Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-07 / 56. szám
Néhány gondolat a módosított tsz-törvényról Jogszabályok és lehetőségek A szövetkezeti törvény módosítása fontos változásokat hoz termelő- szövetkezeteink belső életében. Ezeknek a heteknek, hónapoknak a feladata, hogy a módosított törvény szellemében minden nagyüzem átdolgozza, kiegészítse alapszabályát. Elemezni, értékelni, dönteni — nem kis feladatot és felelősséget jelent, és nem egy helyről érkezett már jelzés, ami arra késztet minket, hogy néhány fontosabb változásra felhívjuk a figyelmet. A tagfelvétel és a kizárás korábban a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A módosított törvény értelmében e döntés most a vezetőség feladata» Mindenképpen célszerűnek látszik ez a változás, hiszen korábban egy-egy kérelem hosz- szú hónapokig elhúzódott, csak azért, mert a közgyűlés ritkán ül össze. A vezetőség most 30 napon belül köteles elbírálni a kérelmet, és — bár nem kötelező — jelen lehet ezen a vezetőségi ülésen az is, akinek ügyében döntést hoznak. Ha esetleg a vezetőség elutasítja a kérelmet, a jelentkező a közgyűléshez fordulhat. Itt említjük meg azt is. hogy 16- ról 14 évre csökkent a tagfelvétel korhatára. Ezt a változtatást az is indokolja, hogy az általános iskola eredményes elvégzése után a fiatalok munkaviszonyba léphetnek, de ehhez minden esetben elengedhetetlenül szükséges, hogy az általános iskolát eredményesen befejezzék, és tagfelvételi ké- relmühöz írásban is hozzájáruljanak a szülők vagy a törvényes képviselők. A termelőszövetkezeti demokrácia szélesítése, továbbfejlesztése szövetkezetpolitikánknak igen lényeges vonása. Ezt hivatott elősegíteni az a módosítás, hogy az eddigi húsz százalékkal szemben már a tagok tíz százalékának kérésére, indítványára össze kell hívni a közgyűlést. A demokrácia fokozásával szinte egyenrangúan fontos az ellenőrzés, a belső ellenőrzés színvonalának emelése. Az utóbbi időben meglehetősen sok sajnálatos eset igazolta, hogy milyen súlyos következményekkel járhat a »-belső fegyelmezetlenség«, az ellenőrzés elmulasztása vagy hiánya. A módosított törvény kötelezővé tette, hogy a tsz-vezetőség legalább kétévenként külső szakértő szerv bevonásával általános belső ellenőrzést végezzen. A megyében levő tsz-szövetségnek ilyen irányú segítségét mái- eddig is igénybe vehették szövetkezeteink, hiszen mindenütt megalakultak és működtek a revizori csoportok. A módosított törvény valójában már egy megkezdett helyes gyakorlat célszerűbb és tudatosabb továbbvitelét írja elő. Figyelemre méltó, és nem kis feladatot jelent majd annak végrehajtása, hogy a fontosabb vezetői munkakörökben csak az előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek működhetnek a módosítás értelmében. A technikai-műszaki színvonal emelkedése, és a magasabb szinten való gazdálkodás szükségszerűen megköveteli, hogy egyes munkakörökben az eddiginél szigorúbb szak- képesítési előírásokat tartsanak be szövetkezeteink. F őmezőgazdász például csak az lehet — az új rendelkezés szerint — a tsz-ben, akinek egyetemi vagy főiskolai képesítése van, és legalább hároméves szakmai gyakorlatot szerzett már. Főkönyvelő ugyancsak olyan számviteli szakember lehet, akinek felsőfokú (egyetemi, főiskolai, felsőfokú technikumi) végzettsége és hároméves szakmai gyakorlata van. (A tsz- törvényben korábban ez állt: >A tsz-ben főmezőgazdászként olyan mezőgazdasági szakember működhet, akinek lehetőleg egyetemi vagy főiskolai képesítése van ... főkönyvelőként mérlegképes könyvelő, átmenetileg képesített könyvelő is működhet.«) Tudjuk jól — sok somogyi példával lehetne igazolni —, hogy az új rendelkezések végrehajtása nagyon sok gonddal, nehézséggel jár majd. Ezért intézkedett a törvény is a következőképpen : »Az ismertetett szakképesítési előírások alól kivételesen indokolt . esetekre és legfeljebb ötévi időtartamra a jogszabály az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére lehetővé teszi a fölmentés megadását.« Kivételesen indokolt esetben, legföljebb öt évre — ez a két kitétel intőén figyelmeztet a nagyon alapos, körültekintő mérlegelésre, és arra is, hogy a »türelmi idő« véges, gondoskodnia kell a szövetkezet vezetőségének a megfelelően képzett szakemberekről. A termelőszövetkezet és a tag vagyoni kapcsolatának új formájára is lehetőséget teremt a módosított törvény. Az új formák létrehozása nem kötelező, alapszabályában dönthet minden szövetkezet afelől, hogy alkalmazza-e. Az egyik ilyen új lehetőség a termelési, fejlesztési hozzájárulás. Ennek során a tagok önkéntes elhatározás alapján, bizonyos közös termelési vagy fejlesztési célok megvalósításához — az alapszabályban meghatározott feltételek mellett — anyagi hozzájárulást fizethetnek. A másik lehetőség a tagsági pótlék, amely valójában a szövetkezeti tagok, a törzsgárda fokozott megbecsülését jelzi, j Az új szabály értelmében a í termelőszövetkezet elhatároz- i hatja, hogy minden öt év után a munkadíj három százalékát meg nem haladó összegű tagsági pótlékot fizet azoknak a tsz-tagoknak, akik rendszeresen részt vesznek a közös munkában. A pótlék megilleti az örgeségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tagokat is. A tsz-ben dolgozó nők helyzetének könnyítését, nagyobb megbecsülését szolgálja az új jogszabály, amikor kimondja, hogy a szövetkezetben rendszeresen tagként dolgozó nőt szülés esetén húsz heti szabadság illeti meg, ezt követően pedig — ha az anya igényli — gyermeke harmadik életévének betöltéséig díjazás nélküli szabadságon lehet. Ugyancsak díjazás nélküli szabadságot köteles biztosítani a szövetkezet tízévesnél nem idősebb gyermek betegségének időtartamára. A szülési segély nem lehet kevesebb, mint a megelőző év egy napra eső résezsedésének hetvenöt százaléka. I N em foglalkoztunk a módosított törvény minden pontjával, csupán néhány fontos szabályra hívtuk fel a figyelmet. Ez a pár gondolat már önmagában is utal rá: nemcsak a szövetkezet vezetőinek, hanem tagjainak is érdeke, hogy tanulmányozzák, részleteiben is megismerjék a kiegészítéseket és módosításokat. Hiszen nem egy vonatkozásban a törvény csak lehetőséget teremt, és a szövetkezet tagjainak döntésétől függ. hogy belefoglalják-e alapszabályukba, avagy nem. Közös ügy tehát, hogy a közös és egyéni érdekek az új törvény szellemében megfelelően tükröződjenek majd a most készülő módosított alapszabályokban. V. M. Válogatják már a vetőburgonyát Javában készülnek már a tavaszi munkákra a mikei termelőszövetkezetben is: negyven- negyvenöt asszony válogatja előcsíráztatásra a vetőburgonyát. A mikei Rákóczi Tsz egyébként 150 holdon termel burgonyát a Vetőmagtermeltető Vállalat részére. Jól fizetett a pecsenyebárány Munkaerőhiány miatt nem bővítik a kertészetet AZ EGYESÜLÉS során sok minden megváltozott a íonyó- di Balaton Termelőszövetkezetben. Mint a legtöbb Bala- ton-parti szövetkezet, kis területtel rendelkezik, s főként olyan nincs, amelyen szarvas- marhát tudnának tenyészteni, így aztán kedvezően hatott, hogy az egyesüléskor az ordacsehi szövetkezet juhállományát közösen kezdték fejleszteni. A juhoknak kezdetben ötszázas létszáma tavaly már 1500-ra nőtt. A tehénállománnyal ellentétben a juhok férőhelye már korábban is biztosítva volt, így nem okozott gondot az állomány további szaporítása sem. Mint Kiss József, a szövetkezet főkönyvelője elmondta, az állományt tulajdonképpen pecsenyebárány-tenyésztésre alakították ki. Tavaly 887 bárányt adtak át a Kaposvári Húskombinátnak, 186 mázsá- nyi súlyban. Az értük kapott összeg egymillió-kétszázezer forint volt. Ebben természetesen benne van a gyapjú ára is, amelyet a 66 mázsa után kaptak. Az idei év terveit még most készítik, de az 1200-as anyalétszám előreláthatóan 1500—1600 bárányt ad. A földeken a szövetkezet már befejezte a műtrágyaszórást, nemsokára pedig megkezdik a tavaszi munkákat. Gondok csak a kertészetben vannak. A negyven holdas területen nagyobb mennyiségű paprikát és paradicsomot termesztenek, az ordacsehi kerületben pedig káposztát és zöldségféléket. Emellett 4200 négyzetméter alapterületű fóliasátor alatt mintegy ötvenhat fóliaágy segít Fonyód és környékének zöldségellátásá- ban. — Nemsokára megkötjük a szerződést a Nagyatádi Konzervgyárral. Paprikát, paradicsomot és uborkát szállítunk hozzájuk — mondta Kiss József. — Sajnos, a munkaerőhiány nagy gondot okoz, s emiatt nem bővítjük a kertészetet. Az értékesítést szállítási gondok nehezítik. A kertészet bevétele tavaly körülbelül kétmillió forint voll Az idén sajnos lemondtunk arról, hogy dinnyét termesz- szünk, s így csak másfélmillió forintos bevételre számítunk. A termelőszövetkezetnek a nyáron két zöldségespavilonja árusít a községben. Emellett nagyobb mennyiségben szállítanak friss zöldséget a környék üdülőinek és éttermeinek, sőt a Balaton túlsó partjára, Badacsonyba is. AMIKOR a kertészetről beszélt a főkönyvelő, külön megkért, hogy el ne felejtsem megemlíteni Doma-féie paprikájukat, amelyet a kertészük nemesített ki. így ezzel tavaly újabb helyeken hódították meg a vásárlókat. Ezt a nagyra növő, enyhén csípős, igen ízletes húsú paprikát csak fólia alatt termesztik, s körülbelül 15—20 százalékkal ad több termést, mint a hozzá hasonló fajtáit.. Már több helyre szállított a szövetkezet paprikamagot is, köztük a nagybajomi és a hetes! termelőszövetkezetnek. Gy. h. Négy milliárd szelvény Jubileumi lottó tájékoztató Induljunk ki abból a lényeges igazságból, hogy a magyar gazdasági életnek néma termelőszövetkezeti elnök — és a többi választott tsz-vezető — a legfontosabb szereplője. Rangban, hatalomban, tekintélyben az igazgatók és vezérigazgatók, más szervezetbeli elnökök hosszú sora előzi meg őket. De ha a gazdasági vezetők megbecsüléséről szólunk, akkor ezt a tsz-elnök esetében feltétlenül külön keli tenni. Nem azért, mert a tsz-elnöki tisztség széles körű társadalmi viták tárgya, és az elnöki jövedelmekhez szívósan élő legendák kötődnek. Ma már elmondhatjuk, hogy ha a szövetkezet betartja az érdekvédelmi szervezetek ajánlásait — és tartsa is be! — akkor ez a jövedelem nem páratlan. Nem kevés — mostoha adottságok között gazdálkodó — termelő- szövetkezet egyébként jó képességű elnöke örülne, ha elérné a havi háromezer forintot... A tsz-elnökről ezért kell külön beszélni, mert helyzete a népgazdaságban —* sőt a társadalomban is — két szempontból páratlan. Ezeknek egyike, hogy a ter- melőszöv '■•ezeti elnök dicsekedhet ' ; a legnagyobb önállósággal. Mozgási szabadsáÖnáüóság, kockázat és megbecsülés Az elnök becsülete gát a közelmúltban egy picikét megnyirbálták ugyan — joggal — bizonyos határozatok és rendeletek, ám döntési joga — a tagságra támaszkodva természetesen — még mindig szélesebb körű, mint egy ipari vagy hatósági vezetőé. Ebből ered azonban helyzetének másik páratlan vonása. Ez pedig: a kisiparosokat is beleszámítva nincs ma hazánkban még egy típusa a vállalkozónak vagy vezetőnek, aki akkora kockázatot vállalna saját személyes egzisztenciáját illetően, mint a termelőszövetkezeti elnök. A termelőszövetkezeti demokrácia — titkos szavazással alátámasztva — nem szólam ma már, hanem üdvözítő vagy sárba taposó valóság. Ameny- nyiben a Iggok úgy találják, hogy elnökük felelőtlen elhatározásai csökkentették a dolgozók jövedelmét, megingatták a közös vagyon szilárdságát, akkor menesztik. Az általánosító kifejezés mögött meghúzódhat a leszavazástól az el- zavarásig bármilyen árnyalat. Az pedig, hogy a tagoknak milyen véleményük lesz a szövetkezet választott vezetőiről, nem csupán előre kalkulálható tényezőktől függ. Egy merész vállalkozás közben — vagy után — az időjárás szeszélye, a hitelpolitika változása, sőt a partnerek »betartása« is csődöt okozhat. Csupa olyan tényező, amivel előre számolni nem lehet A merész elnök — és vezetőség — tehát bizonytalansági tényezőknek szolgáltatja ki sorsát. Aki viszont nem vállal kockázatot, behúzódik a hétköznapi szürkeség falai közé, előbb-utóbb az is megbukik. Mert a szomszédos szövetkezetek fejlődnek, s a tagság ezt is megsokallja, emiatt is eszébe juthat, hogy új vezetők után nézzen... Az elnökök jó egynegyed része ma már diplomás. A zömüli érettségivel rendelkezik. Becslésem szerint azonban legalább egynegyedük egyszerű parasztember, akinek a mindennapi munka mellett nem maradt ideje kellő iskolai végzettség szerzésére. A kockázatot azonban nekik is vállalniuk kelL Mindezekből a következtetés — úgy gondolom — magától értetődő. Ha a gazdasági vezetők sorában a választóit tsz-vezetőket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek az emberek kiérdemelték, és folyamatosan kiérdemlik a megbecsülést. Méltánytalanság legendákat, rosszindulatú pletykákat szőni tisztségük és személyük köré. Mert kiemelt helyzetüket, amiben vannak, kétségkívül megérdemelték és megérdemlik. Itt azonban nem szabad még pontot tenni. Az elnökök körül ugyanis nemcsak az a fajta szóbeszéd terjeng, amiről eddig írtunk, hanem egy más típusú is. Ezt az adott szövetkezet tagjai pusmogják maguk között vagy harsogják egy-két pohár bor után a közgyűlésen. Ennek lényege más, és itt az újságíró már nem tud oly egyértelműen a védelem pártjára állni. Ez a fajta szóbeszéd általában így hangzik; lenéz már bennünket az elnök — vagy a többi választott vezető —, nem kíváncsi a véleményünkre, basáskodik felettünk. Nem tömegesen, az arányokat tekintve sem jelentős mértékben, de az egyes közösségek életében gyötrően, fájdalmasan valóban jelen van ez a tünet gazdasági — s itt már hozzá kell tenni: és politikai — életünkben. Akadnak elnökök, akiknek energiája fölemésztődik a külső partnerekkel való tárgyalásokon. Ügy érzik: megengedhetik maguknak, hogy »odahaza«, a tagság körében már ingerültek is lehessenek. Sőt, eljutnak addig a tévhitig, hogy a tagság úgysem érti a gazdasági ösz- szefüggések bonyolult hálózatát, tehát legjobb a tagot meg sem hallgatni, hanem boldogítani. Ha akarja, ha nem... A termelőszövetkezet azonban szövetkezet. A vagyont a tagok adták össze, és gyarapítják, a kockázatot a tagok is vállalják, hiszen szanálás után az ő jövedelmüket fagyasztják be évekre, alacsony szinten. Az elnök nem a legfontosabb, ám fontos gazdasági vezető. De nem több, mint első a tagok között. Erről megfeledkezni soha nem szabad. Földcaki Béla Másfél évtizeddel ezelőtt, 1957. március 7-én, heti másfél millió szelvénnyel indult meg a lottó-játék hazánkban Ebből az alkalomból rendezett hétfőn, az OTP központjában sajtótájékoztatót a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Szófiát Ferenc igazgató ösz- szegezte a népszerű játék másfél évtizedes eredményeit. Elmondotta egyebek között, hogy az első héttől a legutóbbi 788. hétig csaknem 4 milliárd szelvényt küldtek be a fogadók. Ezek közül mintegy 100 millió szelvénnyel csaknem 6 milliár forintot nyertek. Ezen kívül körülbelül 150 ezer nyereménytárgyat sorsoltak ki egy- milliárd forint értékben. Felépült tizenkét lottóház több mint 500 lakással, 124 családi- és víkendház és 70 üdülőtelek, s több mint 400 személyautó jutott főnyereményként a jutalomsorsoláson a szerencsés lottózóknak. A lottó népszerűségét bizonyítja, hogy a kezdeti másfél milliós szelvényszám ma már meghaladja a heti 7 milliót A lottó idei újdonságai: áprilisban rendkívüli lottószelvényt bocsátanak ki és húsvéti lottó-akciót rendeznek, rendkívül! jutalomsorsolással. 8-0M06TI NfiP&AP SímM, 19TO. as*s«ísM t 3
