Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

• I LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK.! Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOHOCY MEGYEI IIZOTTSAcAnAK LAPJA XXVIII. évfolyam 64. szám 1972. március 16.. csütörtök Márványtáblát avattak Szemtanúk az emlékműnél Az 1848-as szabadságharc hőseire emlékezve — s egy­ben a 30 évvel ezelőtti anti­fasiszta, háború-ellenes tünte­tés évfordulója alkalmából — Budapesten tegnap nagysza­bású ünnepséget rendezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront a Már­Tartalékok Látszólag véletlen csupán, hogy a múlt hét második felében három fórumon is foglalkoztak a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítésének szüksé­gességével. A kormány csü­törtöki ülésén határozatot holott, s ebben az irányító szerveket is kötelezte a tar­talékok feltárását biztosító munka meggyorsítására. A Magyar Közgazdasági Társa­ság tisztújító küldöttgyűlé­sén Fock Jenő miniszterel­nök beszélt róla, s a köny- nynipari miniszter pénteki sajtókonferenciáján ugyan­csak sok szó esett arról, hogy mit tettek eddig. A könnyűipari ágazat rekons- rukciója ugyanis nemcsak új, a korábbinál jóval kor­szerűbb gépek beállítását je­lenti, hanem jobb munka- körülményeket, korszerűbb vállalati irányítást is. A Könnyűipari Miniszté­rium igyekszik ezt úgy is elősegíteni, hogy tudományos intézeteket — hazai és kül­földi szakembereket — kért fel: szervezzenek meg há­rom »mintavállalatot-«. Itt az ügyviteltől az információn keresztül a munkások napi feladatait mind a legkor­szerűbb elveknek megfele­lően tervezik meg. Másik harmincöt vállalatnál pedig egy-egy részterület munka­folyamatát szervezik meg kísérletképpen a legkorsze­rűbb elvek szerint. Miért van szükség erre a költséges munkára? A válasz egyszerű: a gaz­daságban, a vállalatoknál meglevő tartalékok feltárá­sa, kihasználása érdekében. Csak a korszerű munka- és üzemszervezés megvalósítá­sával körülbelül 20—25 szá­zalékkal lehetne növelni a termelékenységet. Ha ezt a számot nem is fogadja cl mindenki, az biz­tos: a még meglevő jelen­tős tartalék kihasználása közérdek. S ezek a szerve­zési intézkedések egymaguk- ban is biztosítják azt, amit egyébként csak költséges be­ruházással lehetne megvaló­sítani. Mit lehet elérni ezzel? Mindenekelőtt a munkaidő és a drága gépek, berende­zések jobb kihasználását. S ezzel együtt jár a létszám­növekedés és a beruházási igény csökkenése is. Ez a nagy, az egész népgazdasá­got átfogó munka koránt­sem csak a meglehetősen kis létszámú szervezési szak­emberek csoportjának és az irányítást végző ágazati mi­nisztériumoknak a feladata. Sokkal nagyobb s összetet­tebb munka ez annál, sem­hogy ezzel az erővel meg lehessen valósítani. A nép­gazdaság fejlődésének inten­zív szakaszában e munka elvégzéséhez mindenkinek segítséget kell adni. Hogyan áll ez a munka Somogybán? Tervek, kezdeti lépések vannak már egy-egy részte­rületen, a megvalósítás azonban még hátravan. Ép­pen ezért kell az eddiginél sokkal többet foglalkozni vele. A Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szer­vezetének idei programjában szerepel ilyen téma; az MTESZ szervezési és veze­téstudományi szakosztálya is foglalkozik vele. Ezekre tá­maszkodva és a saját erejü­ket felmérve a vállalatok­nak is hozzá kell látniuk ehhez. Hiszen ami eddig történ -sak a kezdet. Egy nag.v, de mindenképpen gaz­daságos feladat megoldásá­nak kiindulása. Olést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és alkotmányunk módosításának alapelveiről Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1972. március 15-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1972. március 15-én Kádár Já­nos elvtárs elnökletével kibő­vített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, valamint a Mi­nisztertanács tagjai, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Fővárosi Tanács el­nöke és a központi sajtó ve­zetői. A Központi Bizottság kegye­lettel megemlékezett Egri Gyu­láról és Somoskői Gáborról, a Központi Bizottság közelmúlt­ban elhunyt tagjairól. A Központi Bizottság — megvitatta és jóváhagy­ta Komócsin Zoltán elvtárs­nak, a Központi Bizottság tit­kárának tájékoztatóját az idő­szerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának elő­terjesztése alapján a Magyar Népköztársaság alkotmánya módosításának alapelveit. /. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyze­tet, pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységének időszerű kérdéseit és megálla­pította: 1. A nemzetközi helyzet leg­utóbbi eseményei is bizonyít­ják, hogy a szocialista orszá­goknak a béke és a nemzetkö­zi biztonság megteremtésére irányuló kitartó erőfeszítései, kezdeményezései kedvező visszhangra találnak a világ népeinél és a kapitalista or­szágok egyes reálisan gondol­kodó politikai vezetőinél is. E kezdeményezések sikerének egyre fontosabb tényezője a szocialista országok egységé­nek erősödése, valamint a nemzetközi munkásmozgalom, a haladó és békeszerető erők, a nemzeti felszabadító moz­galmak fokozódó együttműkö­dése és szolidaritása. Az impe­rializmus, a tőkés világ kibé­kíthetetlen ellentmondásait bizonyítja a dolgozók egyre erőteljesebbé váló harca jo­gaikért és a békéért Nehézsé­geit fokozza az elhúzódó nem­zetközi valutaválság, az ag- ressziós politika kilátástalan- sága, az imperialista katonai szövetségek belső problémái­nak éleződése. A Központi Bizottság hang­súlyozza, hogy pártunk és kormányunk külpolitikai te­vékenysége változatlanul a szocialista országok, a ne mzet­közi kommunista mozgalo n és az antiimperialista erők egy­ségének további megszHárdí- tására irányul. Jóváhag ó ag tudomásul veszi a jelentést azokról az eredményes tárgya­lásokról, amelyeket párt- és kormányküldöttségeink foly­tattak a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületének prágai ülésén, továbbá a Né­met Demokratikus Közt' rsa- ság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság küldöttségeivel: a magyar —szovjet barátság és együtt­működés fontos eseményének tartja Kádár János és Leonyid Brezsnyev elvtársak moszkvai találkozóját. Mindezek a tór­Az Olasz KP kongresszusa Luigi Longo felszólalása Megható és felemelő jelenet szakította félbe az Olasz Kom­munista Párt milánói országos kongresszusának szerda dél­előtti ülését. Luigi Longót, a párt főtitkárát, aki szerdán töl­tötte be 72. életévét, miután elmondta kongresszusi felszó­lalását, a tanácskozás részve­vői felállva ünnepelték. A párt vezetősége és egész tag­sága nevében Nilde Jotti, Tog­liatti harcostársa és özvegye köszöntötte az idős kommunis­ta harcost, aki ötven éve — a párt alapítása óta — soraiban harcolt; végigküzdötte a fasiz­mus és illegalitás éveit, a spa­nyol polgárháborút, az ellen­állást, a háború utáni hideg­háborús éveket, s méltó foly­tatója Gramsci és Togliatti munkájának. Longó előzőleg nagy érdek­lődéssel kísért felszólalásában a jelenlegi olasz politikai hely­zettel foglalkozott. Rámuta­tott; a középbal kormányzat bukása nyilvánvalóvá tette, milyen veszélyek fenyegetik az olasz demokráciát, de egy­ben azt is, hogy szükséges és lehetséges egy demokratikus fordulat az ország vezetésében. »Ebben a helyzetben a felve­tődő bonyolult problémák sora kongresszusunknak nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőséget is kölcsönöz« — hangoztatta. A kongresszus kifejezi és megerősíti azt a politikai irányvonalat, amelyet az OKP következetesen visz a dolgo­zók érdekében minden terüle­ten a gyökeres, strukturális átalakulások megvalósítására. Ezek a strukturális átalakulá­sok megrendítik az uralkodó osztályok, a monopoltőkés cso­portok pozícióit és alapvetően megváltoztatják az ország gaz­dasági és társadalmi életének fejlődési Irányát, módját. — Ez az, amit Togliatti »a szo­cializmus olasz útjának« ne­vezett — mutatott rá Longo. (Folytéin* c 2. oldalon) gyalások erősítették a testvéri szocialista országok és párt­jaik közötti proletár interna­cionalista kapcsolatokat, a sok­oldalú, gyümölcsöző együtt­működést, s bizonyították, hogy a világos elvi osztálypo­litika elősegíti a szocializmus, a béke és a biztonság ügyét. A Központi Bizottság megelé­gedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság között sor került az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására. 2. A Központi Bizottság meg­állapítja: a szocialista orszá­gok összehangolt és aktív te­vékenysége, valamint a tőkés országokban egyre inkább te­ret hódító reálpolitika ered­ményeképpen növekednek a kilátások arra, hogy Európa a szuverén és egyenjogú államok békés egymás mellett élésé­nek, együttműködésének kon­(Folytatás a 2. oldalon.) eius 15. téri Pe tőii - szobornál Délelőtt 10 órakor piros nyak­kendői úttörők, kokárdás diá­kok ezrei álltáik körül a Pető- fi-szobrot, s eljöttek emlékez­ni az 1942. március 15-i anti­fasiszta tüntetés részvevői is, közöttük a háborúellenes ak­ciót szervező Történelmi Em­lékbizottság egykori tagjai: Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművész, Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Pátzay Pál Kossuth-díjas szob­rászművész, Somogyi Miklós nyugdíjas. Dr. Trautmann Rezső, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének tagja, a HNF budapesti bizottságának elnöke köszöntötte a megje­lenteket, s ünnepi beszédet mondott Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára. Ezután Darvas József, a Történelmi Emlékbizottság volt tagja emlékezett vissza a 30 év előtti antifasiszta tünte­tésre. — 1942. március 15-én az akkori idők legnagyobb fa- si&ztaelLenes, háborúellenes tüntetése zajlott le a Petőfi- szobránál — mondotta. — Jól emlékszem még arra a napra, ködös, borongás március 15-e volt. Nemcsak fizikai értelem­ben, hanem jelképesen is zord volt, mert nehéz idők jártak akkor. S hadd teszem hozzá: akkor nem voltunk — nem is lehettünk — annyian jelen a tüntetésen, mint áhányan ma ünnepelünk. — A tüntetés a legszélesebb nemzeti egységre felszólító jel (Folytatás a 2. oldalon) Március 15-e tiszteletére Koszorúzást ünnepség Kossuth és Petőfi szobránál Ragyogó napsütésben gyüle­keztek tegnap délelőtt Kapos­vár fiataljai, az üzemek és intézmények képviselői, hogy megemlékezzenek március ti­zenötödikéről. A megyeszék­helyen a KISZ és a népfront rendezett ünnepséget. Az úttö­rő fúvószenekar indulókat ját­szott; a részvevők felsorakoz­tak a Kossuth-szobor körül, s a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a Kefe- és Műanyag- ipari Vállalat, a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­ra dolgozóinak nevében . vörös szegfűkoszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán. A Kossuth térről a Petőfi- szoborhoz vonult a men#:, ahol már az ünnepség kezdete előtt felsorakoztak az óvodások, ál­talános iskolások. A legkiseb­bek előre elhelyezték hóvirág­csokraikat és kitűzték apró nemzetiszínű zászlóikat... A megemlékezés a Himnusz- szál kezdődött, majd Nagy Gá­bor elszavalta a Nemzeti dalt Galamb László, a városi KlSZ-bizottság titkára emlé­kezett meg népünk nagy ün­nepéről, s március 15-e, már­cius 21-e, április 4-e megün­nepléséről. Ezeket a dátumo­kat nem a naptári s időbeli sorrend, hanem belső, lényegi kapcsolatuk köti össze: mind­egyik a társadalmi megújulás nagy eseménye. Beszélt 1848 forradalmi ifjúságáról, arról a haladó mozgalomról, amely­nek célja a nemzeti független­ség mellett a világszabadság kivívása volt A pesti ifjúság azt tette, »amit tőle az idő es körülmény megkövetelt« — ahogy Vasvári Pál följegyezte. A városi KISZ-bizottság tit­kára ezután megemlékezett 1942. március 15-éről, amikor az antifasiszta erők megala­kították a Magyar Történelmi Emlékbizottságot, és a koszo­rúzás! ünnepség a fasizmus el­leni tiltakozás volt. A szónok méltatta a szervezők és rész­vevők elszántságát, bátorságát. Mert hiába volt a megfélem­lítés, a terror, a munkások ki­adták a jelszót: »Mégis ott le­szünk!« És március 15-én dél­után 3 órakor a Petőfi-szobor körül hatalmas tömeg gyűlt össze, zömében szervezett fia­talok és munkások. Elhelyez­ték virágaikat, majd a néma tiszteletadást követően pilla­natok alatt antifasiszta jel­szavaktól lett hangos a tér, és a tüntető tömeg elindult a Kossuth-szoborhoz. »Le a há­borúval! Éljen á független, szabad, demokratikus Magyar- ország!« — hangzott a széles tömegeket átfogó népfront­mozgalom követelése. — Ma, 30 évvel később, ami­kor a szocializmus ügyéért küzdő, széles nemzeti erőket tömörítő Hazafias Népfront éppen V. kongresszusára ké­szül, joggal és büszkén emlé­kezünk a nagy elődökre — mondta Galamb László. Befe­jezésül pedig arról a harcról szólt, amely a jelen ifjúságá­nak is kijutott: a béke meg­védéséről. Emlékeztetett az ifjúság feladataira: úgy vá­lunk az elődök méltó utódaivá, ha erőnkhöz és tehetségünkhöz mérten részt veszünk a szo­cializmus építésében. Az ünnepi beszéd után ko­szorút és csokrot helyeztek el a Petőfi-szobornál a KISZ vá­rosi bizottságának tagjai, a Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói, a Munkácsy Gimnázium fiataljai, a Gárdo­nyi Általános Iskola tanulói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom