Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

Wiimimí^uíüL «X HIZHUOHOBt HI8YII »IXOTttAflilNAHMIA Kézzé! varrón kesztyűk exportra XXVIII. évfolyam, 56. szám. Kedd, 1972. március 7. Az első mérlegzáró közgyűlés r Uj uzemház, gépesítés Megtartotta az év első köz­gyűlését a Kaposvári Építő­ipari Ktsz, és ezzel megnyi­totta a mérlegzáró közgyűlé­sek sorozatát. Nagy Sándor, a szövetkezet elnöke tartotta meg a vezetőség beszámoló­ját. Elmondta, hogy 22,6 szá­zalékkal — ötmillióval — ter­meltek többet a szövetkezet tagjai, mint 1970-ben. Terme­lésük meghaladta a 26,4 mil­lió forintot. A lakosságnak végzett építőipari munkát a duplájára emelték; több mint 15 százalékkal nőtt a termelé­kenység, és az egy főre jutó termelési érték meghaladja a 137 ezer forintot »Nemcsak az új lakások építése fontos, hanem a meg­lévők állagának megóvása is« — hangsúlyozta a szövetkezet elnöke. Elmondta azt is, hogy 16,5 százalék Icai végeztek több lakáskarbantartási munkát, mint az előző évben, bár az össztermeléshez viszonyítva ennek igen alacsony az értéke, nem éri el a kétmillió forin­tot sem. Új szakmákkal is gazdago­dott a szövetkezet. Vízvezeték­szerelők, gáz- és központifű­tés-szerelő részlegek kezdték meg a munkát. Nagy ered­mény volt, hogy tavaly a régi telepükön — a Kertalja utcá­ban — fölépítettek egy szép, új, korszerű üzemházat. A beszámoló részletezte a tennivalókat is, többek között az új üzemcsarnokok gépesíté­sét. Igaz, hogy több mint fél­millióért vásároltak gépeket (Markolót, szalagfűrészt, he­gesztő-, gyalu- és marógépet), de még nem elég, ennél sok­kal több kell. Fokozni kell a lakásépítést is: az öt évre ter­vezett 170 lakásból az idén hatvan KISZ-lakást akarnak átadni még az Arany János utcai tömbben. A szövetkezet vezetősége ér­tékelte a munkaversenyt és a Farkas László műkövesrész­legnek átadta a ktsz vándor­zászlaját és- a jutalmat. A szövetkezet 192 tagja közül egyébként százötvennyolcan kapcsolódtak be a munkaver­senybe. Sz. E. r Óvjuk erdőinket a pusztító tüzektől! Megtelt az utca sétálókkal, s a zord téli napok idején elár­vult határ is élénkülni kezd. Sok helyütt megkezdték a szá­raz gyomok s egyéb növényi hulladékok elégetését. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ez milyen tűzve­szélyes, olyan kora tavaszi na­pokon, amikor még nincs zöld fű, nedvdús gyomnövényzet és lomb. A tűz nagyon gyorsan terjed, különösen akkor, ha még szelet is kap. Ilyenkor a mezőgazdasági területeken a tűz károkozásának lehetősége nem nagy, annál nagyobb azonban az erdőkben, különös­képpen a fenyőerdőkben. A kiszáradt erdei alom könnyen meggyulladhat. Különösen Füstmentes értekezletek Egekbe kiáltó méltánytalanság vagy nagyon is okos döntés? Feltehetően még nem csitult el a vita, a megálla­podás azonban rheg született. Barcs Nagyközség Közös Ta­nácsa vb-tagjai elhatározták, hogy ezután nem dohányoz­nak a testületi üléseken. Egy-egy napirend után ötperces szünetet tartanak, amikor is a folyosón lehet füstölni. A régi értekezök jól tudják, mit jelent egy tanácskozók harmadik órájában gomolygó füstfelhőben, kivörösödött szemmel az előadóra meredni, és lehetőleg figyelni. Furcsa dolog ez: az is megkívánja a pöfékelést, akinek egyébként nem jutna eszébe cigarettáért nyúlni. Ez alkalommal semmi szándékunk a nikotin ártalmairól mennydörögni, azt azonban a legszenvedélyesebb cigaret- tázónak is el kell ismernie, hogy amikor a frissen bontott csomagban már alig akad pár szál »bűzrudacska«, nagyon nehéz odafigyelni. (Persze, ezért nemcsak a cigarettát, ha­nem az indokolatlanul elnyújtott napirendeket is deresre kellene húzni!) Aztán ne feled,kezzünk meg azokról, akik a legszíve­sebben máglyán égetnék el a dohányipar termékeit, s aki­ket a hidegrázás kerülget a megszámlálhatatlan csikk lát­tán. A barcsiak döntése az értekező »sorstárs« megbecsülé­sét is tükrözi. S ha arról beszélünk, hány nikotinra éhes előadó és hozzászóló fogja rövidebbre a mondandóját, azo­kat a dohányosokat is megnyerhetjük e tiszteletre méltó zárlat ügyének, akiknek valóban drága minden percük. Márpedig ilyenek sokan vannak. (Pintér) Másodfokon megváltoztatták az ítéletet MinilSiárosti vádlott a rács mögé kerül nagy az erdőtűz veszélye a vasútvonalak mentén, azért a vasút menti tűzvédő pásztákat mielőbb gyomtalanítani kell, s gondoskodni az állandó tisz­tántartásról is. A kirándulók már az első tavaszi napokon örömmel ke­resik fel az erdőket, gyűjtik a tavasz első virágait. A dolgo­zók nagy része, és a rendsze­res természetjárók védik az erdőt, tudják, hogy erdőben tüzet rakni csak a kijelölt he­lyeken s csakis az erdő keze­lésével megbízott személy en­gedélyével és a megfelelő biz­tonsági intézkedések betartá­sával szabad. E napokon az erdőtűz ve­szélye fokozottabban fenyeget a csapadékszegény időjárás miatt Hosszú évek megfigye­lései, statisztikai adatok bi­zonyítják, hogy az erdőtüzek keletkezésének előidézője leg­gyakrabban közvetlen vagy közvetett gondatlanságaival maga az ember. Az utóbbi tíz év Somogy megyei statisztikai adatai szerint az eldobott égő gyufa vagy cigarettavég okoz­ta az erdőtüzek 31 százalékát, a keletkezett erdőtűzkároknak pedig 26 százalékát. Vigyáz­zunk tehát, hiszen az erdő sok milliárd forint értékű társa­dalmi tulajdon, amelynek pót­lásához évtizedek kellenek. Geleta Ferenc erdőmérnök A kész kesztyűket a telep vezetője ellenőrzi. (Tudósítónktól.) A Pécsi Kesztyűgyár I. szá­mú üzeme lö'M-ben hozta létre nagyatádi telepét. Az ötven­hatban női bedolgozó kézi var- rású kesztyűket készít. A ki­szabott anyagot és a varrófo­nalat Pécsről kapják. A ser­tés- és a nappabőrből készült kesztyűit iránt különösen nagy az érdeklődés külföldön, aho­va termékeiknek 80—90 száza­lékát szállítják. Kiscsinál Györgyné, a telep vezetője el­mondta, hogy 1971-ben 45 ezer pár kesztyűt készítettek. A dolgozók havonta átlagosan 1300—1400 forintot tudnak megkeresni a varrással. Elő­nyös nekik a bedolgozórend­szer, mert a munka nincs idő­höz kötve, otthonukban dol­gozhatnak, és közben a házi munkát is el tudják végezni. Az anyaüzem vezetői elégedet­tek a nagyatádi telep munká­jával; a múlt évi eredmény alapján az üzemhez tartozó 11 telep közül a második helyre került a munkaversenyben. Az idén körülbelül háromheti fi­zetésüknek megfelelő nyere­ségrészesedést kapnak a dol­gozók. Három szocialista bri­gád is működik a telepen. Az egyik hatszor, a másik pedig ötször érdemelte ki a szocialis­ta címet. A bedolgozóknak több mint a fele törzsgárda- tag. Az új munkavállalók há­romhónapos kiképzésen vesz­nek részt, ahol megtanulják a kesztyűvarrás minden forté­lyát. Patyolat-átvevőhelyek — vidéken (Tudósítónktól.) Az egy évvel ezelőtt meg­alakult áfész-nőbizottságok sok hasznos kezdeményezést indítottak el. Több áru-, étel-, konzerv- és divatbemutatót szerveztek, szőnyegkötő tanfo­lyamot indítottak, kivették ré­szüket a Takarót Vietnamnak! akcióból. Több üzletben meg­szervezték az élelmiszer elő­rendelését, házhoz szállítását is. A cél minden esetben a má­sodik műszak megkönnyitése. A szövetkezetek nemrég befe­jeződött küldöttgyűlésein az asszonyok szóvá tették, hogy a szövetkezet segítse őket a Patyolat-felvevőhelyek létre­hozásában. A Balaton-parton, a városokban és a járási szék­helyeken már működnek ilye­nek. Belső-Somogyban azon­ban, különösen a nagyobb köz­ségekben, szükség van rájuk, hogy ne kelljen az asszonyok­nak egy-egy öltöny vagy más tisztításra váró ruhadarab miatt a járási székhelyekre vagy a városba utazni. A moz­galom élére a MÉSZÖV nőbi­zottságának javaslata alapján az áfész-nőbizottságok álltak. Eddig a háromfai, a lábodi, a nemesvidi, a somogysámsoni, a berzencei, a csokonyavison- tai, a lengyeltóti és a somogy- vári nőbizottságok kezdemé­nyezték felvevőhelyek létreho­zását. A Patyolat Vállalat vezetői is segítik a kezdeményezést. Nemrég tanfolyamot rendez­tek Kaposváron azoknak, akik vállalták az átvevőhelyek ve­zetését. Ilyen tanfolyamra a jövőben is sor kerül, a szük­ségletnek megfelelően. Egy gondot ezzel is levesz­nek az asszonyok válláról. Miért marad el a felelősségrevonás? Hízik“ a 77 A közelmúltban foglalkoz­tunk lapunkban Kaposvár köz- tisztasági helyzetével, és őszin­tén megmondjuk: a napokban nem akartunk foglalkozni a témával. Ojabb riportot ter­vezünk, amelynek során ismét bekopogtatunk minden illeté­keshez, és megkérdezzük, tet­tek-e valamit a város tisztasá­gáért. Olvasóink észrevételei. Tavaly júniusban együtt ita­lozott a mernyeszentmiklósi italboltban a negyvenkét éves Cziráki Ferenc váltókezelő, a huszonöt éves Cziráki Dezső szerelő és a harmincegy éves Petkes István segédmunkás. Szóváltás után Cziráki Dezső és Cziráki Ferenc rátámadt egy férfira. A verekedés az utcán folytatódott; Cziráki Ferenc a férfi hátába harapott, Petkes pedig ütötte-rugdalta a véde­kezésre képtelen férfit, aki sú­lyosan megsérült. A Kaposvári Járásbíróság tavaly októberben Cziráki Fe­rencet öthavi, Cziráki Dezsőt háromhavi. Petkes Istvánt pe­dig hathavi szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés vég­rehajtását azonban a bíróság háromévi próbaidőre felfüg­gesztette. A két Cziráki testvér ezer-ezer, Petkes István pedig ezerötszáz forint pénzmellék­büntetést is kapott. A járásbíróság ítélete ellen az ügyész súlyosbításért felleb­bezett, így a bűnügyet újra tárgyalta a Megyei Bíróság dr. Tomasics Ödön tanácsa. A Megyei Bíróság megvál­toztatta a járásbíróság ítéletét, Petkes szabadságvesztésének időtartamát négy hónapban állapította meg, de mindhárom vádlott esetében mellőzte a felfüggesztést. Ugyanakkor el­törölte a pénzmellékbüntetése­ket. A bíróság az ítélet indok­lásában hangsúlyozta: a durva elkövetési mód, és mivel a me­gyében elszaporodtak az erő­szakos bűncselekmények, fel­tétlenül indokolttá teszi, hogy a vádlottakat végrehajtható börtönnel büntessék. leveleit azonban semmilyen körülmények között sem vá­rakoztatjuk, s ezennel közzé- tesszük egyik olvasónknak a Marx Károly utca 20. portáján készített fényképét. ősz óta gyűlik itt a szemét, a környező lakásokat hovato­vább nem lehet szellőztetni a bűz miatt. Jól emlékszünk, ennek a sze­métdombnak a sorsa is szóba került, amikor a költségvetési üzem köztisztasági részlegénél kérdezősködtünk. A válasz megnyugtatónak látszott: »órák kérdése, hogy eltűnjön a Marx Károly utca szégyene«. Nos, azóta már nagyon sok óra eltelt, ám úgy látszik, megfeledkeztek a szemét el­szállításáról. A szemétdombot vödrük tartalmával naponta »hizlaló« lakók pedig arról, hogy elképesztő rendetlenség­ről és felelőtlenségről tesznek tanúbizonyságot. Józan ésszel senki sem gondolhatja, hogy oda hordhatja a szennyes hul­ladékot, ahova a kedve tartja. Egyáltalán nem étrjük, hogy a jó érzésű lakók miért nem vonják felelősségre a rendetle­neket, és ha a szép szó nem használ, miért nem tesznek fel­jelentést. Ha már itt tartunk: napok óta gyűlik a szemét a megyei tanács Csokonai közi falánál is, a szél a Május 1. utcára hordja a halladékot. De legyen elég a közismert bosszantó példák sorolásából, itt az ideje, hogy a hatéko­nyabb — a jelen esetben ke­ményebb — módszereket al­kalmazzanak. akik Kaposvár köztisztaságáért hivatalos fele­lősséggel tartoznak. F. D, Zsarolás Egy idős hölgyet rokonai pszichiáterhez küldenek. Az orvos így szól a pá­cienséhez: — Feküdjön le erre a heverőre asszonyom és mondja el a legtitkosabb gondolatait. Rendben van? — Rendben, doktor úr — válaszol az idős néni és rákacsint az orvosra — azzal a feltétellel, ha ma­ga is mesél nekem. Meg­egyeztünk? Indok Párizsban Raf Valloné megkérdezi barátját, a ne­ves angol írót: — Miért ebédelsz min­den nap az Eiffel-torony éttermében? — Hidd el, nem sznobiz­musból, s az étterem kony­háját sem tartom különö­sen kiválónak. Egyszerűen azért megyek oda minden délben, mert ennek a bor­zalmas toronynak a lát­ványa teljesen elveszi az étvágyamat. És csak az étteremből nem látható. Csak az a kettő Két idősebb hölgy be­szélget: — Vannak gyermekei? — ö,t lányom van. Ket­tő már férjhez ment. — Tehát három még otthon van. — Nem. Csak a két fér­jezett ... Skót viccek A skót felháborodva ko­pogtat be a szomszédjá­hoz: — Hogy tehetett ilyet? Kikapcsolta a rádiót, ami­kor én vendégeket hívtam! • * * A skót házaspár Ame­rikába utazik. A tengeren vihar dühöng. A feleség pánikba esik, és kétségbe­esetten felkiált: — Süllyed a hajói Ez rettenetes! — Ugyan, ne túlozz! — mondja a férje nyugod­tan. — Nem a tiéd. Miért csapsz ekkora lármát? Nincs rá szükség — Mi történt veled? — kérdi árrmlva a titkárság egyik idősebb dolgozója a fiatal, csinos titkárnőt. — Hat hónapja dolgozol ná­lunk, ez idő alatt csak pár ujjnyi miniszoknyákban, testhezálló pullóverekben vagy áttetsző blúzokban jártál. Mi történt, hogy most egyszerre hosszú szoknyát és bő kardigánt hordasz? — Semmi különös, r-sak időközben megtanultam gépelni és már gyorsírás­sal sincs problémám. Az MSZMP Somogy megye) Bizottságának lapja. Főszerkesztő JAVOKI BÉLA Szerkeszlőseg: Kaposvár. Latmca Sándor u i leleiou: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megye) Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Laiinea S. u. 2. felelőn: 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és posfáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 96? Készült a Somogy megyei Nyomda, tpan Vallalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom