Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

8 Tjomlfbof Äott«, Fiatal műszakiak, közgazdászok önmagukról sikeres ember? Egy­szerűbben: miért találja meg helyét az egyik és miért ke­vésbé a másik. Minden túlzott leegyszerű­sítés nélkül — ha kiszűrjük az eltérő emberi tulajdonságot — állíthatjuk, hogy az első­sorban a munkába lépés első napjaitól, hónapjaitól függ. Beszédes példák bizonyítják. A fiatal közgazdász — aki ma osztályvezető és munkájával minden szempontból elégedett — indulása szinte ideálisnak mondható. Már utolsó éves egyetemista korában kapcso­latokat épített ki a kaposvári gyár budapesti központjával. Államvizsga után a fővárosi nagy gyárhoz került — férjé­vel együtt —, ahol szisztema­tikusan megismertették őket a vállalat felépítésével, az egyes osztályok (részterületek! munkáiéval. Minden osztá­lyon jól megválasztott kisebb feladatokat kantak, olyanokat amelyek lekötötték, foglalkoz­tatták őket. de nem haladták meg erőiket. Fél év után ke­rültek Kaposvárra, ahol a néhány éve üzemelő fiatal gyárban teljes erővel munká­hoz láthattak. Munkatársaik zöme szintén fiatal. Sok-sok megoldásra váró feladat vár­ta őket, ám a budapesti fél­éves gyakorlat alatt olyan át­tekintést, gyakorlatot szerez­tek, amelvik megkönnvitett" a beilleszkedést, s meggyorsí­totta a folyamatot, hogy iga­zodni tudlanak a gyár sajá­tos körülményeihez és mun­kájához. Fontos a beilleszkedés A vállalat tehát megtett mindent, hogy sikeresen in­duljon pályájuk, s ők éltek is a kedvező lehetőséggel. Részt vesznek a gyár fejlesztési és szervezési feladatainak kidol­gozásában, munkájukra, gon­dolataikra számítanak, kiké­rik véleményüket, s nap mint nap látják is azok megvalósu­lását. Életük alapja a siker élménye.-Az egyetemről kikerülő fiatalokkal való gondoskodás nem minden vállalatnál, in­tézménynél előrelátó. A ter­melésbe, a feladatok megol­dásába való módszeres be­vezetésük, tudományos és szakmai ambíciójuk kielé­gítése esetenként nem meg­felelő.« (Az FMKOT össze­foglalójából.) Egészen más az indulása an­nak a fiatalnak, aki az egye­temen három évig számítás- technikát tanult, tehát számí­tástechnikára képesítették. Először a fővárosban jelenke- zett munkára, ott szívesen is fogadták volna, de sem lakást, sem elfogadható fizetést nem tudtak ajánlani (1300-at ígér­tek). így — házasember lévén — nem vállalhatta az albér­let nehézségeit. Kaposvárra került az egyik gyárhoz,'ahol az első és mindmáig egyetlen Cj szervizi ifífiely A esokonyavisontai gépjavító társulás új, hataknás au­tószervizt helyezett üzembe. Harminc fővel dolgoznak. Te­herautókat 1-es és 2-es szemlére készítenek elő, motorcserét és főjavításokat vállalnak. Főleg Csepel, IFA, Robur, Nysa, Gaz és Zuk kocsikon végeznek kis- és nagyjavításokat Teherautó főtengelyének cseréje. Munkában a karosszériajavító. utasítás az volt, hogy fél évig «►nézelődjön« a gyárban. Ez a gyakorlatban egyet jelenthet a céltalan lődörgéssel, vagy az állhatatos újat kutatással. Az előbbit a harmadik nap meg­unja a céltudatos, intenzív szellemi izgalmakhoz szokott ember, az utóbbi pedig több­nyire vakvágányon halad, mert a valószínűségszámítás egyszerű szabályai szerint szinte bizonyos, hogy olyan munkát, elfoglaltságot talál magának az ifjú jelölt, ame­lyik nem vág egybe a gyár műszaki fejlesztésének köve­telményeivel. Tehát hiába dol­gozik, Az út egyenes és logi­kus: felmondás és újabb fel­mondás. Az alanhslyzet ez­után ritkán módosul. Az első csalódás — a legelső munka­hely minden tervszerűséget nélkülöző módszere — olyan nyomot hagy, amely majd mindenhová elkísér. Nehéz ki­heverni. Szándékosan élezve a hely­zetet azt mondhatjuk, hogy a fiatal műszaki már mint »bu­kott ember« megy a következő vállalathoz. (Legalábbis nem ;ndul tiszta lappal.) Mit lehet tenni? Sokat. Mindenekelőtt el kell dönteni, megengedhetjük-e magunknak, hogy sok hasonló fiatalember, fiatalasszony dol­gozzék nálunk? Mengedhet- jük-e, hogy a most végzők je­lentékeny része úgy véleked­jék friss diplomájáról, hogy az eleve értéktelenebb, mint néhány évvel ezelőtt? Hiszen világszerte mind nagyobb a műszaki értelmiség becsülete, s minden ország hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy szel­lemi kapacitását mind jobban növelje (s amely mellesleg a befektetést tekintve drágább is, mint egy közepes számító­gép). Az anyagi, az erkölcsi megbecsülés, a lehetőségek szinte végtelen perspektívája: ez áll valójában az ifjú mű­szaki és közgazdász értelmi­ség előtt. Ha.., Ha beilleszkedésüket — amely időszak a legkritiku­sabb, és sokszor meghatároz­za a további életutat is — tervszerűen előkészítve, oko­san segítik elő, a fokozatos­ságot és a fiatalok egyéniségét is messzemenően figyelembe véve, akkor máris sokat ér­tünk eL-Az állami szervek és a munkahelyek vezetői segít­sék elő, hogy a fiatalok kép­zettségüknek és adottságuk­nak megfelelő munkakör­ben helyezkedjenek el, és ennek, valamint képessé­geiknek megfelelő munkát végezzenek, munkahelyük közösségébe és rendjébe za­vartalanul beilleszkedhesse­nek.« (Ifjúsági törvény, III. fejezet, 14. § 1. pont) A vállalati szervezethez, követelményekhez és munká­hoz való »integrálódást« az el­ső számú érdekeiteken, a vál­lalatokon kívül segítheti még a KISZ és az MTESZ is. A vá­rosi KISZ-bizottságon Galamb László titkár és Horváth And­rás, a bizottság munkatársa elmondta, hogy a fővárosban és Pécsen megszervezett so­mogyi kluboknak többek kö­zött éppen az a szerepűit hogy a Somogybán munkát keresők elhelyezkedését koordinálni, sőt tervezni lehessen, s ezzel pontosabbá és — ami még lé­nyegesebb — hatékonyabbá lehet tenni az előkészítést. (Mindenki olyan munkakör­be kerüljön, amelyre diplomá­ja képesíti, és végzettségének megfelelő munkát kapjon.) Ilyen segítő (és érdekvédelmi) szervezet az FMKT is. A váro­si KISZ-bizottság egyébként éppen a városi FMKT-csoport megalakításán fáradozik: ott. ahol a létszám miatt nem ala­kulhat önálló csoport, közös szervezet megalakítására gon­doltak. Az önálló városi szer­vezetet azután be lehet vonni a városfejlesztéssel,. város- rendezéssel kancsolatos leg­fontosabb tervezési, számítás5 és szervezési feladatok meg­oldásába. Az MTESZ — bár ugyancsak fiatal szervezet — sajátos esz­közeivel, s azzal, hogy fóru­mot biztosíthat a szakmában jártas és neves előadóknak, valamint az értékes gondola­tok születését elősegítő viták­nak, kitöltheti a fővárosból vi­dékre került fiatalok érdeklő­dése és a fővárosi pezsgőbb »műszaki közélet« közti sza­kadékot. Ugyancsak a fiatal műszakiak és közgazdászok aktivitását, alkotó munkáját segítené a szakdolgozatok rendszere is, hogy a szakdol­gozatok valóban betöltsék azt a feladatot, amiért létrehoz­ták őket. Hozzávetőleges számításaim szerint a Somogy megyében dolgozó műszakiak és közgaz­dászok 60—65 százaléka 35 éven aluli. Többségében tehát tőlük függ, hogy milyen, kel­lőképpen fejlődőképes lesz-e a jövőben megyénk ipara. S most, miután törvény szabá­lyozza a fiatalok jogait és kö­telességeit (de az őket foglal­koztatókét is), aligha kell hangsúlyozni, mennyire fon­tos, hogy energiájukat, egye­temen szerzett képességüket teljes egészében a hasznos és produktív munkában kama­toztathassák. Csupor Tibor MAI KOMMENTÁRUNK A műhelyekben „hirdessük az igét Egészen, bizonyos hogy nem egy párttaggyűlésen szóba került, amit a ruha­gyárban hallottam. A párt- szervezetek megközelítően sem tudták kihasználni a pártcsoportokban, a szocia­lista brigádokban rejlő lehe­tőségeket « szóbeli agitáció föllendítésére, pedig se a tv, se a rádió, se az újság nem pótolja az egyéni beszélgeté­seket. Igaz, hogy egynémely műhelyben, teremben akadá­lyokba ütközik ez a tevé­kenység, mert a gazdasági vezető szerint termelni kell és nem beszélni. A taggyű­lés szerint többet termelni csak tudatosan és olyan mun­kásokkal lehet, akik tudják mit és miért csinálnak. Ha nemcsak a gépet látják, ha­nem azt is, ami körülöttük történik a teremben, a gyár­ban, aztán kint a városban, a megyében, az országban és a világban. Talán egy kicsit nyersen, mégis őszintén hangzott a kérdés az egyik munkás szá­jából, »kinek is hirdetik az igét« a ruhagyári kommunis­ták. Valamikor sokan részt vettek az akkor népnevelés­nek hívott munkában. Hát nincs szükség arra, hogy a mai viszonyoknak megfelelő formában fölelevenítsék? A taggyűlés beszámolójából ki­tűnt, mit tehetnek a belső tartalékok feltárásáért, a szervezettebb munkáért, « főmérnök hozzászólásából pádig, hogy milyen fontos a szocialista öntudat erősítése. Elég-e, ha ezt csak maguk között beszélik meg, s nem mondják el a munkásoknak, a mellettük lévő gépen dol­gozó társuknak. Most az a legfontosabb feladatuk a kommunistáknak, hogy le­menjenek politizálni a mms- katermekbe, ha nem többet, legalább egy órát naponta- Erre azért van többek között nagy szükség, mert anélkül nem tarthatnak a párttagok eleven kapcsolatot a munká­sokkal, nem válaszolhatnak azokra a kérdésekre, ame­lyek foglalkoztatják őket. S éppen az emberek többségé­ben élő politikai érdeklődés miatt minél több kommunis­tának rendszeresen agitálnia kell, magyaráznia a gyár, a város, a megye, az ország előtt álló feladatokat, s így mozgósítani mindenkit a megvalósításukra. A munkásak azokat a gaz­dasági, társadalmi vezetőket is várják a munkatermekbe, akikről tudják, hogy pártta­gok. Éppen ezért nem helyes, ha már az ajtóban elakad­nak, csak a szakmány- vagy művezetővel tárgyalnak, $ nem jutnak oda a varrógé­pek mellett ülő lányokhoz és asszonyokhoz, akik talán már a kérdést is fogalmaz- gatják magukban, amelyet szeretnének föltenni. Ezen a taggyűlésen min­denki egyetértett azzal, hogy elsősorban a műhelyekben kell »hirdetni az igét«, mert ott dől el a csata a szerve­zettebb munkáért, a jobb mi­nőségű termék előállításáért, a takarékosságért stb. A párt általános és helyi politiká­ját akkor valósíthatják meg az alapszervezetek, ha he­lyességéről meggyőzik tár­saikat, s olyan légkört te­remtenek, amelyben min­denki a tudása, képessége és ereje szerint dolgozik a gyár és az ország hasznát szolgáló tervek teljesítéséért. L. G. FALUSI VÍZCSAPOK 72,5 ezer embert látnak el a törpe vízművek Kevés kutat terveztek a tanácsok Van elég kapacitás A községi víxmöépítési prog­ram eddigi eredményeként Somogybán a települések 16 százalékában felváltotta a ku­tat a vízcsap. A megye falvai­ban élők csaknem 25 százalé­ka — összesen 72 500 ember — jut ilyen módon egészséges ivóvízhez: a 34 törpe vízmű összesen 39 községet lát eL Az építés néhány községben — Görgetegen, Mesztegnyőn, Mit mutat a mérleg Somogydörőcskén ? Következetesen, eredményesen A TAGSÁG soraiban igen sok nő is helyet foglalt a na pókban Somogydörőcskén megtartott zárszámadáson, a kis község kultúrtermében. Két falu dolgozói ők, döröcs- kefek és szorosadiak. Még 1964-ben egyesült a két köz­ség termelőszövetkezete, s az­óta is együtt gazdálkodnak a Koppánvölgye dimbes-dom- bos vidékén. — Kedvezőtlen adottsága- vannak a termelőszövetkezet­nek — mondta Schaffer Ja­kab elnök, a megjelent tag­ságnak. — Nem kevés gond­dal, bajjal, de mégis jól gaz­dálkodtak tagjaink. A jó mun­kaszervezésnek, az emberei: megértésének és szorgalmá­nak a gyümölcse ez. Köny- nyébb szívvel lehet számot adni az eredményekről, köny- nyebb a tagság elé állni, mint például azokban a nehéz időkben, amikor nyolcmillió forintos hiánya volt a terme­lőszövetkezetnek. A termet megtöltő hallga­tóság feszülten figyelte az el­nök szavait. Közbe-közbe bó­lintottak, ezzel is jelezve: tudják ők mindezt. A gondok­nak ők is részesei voltak. A kedvezőtlen körülmények mellett tavaly meg kellett küzdeniük az aszállyal is. A csapadékhiány nagyon befo­lyásolta az eredmények ala­kulását. Féltek, hogy a terve­zettnél alacsonyabb termésát­lagot érnek el. S a bajt még tetézte egy szomorú esemény: a szövetkezet főagronómusa meghalt. Helyi szakképzett ►rnber beállításával próbáltak a gondon enyhíteni. Az ered­mény: sikerült a kitűzött fel­adatokat végrehajtani. Említést érdemel, hogy a tagság fele nő. S hogy velük ilyen szépein sikerült leküz­deni a nehézségeket, a helyi nőbizottság munkájának kö­szönhető. Sikerült teljesíteni a növénytermesztésnél elő­irányzott terveket. Sőt túl is teljesítették, például a búzá­nál, a kukoricánál és a nap­raforgónál. Az utóbbit teljes mennyiségben exportra szál­lították. Az állattenyésztés is a terven felül produkál*. Mindez együttesen azt ered ményezte, hogy az egy tsz tagra jutó részesedés — nyug­díjasok nélkül — 90,66 forint. A dolgozó tagok, nyugdíjasok és alkalmazottak egy tízórás munkanapra 83,60 forintot kapnak. Hozzászólásaikban a tagok beszéltek a tsz életéről, mun­kájáról, a gépi fölszereltség- rőL s összehasonlították a mostani helyzetet a korábbi­val. Mint mondták, meglehe­tősen fiatal, jól karbantartott gépekkel dolgoznak. Rájöttek arra, hogy nem érdemes agyonhasznált, mindig javí­tásra váró gépeket tartani, inkább újakat vesznek he­lyettük. Kéréssel is fordultak a vezetőséghez, hogy foglal­kozzanak egyes alkatrészek beszerzésével; az AGROKEB értesítse a tsz vezetőségét ar­ról, mikor milyen alkatrész van raktáron. A ZÁRSZÁMADÁSON megjelent Országh Zoltán, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának munkatársa. Gratulált a ta­goknak az elért eredmények­hez, s továbbá sikereket kí­vánt Koppányvolgye e szövet kezeiének. Gy. L. Balatoniényvesen, Mikében és Nagybajomban — most is fo­lyik, s 19 községben hozzálát­tak a munka előkészítéséhez, a tervezéshez vagy a társulá­sok alakításához. Másutt a pénz hiánya miatt nem kezd­tek még ehhez. Ebben az évben — várha­tóan — hét törpe vízmű ké­szül el a megyében, s nyolc községben megkezdik az épí­tést A falvak egészséges ivóvíz­zel való ellátását megvalósító programot — jelentőségét te­kintve — talán a bekötőút­építési programhoz lehet ha­sonlítani. A harmadik ötéves terv időszakában e feladat megoldását jóváhagyott terv is segítette. A mostani terv­időszakban azonban még nem alakult ki végleges kép arról, hogy mely településeken léte­sítenek törpe vízműveket. A megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztályán ennek okát abban látják, hogy a községek terveit több­ször át kellett dolgozni. A kapacitást illetően a mos­tani tervidőszakban kedve­zőbbek a lehetőségek, hiszen a Dél-dunántúli Vízügyi és Köz­műépítő Vállalat megalakítá­sával megszűnt a kapacitás- hiány. Sőt némi kapacitásfö­löslegről is lehet beszélni. A községi tanácsok tervei e le­hetőséget nem használják ki, például mindössze négy kút fúrását tervezik. Ha nem ké­szülne a mostani tervidőszak­ban ennél több, akkor 1975-re erősen visszaesne a községi vízműépítés üteme. Minden bizonnyal hatással lesz az anyagárak emelkedése is az újonnan indítandó beruházá­sokra. A jelenlegi 4—5000 fo­rinttal szemben a családon­kénti hozzájárulás 6—7000 fo­rintra is emelkedhet. «SOMOGYI NEPLAf •Swwaüsait, 1W*. fabrnlr 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom