozatlannak lát­szott : — Hát jó — mondta végül. — Lássuk! — És a bor felé nyúlt. Látható gyönyörűséggel ivott. Dicsérte az italt, és meg­kérdezte, sok van-e belőle. El­ismeréssel nyugtázta, amikor megtudta, hogy tele van vele a pince. — És most adjál madeirát! EGY POHÁR ELTÖRIK A herceg itt kétségtelenül hibát követett el. Fél Péter- vár tudta, hogy a sztarec szin­te kizárólag madeirát iszik, ab­ból viszont mérhetetlen meny- nyiséget. ö pedig krími borral kezdte. De szerencsére madei­ra is akadt. Juszupov most már olyan pohárba akarta töl­teni a bort, amelynek az aljá­ra porrá tört ciánkristályokat szórtak. Belereszkedett, ami­dulatát. Várta, melyik bizo­nyul az utolsónak. Raszputyin lassan, kis kortyokban ivott, mintha zsűritag lenne egy bor­versenyen. Az arca nem vál­tozott, de időnként a torkához kapott, mintha légzési zava­rai lettek volna. Fel is kelt, és szokása szerint járkálni kez­dett. Juszupov megkérdezte, van-e valami baj. — Ó, semmiség, valami nincs rendben a torkom körül. Idegtépő szünet következett. — Kitűnő madeira. Adjál belőle még! Ezt már gyorsabban itta meg a sztarec. A herceget ki­verte a veríték. Raszputyinnak hosszú percek óta holtan kel­lett volna hevernie a perzsa­szőnyegen. Ehelyett tovább járkált. Házigazdája úgy tett, mintha nem vette volna észre, hogy a sztarec feléje nyújtja poharát, jas vagyok. ^ ; tűk fehér maradjon. Kivesszük _ Aztán felemelte a fejét. A ♦ húst, és a zsírbaá üvegesre párol- villogás eltűnt, a szeme most 1 juk a reszelt vöröshagymát, bele­li omályos és zavaros volt. Ke- , tesszük a majoránnát és az apróra rülte a másik férfi tekintetét.* vágott petrezselyemzöidet, majd a Amíg a herceg a teát öntötte, t búst. Megsózzuk, és egy kevés víz- a sztarec újra járkálni kezdett,.} zei fölengedve kuktában is percig Pillantása a falra akasztott gi-í főzzük. tárra esett. | Tálalás: A körítést tegyük a tál — Játssz valamit! Valami» közepére, helyezzük rá a szelete­kedveset. Szeretem, ahogy f két, öntsük le a mártással, díszít- én,“ikelsz. i sük tejföllel és citromkarikákkal. Ült, figyelmesen nézett, és* A citromlevet külön tálaljuk, hallgatta Juszupov játékát. Az-» tán újra lehanyatlott a feje., gmelAs szelet ^rcndéglátóia is abbahagyta | 15 deka kristálycukrot megpirí­különös műsorát. De a sztarec2 tunk, beledobunk 15 deka diót, és szomorúan ránézett, és azt} a kivajazott tálra simítjuk. Ha mondta: {megkeményedik, először mozsár­— Énekelj még! x ban összetörjük, majd átdaráljuk. Mérhetetlenül sokféle gyil-! 5 to34s s4r6áiát habosra verünk 15 kosság esett meg már a törté- J deka porcukorral, beleadjuk a< nelemben. De arra aligha volt j megtört grillást, és két ostyalap még egy példa, hogy tette el - 1 közé Simítva a hűtőszekrénybe követése közben a gyilkos s-e ; tesszük, hogy jő kemény legyen, renádot adjon áldozatának. * Forró késsel könnyen, szép hosz­X szú szeletekre vághatjuk, de tála­lásig tartsuk hűvös helyen. (Vépe következik) B SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1972. március 2. 30000101000201020201020202000102020201

Next

/
Oldalképek
Tartalom