Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

/ ^öúrqúlt midhulia A modellt válltól kezdve, lefelé haladva horgoljuk, Liu vagy más fonallal, 3-as tűvel. Alapminta: öttel osztható láncszemsor. 1. sor: a tűtől számított 4. és 5. láncszembe 1—1 egyráhajtásos pálcát öl­tünk * 2 láncszem, 2 láncszem kimarad, a 3.-tól kezdve há­rom láncszembe 1—1 egyrá­hajtásos pálcát öltünk * is­mételünk. 2. sor: 5 láncszem­mel fordulunk, a láncszemes ívekbe 3 egyráhajtásos pálcát öltünk 2 láncszemes átmenet­tel, végül egy egyráhajtásos pálca a fordulóra. 3. sor: 3 láncszemmel fordulunk, 2 egy­ráhajtásos pálca az ívbe • 2 láncszem, 3 egyráhajtásos pál­ca az ívbe * ismételünk. A 2. és 3. sor ismétlésével dolgo­zunk. Megfelelő szabásminta alap­ján meghorgoljuk az egyes darabokat, a nyakki vágás elöl-hátul szögletes. Rózsaminta: 6 láncszemből gyűrűt zárunk. 1. sor: a gyű­rűbe 2 szoros szem, 2 rövid pálca, 1 egyráhajtásos pálca, • kétráhajtásos pálca, 1 egyrá­hajtásos pálca, 2 rővidpálca, 2 szorosszem, a kört zárjuk. 2. sor: • 3 láncszem a 3. pálcára 1 szorosszem * még ötször ismételjük. (6 ívünk lesz). 3. sor: Az első ívbe: 2 szorosszem, 2 rövidpálca, 2 szorosszem, a második ívbe 1 szorosszem, 6 egyráhajtásos pálca, 1 szorosszem, a harma­dik ívbe 1 szorosszem, 1 egy­ráhajtásos pálca, 6 kétráhaj­tásos pálca, 1 egyráhajtásos pálca, 1 szorosszem. A 4. ívbe, mint a 3.-ba, az 5. ívbe mint a 2.-ba és a 6. ívbe mint a az elsőbe. Kidolgozás: A ruhát kibé- lelve dolgozzuk össze. Az uj­Gátolt agy, veszélyes közlekedés ■— különösen út kereszteződésben jakat körülhorgoljuk 2 soron szorosszemmel, a nyakkivá­gást egy soron egyráhajtásos pálcával, oldalt a cipzár nyí­lását szorosszemmel. A rózsá­kat, melyeket a nyakra és az ujjakra varrunk, menet köz­ben kapcsoljuk, de a ruha al­jára egyenként varrjuk fel azokat Hasznos tanácsok Azt mondják, a Jó tanács aranyat ér. Ez bizony sokszor így van. Különösen a gyakor­lat nélküli, kezdő háziasszo­nyok veszik hasznát gyakran egy-egy jó tanácsnak. Valljuk meg őszintén, mindegyikünk­kel előfordult már, hogy el­sóztuk a levest leiégettük a rizst, vagy odaégett a süte­ményünk stb. Az eset akkor a legkétségbeejitőbfo, amikor már nincs időnk másikat ké­szíteni az étel helyett. Sok­szor azonban kár is lenne ki­dobni a kis »szépséghibás-« ételt ha leleményességgel segíthetünk megjavításán. o • • Ha , elsóztuk a levest, egy kis vízzel hígítsuk fel! Ezt nem minden leves esetében tehetjük meg. Ilyen kor főz­zünk még benne néhány sze­let nyers burgonyát vagy a kész levesbe, még a tűzhe­lyen, tegyünk egy szelet ke­nyeret! Miután a sót jól ma­gába szívta, a kenyeret vagy a burgonyát kidobjuk a le- ’ vesbőL I e • • 3 Ha a lábos alján odaégett ! a rizs, ne kapargassuk, hanem : a tetejét azonnal szedjük át ; egy tiszta edénybe, és ha a < rizs még nem teljesen főtt, ; gyorsan öblítsük le langyos : vízzel, majd pároljuk tovább! j Így nem lesz kozmás ize. * * * I Ha a sütőben megégett a J sütemény alja vagy a széje, j ne kapargassuk késsel, mert i a meleg tészta elveszítheti a 5 formáját. Amikor kihűlt, te- : gyük az aljával fölfelé egy j deszkára, és az égett részt re- - szelővel óvatosan reszeljük le róla, azután száraz kenőtol- lal söpörgessük le róla az esetleg rajta maradt égett morzsákat. így észre sem ve­hető majd ez a kiis »szépség­hiba«. • • • Ha a boltban, nem kap­tunk egészen friss fonott ka­lácsot vagy kenyeret, ezen könnyen segíthetünk: a kalá­csot egy pillanatra hideg tej­be mártjuk, és száraz (nem zsírozott!) tepsibe téve a sü­tőben felfrissítjük. Ugyanígy járunk el a kenyérrel vagy a péksüteménnyel is, csak azt tej helyett vízbe mártjuk. # • • A kissé megavasodott zsírt Be dobjuk el. Bizonyos ételek elkészítéséhez még felhasz­nálhatjuk, ha egy fej megtisz­tított vöröshagymával és né­hány szelet meghámozott, nyers burgonyával átsütjük. Ügyelnünk kell arra, hogy a zsírt túlságosan ne pirítsuk meg. A KALIFORNIAI egyetem közlekedéstudományi fakul­tásán végzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az alkohol- fogyasztás a központi ideg- rendszer információs műkö­dését károsan befolyásolja, és ezáltal előmozdítja a közle­kedési baleseteket. Megállapításukat számos kí­sérlet egybehangzóan bizo­nyítja. Az egyik kísérlet al­kalmával »alkoholmentes* alanyoknak válaszolniuk kel­lett két ellentétes információ­ra, melyek néhány másod - perccel egymás után követ­keztek. Az alanyok azonnal és jól reagáltak. Ha az ingerek közti időt rövidítették, a vá­lasz nem következett azonnal, hanem csali 500—1400 ezren másodperc után (a rövidítés­től függően). Ha ugyanezt a kísérletet 0,69 gr.'testsúly-kg alkohol fogyasztás után vé­gezték el, a várakozási idő ijesztő módon, egészen öt má­sodpercig is megnovekedett, nyilvánvalóan az információs rendszer károsodása miatt. Még bizonyítóbb volt az a kísérlet, amikor az alanyok­nak két feladatot kellett fel­fogniuk és megoldaniuk egy időiben. Két fülhallgatót he­lyeztek az alanyok fejére. Az egyiken keresztül valamilyen zajt közvetítettek az egyik fülbe, és ebbe a zajba időn­ként zenei elemeket is kever­tek. Ezeket kellett észlelni és jelezni. Ugyanakkor a másik fülbe a hallgatókészüléken keresztül hat számot mond­tak, amelyeket az alanyok­nak ismételniük kellett. A kettős feladatot a »józan« ala­nyok kifogástalanul megol­dották, míg azok, akiknek 0,52 gr/testsúly-kg-nyi alko- holkcncentrációjuk volt, nagy hiibaszázalékkal dolgoztak. Á teljesítménycsökkenés az al­koholszintnek már kis mérté­kű további emelésére is aránytalanul nagymértékben fokozódott. A kísérletek alapján két­ségtelenül megállapítható, hogy az alkohol már kis meny nyíségbem Is megzavarja az agyi információs folyamatot, különösen akkor, ha egy idő­ben két vagy több feladatra kell koncentrálni és reagálni. A GYAKORLATBAN ez azt jelenti, hogy az alkoholos vezető különösen az útkeresz­teződésekben veszélyes, ahol a több irányból jövő forgal­mi információkra kell egy időben válaszolnia. o OTTHON A láz és a lázmérés Nagyon sok betegség beve­zető tünete a test hőmérsék­letének emelkedése. Télidő­ben gyakoribb a meghűlés, ezzel egy időben a láz is, felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt Mi ilyenkor a teendő: ágy­ba fektetni a beteget, és or­vost hívni, vagy pedig elvin­ni, elvezetni a rendelőbe? Ebben a kérdésben nehéz tanácsot adni, több tényező befolyásolja. A 38 Celsius fokig általában csak hőemel­kedésről beszélünk. Ezen fe­lül lázról. Különben egészsé­ges, felnőtt ember, ha állapo­ta megengedi, hőemelkedéssel maga menjen orvoshoz, mert arra is gondolnia kell, hogy házhoz hívással esetleg élet­veszélyben levő embertársát Ne a gyéréit előtt! Családi civódás még a leg- meghittebb otthonban is elő­adódik. Anya és apa szeretik egymást, mégis megesik, hogy összekapnak valami jelenték­telen dolgon, és netán hangos szóváltás kerekedik. Hamaro­san kibékülnek majd. De a gyerek azt nem tudja. Ö csak azt látja-hallja, hogy a béke felborult, zaklatottságot, han­goskodást, ellenséges érzések összevisszaságát érzi, és meg­riad. Bizonytalanná válik, félni kezd. Éppen a biztonsá­gát félti! Ilyen veszekedések után fordul elő, hogy a gyerek, ho­lott már rég abbahagyta a cumizást, ismét a szájába ve­szi a hüvelykujját, már szo­batisztaságra szokott, s most ismét és sorozatosan megesik a baj, sőt — esetleg dadogni kezd. A veszekedés olykor elke­rülhetetlen, de hogy a gyerek előtt bonyolódjék le — az mindig elkerülhető. fosztja meg az amúgy is túl­terhelt orvos segítségétől. Az orvos megérkeztéig ké­szüljünk fel fogadósára a be­tegség más tüneteinek megf.- gyelésével, s mérjük meg a beteg lázát. A gyermekét a végbélben legjobb mérni, mivel a hőmé­rő öt perc alatt átveszi a test hőmérsékletét, a hónaljban ehhez tíz perc szükséges. Vi­gyázzunk, hogy a hőmérő hi­ganyos vége közvetlenül a testtel érintkezzen, ne pedig a begyűrődött alsóneművel. A végbélben mért hőmérséklet­ből mindig fél fokot (öt tize* det) levonunk, s akkor kap­juk meg a tényleges testhő­mérséklet értékét. Mérés ujján a lázmérőt alaposan megtisz­títjuk, hogy ne legyen a fer­tőzés terjesztője, higanyát le­rázzuk az esetleges később’ tévedí-~k elkerülése végett. Láz ("8 Celsius fok felett) esetén a beteget fektessük ágyba, cs adjunk neki bőven folyadékot (langyos teát, híg gyümölcs’evet, kompótot). Magas láz (39 Celsius folk felett) megjelenésekor pedig a beteg mellkasára vagy lá­baira csavarjunk állottvizes borogatást. A csuklók körül- csavarása r.em tanácsos. Láz­csillapító adása is okvetlenül szükséges. A vizsgáló orvosnak min­denről beszámolunk, s rábíz­zuk a betegség megállapítá­sát és az okozati kezelést. Dr. Sz. D. Belgrádi tunikák Vllágoszöld és narancssárga hasított bőr tunika háromne­gyedes gauchonadrág felett, hozzá fekete csizma és na­rancssárga színű bőrfez. (MTI Külföldi Képszolg.) Előzzük meg a tavaszi vitaminhiányt! Valamennyien jól tudjuk, milyen gyötrő, kínos érzés a tavaszi fáradtság, a vele járó letörtség és folytonos álmos­ság. Ilyenkor nehezünkre esik minden testi és szellemi mun­ka. Természetesen, a szervezet ellenállóképesságe is csökken, és gyakori a fejfájás. Hogy ezt a sok kellemetlen tünetet megelőzhessük, fo­KÜRTI ANDRÁS Látogató a Kopasz■ hegyen számít amellett, hogy három­négy teljes műsorblokkot kö­töttél le a klánfőnökkel, s azok zenekarral, énekkarral, egész sereg színésszel vonul­nak feL És három perc az adásidő! Csak akkor marad­hatsz életben, ha az a száz ember itt egyszerre fog sza­valni, előadni, énekelni, ze­nélni, és talán még táncolni is. Kész világbotrány! Kopra Komoróczyhoz for­dult. — Mondd, te sem látsz ki­utat? — Mesélj már! a vállát Gaál. rázta meg] Mi van? gyasszunk elegendő C-vita­min tartalmú nyers gyümöl­csöt, zöldséget, gyümölcslevet, salátákat stb. Az alábbiakban közlünk néhány jó és könnyen elkészíthető receptet VITAMINDÜS TAVASZI ITAL Egy személyre 1 db naran­csot, 1 db citromot, egy kisebb sárgarépát és 1 kávéskanál mézet számítunk. Egy nagy — Mit csinálsz? — kérdezte Gál Feri meghökkenve. — Hax azt mondta, nem fogyaszthat többet a gondolatátviteli ener­giából. — Nem. Csak azt mondta, takarékoskodnia kell vele. Bajt nem okozhatok, legfel­jebb nem veszi fel velem a kapcsolatot. Homlokára illesztette a ko­rongot, s feszülten nézett a gombra. A másik kettő meg rá. Néhány másodperc múltán _ azt látták, hogy barátjuk ar- odaadják a könyvet, s egyút-J kis kupica konyak szükséges, cán felengednek az izmok és tál visszaviheted a kölcsönkért! A tojássárgáját a porcukorral Majd később mindent el-tPohárba kifacsarjuk a narancs mondok. Most talpra, léhűtők!! és a citrom levét, azután hoz- Munkára fel! Te, Kóci, gurulj tzáadjuk a megreszelt és ki­h faluba; lé%y ®zí7 t facsart sárgarépa levét, és az vés. Mnej be a népművelési? , . „ , ...’ otthonba. Van annak egy! eSészet 3*61 összekeverjük mez­könyvtára, ott keress ki etv! _ olyan prózai szöveget vagy rö-; KONYAKOS NARANCSLÉ videbb költeményt, ami a mait Egy személyre 1 pohár na- alkalomhoz illik. Hozd ma-* rancslé, 1 tojássárgája, 1 mok- gaddal! Ha rám hivatkozol, f káskanálnyi porcukor és egy 31. — Igazad van — bólintott a telek tulajdonosa —, mintha azon a trombitán a maradék eszeimet is kifújtam volna a fejemből. De hát attól féltem, ha nem nyugtatom meg őket, folytatódik a hisztéria, s agyonverik egymást. Ezért nem várhattam meg, amíg megérkeztek, hogy segítsetek. Gaál az órájára nézett — Fél tizenegy. Egy órán belül téged vernek agyon. Van sejtelmed arról, hogy hány embert csődítettél ide, szerepeltetés! ígérettel? Vagy százat! Hiszen az a másfél tucat szólista szinte nem is voli tanyán. Akkor beülünk most a kocsimba, te a hátsó ülésre, betakarunk ezzel a pokróccal, és lecsempészlek hozzájuk. Meghúzod náluk magad, amíg elvonul a vihar. Néhány hónap elteltével talán előmerészkedhetsz. a “ Ä n?-elSÓ£ajti ?eh« al kis fókafejű lexikonokat, már nincs rájuk: elkeverjük, cseppenként hoz dék, rokonaid. Lehetőleg ta- érintkezésbe lepett vele. szükségem. Aztán ugorj be a| zóvegyítjük a konyakot> majd ............. tanacsházafa vagy a tanács-1 _ , . ,, , , ... . • ^ per<; telt el még elnök lakására, és keresd meg* a P°^ara^ narancslével felönt izgatott várakozás közben, és ifJabb Safranek Mátyást, dugil Juk­Kopra egyre sűrűbben, neki- „ . J , t vidámodva bólintott. Aztán ® kocsiba és hozd ma-addal.* RAKOTT, NYERS körülpillantott, felugrott, s a °lyan becsületes valakire van; SAVANYÚ KÁPOSZTA telek túloldalán levő kőkupac- ugyanis szükségünk, aki föl-? hoz szaladt. Körülfutotta, visz- tétlenül arra is gondol, amit? A savanyú káposztát apró­fejét rázta szatért, lekapta homlokáról a mond. Ne feledd, ifjabb Safra-? ra összevagdaljuk, és egy ke­nek Mátyás! ? vés finom olajjal összekever­_Én»! ___ nézett vissza tá-í íük- A szükségnek megfele­v ozóban Komoróczy, s jogos! 16en , 2~3 tojást keményre méltatlankodás csengett at me§főzünk, hideg vízzel leöb- hangjában. — Hát el tudok én? ^ük, megtisztítjuk és kari­felejteni bármit, amit egyszer? kara vágjuk. Egy tálba lerak­hattok, látok vagy olvasok?!? ^uk a káposztamennyiség fe- Még ha akarnám, se menne. ? ezen elhelyezzük a kari­És nyurga alakja már el ist kára vág°? ,tojásokat' maíd a tűnt a sufni mögött. * megmaradt káposztával bebo­♦ ríttuk. A tetejet egy kévés re- (Foly tatjuk.) 3 szelt sajttal meghintjük. Amaz csak meg. — Nincsenek tanyai roko­naim. És ez amúgy sem meg­oldás Viszönt esetleg... Igen, csak ő segíthet! Gyorsan föltérdelt, s nad­rágja farzsebéből ipűanyag tokot halászott elő. A busz­bérletet őrizte benne, és a második napja még valami mást is. Óvatosan a tenyeré­be rázta az apró tapadkoron- gOk a korongot, s hanyatt vágta magát a földön. — Éljen Hax! — kiáltotta boldogan. — Nincs nála pom- pásabb, okosabb kis fickó az egész galaktikában! Megma­rad a kecske, jól1 akik a ká- noszta! Vagv forditva. Bánom is én! A fő, hogv rendben lesz minden! Mi hárman t>e- dig halálra röhögjük magun­kat! Fz l“cz a» én jutalmam a sok idegfrászért, B «OMOGYI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom