Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér A Z M S Z HP S OflO G V HEGYEI B I Z O T TS A G A N A IC LAP J Ä XXVIII. évfolyam 74. szám 1972. március 28., kedd Együtt politizálva Az alkotó atásáért Megtartották a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét Jelentős esemény színhelye volt tegnap délelőtt a megyei tanács nagyterme. A Hazafias Népfront Somogy megyei bi­zottsága számolt be négyéves munkájáról a megye minden részéből összegyűlt küldöttek­nek. Az elnökségben helyet fog­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Elnökségé­nek tagja, megyénk országgyű­lési képviselője, Németh Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ko­csis László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Fábri István, a megyei tanács el­nökhelyettese, Bernáth Aurél Kossuth-dijas festőművész, Eck Gyula, a Szabad Föld fő- szerkesztője, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, Stier Sándor, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára,, Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára, Sebes­tyén József apátplébános, ál­talános püspöki helynök, dr. Kanyar József, a Megyei Le­véltár igazgatója, Dubovai Gé­za evangélikus esperes, dr. Kiss József, a MES3ÖV elnö­ke, Kosztolánczi Jánosné or­szággyűlési képviselő, a Ka­posvári Ruhagyár dolgozója, Sándor Lajosné, a mezőgazda- sági szakközépiskola igazgató­ja, Nánási Imréné dr. megyei bíró, dr. Balogh Ágnes SZTK- főorvos, Kovács István hon­védezredes, Melivz Lajos kon­zervgyári munkás, Kadlicskó József tsz-tag, Csaba László kiskereskedő, Szentgyörgyí Mária, a Paíhutío'nó-lpari VáL lalat Kaposvári Gyáránák munkásnője, Horváth Lászió­né jákói háziasszony. Az ülést Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke nyitotta meg, köszöntötte a jelenlevő­ket, majd javaslatot tett a ta­nácskozás napirendjére. Ez­után Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára szá­molt be Somogy megye nép­frontmozgalmának négyéves tevékenységéről és a jövő fel­adatairól: Jó ügyet: a szocializmus, a demokrácia és megyénk ügyét szolgáljuk Varga Károly előadói beszéde — A Hazafias Népfront IV. kongresszusa megkülönbözte­tett figyelmet fordított a szo­cialista demokrácia fejleszté­sének kérdéseire. Kezdeti eredményekről adhatunk szá­mot ma a tisztelt küldöttérte­kezletnek. A népfrontrendez­vények a lakosság fórumai let­tek, ahol bátran elmondhatták véleményüket. Mind többen tesznek javaslatot a gondok megoldására is. A módosított választási törvény, az új ta­nácstörvény és az alkotmány- módosítás számos feladatot adott a mozgalomnak. A dol­gozókat tájékoztatták a törvé­nyek változásairól, mert a ben­ne biztosított lehetőségekkel csak megfelelő informáltság birtokában tudnak élni. To­vább nő a népfront szerepe a tanáccsal való kapcsolat ala­kításában is. Somogy megyé­ben ennek már tradíciója van. Jelentős helyet kapott a vá­ros- és községpolitika is a nép­frontbizottságok munkájában. Cél, hogy az egészséges lokál­patriotizmusra alapozva még több ember vegyen részt a munkahely, a lakóhely szebbé tételében, a fejlesztési célok megvalósításában. Ez a mun­ka elképzelhetetlen megfelelő tájékoztatás nélkül. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy mind­azokhoz a munkákhoz, ame­lyekről a lakosságot megfele­lően tájékoztatták, amelyekhez megnyerték egyetértésüket, megkapták a segítséget. A népfontmozgalom tevékeny részese volt annak, hogy 161 millió fo­rint értékű társadalmi munkával se­gítette Somogy lakossága a tervezettnél több járda, út, villany, böl­csőde, iskola, orvosi réndelő építését, utca­sorok virágo- sítását, fásítá­sát. A tanácsvá­lasztások al­kalmával mó­dunkban volt megismerni a lakosság kom­munális igé­nyeit. Világos­sá vált, hogy azok megha­ladják a me­gye anyagi le­hetőségeit. Merjük szélesebb körben Ki­mondani: »nem lehet többet«. Ha ez népszerűtlen is, de igaz, és esetleg jobb munkára, a he­lyi lehetőségek jobb kihaszná­lására ösztönöz. Csak úgy le­het a közélet igazi segítője a népfront, ha nemcsak a köve­tel oldalt veszi figyelembe, hanem a tartozik oldalt is. Nélkülözhetetlen, hogy me­gyénk lakói ismerjék a gazda­sági egyensúly helyreállításá­nak feladatait, annak hatását életünkre, gazdálkodásunkra. Lássák, hogy a szocializmus­ban is vannak érdekkülönb­ségek, amelyeket megismeré­sük után föl lehet oldani. Nép­frontfeladat, hogy fórumot biztosítsunk a vitáknak, ahol ütközhetnek az érdekek, ahol megtárgyalhatják azok felol­dásának módját. Széles körű a népfrontbizottságok művelő­déspolitikai tevékenysége is. Kiterjed az Olvasó Népért- mozgalomra, a pályaválasztási munkára, a falu művelődési tervének készítésére, a nép­frontestek, nemzeti ünnepek megszervezésére, a honisme­reti munkára, a szülői mun­kaközösségek tevékenységére. — _N égyéves eredményeink arra ösztönöznek bennünket, hogy folytassuk tovább a tár­sadalmi és politikai ismeretek terjesztését. Továbbra sem csökkenthetjük a békemunkát, az agitációt. Tennivaló van bőven. Munkát, cselekvést vár tőlünk a megye lakossága. Lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy jó ügyet, falunk, szülőföldünk, megyénk, ' ha­zánk felvirágoztatását, a béke, a demokrácia, a szocializmus ügyét szolgáljuk — fejezte be a beszámolót Varga Károly. A népfrontmunka sokrétűsé­gét, sokoldalúságát híven és igen kifejezően tükrözte a be­számoló után kibontakozó vita. Az első felszólaló dr. Ka­nyar József, a levéltár igazga­tója, a mozgalom egy sajátos feladatára irányította a figyel­met. A magyar nyelv, a törté­nelmi tudat ápolásának fon­tosságát hangoztatta, példák­kal illusztrálta, hogy milyen lényeges a mai kor emberének a feladatok meghatározásánál körültekintően, jól ismerni az adott tájegység múltját. Ko­csis Ferenc balatonboglári kül­dött községük népfrontbizott­ságának jól bevált, hasznos munkamódszereiről szólt, míg Végh Péter nemesdédi peda­gógus a mezőgazdasági szak­ismeretek, a mezőgazdasági szakkörök hasznosságát, szer­vezésük fontosságát saját köz­ségük példájával bizonyította. Valójában ehhez a gondolat­körhöz kapcsolódott Horváth István bedegkéri tsz-tagnak a felszólalása, aki a falu lakói­nak tudatformálásában fontos szerepet tulajdonított a politi­kai és a szakmai továbbkép­zésnek. A vita első felében kért szót Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, a Haza­fias Népfront Országos El­nökségének tagja. (Folytatás a 3. oldalon.) Magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába Tárgyalások a Kremlben A Szovjetunió Miniszterta­nácsának meghívására tegnap magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába. A delegáció vezetője Fock Jenő a minisztertanács elnöke, tagjai Vályi Péter, a minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter és Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Tegnap délben a magyar kormányküldöttség megérke­zett a szovjet fővárosba. A Vnukovói repülőtéren Fock Je­nőt, Alekszej Koszigin, szovjet kormányfő fogadta Szovjet részről a delegáció fogadására Koszigin minisz­terelnök mellett megjelent Mi­hail Leszecskó miniszterelnök­helyettes, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Szemjon Szkacskov, a külföl­di gazdasági kapcsolatok álla­mi bizottságának elnöke. Je­len voltak a szovjet külügymi­nisztérium magas beosztású képviselői és más hivatalos személyiségek. A repülőtérről Fock Jenő és kísérete a Lenin-hegyen lévő szálláshelyére hajtatott Délután, moszkvai idő sze­rint három óra után néhány perccel a Kremlben, a szovjet minisztertanács épületében, magyar—szovjet kormánykö­zi tárgyalások kezdődtek. A hivatalos megbeszéléseken részvevő magyar delegációt Fock Jenő, az MSZÍMP Politi­kai Bizottságának tagja, a ma­gyar forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke, a szov­jet küldöttséget Alekszej Ko­szigin, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke vezeti. A tárgyalások megtartását, mint emlékezetes, Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának idén február­ban lezajlott nemhivatalos szovjetunióbeli baráti látoga­tása, s Leonyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával folytatott megbeszélése alkal­mával határozták eL A szívélyes, baráti, ugyan­akkor tárgyszerű légkörben megkezdődött eszmecsere a két ország gazdasági és tudo­(Folytatás a 2. oldalon.) Nagy beruházások, fejlesztési programok A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott. Kijelölt bizottságának je­lentése alapján megvitatta az egyes központi alapokból lét­rehozandó egyedi nagyberu­házások, fejlesztési programok előkészítésének, megvalósítá­sának tapasztalatait Állást foglalt az ezzel kapcsolatos további szakszervezeti tenni­valókról. Az elnökség mint jó kezdeményezést üdvözölte a vasas szakszervezet, a vegy­ipari szakszervezet és az épí­tők szakszervezete együttmű­ködési megállapodását a beru­házások segítésére. Ezt köve­tendő módszerként a többi szakszervezet és a szakszerve­zetek megyei tanácsai elnöksé­I geinek is ajánlja. A SZOT elnöksége döntött az 1972. évi SZOT-díjak oda­ítéléséről További napirend­ként meghatározta a testneve­lést és sportot szervező szak- szervezeti munka fejlesztési feladatait. Az elnökség április 7-re ösz- szehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát A tanács­ülésnek a következő napiren­di pontokat javasolja: beszá­moló a szakszervezetek XXII. kongresszusa óta végzett mun­káról; a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztésével kap­csolatos feladatok; a szakszer­vezetek állásfoglalása az alkot­mány módosításáról; szervezeti kérdések. Szemjonov nyilatkozata SALT-küldöttség Helsinkiben A SALT-tárgyalásokra va­sárnap Helsinkibe érkezett a szovjet küldöttség. A delegáció vezetője Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes, tag­jai Truszov, Plesakov, Scsu- kin és Grinyevszkij. A küldöttséget tanácsadók és szakértők kisérik. Szemjonov az érkezéskor tett nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a szovjet küldött­ség negyedik alkalommal ér­kezett Helsinkibe. Tudjuk — mondotta a szovjet diplomata, hogy jó barátaink és jó szom­szédaink országában vagyunk. Ezt az új lehetőséget felhasz­nálva szívélyesen üdvözöljük és jókívánságainkat tolmácsol­juk a finn népnek és kormá­nyának, valamint a főváros la­kosságának. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke fogadta, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok küldöttségét, amely a stratégiai fegyverzet korláto­zásával foglalkozó tárgyalá­sokra érkezett a finn főváros­ba. Urho Kekkonen finn elnök tegnap kijelentette: meggyő­ződése, hogy »hasznos a terv­be vett európai biztonsági és együttműködési értekezlet-«. Mint mondotta, a finn kor­mány minden tőle telhetőt megtesz, hogy mielőbb meg­történjék az első lépés az euró­pai értekezlethez vezető úton. Az elnök véleménye szerint ez a lépés a sokoldalú tárgyalá­sokat jelenti, amelyeken a kül­földi államok Helsinki képvi­seleteinek vezetői vennének részt. Űj szovjet űrállomás robog a Vénusz felé A kozmikus térséggel és a naprendszer bolygóival össze­függő kutatások hosszú távú programjának megfelelően tegnap, magyar idő szerint 5 óra 15 perckor a Szovjetunió­ban felbocsátották a Vé­nusz—8 elnevezésű automata űrállomást. Az új kozmikus kísérlet alapvető célja az automatikus űrállomások segítségével fo­lyó Vénusz-kutatások folyta­tása. A Vénusz—8 fedélzetén elhelyezett tudományos beren­dezések révén újabb adatok szerezhetők be a bolygóról. Az automatikus űrállomás súlya 1180 kilogramm. A Vé­nusz—8 a célbolygó felé a fel­lövés után 1 óra 27 perccel indult el Föld körüli közben­ső pályáról. A műveletnél a hordozórakéta utolsó fokoza­tának hajtóművei 243 másod­percig működtek és a máso­dik kozmikus sebességnél va­lamivel nagyobb, 11,5 km/sec sebességgel indították útnak az űrállomást. A Vénusz—8 1972 júliusá­ban, miután 312 millió kilo­méter hosszú pályán halad vé­gig, a tervek szerint eléri a Vénusz-bolygó körzetét. Prog­ram szerint válik el, majd az űrállomástól a leszálló szer­kezet, amely simán leereszke­dik a bolygó légkörében, s tu­dományos kutatásokat végez. A Vénusz—8 repülését nagy hatósugarú kozmikus távirá­nyítási központ szabályozza. A koordinációs számítóközpont feldolgozza az űrállomásról kapott információkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom