Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
1848 márciusa Kaposváron „„.minden arcon öröm és megelégedés volt tapasztalható“ 1848. március 14-én a Kaposváron ülésező megyegyűlésen a somogyi országgyűlési követeket a Fest megyei alkotmányos javaslatok támogatására, ugyanakkor a Habs- burg-ház iránti hűségre szólították fel. Ezért a megye- gyűlés egyik oldalon az alkotmányos parlamenti kormánysást, a városi önkormányzat megalkotását követelte. A ». i. Sajtószabadság és esküdtszék által felvilágosított közértelem, a közös teherviselés, a széles alapú választás, a népképviselés, a kéreményi jog által biztosított és a nemzetőrség által erősített nemzeti életben lelje erejét a felelős kormánya Továbbá szükségesnek tartotta a megyegyfllés, hogy az »...'örök váltság által felszabadultak közvetlen, a törvényben kijelentendő viszony szerint közvetlen választási s tanácskozási jogot nyerjenek.« A megye földbirtokosai viszont siettek kijelenteni, hogy a javasolt kármentesítés csak töredéke a korábbi jobbágy- szollgáltatásnak. Az arisztokrácia az érlelődő forradalmi levegő, a Somogybán is túlsúlyban levő közép- és kisne- messég nyomása elől nem tudott kitérni. Kijelentették a továbbiakban azt, hogy semmiféle egyéb pénzügyi ».. .áldozatokhoz járulni nem kívánnak.-« A pesti nép által megkezdett polgári forradalmat azonban Somogybán sem tudták a földbirtokosok megfékezni. A hírek, az átlagos viszonyokkal ellentétben gyorsabban terjedtek. Kacsko- vics Ágoston, asz, Eszterházy- uradalom kaposvári ügyvédje például a pesti forradalmi eseményekről már másnap, március 16-án értesült az első alispántól, aki gyorspostán kapta a híreket. Az uradalmi kerületi tisztviselőnek írt levélben Kacskovics szerint »szomorú hír futtya el á kaposi vidéket« a bécsi és pesti forradalom hallatára. Közli a tizenhét pont egyikmásikát is, és megjegyzi, hogy a »... jövő hétfőn állandó gyűlés fog itt, Kaposváron össze ülni — nehogy valami véletlen történnyen a köznép között is.« * A hercegi uradalom ügyvédjének riadt és kapkodó első , levelét követte később több bizalmas megyei hír is. alapult, másrészt felhívta a megye vezetőjét, hogy a **... közbéke és nyugalom fenntartására minden tekintélyüket, hatásukat, alárendeltjeiket t eszközeiket erélyesen felhasználni« ne késlekedjen. Az országgyűlésen majd békésen elintéznek mindent, amely a jobbágy és földesúri ellentétben eddig fennállott. A fenti miniszterelnöki körlevélből kitűnt, hogy a magyar nagybirtokosok féltek a forradalom radikális kiszélesedésétől. Ezekben a napokban szervezték meg Kaposváron a városi polgárőrséget is, a vagyon és személybiztonság védelmére. Március 22-én, a pesti forradalom tiszteletére Kaposváron » ... nagy néptömeg hullámzott a város utcáin, minden középületen nemzeti zászlók lobogtak; a posta és a sorsjáték hivatala is a fekete sasát nemzeti lobogóval váltá fel. Este a város fényesen ki volt világítva, a polgárőrség zene mellett járt fel s alá a város utcáin, nagy csoport vidám tömegtől kisértetve, minden arcon öröm és megelégedés volt olvasható« — tudósítja a Pesti Hírlapot Xántus János ügyvéd, a későbbi híres világutazó. A március 23-án összeülő nagygyűlésen tudomásul vették a követek jelentéseit. Határozatot hozták, hogy »... kézséggel fognak hozzájárulni az áldozatokhoz«, azaz á jobbágyfelszabadításhoz. A miniszterelnöki levél megtárgyalása után »szükségesnek látják azonban mind az országgyűlés sebes haladása, mind az előre nem látható rendkívüli események tekin- tetébül állandó bizottmányt nevezni, s minden hétfőn, a legközelebbit kivéve, nagygyűlést tartani.« Az elekor kinevezett megyei bizottmány . tagjainak többsége a korábbi politikusokból, a nagy- és középbirtokosokból került ki (Közöttük található több, későbbi áruló is.) Megtárgyalták, és tudomásul vették ezen a gyűlésen a dézsma, a robot, a papi tized eltörlését, valamint az országgyűlés további munkálatait. Tudomásul vették a cenzúra eltörlését, es engedélyezték Lelle (Balatonlelle) vásári jogának kihirdetését Á megyegyűlés végzéseit gyorspostával megküldték a járásokba. Befejezésül az utolsó ne mesi megyei gyűlés lefektette, hogy »...az új kormány az alkotmány és törvény ki jelölt ösvényén a haza sze mpontjából intézze a béke és csend helyreállítására szükséges erélyes lépéseit. Az Ország pedig megnyugtatott állapotban nézzen elébe a még ez évben összeülendő törvényhozásnak:.« A fenti feszült politikai helyzetet támasztja alá Kacskovics Ágoston ügyvéd március 25-d újabb bizalmas levele. Ebből megtudható, hogy Bszterházy herceget külön értesítette a megye politikai eseményeiről. Most viszont aggódva figyelte az eddig Kaposváron és Somogybán történteket, és figyelmeztette a gazdaság kerületi főtisztjét » .. miszerint a robotok kiszolgáltatásával a törvény kihirdetéséig igen óvatosan bánjanak, nehogy a makacs ellenállás esetében erőltető módok nélkül szűkölködvén, a félreértések és izgatások által ingerültség előidéztessen..« Levelének utóiratáóí megtudható, hogy miért a fenti nagy izgalom és óvatosság. — »Tudomás végett szükségesnek tartom azt is jelenteni, hogy a kisebb és nagyobb földesurak már önként kijelentették légyen jobbágyaiknak, miként ők be sem, .várván a törvények kihirdetését, ezentúl robotra nem kívánják őket kényszeríteni.« A több százezer holdas Eszterházy uradalom, ha esetleg nem értesül idejekorán a megyebeli politikai helyzetről és az eseményekről, válságos forradalmi napokat élhetett volna meg. Megfizetett informátorai' és tisztviselői viszont megszerezték — rokoni és osztálykapcsolataik révén •— a legbizalmasabb megyei, sőt országos intézkedéseket, és ezáltal idejekorán ellentámadásba vagy védekezésbe tudtak vonulni. Évszázados államvezetői, nemesi tapasztalataikat mégis megcáfolta 1848 nyara, amikor Somogy megyében elemi erővel tört elő a parasztság föld utáni vágya. Ezt a magyar polgári forradalom akkor még nem tudta megoldani. Erre csaknem újabb száz esztendőt kellett várnia 1945-ig a parasztságnak Magyarországon. Andrássy Antal Berták László: ÖRÖKKE Megállt egy tiszta arc, nem méri az időti Csak süt, csak bombáz, mint a nap a teremtés előtt. Tenger színén, óvóhelyen újszülött sejtek riadoznak. Ki szólt? — kérdezem. Nevet adok. Nevezheti Kankalinnak. Így teremtődik a világ? Feszül minden tagom. Alkalmas ez a bolygó? Nem felelsz. Szemedben mosakodom. Benépesítjük! Így — az ember. En meg, lásd, eltűröm, hogy kijelöltél, beprogramoztál, ragyogsz át az űrön. Micsoda erő kellene hozzád röpítenem magam? Évezredeken, fényéveken, mágneses téren át, zajtalan. Tisztaságod erőterébe növényi-tisztán jutni be, megállítanom az időt milyen sebesség kellene? Fogadnál-e? Vasak között lélegzem fényedet. Akarom, hogy így maradj, itt állj! M egsemmisítelek. Legyél égitest, tiszta arc, penge a fában, Kankalin. Cipellek örökké, mint mércét, mint Ábel emlékét, Kain. 1919 (Stotz Mihály grafikája.) Zelk Zoltán: HALOTTAIM Izgatottabbak az élőknél, nem ölelnek, csak hadonásznak, úgy szeretnek, csak fenyegetnek, ujjúkkal szívemre mutatva száxnonkérik minden-egy percem, mit gyűjtöttem haláluk óta. Az vagyok nékik, aki vélük, aki akkor, közöttük voltam — bán ják is ők, ha térdig járok a vénség lekaparhatatlan csontomra száradó sarában: ők futni vágynak, én is fussak! Ok táncot vágynak, én is járjam az ifjúság jeges lépcsőit, a hegedűszó meredélyét! Velük, velük, velük, tapodtat se nélkülök, én lettem hűtlen, én hagytam el a régi udvart, én álltam föl a régi asztal mellől, melyet ők körbe ültek a lámpafény holdudvarában. Velük a földön és a földben — ez a parancs. S hogy ne feledjem: aki lányra ha még ránézek, fölírják annak homlokára, csikorgó maradék szavamra, süllyedő, horpadt egeimre, holnap leomló falaimra. Égő gyertyák Chagall világa * Chagall — mondjuk, és képek jelennek meg előttünk: sajátos, mások alkotásaival össze nem téveszthető festmények. Miféle emlékek, élmények, benyomások olvadnak össze az értelem és érzelem kohójában, amíg művé lesznek? E bonyolult folyamatba ad közvetett betekintést Bella Chagall »Égő gyertyák« című könyve. A művész első felesége — 1915-ben esküdtek meg — érzelmes visszaemlékezéseiben egy régen letűnt világot elevenít föl: az orosz kisváros zsidóságának életét a század elején. Morc Chagall e környezetben nemcsak jövendőbeli feleségét ismerte meg, hanem azokat az embereket is, akik újra. meg újra felbukkannak vásznain. Bella Chagall finom mívű mondatai — a fordítás Széli Jenő munkája — s a világhírű férj kötetet illusztráló rajzai bár ugyanazt jelenítik meg, mást és mást mondanak el róla. A szerző — talán tudatos, talán ösztönös modem — a maga személyénél fontosabbnak tartja a környezetet, a mikrovilágot, amelyben az egyén elnyeri arculatát. Ezért.nemcsak olvasmánynak érdekes a kötet, hartem forrásnak is, Örökre elsüllyedt világ rémlik föl benne az emlékek ködén át. Nem a föltámasztás, hanem a megörökítés szándékával. A könyvet a Corvina jelentette meg. Másnap, március 17-én délelőtt egy negyed tizenkettőkor sebespostán érkező levélből az alispán hivatalosan is értesült — Inkey Zsigmond és Madarász László megyei követek jelentése alapján — a bécsi és a pozsonyi forradalmi eseményekről. A követi levél arról tudósít, hogy azonnal intézkedtek a polgári szabadságjogok megadásáról és a feudális terhek megszüntetéséről. Utána megérkezett az elsők között — március 19-én este 19 órakor — gr. Zichy Ferenctől, a nádor helyettesétől, a központi könyvvizsgáló kollégium elnökétől a sajtószabadság híre is. Az ország addigi főcenzorának, a minden szabad gondolat korábbi elnyomójának tollából szokatlan volt, amit olvastak: »a sajtó minden megelőző cenzúra nélkül szabadon működik!« Zichy és a helytartótanács a forradalmi néptömegek láttára »sápadt vala és reszketni méltóztatott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.« A megyei földbirtokos osztály megelégedéssel olvashatta a március 20-án hajnalbán gyorspostán érkező első számú miniszterelnöki körlevelet, amelyet Pozsonyban 1848. március 17-én írt piá Batthyány Lajos miniszterelnök. A levél kettős célzattal íródott: egyfelől a nemesség védelmére, a királyi ház iránti hűség kinyilatkoztatásén balatoni táj nyáron Mozaikok o tó partjáról pompázatosán jolöl- --------------------------------tö zött, de így, a korán érkező tavasz március elejei csupaszságában is szép, bár más arcát mutatja. ' Néhány hete, míg erős és BALATO N MÁRCIUS mögötti üveges könyvszekrénybe, ez ugyanis elárulhat valami személyes dolgot a nagy romantikus íróról, nevezetesen mily en ’ műveket használt kézikönyvként. Jókai a maga módján kutató ember volt. Érdeklődése egyaránt kiterjedt a makro- és mikrovilágra. Ezt bizonyítja, hogy az ablaknál ott áll csillagászati távcsöve, egy tárlóban pedig mikroszkópja. A füredi kikötőben mindig megcsodálom a sirályokat. Gyönyörködöm szárnyuknak a természet nagy palettáján kikevert szürkéjében. Lábukat repüléskor teljesen elnyújtva tökéletesen áramvonalasak. Nemcsak a szárnyukkal befolyásolják röptűket, hanem farktollaikkal is. A sirályok a szívkórház betegeinek dédelgetett kedvencei. Az etetők kenyeres zacskókkal fölszerelkezve érkeznek a sétányra. Megállnak .a parton, magányosan vagy töhbedmagukkal, s elkezdődik a játék. Egyikük-másikuk még beszél is hozzájuk. Keresik köztük a »Féllábut« és szúrós szemeket meresztenek a kiváncsi »civilre«, aki megzavarja az állatokat, a naponta ismétlődő tóparti szertartást , Boros Bála halkan. Mintha csak arra figyelmeztetne: milyen régen is volt, amikor Csokonai a visszhanghoz, »A tihanyi ecfhóhoz« , panaszolta föl nehéz sorsát, bánatát: »Oh, Tlhannak rijjadő leánya! Szállj ki szent hegyed közül! lm, kit a sors eddig annyit hánya, Partod ellenében 81.« Badacsony vulkános koporsódombja belevesz a párába. A hegy csöndes, sehol egy lélek. A Kisfalu dy-ház zárva, tatarozzák. A tetőn a bormúzeum ablakszemeit pántos, vastag falapok zárják. Csupán egy nénivel akadok össze az egész hegyen. Amit kérdezek tőle, arra néhány szóval is felelhetne, de ő ráérős bőbeszédűséggel válaszol. Nyilván örül, hogy valakivel néhány szót válthat. Hazafelé Füreden szakítom meg utam. Az egész veszprémi parton itt a legsűrűbb az élet, a város télutón is a szívbetegek Mekkája. Füred egyik nevezetessége a Jókai-vílla, amely húsz éven át volt az író nyári ott hona. A vörös posztó borító sú íróasztalnál számtalan tár ca, elbeszélés és regény született, többek között az Aranyember is. Nem érdektelen bepillantani az íróasztal biztos volt a jég, a nádat levágták. Most, szabályosain kévékbe kötözve, ott fekszenek az út mentén. A nádtarló mint öregember sűrű borostája mered elő; az aratók itt- ott meghagytak néhány nádszálat mutatóba, leginkább a mély felőli szélen, jelezve a nádas határát. Nyáron megbújnak, nád- aratás után azonban előtűnnek rejtekükből a gólyalábakon állő horgászvárták. Mindem ilyen fa tákolmány egy- egy külön vár: a néhány szál deszkán álló padot sehol sem közelítheti meg illetéktelen, mert az előrelátó tulajdonos a pádhoz vezető palló egyik tagját kiemeli, és odalakatol- ja egy másikhoz. Tihany nyáridőben is viszonylag csendes. Most egyenesen kihalt. A csend elcsal a dombra, hogy kivallassam a visszhangot. Kivárom a pillanatot, amikor teljes a csend, de_ így is csak a kétszótagú szavak második tagját veri vissza az ősi apátsági fai — TIHANYI TÁJ(A gasrző felvétele.) »OWOf.fi WÉPfcáP WaeáeiMw, 1972. márdtw W.
