Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

Magyar—vietnami nyilatkozat A Bundesrat (Folytatás az 1. oldalról.) megvalósítsák a háború »vi­etnami hálására-« irányuló ter­vüket, igyekeznek fenntartani és erősíteni Nguyen Van Thieu báb rendszerét, a neo- kolonailizimus és a »Nixon - doktrína« megvalósításának eszközeként. Mindennek az a célja, hogy indokínaiak har­coljanak indokínaiak, ázsiaiak ázsiaiak ellen. Ä vietnami kérdésről Nixon elnök 1972. Január 25-én előterjesztette »nyolc­pontos béketervét«. E terv célja, hogy folytassa a hábo­rú »vietnamizálását«, és az el­nökválasztás évében becsapja az amerikai és félrevezesse a vil ágközvéleményt, amely ha­tározottan követeli, hogy az Egyesült Államok haladékta­lanul szüntesse be agresszív háborúját Vietnam és Indo­kína országaiban. Ebben a tervben az Egye­sült Államok semmiféle meg­határozott időpontot nem ja­vasolt az amerikai csapatok teljes kivonására. El.enkerő- leg, csapatai kivonását to­vábbra is feltételekhez köb, hogy a végtelenségig fenntart­sa Dél-Vietnam amerikai megszállását. A felek erőteljesen vádol­ják az amerikai imperialistá­kat, hogy a »vietnarnizálás« és a »Nixon-doktrina« alkal­mazásával meghosszabbítják, fokozzák és kiterjesztik az agresszív háborút Indokína hárem országában, s mélysé­gesen elítélik az amerikai im­perialistáknak és lakájaiknak Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népei ellen elkövetett gaztetteit Követeljük az agresszió megszüntetését Határozottan elitélik a bangkoki hatóságokat is, amelyek Vietnam, Laosz, Kambodzsa népei ellen az amerikai agresszió támasz­pontjává tették Thaiföldet. Reakciós politikájuk súlyos következményeiért viselniük kell a teljes felelősséget — mondja ki a közlemény. — A magyar fél támogatja a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának 1972. február 2-d és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának 1972 február 5-d nyilatkozatait a vietnami kérdés békés rende­zéséről. A tárgyaló felek határozot­tan követelik, hogy az Egye­sült Államok kormánya hala­déktalanul szüntesse be ag­resszív háborúját, vessen vé­get »vietnamizálási« politiká­jának, adjon érdemi választ a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának hétpontos javaslatára, amelyből a két alapvető kér­dést az 1972. február 2-i nyi­latkozat pontosította. A felek kifejezik teljes szo­lidaritásukat a laoszi és kam- badzsai népeknek az amerikai imperialista agresszor ellen vívott igazságos harcával. A magyar párt- és kor- -mányküldóttség forrón üdvöz­Ülést tartott a LMP KB Edward dereknek, a kb első titkárának elnökletével Varsóban szerdán összeült a LEMP Központi Bizottsága. A plenum napirendjén három kérdés szerepelt: 1. A pártszervek és szerve­zetek feladatai a március 19-i nemzetgyűlési választások elő­készítésében. 2. A 20 éves (1970—1990-re szóló) lengyel lakásépítési program irányelvei. 3. Beszámoló a Varsói Szer­ződés tagországai politikai ta­nácskozó testületinek prágai ülésszakáról. (MTI) Moszkvába és Pekingbe készül az ENbZ főtitkára Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár kedden New Yorkban új­ságíróknak adott nyiiaiKoza-d- ban kijelentette: azt tervezi, hogy a világszervezet a válsá­gok kirobbanása idején gyor­sabb akciókat kezdeményez­zen, mert csak így áll.thatja helyre a közvéleménynek az ENSZ hatékonyságába vetett bizalmát. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Kurt Waldheim el­mondta, hogy szándékában van Moszkvába, Pekingbe és más fővárosokba utazni. Megvitatják a válság fejleményeit (Folytatás az 1. oldalról) 2. Jarring ENSZ-megbízott afrikai körútja, amelynek so­rán a szenegáli és a mauritá- niai elnökkel találkozott. 3. Waldheim ENSZ-főtitkár tárgyalásai a közel-keleti vál­ságról. 4. A közel-keleti válsággal kapcsolatos amerikai nyilat­kozatok és közlemények. KAIRO Aziz Szidlci egyiptomi mi­niszterelnök szerdán a parla­mentben kijelentette, hogy az Egyesült Államok a közel-ke­leti viszály elmélyítésén dol­gozik. A Nixen-üzenetben foglaltakra reagálva közölte: az arab népek győzelme ha­tározott válását ad majd az ellenük folytatott pszicholó­giai hadműveletekre. Mint mondotta: »Az Izrael elleni harc Egyiptom Legfőbb és legsürgősebb feladata, és mindenek fölött áll». (MTI) A Kizös Piac mezőpzilasáji gondjai Brüsszelben befejeződött a Közös Piac hat földművelés- ügyi miniszterének kétnapos tanácskozása, ahol a részvevők az EGK-bizottság által java­solt ármódosításokat tanul­mányozták. A javaslatok 8 százalékos átlagos emelkedést irányoznak elő. Nyugat-Németország és a Benelux-államok arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy a két kérdést külön kell meg­vitatni: először a mezőgazda- sági árakat tisztázzák és csak azután a valutakérdést, ne­hogy a közös piaci országok parasztjait jövedelemveszte­ség érje. Franciaország és Olaszország ezzel szemben az­zal érvelt, hogy az új mező- gazdasági áraknak már figye­lembe k"!l venniük az euro- dollár árfolyamának várható módosulását. A francia kormány úgy véli. hogy Európa túljutott a leg­utóbbi valutaválságon, és nőst már nagyjából elhárultak az akadályok a nyugat-európai gazdasági és valutáris egység megteremtésének útjából — írja a UPI párizsi tudósítója, francia kormánytisztviselőket idézve. A kormánytisztviselők a francia álláspont módosulá­sáról szólva hangsúlyozták, hogy a javasolt uniónak sem­milyen körülmények között sem szabad az amerikai dol­lár ellen irányulnia. A témát felvették Pompidou elnök és Brandt kancellár csütörtöki, pénteki párizsi ta­lálkozójának napirendjére is. A módosított francia szem­lélet már tükröződött az EGK- nrszágok állandó képviselői­nek azon a keddi brüsszeli ta­lálkozóján. amelyet az EGK é~ az Egyesült Államok között e múlt héten kidolgozott keres­kedelmi megállapodás jóvá­hagyása céljából hívtak össze. (MT« ratifikációs vitája li a vietnami népinek az ame­rikai agresszióval szembeni hazafias ellenállása során ki­vívott nagy győzelmeit, mély tisztelettel, megbecsüléssel _és őszinte örömmel tapasztalta a vietnami nép csodálatra mél­tó életerejét és lankadatlan erőfeszítéseit a harcban és a szocialista haza építésében. Támogatjuk hősi harcában a vietnami népet A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magyar nép megerősíti el­határozását, hogy a végső győzelemig támogatja és se­gíti a vietnami népet az ame­rikai agresszió eilen vívott hazafias harcában és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságot a szocializmus építé­sében, A két fél — hangoztatja a továbbiakban a nyilatkozat — megállapítja, hogy a nem­zetközi erőviszonyok szünte­lenül a szocializmus, a nem­zeti felszabadító mozgalom, a demokrácia és a béke javéira fejlődnek. A forradalmi és haladó erők számára mindez kedvező feltételeket teremt, hogy új sikereket érjenek el A Fehér Ház szerdán tette közzé Nixon elnök idei külpo­litikai üzenetét, sorrendben a harmadikat, amelyben — mint bevezetőben írja — áttekin­tést ad kormánya külpoliti­kájának hároméves evolúció­járól, »a béke új megközelí­téséről«. A kötetnyi jelentés közzé­tételét megelőzőm Nixon el­nök rövid rádióbeszédben emelte ki külpolitikájának legfontosabb tételeit. A megalapozás igényével fellépő kötetnyi jelenés nyolc fejezetben tárgyalja az USA külkapcsok tainak ala­kulását. Az első fejezet »Víz­választó esztendő« cím alatt ad áttekintést: 1971. fejlemé­nyeiről. Az elnök négy moz­zanatot emel ki, amelyek — mint írja — szemléltetik kül­politikánk történelmi méretű és jelentőségű változásait; a jelentés szavai szerint ezek a következők: a) nyitás a Kínai Népköz- társaság felé, b) a Szovjetunióval való. új viszony kezdete, c) egészségesebb és jobban, fenntartható kapcsolatok, megalapozása az európai szö­vetségesekkel és Japánnal, , d) a nemzetközi pmzil-yi és kereskede.mi tevékenységi új légkörének kialakítása, i A »vízválasztó esztendő«, jellemzésében gyakran vissza­Az Atlanti Tanács döntése „lássuk, mit kezd Málta“ Az eredménytelenül végző­dött máltai—brit megbeszélé­seket követően szerdán Brüsz- szelben ülést tartott a NATO állandó tanácsa, hogy meg­hallgassa a római tárgyalások­ról visszatért Joseph Luns fő­titkár beszámolóját. A tanács- kazáson a részvevők egyhan­gúlag úgy döntöttek, hogy ra­gaszkodnak addigi álláspont­jukhoz. s nem tesznek újabb lépéseket. Nagy-Britannia és az At­lanti Szövetség ez ügyben ki­mondta az utolsó szót — vélik brüsszeli NATO-körökben —. s a támaszpontok használati díjaként nem hajlandók a ko­rábban felajánlott 14 millió font sterlingnél többet fizetni. Joseph Luns. a NATO fő- itkára a tanácskozás után ki­jelentette: »A labda a máltai térfélen van, lássuk, mit kezd vele.« ÍMTI) az imperializmus ellen vívott harcukban. Erősödő kapcsolataink Teljes megelégedéssel álla­pították meg azt is, hogy az elmúlt évek során a marxiz­mus—leninizmus és a proletá internacionalizmus alapján szüntelenül erősödtek és fej­lődtek az MSZMP és a Viet­nami Dolgozók Pártja, a Ma­gyar Népköztársaság és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság testvéri kapcsolatai. A tárgyalások eredménye­képpen megállapodásokat ír­tak alá a Magyar Népköztár­saság által a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság részére a: 1972. év folyamán nyújtandó térítésmentes katonai támoga­tásról, az új hitelekről, vala­mint a két ország közötti áru- szállításokról és fizetésekről. Ezek az okmányok a magyar és a vietnami nép tartós ba­rátságának és harci szolida­ritásának megnyilvánulásai. A Magyar Népköztársaság részéről a nyilatkozatot Fock Jenő, a magyar párt- és kor­mányküldöttség vezetője, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság részéről pedig Pham Van Dong, a VDP Politikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnöke írta alá. térő kifejezés a »frontáttö­rés«, amit az üzenet szerint a Nixon kormány elsősorban, »az USA két fő ellenfelével» a Kínai Népköztársasággal» illetve a Szovjetunióval való, kapcsolataiban« ért eL ■ A külpolitikai üzenei »filo­zófiai bepillantásai« félreért­hetetlenül utalnak »a kom­munista világ egységének megbomlásához« kapcsolódó amerikai számításokra »a nem változatlanul ellenséges viszonylatok« vonatkozásá­ban. A vietnami háborúra vo­natkozó fejezet új elemet nem ta almaz. Lényegében ismét­li Nixon január 25-i beszé­dének főbb tételeit, s kiegé­szíti a »vietnarnizálás« állító- lc' cs eredményeinek felsoro­lásával. kedvezmény visszavonását »a legnagyobb mértékben igazságtalan lé­pésnek« nevezte. Megjegyezte, hogy a »beszédtilalmat« Rea­gan kaliforniai kormányzóra (Folytatás as 1. oldalról.) A szövetségi tanács ratifi­kációs Vitájában Walter Scheel nyugatnémet külügy­miniszter összegezte a kor­mány álláspontját és kérte a parlamenttől a beterj osztott szovjet—nyugatnémet és len­gyel—nyugatnémet szerződés jóváhagyását. Kifejezte aggo­dalmát is, hogy az ellenzék kerülni akarja az érdemi ta­tát, és eleve elbástyázza ma­gát a tagadás fala mögött. Scheel emlékeztetett a nyu­gatnémet—szovjet viszony ja­vulásának eredményeként megkötött kölcsönösen elő­nyös megállapodásokra, a po­litikai, gazdasági, tudomá­nyos kapcsolatok kiszélesedé­sére. Külön méltatta a nyu­gat-berlini rendezés jelentő­ségét is, majd a »keleti szer­ződések« tartalmát világosí­totta meg. Hangsúlyozta, hogy az írásban lefektetett megállapodásokból kell kiin­dulni, azok pedig — mutatott rá a CDU—CSU-nak szóló fi­gyelmeztetésében —, akik a kákán is csomót keresnek és tudatosan negatív értelmezé­seket magyaráznak bele a szerződésekbe, a saját né­püknek ártanak, s ártanak Európa és a béke ügyének is. A szovjet—nyugatnémet szerződés két lényeges elvet fektet le: 1. A felek kölcsönösen le­mondanak arról, hogy egy­mással szemben erőszakot alkalmazzanak és megálla­podnak abban, hogy a vitás kérdéseket békés úton rende­zik; 2. a felek kimondják, hogy a fennálló határokhoz nem szabad hozzányúlni, azok' sérth etotlenek. A reális helyzetnek felel1 2 3 4 meg az is, hogy a lengyel— nyugatnémet szerződésben az NSZK kijelenti: nem teszi kérdésessé Lengyelország nyu­gati határát (az Odera— Neisse-határt). Két ellenzéki felszólaló in- termezzója után szólalt fel Brandt nyugatnémet kancel­lár. Nyomatékosan aláhúzta az NSZK külpolitikájának »összeforrpttságát« a nyugati partnerek politikájával. — Az NSZK »nem frontot változtat« — mondotta kellene vonatkoztatni, aki előszeretettel, s a hangulatte­remtés alig leplezett szándé­kával nyilatkozik Angela el­len, Brandt —, hanem a nyugattá szövetség átfogó koncepciójá­ba ágyazza bele a maga tö­rekvéseit. Megígérte azt is, hogy a kormány érdemi választ ad az ellenzék fenntartásaira, és tisztázza a felvetett kérdése­ket. Scheelhez hasonlóan Brandt is rámutatott, hogy a szerző­dések kompromisszumokat tartalmaznak, és nem várható az sem el, hogy a szerződő fe­leknek ne lehessenek eltérő el­képzelései. Az NSZK kormá­nya nem adta fel célját — hangoztatta —, hogy helyre­álljon a német egység, viszont tudja, hogy a régi törekvések nem vezethetnek célra és aki az »egykori határok rakomá­nyával anarja megterhelni a nemet egyseg hajiját, annak azzal is számolnia kell, hogy hajója sohasem fut be a ki­kötő oe«. Scheel külügyminiszter dél­után másodszor is felszólalt a vitáoan, és pontról pontra megcáfolta az ellenzék fenn- teli tasai c. A vna végén a CDU—CSU szavazógépévé te muKödesoe lépett es a szövetségi tanács — a pártaiiási arányuaü megfe­lelően — 21 sza.azattal zU ei- lenéoen helyoennag/ta a joöo- oiaal »fenntartásai,[«, ameiyek a »keleti szerződések« végle­ges jóváhagyásai a felvetett Kérdések »kielégítő válaszadá­sától teszi függővé. * * « Jóllehet & Bundestagban Branutek; többsége igen cseKéiy, a Bundesratoan pedig az e.lenzén: van tuooségben, a kormány vi­torlán uag^szija az a tény is, hogy amíg a szociáldemokrata— szabaddemokrata koalíció egysé- ges a ratifikálás igenlésében, ad­uig az ellenzék eleggé me0os*»Lkc Uo.t mar hivatalosan is ket- féle irányzat hangadó a nyugat­német eilcnzeki tömörülésoen, a a kulisszák mögötti nar^L.at nem tudták továob leplezni. Az egyik, a harciasán a, egyenesen elveti a szerződések ratitikaiását« a másik, a mérsékeltebb, csak elodázni szeretné. Azzal, hogy a moszkvai és varsói szerződések szövege *nem világos-«, nem is­merik eléggé pontosan, és aduig nem hajlandók a ratifikáláshoz hozzájárulni, s itt az a d d i g szó igen fontos, mert ez jelenti azt, hogy nem »kerek perec-« vetik el a kérdést! —, amíg a szer­ződés részleteiről tovaobi felvi­lágosításokat nem kapnak. E rövid helyzetkép is azonban abba az irányba mutat, hogy ha esetleg sokára és igen csekély többséggel is, de Bonn előbb- utóbb ratifikálja a moszkvai és a varsói szerződéseket. A szövetségi tanács állásfog­lalása és a kormány válasznyi­latkozata a ratifikációs törvény- tervezetekkel együtt február 23-án kerül első olvasásban a szövetségi gyűlés elé. RÖVIDEN NAGYON HASZNOS és ba­ráti eszmecsere volt, amelyet Honecker elvtárssal folytat­tunk — hangsúlyozna Georges Marchais, a Francia KP fő­titkárhelyettese, NDK-beli lá­togatása végén. HERBERT WEHNER, a Bundestag SDP-f rakció. áiak elnöke, szerdán délelőtt Gdanskba érkezett. HARMADIK NAPJA csen­des a karachi kikötő. A volt pakisztáni fővárosban vasár­nap reggel óta 5000 dokkmun­kás sztrájkol, 25 százalékos béremelést követelve. HŰSZ HÓNAPTÓL két évig terjedő börtönbüntetésre ítélt j a lisszaboni törvényszék há- | rom oortugál hazafit — jelenti az AFP lisszaboni tudósítója. »Bűnük«: tatjai volta a kom­munista pártnak. TEHERÁNBAN bef élező­dött az állítólagos kommunis­ta gerillák ellen indított monstre ner első szakasza. Nésv vádlottat életfogytiglani börtönre, 16 másikat három év­től 10 évig terjedő börtönbün­tetésre ítélt a bíróság. A 123 NAPJA tartó dokk­munkássztrájk a végéhez lát­szik közeledni az Egyesült Ál­lamok nyugati partvidékén. Bejelentették, hogy a munka­adók és a szakszervezet között előzetes megállapodás jött lét­re, amelynek megfelelően a dokkmunkások számára két éven át mintegy 25 százalékos béremelést biztosítanak. (MTI) Nixon elnök külpolitikai üzenete A hatóságok láthatóan feldühödtek Angela nem nyilelkeziial a SE,lnak Angela Da- vistől meg­vonták azt a kedvezményt, hogy hetente egyszer a sajtó valamely kép­viselőjével ta­lálkozzék. Richard Ar- nason bíró döntését a kommunista filozófusnő hétfőn sugár­zott televíziós- interjúja vál­totta ki. Az in­terjúban a töb­bi között el­hangzott, hogy »a fajüldözést csak akkor le­het felszámol­ni az Egyesült Államokban, ha az egész uralkodó tár­sadalmi rend­szer megszű­nik«. A hatóságok láthatóan fel­dühödtek ezen. Angela Davis »Black Power« (Fekete hata- HowardMoo- lom) köszöntéssel lép be a San José-i tár- re ügyvéd, az gyalóterembé (mögötte Doris Walker és Leo 1971 júliusé- Branton ügyvédek). ban megítélt (Telefotó: AP—MTI—KS) SOMOGYI KÍPLAP Csütörtök, ISrtX, febrafe m

Next

/
Oldalképek
Tartalom