Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) colt és dolgozott a hazáért és a jövőért. A megyei KlSZ-Wzottság el­ső titkára ezután beszélt a Ta­nácsköztársaság jelentőségéről, s megemlékezett a somogyi di­rektórium dicsőséges tetteiről. A szocialista Magyarország­ért folyó harcban született meg 1913. december 30-án a KIMSZ a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. Tagjai a párt vezeté­sével az első perctől kezdve küzdöttek a proletárdiktatúra kivívásáért. Ez a ragaszkodás ma is példa az ifjúsági szövet­ség előtt: a párthoz való hűség egyet jelent a nép és a haza saerete tével. Stier Sándor ezután beszélt a 25 éves ellenforradalmi kor­szak hőseiről, akik a fehérter­ror áldozatainak harcát foly­tatták. Kilián György, Geister Eta, Ságvári Endre és a töb­biek továbbra is életcéljuk­nak választották a Tanácsköz­társaság ideje alatt szárnyra kaportt jelszót: »Nem leszünk többé kizsákmányolt proletá­rokS harcuk nem volt hiá­bavaló. Nemes, és gazdag ha­gyatékot vett át tőlük az ifjú nemzedék, amely hazánk fel- szabadulása után — most már a szabad Magyarországon — folytatta harcát a munkásosz­tály, a dolgozó nép, a kommu­nista párt céljainak valóra vál­tásáért. A fiatalok nemcsak dalolták, hogy holnapra meg­forgatjuk az egész világot, ha­nem dolgoztak is érte. 1950-től a DISZ a fiatalok százezreit mozgósította. Ott voltak a fia­talok a falujáró mozgalomban ugyanúgy, mint a széncsata hősei között. Munkás- és pa­rasztfiatalok jelentek meg az egyetemeken, ők lettek a népi kollégiumok alapítói, a nép­hadsereg ifjú tisztjei. Stier Sándor ezután az 1957- ben megalakult Kommunista Ifjúsági Szövetségről, a tizenöt év alatt elért eredményekről beszélt. — Az ellenforradalom után a kommunisták egyik fontos feladatuknak tartották az el­lenforradalmi propagandától megfertőzött ifjúsági csopor­tok felvilágosítását, a fiatalok legjobb erőinek tömörítését. A kommunista fiatalok kezdettől fogva részt vettek az ellenfor­radalom után megalakult ifjú­sági rétegszervezetek munká­jában. Ök kezdeményezték a szocializmushoz hű erők ösz- szefogását. Pártunk 1957. március 21-én, a Tanácsköztársaság győzelmé­nek évfordulóján életre hívta a magyar ifjúság egységes szervezetét, a párt ifjúsági tö­megszervezetét: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­séget. S a célt kifejezte a KISZ alakuló ülésének felhívása, amelyet a magyar fiatalok leg­jobbjaihoz intézett: »»Segíteni kell a pártnak az új, szocialis­ta világ építésében... Aki vál­lalja ezt a küldetést, jöjjön kö­zénk, lépjen a KISZ soraiba/« — A zászló alá sorakoztak a somogyi fiatalok legjobbjai is — mondta Stier Sándor. — Március 21-én megyénkben is megalakult az első KlSZ-szer- vezet, majd néhány hónap alatt öt és fél ezerre nőtt az ifjúsági szövetség tagjainak száma. Az alapítók: Bogó László, Bíró Gyula, Kubacska András, Szabó Sándor, Szűcs Mária, Székely Elemér, Csapó Sándor, Tóth János, Balajcza János és az ifjúsági mozgalom »hős korszakának« többi fáradha­tatlan harcosa ma is velünk ünnepel, ma is hű az ifjúság­hoz, enejét nem kímélve dol­gozik szocialista jövőnkért. Ezután Stier Sándor a KISZ tizenöt évének jelentősebb eseményeit, dátumait villan­totta fel. — Büszkén és örömmel te­kintünk vissza erre a tizenöt évre — mondotta. — A fiata­lok tettekkel bizonyították, hogy méltók a párt bizalmára. Ezt fejezte ki az értekezlet jelszava: »Hűség a néphez, hű­ség a párthoz«. Ennek nyomán bontakozott ki a szocialista munkaverseny, különféle társadalmi munka- akciók. A diákfiatalok az épí­tőtáborokat hozták létre: elő­ször a Hanságban, aztán az or­szág többi részén. A fiatalok védnökséget vállaltak az épülő beruházások fölött; sa KISZ — hatodik kongresszusa után — jelentős politikai akció­kat hirdetett meg. Ilyen volt a A legszebb hagyományok folytatói Megújították fogadalmukat a megye ifivezetői Tegnap délelőtt tíz órakor a kaposvári Szabadság park­ban gyülekezett a megye mint­egy száznyolcvan ifivezetője, hogy megújítsa fogadalmát. A szemleparancsnok jelenté­se után elhangzott a Somogy megyei úttörőelnökség díszpa­rancsa, majd az egyenruhába öltözött ifivezetök letették a fogadalmat. »Fogadom, hogy tudásom és képességeim sze­rint részt vállalok a Magyar Úttörők Szövetségének tevé­kenységéből, melyet a gyerme­kek kommunista neveléséért folytat. A rám bízott kisdobo­sokat, úttörőket az úttörőélet törvényeinek megtartására ne­velem, és mindenben jó példá­val járok előttük. Arra törek­szem, hogy a Kommunista If­júsági Szövetség tagjai legye­nek!«. Arató Zsuzsa, a Hámán Ka­tó Általános Iskola tanulója elmondta B. Radó Lili Őrsve­zető című versét, majd Ba­lázs Nándor, a megyei KISZ- bizottság titkára lépett a fia­talok elé. — Történelmi évfordulók fényében ragyog az időpont, amelyben fogadalmatokat megújítottátok. Ezekben a na­pokban az idősebbekkel kar­öltve ünnepeljük a forradalmi ifjúsági napokat. Az elnyomott és felszabadult osztály forra­dalmi emlékezete, ez az igaz és tiszta emlékezet kapcsolja egybe népünk történelmének három tavaszát: 1848 március 15-ét, 1919 március 21-ét és 1945 április 4-ét. A mai napon nemcsak a Ta­nácsköztársaság évfordulójára emlékezünk, hanem arra is, hogy 1957. március 21-én szer­veződött újjá a Kommunista Ifjúsági Szövetség. * A zászlóbontás napjául nem véletlenül választották már­cius 21-ét. Jelezték, hogy a kommunista ifjúsági mozga­lom 1918. decemberi megszüle­tésének legszebb, leghaladóbb hagyományait akarja folytatni a KISZ, s magáénak vallja az elődök harcát. Annak idején vörös és nem­zetiszínű zászlók alá hívta a fiatalokat az alakuló gyűlés: »Segíteni kell a pártnak az új, szocialista világ építésében, hazaszerető, tiszta erkölcsű, öntudatos magyar ifjúság ne­velésében, népünk, a munkás­osztály álmainak valóra váltá­sában«. A felhívás megértésre talált, az eltelt tizenöt eszten­dőre örömmel és büszkén te­kintünk vissza. Egy pillanatra se tévesszétek szem elöl, hogy tőletek is függ, milyen lesz a jövő társadalmának ifjúkom­munista nemzedéke. Nagysze­rű megbízatást vállaltatok. Balázs Nándor szavai után az ifi vezetők emlékszalagokat kötöttek a megyei KISZ-bi- zottság és a megyei úttörőel­nökség zászlajára, majd meg­koszorúzták a szovjet hősi em­lékművet. Délután a Kilián Ifjúsági Házban a megyei ifivezetők parlamentje rendkívüli ülést tartott, és megválasztotta az április 7-e és április 11-e kö­zött Salgótarjánban összeülő második országos ifiparlamen­ten részt vevő kilenc küldöt­tet. A somogyi küldöttség ve­zetője, Horváth Zoltán, a me­gyei ifi tan ács elnöke lesz. A megyei ifinap jubileumi vetélkedővel fejeződött be. Bogó László, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a nagygyűlés részvevőit. »Vádoljuk az imperializmust«, a tiltakozás a vietnami hábo­rú ellen. Kulturális területen a Ki mit tud? és a Ki miben tudós? vetélkedők, és az im­már hagyományos forradalmi ifjúsági napok. — Ezen az úton akarunk to­vább haladni, hogy megvaló­sítsuk a KISZ VIII. kongresz- szusának jelszavát: Jobb mun­kával, nagyobb tudással a szo­cialista Magyarországért — fejezte be beszédét a megyei KISZ-bizottság első titkára. Ezután Bogó László, a me­gyei pártbizottság titkára, aki az 1957-ben megalakult KISZ első megyei titkára volt, köz­vetlen hangon beszélt az ifjú­sági szövetség somogyi meg­alakulásáról. — Nekem jutott az a meg­tisztelő feladat, hogy az MSZMP megyei bizottsága ne­vében köszöntsem a fiatalokat, úgy is, mint az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, úgy is mint volt megyei KISZ- titkár. A KISZ sokat fejlődött megalakulása óta. Ma már négy generáció munkája teste­sül meg a KISZ történetében. Tizenöt évvel ezelőtt sokat se­gítettek megalakításában az idősebb párttagok: Somogyi Pál, Róna Imre, Tabák Lajos, Kocsis László. A KISZ meg­alakulásával kapcsolatban föl­tették nekem a kérdést: érde­mes volt-e megalakítani. A válaszom az volt: igen. Érde­mes volt, mert a somogyi fia­talok igényelték. A 19-es kom­munistákat, a Horthy-fasizmus ellen küzdőket ákarták követ­ni. A fiatalok éltek jogukkal, követték a jelszót: Hűség a néphez, hűség a párthoz. — A KISZ »nyílt lapokkal« indult, nevében, tartalmában is a pártot követte — mondta Bogó elvtárs, majd így foly­tatta: — A KISZ valóra vál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. Sokat kezdeményezett. Eredményes, jó akció volt az Ifjúság a szocializmusért, az építőtáborok s az Ifjú Gárda megszervezése. A KÍSZ-alap- szervezetek jól mozgósítják a fiatalokat. Az MSZMP megyei titkára arról is beszélt, hogy mi le­gyen az ifjúsági szövetség to­vábbi feladata. Intette a fia­talokat attól, hogy minden munkájukért dicséretre, ki­tüntetésre várjanak. Az ifjú­sági vezetőknek pedig azt ta­nácsolta. hogy jellegüknek megfelelően foglalkozzanak a különböző ifjúsági rétegekkel, hiszen az ifjúsági szövetség ma már valóban tömegszerve­zetté vált. Ezután Sebestyén Katalin el­szavalta Krénusz János balla­dáját, majd az Ifjúsági Ház irodalmi színpada emlékmű- sort adott a Tanácsköztársaság tiszteletére. Majd Éneklő if­júság címmel forradalmi és munkásmozgalmi dalokat mu­tattak be a kaposvári, a mar­cali, a csurgói és a siófoki kö­zépiskolák énekkarai. S. M. Kiállítás a ruhagyárban Hat hős szovjet KIÁLLÍTÓTEREMMÉ ala­kult át tizenegy napra a Ka­posvári Ruhagyár nagyterme, itt rendezte meg a Kaposvári Városi Pártbizottság az MSZBT kaposvári tagcsoport­jaival karöltve a Hős városok kiállítást. A tegnapi megnyitó ünnepségre tömegével érkez­tek az üzemek, intézmények dolgozói, s ahogy beléptek a terembe azonnal megfogták a tekintetüket a szebbnél szebb tablók. A megnyitón részt vett Somogyi József, a megyei párt vb-tagja, a városi pártbizott-1 ság első titkára. Rostás Károly városi tanácselnök; az MSZBT tagcsoportok ügyvezető elnö­kei, a ruhagyár gazdasági-, párt- és mozgalmi vezetői, va­lamint sok kaposvári veterán. Rostás Károly mondott meg­nyitó beszédet, felidézve, ho­gyan harcoltak minden egyes talpalatnyi földért Moszkva, Leningrad, Kijev, Ogyessza, Szevasztopol védői. — A szovjet nép, mely a má­sodik világháború legsúlyo­sabb terheit viselte, s amely hallatlan áldozatot vállalt és hozott a győzelemért, a fasiz­mus megsemmisítéséért, soha el nem múló hálával emléke­zik a front és a hátország hő­seire, köztük a felsorolt váro­sok védőire s a velük vállvet­ve küzdő lakosságra. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa a fasizmus felett aratott győze­lem 20. évfordulóján, 1965. má­jus 8-án méltán tüntette ki Moszkvát, Leningrádot, Kije- vet, Volgográdot, Ogyesszát és Szevasztopolt a »Hős város« címmel. A hat város önfeláldozó és példamutató harcát, mai fej­lődését nagyon érdekesen be­mutató beszéde végén a követ­kezőket hangsúlyozta Rostás Károly: — A közelmúltban ünnepeltük a Vörös Hadsereg 54. születésnapját. Mindenütt a világon fölelevenítették hősi emlékeit, győzelmeit, a máso­dik világháború honvédő és felszabadító harcait. Van va­lami jelképes abban, hogy ép­pen ma, amikor a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 53. évfordulóját ünnepeljük, a kiállítással mi is felszabadítónkra, a Szovjet­unióra gondolunk. Hiszen szá­munkra is az ö hadserege hoz ta el a szabadságot; teremtet te meg békénk, fölemelkedé sünk, szocialista fejlődésünk föltételeit és lehetőségeit, és ma is elsőrendű és legfonto­sabb biztosítéka annak, hogy tervünket, a szocialista társa­dalom teljes fölépítését, valóra Telefonjelentések a megyéből: A dicső 133 nap emlékére A megye városaiban, nagy­községeiben, községeiben bensőséges ünnepségeken em­lékeztek meg a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 53. és a KISZ megalakulásának 15. év­fordulójáról. Tudósítóink tele­fonjelentései alapján beszá­molunk a vidéki ünnepségek­ről. Fonyódon a KISZ járási bi­zottsága jubileumi ülésen em­lékezett meg az évfordulóról, amelyen a bizottság tagjain és a járási pártbizottság vezetőin kívül részt vettek azok a volt járási titkárok is, akik a más­fél évtized alatt szervezték és irányították az ifjúsági moz­galmat. Délben több mint két­száz ünneplőbe öltözött fiatal és felnőtt gyülekezett a járási hivatal épülete előtt, amelyen tábla emlékeztet Latinca Sán­dor letartóztatására. Juhász Judit gimnáziumi tanuló el­mondta a Latinca-balladát, majd Cseri Péter, a KISZ já­rási bizottságának titkára mondott ünnepi megemléke­zést. Utána megkoszorúzták az emléktáblát. A kaposvári járás úttörői ünnepélyes csapatgyűlésen em­lékeztek meg a két jubileum­ról. A 19-es hősök nevét vi­selő csapatoknál — Gölle, Vis- nye, Somogyszil — különös gonddal készültek, feldolgozva a névadó életútját. A KISZ kaposvári járási bizottsága ün­nepi bizottsági ülésen emlé­kezett a kettős évfordulóra. A járás valamennyi KlSZ-szer- vezete köszöntötte a kettős ju­bileumot. Különösen szép ün­nepe ez az ecsenyi alapszer­vezetnek, hiszen elnyerte a KISZ kb vörös selyem vándor­zászlaját. Koszorúzási ünnepségek vol­tak a 19-es mártírok emléktáb­láinál Somogyszilban, Igáiban és Magyaratádon. A marcali nagyközségi párt- bizottság, a népfrontbizottság és a KISZ-bizottság megkoszo­rúzta a temetőben levő em­lékművet. A Mechanikai Mű­vek KISZ-fiataljai megkoszo­rúzták a 19-es mártírok három évvel ezelőtt általuk állított emlékművét. A 10 és 15 éves KISZ-tagokat tegnap délután a marcali művelődési központ­ban fogadta a járási KISZ-vb. A szőcsénvpusztai erdészeti szakiskola KISZ-fiataljai tár­sadalmi munkában a marcali járás ifjúságának fonyódligeti táborában fákat nyestek és a szükséges parkírozási munká­kat végezték. A szakmunkás- képző intézet KlSZ-csúcsveze- tősége és a gimnázium KISZ­bizottsága a jubileum tiszte­letére társadalmi vezetőkép­zést szervezett. Nagyatádon és a járás vala­mennyi községében megemlé­keztek a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulójáról. Hétfőn a Fegyveres Erők Klubjában Diadalmas 133 nap címmel tartottak megemléke­zést az Angela Davis ifjúsági klub rendezésében. Ezt a ma­gyar munkásmozgalom törté­netével foglalkozó szellemi ve­télkedő követte. Csurgón ifjú- ségi nagygyűlést rendeztek, megkoszorúzták a 19-es már­tírok emléktábláját, majd le­rótták kegyeletüket Farkas Já­nosnak, a direktórium elnöké­nek emléktáblájánál is. Inkén és a csekei erdőben ugyancsak koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a mártírok sírjánál. A KISZ zászlóbontásának 15. évfordu­lója alkalmából a KlSZ-alap- szervezetekben ünnepélyes taggyűlések, baráti találkozók voltak. Nagyatádon a Danuvia 4-es sz. gyárában, a konzerv­gyárban és a gimnáziumban az ifjúsági mozgalom történetéből rendeztek szellemi vetélkedőt. Az alapszervezetek többsége emlékalbumokat készített. Siófokon tegnap a regionális vízmű KISZ-szervezetének névadójával és a Kőolajveze­ték Vállalat KlSZ-szervezeté- nél megtartott jubileumi ün­nepséggel kezdődtek a rendez­vények. Délelőtt a 19-es már­tírok sírjánál a város fiataljai, KISZ-esei helyezték el koszo­rúikat. Megkoszorúzták Halász Lajos 19-es mártír és társainak főutcai emléktábláját. Délután a városi pártbizottság a Ta­nácsköztársaság veteránjait és azok hozzátartozóit látta vendégül. Délután a siófoki üdülőtelepen le­vő városi parkban Bors Ist­ván kaposvári szobrászművész múlt évben felavatott Mártír­sirató című szobra előtt több mint hatszáz siófoki dolgozó és fiatal gyűlt össze, hogy le­rója tiszteletét a Tanácsköz­társaság dicső emléke és a mártírok előtt. Ezután a sió­foki KISZ-fiatalok fogadalom­tétele következett. A tabi Rudnay Gyula Gim­názium és Szakközépiskola KISZ-céúcsvezetősége ünne­pélyes megemlékezést tartott a Tanácsköztársaság megalaku­lásának 53. és a KISZ megala­kulásának 15. évfordulója tisz­teletére. Délután az úttörők ünnepélyes csapatösszejövete- lén a középiskola KISZ-esei is részt vettek. város történelme ,s váltsuk, eredményesen győzelmesen folytatva a' munkát, melyet a Magy: nácsköztársaság 53 éwe előtt megkezdett. A NAGYSZÁMÚ 'közönség zután megnézte Átállítási sokan beírtak az emlékkönyv­be is. Reméljük, hogy minél több iskola, úttörőcsapat, KISZ-szervezet, üzem és in­tézmény keresi föl a nagyon szép kiállítást, amely március 31-ig reggel kilenctől délután ötig tart nyitva. L. G. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szerda- XP'iZ március ZZ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom