Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-18 / 66. szám
Jól sikerült a somogyi külön szám XXVIII. évfolyam, 66. szám. Szombat, 1072. március 18. Öreglaki tanulók a szentesi Árpád Tsz-bei Jól hasznosítható tapasztalatok A fűtött üvegházban ^állításra készítik elő a tanulók az uborkát. Tegnap a megyei pártbizottságon találkoztak a megyei gazdasági vezetők a Figyelő szerkesztőségének képviselőivel, köztük dr. Garam József főszerkesztővél. A tanácskozáson részt vett Biró Gyula, a megyei pártbizottság titkára is. A főszerkesztő és a hetilap más munkatársainak véleménye szerint igen jól sikerült a Figyelő somogyi különkiadása, amelyben átfogó képet adtak a megyéről. Többek között ez ösztönözte a szerkesztőséget, hogy Kaposváron rendezzék meg ezt a kis ankétot — a többi megye közül elsőként. Csaknem húsz esztendeje — nagy részben adakozással — épült Kutason négy kernen cés sütőüzem. Annák idején főleg bontott anyagokból, de jó kemenceépítő szakmunkások, mesteremberek készítették. Azóta elhasználódott. Ekkor döntött úgy a sütőüzem vezetősége, hogy a kemencék helyett újat építtet, hiszen Kutason és környékén mintegy hatezer ember ellátásáról kell gondoskodni. A Kutason készített zsemlének, kiflinek nagyon jó híre volt. •És most? Csak óhajtjuk a piros, ropogós zsemlét, kiflit, s kapunk helyette színtelent, formátlant, felére zsugorodott árut. Miért nem sütnek most is olyat a pékek? Erről beszélgettem Pallós Ferenccel, a sütőüzem egyik régi dolgozójával. — A múlt év decemberében lebontották a régi kemencéket, hogy újakat építsenek, özv. Nyakas Istvánná alsóhe- tényi lakos volt az építkezés vállalkozója (özvegyi jogon gyakorolja az ipart). Hetekig tartó munka után elkészült a kemence, melyet két fiatalember, a vállalkozó alkalmazottai készítettek. Amikor készen volt, próbasütést végeztünk, s A találkozón beszámoltak a Figyelő évi terveiről, a szerkesztőség munkájáról is. A somogyi vállalatok képviselői — igázgatók, osztályvezetők. — pedig elmondták, hogy miként tudja segíteni munkájukat a lap, s több javaslat is elhangzott arról, hogyan lehetne ezt a munkát tovább javítani. Általános megállapítás volt, hogy a hetilapnak többet kellene foglalkozni — főváros-centri- kusságából engedve — a vidéki gyárak, üzemek életével, gondjaival is. hiba van. Valahol elszökik a »•gőz«, s nem tudunk olyan süteményt sütni, mint régebben, de a kenyér sem olyan, mint szeretnénk. — Talán nem megfelelő anyagból építették? — kérdeztem. — Az anyag jó volt, mert amit kértünk, azt megadták — mondja az egyik építőmunkás. — Volt valamilyen terv vagy rajz, melynek alapján kellett volna építeni? — Ilyet mi nem kaptunk, nem is láttunk. — Építettek-e már régebben pékkemencét? — Még nem, ez volt az első. — Ügy gondolom, hogy egy ilyen kemenceépítéshez speciális szakértelem szükséges. Milyen szakképzettségük van? — Kőműves képzettségem van, gondoltam sikerülni fog az építés. Valószínű, hogy itt a hiba. A munkadíj ötvenezer forint, mélynek felét már kifizették. Háromszor alakítgatták, javítgatták az új kemencéket, eddig még eredménytelenül. Most kezdenek hozzá negyedszer, valószínű nem sok sikerrel. Az öreglaki Szakmunkás- képző Iskola zöldségtermesztő tanulóinak elméleti oktatásához szervesen kapcsolódik a gyakorlati képzés, A helyi állami gazdaságon és termelő- szövetkezeten kívül más üzemekbe — a Balatonújhelyi Állami Gazdaságba, a üonyódli- geti MÉK-telepre, a Budatété- nyi Kertészeti Kutató Intézetbe — is ellátogatnak gyakorlatra az itt tanulók. Most legújabban a szentesi Árpád Termelőszövetkezettel alakítottak ki ilyen kapcsolatot. A másod- és harmadéves tanulóknak biztosítottak lehetőséget arra, hogy a kongresz- szusi oklevéllel és a kiváló címmel kitüntetett termelőszövetkezetben szerezhessenek értékes gyakorlati tapasztalatokat. Ebben a nagyüzemben valóban olyan ismeretekhez juthatnak a holnap kertészeti szakmunkásai, amelyekkel mindenképpen elősegíthetik majd, hogy a zöldségtermesztés fejlesztésére vonatkozó országos program mielőbb valóra váljék. Az Árpád Tsz — ellentétben sok más nagyüzemmel — következetesen, céltudatosan, szüntelenül tovább fejleszti kertészeti ágazatát. Tavaly óta több mint egy hektárral növelték a termálvízzel fűtött stabil üvegházuk nagyságát, így összesen már négy hektáron folytatnak üvegházi kertészkedést. Emellett a fűtött fóliaházak területe tízről húsz hektárra emelkedett. A szövetkezet saját példájával bizonyítja azt az üzemgazdasági tételt, hogy mielőbb ki kell alakítani a különböző zöldségtermelő körzetek »palántagyárait«, mert így jelentősen csökkenthető a szabadföldi zöldségtermesztés költsége. Az ilyen kertészeti üzemben szinte nincs is »holt szezon« — és ez nemcsak a népgazdaság, az üzem szempontjából rendkívül jelentős, hanem azért is, mert itt a tanulók oktatása is állandósulhat. Nem véletlen, hogy a gyakorlati ismereteiket bővítő somogyi fiatalok szívesen és örömmel töltik ott az idejüket, s nem egyszer hangoztatják: bíznak abban, hogy figyelemre méltó tapasztalataikat majd itthon, Somogybán is jól hasznosíthatják. D. J. 7AZKA Tiszta nyereség Richard Bate 27 éves gloucesteri (Anglia) lakos megtalálta a módját, hogy minden pénteken felöntsön a garatra — állami költségen! A megrögzött iszákos megállapította, hogy a brit törvény szerint az államnak 5 fontot kell szociális segélyként fizetni a raboknak a hét végiére, ha kiengedik őket, a börtönből. Minden pénteken este tökrészegre itta magát, és elaludt az utca kellős közepén. A rendőröknek kellett bevinni az őrszobára kijózanodni. Szombaton a kihágási bíró vagy két font pénz-, vagy egyheti börtönbüntetésre ítélte. Azt mondta, nincs pénze, s letöltött egy hetet a börtönben. Utolsó nap a félesége kifizette a két font pénz- büntetést, ő viszont megkapta a hét végére járó öt fontot. A tiszta haszon: három font. Sört kívánt Az Alabama állambeli Montgomery börtönéből megszökött egy bizonyos Ralph Russel nevű fe- gyenc. A rendőrség azonnal a keresésére indult, de eredménytelenül. És akkor a rendőrállomáson egyszer csak megszólalt a telefon, maga a szökött fegyenc jelentkezett: — Itt vagyok a közeli vendéglőben — mondta a részegekre jellemző akadozó hangon. — Még egy sör, és megadom magam. Amikor elfogták, megmagyarázta, hogy csak azért szökött meg, mert nagyon megkívánta a sört. Reklám mindjárt láttuk, hogy valami Kiss József ESZEM-ISZOM A KIRÁLYI UDVAROKBAN *■ ^ Jó étvágyú nemzeti nagyjaink KI A FELELŐS? Nemzeti nagyjaink politikai ténykedéseik mellett bőséges étel- és italszeretetük- röl is híresek — vagy még inkább hírhedtek — voltak. Zsigmond királyról jegyzik fel, hogy a német-római császár korában is a fűszeres magyar konyha kedvelője maradt. Valóságos négy lábon járó éléskamrák, eleven mozgókonyhák voltak az utazó király udvarát messze megelőző állatcsordák és élelmiszeres szekerek. 1410-ben a király és Ernő osztrák herceg pozsonyi találkozóján csupán kettejük asztalára egy borjú, két birka, tizenhét tyúk, huszonnyolc csirke, egy kappan, négy malac és kétszáz tojás került. Zsigmond egyik budai böjti napján több száz hering és négyezer rák talált gazdára, illetve bendő- re. 1412-ben, amikor Zsigmond külföldi fejedelmeket látott vendégül, körvadászatot rendezett a rálcosi réteken. Estére a budai palota nagyudvarán 1600 szarvas, őz, vaddisznó, nyúl tetemére hullott a fáklyafény. A jó étvágyú udvar hamarosan föl- lakmározta a tömérdek vadat. Mátyás konyhájáról tudjuk a legtöbbet. A kor divatos lepényei helyett a király ma- magyar módon, a kovásszal készített kenyeret kedvelte. A palotában később talált ál- Iqtcsontok tanúskodnak udvara hatalmas húsfogyasztásáról. A pulyka — noha már az Anjouk is ették — Mátyás korában még ritkaság volt, 1489-ben a milánói her cég udvari követe útján Milánóból kért Mátyás eleven pulykákat és nevelésükre pulykamestert. Szembetűnő, hogy Mátyás előtt a királyi konyha szakácsainak létszáma tíz mester, tíz segéd és nyolc kukta volt. Mátyás korában csaknem 100 szakács, kukta, főző és cukrász sürgött-forgott az udvari konyhán. lásnak indult: II. Ulászló és Lajos udvara olyan szegény volt, nemegyszer megesett, a főszakács budai patríciusokhoz és kocsmárosokhoz sza- lajtott át néhány kancsó borért és pár apró baromfiért. A zsíros, fűszeres középkori konyha megkövetelte a lakomák lelkét: az igazmondásra késztető boritalt is. Vizet nemigen használtak egyébre, mint mosásra és mosdásra — persze csak csínján. II. (Vak) Béláról jegyezték föl: *A borivásra adta magát, s udvari emberei ahhoz szoktak, hogy ha a királytól valamit részeg állapotban kértek, mindent megkaptak; az így szerzett javakat azonban a király akkor már nem vehette vissza, amikor kijózanodott«. Nagy Lajos király lakodalmáról írják, hogy azon csak úgy patakzottak a pozsonyi borok. Pozsony borait —akár a Szerémségét — már az Árpádok korában is exportálták. Nagy Lajos idejében viszont kedvelt importbor voll az itáliai Tramini aranybora. A budai határban is bőven termett a jó — főként a fehér — bor. Nem véletlen, hogy a magyar történelem leghosszabb pere, az úgynevezett sasai tizedper is Buda bora miatt folyt. Valamikor 1225 körül kezdték ezt _ a pert, és 1845 körül lett vége. Tárgya a bortized-szedés joga volt; perlekedői az esztergomi érsek és a veszprémi püspök. A majdnem hét évszázados huzavonának az vetett véget, hogy az 1840-es években Buda város tanácsa megváltotta ezt a tizedjogot. Készülődés a nyárra Mátyás halála után a budai ünnepek világa hanyatA siófoki városi strandfürdőt csinosítják, átfestik az öltözők falán lévő hirdetéseket. Gyorsolvasótanfolyam, pályázatok összevont elnökségi-titkári ülést tartott tegnap az MTESZ szákházában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy megyei szervezete. Az ülés napirendjén a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság munkájáról számolt be Orosz László, a társaság titkára. A társaság több mint egy éve alakult és működik megyénkben, tagjainak száma meghaladja a százat, és hat szakmai területen fejti ki tevékenységét. Munkatervükben főként vállalatgazdálkodási (vezetési, szervezési, kereskedelmi, munkatudományi, pénzügyi és tervezési) témák szerepeltek. Tizenegy rendezvényt — előadásokat, ankéto- kat —; szerveztek, az előadók többsége fővárosi neves szakember volt Kiemelkedő jelentősége volt az Előadáskészség és beszédtechnika a vezetésben című háromnapos tanfolyamnak, amelyen harmincegyen vettek részt. Az idei munkaterv érdekessége, hogy a megye valameny- nyi gazdálkodási egységére kiterjedő kétnapos konferenciát terveznek az anyagmozgatás, a raktározás és a készletezés témaköréből, együttműködve a Magyar Közgazdasági Társasággal, a TIT-tel és más társegyesületekkel. A vállalatvezetők munkájának segítésére gyorsolvasó tanfolyamot kívánnak szervezni, amelynek a jelentősége — megfelelő intenzitás esetén — óriási lehet. Ügy gondolják továbbá, hogy pályázatok és tanulmányok meghirdetésével az idén még jobban sikerül aktivizálni a társaság tagjait. Terj'eszkedés a tengerre Monaco terjeszkedni szeretne, de mivel földje nincs, s francia területre építkezni nem akar, a tengerből hódít el egy 15 ezer főnyi település számára elegendő területet. Ebben az évben befejeződik egy több mint ezer méter hosszú hul- lámtörő építése, sok millió ke- szont süllyesztenek a monacói híres sziklatömb lábaihoz a tengerbe, kb. 16 méter mélységbe. A víz elzárása és a gát feitöltése óriási munkálatokat igényel, de a szakemberek szerint megéri a munkát is, a rá- fordítást is. Az ember alkotta “«telkeket« kiparcellázzák, s jövőre elkezdődhet az építkezés. 500 millió dollárba kerül a program, amely három »hiánycikket« ajánl: csendet, tiszta levegőt és tiszta vizet. Ezt manapság drágán kell megfizetni. Az építkezéseket az egyéni építők kötelesek a vállalkozás koncepciójával összhangban végrehajtani, az új települést ugyanis úgy alakítják ki, mint a színpadi nézőtereken az üléseket, hogy a Földközi-tenger pompás látványát semmi se zavarja meg. A legmélyebb ponton kapnak helyet az üzletek, a forgalom a föld alatt bonyolódik le Egy New York-'i kesztyűs így reklámozza tér- : mékedt: »Ha lába elnehezedett és annyira elfáradt, hogy nem bír sétálni, húzza fel kesztyűnket és — járjon kézen! Termékünk a világon az egyetlen olyan kesztyű, amelynek révén kézen járva úgy érzi magát az ember, mintha puha füvön sétálna.« Védekezés A tiroli Seefeldiben autót lopott egy fiatalember, és Innsbruck felé vette útját. Teljes sebességgel robogott, amikor a hátsó ülésről oroszlánmorgás hallatszott. Az autótolvaj majd szörnyethalt a rémülettől, s a kocsit az országúton hagyva elmenekült. Mint kiderült, a kocsi tulajdonosa állatszelidítő, aki az autótolvajok elleni védekezésül a kocsiban szokta hagyni oroszlánját. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye) Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOKI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latiuca Sándor n. 2. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomai ipari Vállalat kaposvári üzemébe Kaposvár. Latinca Sándor u. e Felelős vezető: Farkas Béla Igazgató.
