Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

V

Negyedszázada történt

Űj termékek

A somogyi kommunisták második pártértekezlete | a Kaposvári Vegyesipari Ktsz-nél

ff) J1 március első két nap- 111/1/ ján Kaposváron, a Vá- IU“f ■ rosi gzínházban tartották a somogyi kommunisták második megyei pártértekez- letüke't. A zsúfolásig megtelt színházban március elsején a feldíszített színpadon, az elnöki asztal mellett az R-gár- dista fiatalok • tartották a nemzeti és vörös zászlókat, amikor Dobó István megyei titkár köszöntő szavai elhangzottak. A Himnusz és az Internacionálé utolsó akkordjai után Tömpe István alispán megnyitóbeszéde következett. A kommunista alispán beszédében röviden ismertette a második pártértekezletig megtett politikai, gazdasági utat. »Egyik kezünkkel az ekét tartva építettünk, míg másik kezünk ökölbe szorítva vigyázta, hogy -munkánk eredményét a reakció szét ne zúzza.«

Ezután Dobó István megyei titkár beszéde következett, majd kitüntette a pártértekezlet előkészítésében és a pártmunkában kitűnt kommunistákat. A járások közötti versenyben a szigetvári, míg a községek között a nagyatádi, a somogyhárságyi, a barcsi és a bőszénfai ’ szervezetek tűntek ki. Somogy- jád, Heresznye és Kőröshegy alapszervezetei pedig jutalomként egy-egy kis könyvtárat kaptak. Emléklapot negyvenkilencen, egy-egy emlékképet ötvenketten kaptak a pártértekezlet első napján. »Egy esztendő alatt az MKP somogyi szervezetei a népi demokrácia szilárd bázisává épültek ki. Köszönhetjük ezt annak, hogy elvtársaink a megyében fáradságot nem ismerve, önmagukat nem kímélve, áldozatos munkával vitték előre pártunk ügyét, amelyről most már nem kétséges, hogy egyúttal az egész dolgozó magyar nép, az egész magyar nemzet ügye.«

Ezután került sor a budapesti VII. kerületi munkás- színjátszó gárda másfél órás műsorára, és ezzel véget ért a pártértekezlet első napja.

Másnap, március 2-án, vasárnap reggel nyolc órakor folytatódott a pártértekezlet. Ekkor az első szónak a később árulóvá lett Nagy Imre volt. A központi kiküldött a kül- és belpolitikai helyzetről, a jobboldali kisgazda párti politikusok által támogatott összeesküvők leleplezéséről tájékoztatott. Ezután következett Dobó István megyei titkári beszámolója a két pártértekezlet között végzett munkáról.

Dobó István először a súlyos belpolitikai helyzetet elemezte, és ismertette a kisgazda párt jobboldali politikusainak felelősségét. Szó volt a megye életében bekövetkezett politikai változásokról, a reakciós Vidovics főispán eltávolításáról. A munkásság és a szegényparasztság, élén a kommunistákkal, visszaverte Somogybán a reakciót. »Ennek a konferenciának olyan fényt kell kisugároznia magából, amely bevilágít abba a sötétségbe, amely belpolitikai vonalon a leleplezett összeesküvésből és védőinek makacs ellenállásából fakadt« — hangoztatta beszámolójának első részében Dobó István. A titkári beszámoló további részében az MKP somogyi szervezeti fejlődésével foglalkozott.

A

z elmúlt egy évben a taglétszám megkétszereződött, és alig van már néhány község, ahol nincs a pártnak szervezete. Nőtt a falvakban a kommunisták súlya, szerepe. A továbbiakban azonban a falusi szervezeteket erősíteni kell, mert valameny- nyi dolgozó paraszt megnyerésé a cél. Ennek érdekében a két megyei értekezlet között ezertizenhét népgyűlést, hét helyen parasztankétot, kilenc járási konferenciát, hetven községben Szabad Föld Téli Estet rendeztek, tíz községben pedig a falujáró csoportok tartottak előadást. A megyei párt- bizottság panaszirodája a háromezer panaszból rövid időn belül elintézett kétezer-négyszázat. Ezek a panaszok többnyire a földdel, az igaerővel és á lakással voltak kapcsolatosak. A falu járó csoportok többnyire közhasznú és kisebb részben egyéni segítő munkát végeztek. A városi munkások siettek a falu segítségére, ápolták és mélyítették a munkás— paraszt szövetséget.

D

obó István titkári jelentésében a továbbiakban beszámolt a hároméves terv politikai előkészítéséről, valamint a tömegszervezetekben végzett tevékenységről. Különösen jó munkát végeztek a kommunisták az UFOSZ- ban, ahol rövid idő alatt kétszáznégy helyi csoport alakult mintegy tizenötezer taggal. A FÉKOSZ-nak ekkor százötvenhét szervezetben nyolcezer tagja volt. A megyei titkár felhívta a kommunisták figyelmét, hogy a fenti eredmények nem kielégítőek. Több és jobb szervező munkára van szükség, hogy a falusi tömegszervezetek átfogják a dolgozó parasztságot.

Hasonlóan nagyobb szervező munkát kell végezni az ifjúság soraiban, hogy a MADISZ tagsága megnövekedjen. »>

Jövőnk szempontjából nem lehet közömbös egyetlen kommunistának sem, hogy ifjúságunkat, akik a jövő várományosai, kik és hogyan nevelik« — jelentette ki a megyei titkár. A továbbiakban a nők szervezésével, valamint a szakszervezeti munkával foglalkozott a beszámoló. Mindkét területen jelentős még a lemaradás, hiszen a munkavállalók egyharmada csak a szakszervezetek tagja. A fenti problémák a megyei káderhelyzetből és az elméleti felkészültség hiányaiból adódtak. Erre az időre esett a megyei pártiskola megszervezése és a kádernevelési feladatok kidolgozása. A továbbiakban értékelte a beszámoló a köz- igazgatás reakciós tisztviselőktől való megtisztításának jelentőségét.

A pártmunka további megjavításának fontos feltétele a szervezetekben folyó alaposabb munka, a rendszeres vezetőségi ülések, a taggyűlések és a pártesték tartása. Ezzel rendszeres kapcsolat alakul ki a falvak lakóival.

Befejezésül Dobó István megyei titkár figyelmeztette a konferencia küldötteit, hogy a feladatok teljesítésének első feltétele a munkásegység fokozottabb erősítését »Hogy a további munkánk milyen eredményes lesz, függ attól, hogyan tudjuk kiépíteni a munkásegységet, és a munkásegységen keresztül a munkás—paraszt szövetséget. Azokat az eredményeket, amelyekről itt büszkén számoltam be a pártbizottÚj módszer és szaktanácsadás a hizlalásban

26 tsz vesz részt benne

HOGYAN LEHETNE minél

kisebb költséggel, minél rövi- debb idő alatt megtermelni ép jó áron értékesíteni az árut az állattenyésztésiből? Olyan kérdés ez, amelyre valamennyi gazdaság keresi a választ. Ebben különféle akciók segítenek. Két évvel ezelőtt kezdődött például a kötetlen tartá- sú intenzív szarvasmarha-hiz- Lalási akció, amelynek, lényege: egyszerű, régi állatférőhe- lyeket nagyon olcsón — főként saját erőből — átalakítani úgy, hogy abban szabadon hízzon a jószág. Ezzel a módszerrel szép eredmények születtek már eddig is Somogybán. Erről győzött meg az a beszélgetés, melyet a minap folytattunk Boór Emillel, a Kaposvári Húskombinát főosztályvezetőjével, Csokonai János osztályvezetővel és Hilt István termelésfejlesztési előadóval.

— Az 1970-ben életbe lépett módszert tavaly már 26 somogyi termelőszövetkezet alkalmazta — kaptuk a tájékoztatást. Az erre a célra átalakított istállókban sok szempontbői előnyössé vált a hizlalás. A szerződés megkötésével folyamatos tápellátást szavato- ' lünk. A módszerrel 1400—1600 grammos napi súlygyarapodás érhető el, és 12—13 hónapos korára »elkészül« a hízó ...

Mindemellett csökkenthető a gondozók száma, vagy megoldható a két műszak a hízók mellett, mint ahogyan ezt a somogysámsoniak tették.

Ugyanakkor, persze, a módszer újszerű kötelezettségeket is ró a gazdaságra azon túl, hogy a hizlalást már a borjú- nevelésnél kell megalapozni. Feltétel például a legalább 2 vagonnyi hízott bika átadása. Mindez azonban — mint a beszélgetésből kitűnt — kifizetődik a tsz-eknek:

— Az ilyen módszerrel hizlalt állományból a múlt évben 1565 állatot értékesítettek, ebből csaknem 1400 exportra került. A tíz tsz-nél végzett fölmérés szerint az exportált hí- zómarháfcnak majdnem 80 százaléka kapott »AA Super« és »A« minősítést.. .

Az állattenyésztő gazdaságok ébből már könnyen kiszámolhatják, hogy ennél az aránynál mit jelent többlet- bevételként az említett két minőségi osztályra adható darabonkénti 1700, illetőleg 1000 forintos minőségi felár (figyeu lembe véve, hogy — vállalati szinten — a hagyományos hizlalásnál az értékesített állatoknak csak 23—30 százaléka érdemelte ki ezt a két magas minősítést).

A tavaly jól bevált módszer az idén is életben marad, de űj »nevet« kapott, és most már expressz szarvasmarha- hísstaláswS beszélünk, A

koncentrátumok közül a Rrand-iBurina helyébe a hazai gyártmányú Univers I. lép, ebből a folyamatos ellátást a vállalat a szaktanácsadási szerződésen belül biztosítja a gazdaságoknak.

A vállalatnak tizenhat termelőszövetkezettel van általános szaktanácsadási szerződése — ez 3500 ilyen módszerrel hizlatt állatra vonatkozik —, de a szerződéskötések tovább folynak, A díjtalan szaktanácsadás sokrétű munkájában részt vesznek a kirendeltségek vezetői, dolgozói is. A szaktanács- adók közreműködésével alakítják ki a tsz-ek régi épületeikből a megfelelő férőhelyeket. A véseiek például 400, a tap- sonyiak és a csurgóiak 300— 300, a somogysámsoniak, a bu- zsákiak, a sávolyiák és a böhö- nyeiek 200—200 hízóáldatra szóló általános szaktanácsadásra szerződtek. A szaktanácsadók javaslatára alakítottak ki Sávolyon régi istállóból 120, Buzsákon szerfás növen- dékmarha-istállából 80, a célnak megfelelő férőhelyet. Ba- latonsaentgyörgyön baromfiéiból készült kötettem hizlalásra alkalmas hely.

ISMÉT EGY OLYAN módszer kapott élettárét, amely olcsóbbá teszi a termelést, és szép bevételhez juttatja a gazdaságokat; Eku kell véle.

*L V.

ság nevében, csak úgy tudtuk elérni, hogy komoly, szoros együttműködésünk volt elsősorban a szociáldemokrata testvérpártunkkal, másodszor a Nemzeti Parasztpárttal. Elkövetkezendő harcunk élesen, megköveteli a tökéletes és szoros munkásegységet, ezzel tudjuk megteremteni a munkások és parasztok harci szövetkezését a reakció ellen, demokráciánk megvédésére« — fejezte be titkári beszámolóját Dobó István.

Ezután a hozzászólások következtek. Kilenc felszólaló az élet különböző területéről, elsősorban a gazdasági-politikai tennivalókról számolt be, vagy javaslatot tett. Garamvölgyi rendőr alezredes biztosította a pártértekezletet, hogy a demokrácia mindenkor számíthat a rendőrségre. Havas Béla a falu villamosítást, dr. Kertész Endre pedig a somogyi nép kultúrértékeinek megvédését tűzte a konferencia elé feladatként. Dobó István válaszában kijelentette: a párt szervezetei » ... elsősorban azt tűzik zászlajukra, hogy a 3 éves tervhez megteremthessék a megfelelő gazdasági, főleg politikai helyzetet.«

Ezután a pártértekezlet határozati javaslatait, valamint az időközben megválasztott harmincegy főnyi megyei választmány tagjainak névsorát ismertette Barabás József, és ezzel a somogyi kommunisták második pártértekezlete véget ért.

M

ásnap a megyei választmány megválasztotta, illetve megerősítette tisztségükben a megyebizottság tagjait. Megyei titkárnak ismét Dobó Istvánt választották meg. Tagja lett a bizottságnak Barabás József, Turopoli Géza, Takács László, Prandler Já- nosné és Bálint Tibor.

A második megyei pártértekezlet politikai jelentősége a későbbi hónapokban bekövetkezett változásokban, a szocialista forradalom somogyi biztosításában mérhető le.

Andrássy Antal

Cserélhető betétes szemétgyűjtőket készítenek a MÄV részére. Eddig 1000 darabra kaptak rendelést

A MÜART-nak elkészítették a bfBenő kézikocsik prototípusát Áruszállításkor a kocsi könnyen és gyorsan kiüríthető.

Bizalmiaktól a SZOT-ig

Számadás a szakszervezeti testületek

munkájáról

. Nem tájékoztatás, hanem elemzés — Első a HVDSZ

A szakszervezeti élet pezs- düléséit várják mindenhol, a beszámolási rendszer bevezetésétől. Néhány szakma már elkezdte, mások most készülnek a beszámoló taggyűlések megtartására. Dr. Rétsági Bélától, az SZMT szervezési és káderbizottságának vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, mi tette szükségessé e rendszer bevezetését.

— A SZOT elnöksége január 10-én határozta el, hogy a választott testületek beszámolnak, mégpedig rendszeresen a két választás között végzett munkájukról, a SZOT, a szakmai szakszervezetek kongresz- szusa óta végzett tevékenységükről. Elmondhatom, már régebben is kialakult az a módszer, hogy taggyűlésen számoltak be a bizottságok a munkájukról. Most azonban minden alapszervezet köteles számot adni. E rendszer célja, hogy továbbfejlődjön a szakszervezeti demokrácia, erősödjön a választott testületek tömegkapcsolata. Ezenkívül természetesen a tagság szerepe is nagyobb lesz az ellenőrzésben.

— Kik azok, akik most és a közeljövőben beszámolnak a munkájukról?

— Ügy fogalmazhatok, hogy a SZOT-tól a műhelybizottságokig és bizalmiakig mindenki köteles minden év első felében mérleget készítem a megtel utzaL Sosaags’haa aegyvenöt szakszervezeti tanács, háromszáztizennyolc szakszervezeti bizottság, háromszázhuszonegy műhely-, osztály- és munkahelyi bizottság és négy- ezer-kétszázhat bizalmi áll az őket megválasztó tagok elé.

— Milyen fórumon »állítják ki a bizonyítványt« e testületekről?

— A kisebb alapszervezetek taggyűlésen, a nagyobb üzemek, gazdaságok küldöttértekezleten, a bizalmiak pedig a csoportjuk tagjai előtt beszélnek munkájukról. Az a fő követelmény, hogy a taggyűléseket előzze meg az a beszámoló, amelyen az igazgató számot ad a szakszervezeti tanácsnak vagy a szakszervezeti bizottságnak a kollektív szerződés teljesítéséről. A SZOT elnökségének határozata szellemében azt szeretnénk, ha e gyűlések hű képet adnának az egyéves munkáról. Csak a jó beszámoló teremthet megfelelő alapot az érdemi vitához, s ahhoz, hogy meghatározhassák a feladatokat. Remélem, sehol sem felejtik el: ez nem tájékoztatás, hanem számvetés, illetve elemzés.

— Van olyan szakma, ahol már többségében megtartották a beszámolókat, más szakmák pedig most készülnek erre»

— Valóban Így van, nagy önállóságot kapott mind a ti- aeafcösse srakg«., A beszámolás rendszerét, a beszámolás tartalmát a sajátosságaiknak megfelelően szabályozták vagy szabályozzák a közeljövőben. Például a HVDSZ megyei bizottságához tartozó alapszer- végzett a megyei bizottság a a munkában, s március 15-én küldöttértekezleten vonják meg annak a mérlegét, mit végzett a megyei bizottság a választás óta. A HVDSZ tapasztalatai szerint a taggyűléseken arról adtak számot, hogy pezsgőbb volt a szervezeti élet, a tartalmi munka. A MEDOSZ megyei bizottságához tartozó alapszervezetek március 28-ig befejezik a taggyűléseket, s március 29-én megyei bizottsági ülésen összegezik a testület munkáját. A KPVDSZ májusban kezdi meg a beszámoló taggyűléseket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa figyelemmel kíséri e fórumok munkáját; feladata elsősorban a segítés és az ellenőrzés.

— Mikor számol be az SZMT elnöksége az eddig végzett munkájáról?

— Már készül rá az elnökség, s a munkatervünk szerint máricus 31-én kerül az SZMT ülése elé a számadás. Azt szeretnénk, ba a somogyi szak- szervezeti tagok minél szélesebb körben megismernék, mit végzett e testület a megválasztása óta.

• t

SOÜOfifl HÉPS.AP

tS’S staretas-li,

i