Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
8 Tjomlfbof Äott«, Fiatal műszakiak, közgazdászok önmagukról sikeres ember? Egyszerűbben: miért találja meg helyét az egyik és miért kevésbé a másik. Minden túlzott leegyszerűsítés nélkül — ha kiszűrjük az eltérő emberi tulajdonságot — állíthatjuk, hogy az elsősorban a munkába lépés első napjaitól, hónapjaitól függ. Beszédes példák bizonyítják. A fiatal közgazdász — aki ma osztályvezető és munkájával minden szempontból elégedett — indulása szinte ideálisnak mondható. Már utolsó éves egyetemista korában kapcsolatokat épített ki a kaposvári gyár budapesti központjával. Államvizsga után a fővárosi nagy gyárhoz került — férjével együtt —, ahol szisztematikusan megismertették őket a vállalat felépítésével, az egyes osztályok (részterületek! munkáiéval. Minden osztályon jól megválasztott kisebb feladatokat kantak, olyanokat amelyek lekötötték, foglalkoztatták őket. de nem haladták meg erőiket. Fél év után kerültek Kaposvárra, ahol a néhány éve üzemelő fiatal gyárban teljes erővel munkához láthattak. Munkatársaik zöme szintén fiatal. Sok-sok megoldásra váró feladat várta őket, ám a budapesti féléves gyakorlat alatt olyan áttekintést, gyakorlatot szereztek, amelvik megkönnvitett" a beilleszkedést, s meggyorsította a folyamatot, hogy igazodni tudlanak a gyár sajátos körülményeihez és munkájához. Fontos a beilleszkedés A vállalat tehát megtett mindent, hogy sikeresen induljon pályájuk, s ők éltek is a kedvező lehetőséggel. Részt vesznek a gyár fejlesztési és szervezési feladatainak kidolgozásában, munkájukra, gondolataikra számítanak, kikérik véleményüket, s nap mint nap látják is azok megvalósulását. Életük alapja a siker élménye.-Az egyetemről kikerülő fiatalokkal való gondoskodás nem minden vállalatnál, intézménynél előrelátó. A termelésbe, a feladatok megoldásába való módszeres bevezetésük, tudományos és szakmai ambíciójuk kielégítése esetenként nem megfelelő.« (Az FMKOT összefoglalójából.) Egészen más az indulása annak a fiatalnak, aki az egyetemen három évig számítás- technikát tanult, tehát számítástechnikára képesítették. Először a fővárosban jelenke- zett munkára, ott szívesen is fogadták volna, de sem lakást, sem elfogadható fizetést nem tudtak ajánlani (1300-at ígértek). így — házasember lévén — nem vállalhatta az albérlet nehézségeit. Kaposvárra került az egyik gyárhoz,'ahol az első és mindmáig egyetlen Cj szervizi ifífiely A esokonyavisontai gépjavító társulás új, hataknás autószervizt helyezett üzembe. Harminc fővel dolgoznak. Teherautókat 1-es és 2-es szemlére készítenek elő, motorcserét és főjavításokat vállalnak. Főleg Csepel, IFA, Robur, Nysa, Gaz és Zuk kocsikon végeznek kis- és nagyjavításokat Teherautó főtengelyének cseréje. Munkában a karosszériajavító. utasítás az volt, hogy fél évig «►nézelődjön« a gyárban. Ez a gyakorlatban egyet jelenthet a céltalan lődörgéssel, vagy az állhatatos újat kutatással. Az előbbit a harmadik nap megunja a céltudatos, intenzív szellemi izgalmakhoz szokott ember, az utóbbi pedig többnyire vakvágányon halad, mert a valószínűségszámítás egyszerű szabályai szerint szinte bizonyos, hogy olyan munkát, elfoglaltságot talál magának az ifjú jelölt, amelyik nem vág egybe a gyár műszaki fejlesztésének követelményeivel. Tehát hiába dolgozik, Az út egyenes és logikus: felmondás és újabb felmondás. Az alanhslyzet ezután ritkán módosul. Az első csalódás — a legelső munkahely minden tervszerűséget nélkülöző módszere — olyan nyomot hagy, amely majd mindenhová elkísér. Nehéz kiheverni. Szándékosan élezve a helyzetet azt mondhatjuk, hogy a fiatal műszaki már mint »bukott ember« megy a következő vállalathoz. (Legalábbis nem ;ndul tiszta lappal.) Mit lehet tenni? Sokat. Mindenekelőtt el kell dönteni, megengedhetjük-e magunknak, hogy sok hasonló fiatalember, fiatalasszony dolgozzék nálunk? Mengedhet- jük-e, hogy a most végzők jelentékeny része úgy vélekedjék friss diplomájáról, hogy az eleve értéktelenebb, mint néhány évvel ezelőtt? Hiszen világszerte mind nagyobb a műszaki értelmiség becsülete, s minden ország hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy szellemi kapacitását mind jobban növelje (s amely mellesleg a befektetést tekintve drágább is, mint egy közepes számítógép). Az anyagi, az erkölcsi megbecsülés, a lehetőségek szinte végtelen perspektívája: ez áll valójában az ifjú műszaki és közgazdász értelmiség előtt. Ha.., Ha beilleszkedésüket — amely időszak a legkritikusabb, és sokszor meghatározza a további életutat is — tervszerűen előkészítve, okosan segítik elő, a fokozatosságot és a fiatalok egyéniségét is messzemenően figyelembe véve, akkor máris sokat értünk eL-Az állami szervek és a munkahelyek vezetői segítsék elő, hogy a fiatalok képzettségüknek és adottságuknak megfelelő munkakörben helyezkedjenek el, és ennek, valamint képességeiknek megfelelő munkát végezzenek, munkahelyük közösségébe és rendjébe zavartalanul beilleszkedhessenek.« (Ifjúsági törvény, III. fejezet, 14. § 1. pont) A vállalati szervezethez, követelményekhez és munkához való »integrálódást« az első számú érdekeiteken, a vállalatokon kívül segítheti még a KISZ és az MTESZ is. A városi KISZ-bizottságon Galamb László titkár és Horváth András, a bizottság munkatársa elmondta, hogy a fővárosban és Pécsen megszervezett somogyi kluboknak többek között éppen az a szerepűit hogy a Somogybán munkát keresők elhelyezkedését koordinálni, sőt tervezni lehessen, s ezzel pontosabbá és — ami még lényegesebb — hatékonyabbá lehet tenni az előkészítést. (Mindenki olyan munkakörbe kerüljön, amelyre diplomája képesíti, és végzettségének megfelelő munkát kapjon.) Ilyen segítő (és érdekvédelmi) szervezet az FMKT is. A városi KISZ-bizottság egyébként éppen a városi FMKT-csoport megalakításán fáradozik: ott. ahol a létszám miatt nem alakulhat önálló csoport, közös szervezet megalakítására gondoltak. Az önálló városi szervezetet azután be lehet vonni a városfejlesztéssel,. város- rendezéssel kancsolatos legfontosabb tervezési, számítás5 és szervezési feladatok megoldásába. Az MTESZ — bár ugyancsak fiatal szervezet — sajátos eszközeivel, s azzal, hogy fórumot biztosíthat a szakmában jártas és neves előadóknak, valamint az értékes gondolatok születését elősegítő vitáknak, kitöltheti a fővárosból vidékre került fiatalok érdeklődése és a fővárosi pezsgőbb »műszaki közélet« közti szakadékot. Ugyancsak a fiatal műszakiak és közgazdászok aktivitását, alkotó munkáját segítené a szakdolgozatok rendszere is, hogy a szakdolgozatok valóban betöltsék azt a feladatot, amiért létrehozták őket. Hozzávetőleges számításaim szerint a Somogy megyében dolgozó műszakiak és közgazdászok 60—65 százaléka 35 éven aluli. Többségében tehát tőlük függ, hogy milyen, kellőképpen fejlődőképes lesz-e a jövőben megyénk ipara. S most, miután törvény szabályozza a fiatalok jogait és kötelességeit (de az őket foglalkoztatókét is), aligha kell hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy energiájukat, egyetemen szerzett képességüket teljes egészében a hasznos és produktív munkában kamatoztathassák. Csupor Tibor MAI KOMMENTÁRUNK A műhelyekben „hirdessük az igét Egészen, bizonyos hogy nem egy párttaggyűlésen szóba került, amit a ruhagyárban hallottam. A párt- szervezetek megközelítően sem tudták kihasználni a pártcsoportokban, a szocialista brigádokban rejlő lehetőségeket « szóbeli agitáció föllendítésére, pedig se a tv, se a rádió, se az újság nem pótolja az egyéni beszélgetéseket. Igaz, hogy egynémely műhelyben, teremben akadályokba ütközik ez a tevékenység, mert a gazdasági vezető szerint termelni kell és nem beszélni. A taggyűlés szerint többet termelni csak tudatosan és olyan munkásokkal lehet, akik tudják mit és miért csinálnak. Ha nemcsak a gépet látják, hanem azt is, ami körülöttük történik a teremben, a gyárban, aztán kint a városban, a megyében, az országban és a világban. Talán egy kicsit nyersen, mégis őszintén hangzott a kérdés az egyik munkás szájából, »kinek is hirdetik az igét« a ruhagyári kommunisták. Valamikor sokan részt vettek az akkor népnevelésnek hívott munkában. Hát nincs szükség arra, hogy a mai viszonyoknak megfelelő formában fölelevenítsék? A taggyűlés beszámolójából kitűnt, mit tehetnek a belső tartalékok feltárásáért, a szervezettebb munkáért, « főmérnök hozzászólásából pádig, hogy milyen fontos a szocialista öntudat erősítése. Elég-e, ha ezt csak maguk között beszélik meg, s nem mondják el a munkásoknak, a mellettük lévő gépen dolgozó társuknak. Most az a legfontosabb feladatuk a kommunistáknak, hogy lemenjenek politizálni a mms- katermekbe, ha nem többet, legalább egy órát naponta- Erre azért van többek között nagy szükség, mert anélkül nem tarthatnak a párttagok eleven kapcsolatot a munkásokkal, nem válaszolhatnak azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatják őket. S éppen az emberek többségében élő politikai érdeklődés miatt minél több kommunistának rendszeresen agitálnia kell, magyaráznia a gyár, a város, a megye, az ország előtt álló feladatokat, s így mozgósítani mindenkit a megvalósításukra. A munkásak azokat a gazdasági, társadalmi vezetőket is várják a munkatermekbe, akikről tudják, hogy párttagok. Éppen ezért nem helyes, ha már az ajtóban elakadnak, csak a szakmány- vagy művezetővel tárgyalnak, $ nem jutnak oda a varrógépek mellett ülő lányokhoz és asszonyokhoz, akik talán már a kérdést is fogalmaz- gatják magukban, amelyet szeretnének föltenni. Ezen a taggyűlésen mindenki egyetértett azzal, hogy elsősorban a műhelyekben kell »hirdetni az igét«, mert ott dől el a csata a szervezettebb munkáért, a jobb minőségű termék előállításáért, a takarékosságért stb. A párt általános és helyi politikáját akkor valósíthatják meg az alapszervezetek, ha helyességéről meggyőzik társaikat, s olyan légkört teremtenek, amelyben mindenki a tudása, képessége és ereje szerint dolgozik a gyár és az ország hasznát szolgáló tervek teljesítéséért. L. G. FALUSI VÍZCSAPOK 72,5 ezer embert látnak el a törpe vízművek Kevés kutat terveztek a tanácsok Van elég kapacitás A községi víxmöépítési program eddigi eredményeként Somogybán a települések 16 százalékában felváltotta a kutat a vízcsap. A megye falvaiban élők csaknem 25 százaléka — összesen 72 500 ember — jut ilyen módon egészséges ivóvízhez: a 34 törpe vízmű összesen 39 községet lát eL Az építés néhány községben — Görgetegen, Mesztegnyőn, Mit mutat a mérleg Somogydörőcskén ? Következetesen, eredményesen A TAGSÁG soraiban igen sok nő is helyet foglalt a na pókban Somogydörőcskén megtartott zárszámadáson, a kis község kultúrtermében. Két falu dolgozói ők, döröcs- kefek és szorosadiak. Még 1964-ben egyesült a két község termelőszövetkezete, s azóta is együtt gazdálkodnak a Koppánvölgye dimbes-dom- bos vidékén. — Kedvezőtlen adottsága- vannak a termelőszövetkezetnek — mondta Schaffer Jakab elnök, a megjelent tagságnak. — Nem kevés gonddal, bajjal, de mégis jól gazdálkodtak tagjaink. A jó munkaszervezésnek, az emberei: megértésének és szorgalmának a gyümölcse ez. Köny- nyébb szívvel lehet számot adni az eredményekről, köny- nyebb a tagság elé állni, mint például azokban a nehéz időkben, amikor nyolcmillió forintos hiánya volt a termelőszövetkezetnek. A termet megtöltő hallgatóság feszülten figyelte az elnök szavait. Közbe-közbe bólintottak, ezzel is jelezve: tudják ők mindezt. A gondoknak ők is részesei voltak. A kedvezőtlen körülmények mellett tavaly meg kellett küzdeniük az aszállyal is. A csapadékhiány nagyon befolyásolta az eredmények alakulását. Féltek, hogy a tervezettnél alacsonyabb termésátlagot érnek el. S a bajt még tetézte egy szomorú esemény: a szövetkezet főagronómusa meghalt. Helyi szakképzett ►rnber beállításával próbáltak a gondon enyhíteni. Az eredmény: sikerült a kitűzött feladatokat végrehajtani. Említést érdemel, hogy a tagság fele nő. S hogy velük ilyen szépein sikerült leküzdeni a nehézségeket, a helyi nőbizottság munkájának köszönhető. Sikerült teljesíteni a növénytermesztésnél előirányzott terveket. Sőt túl is teljesítették, például a búzánál, a kukoricánál és a napraforgónál. Az utóbbit teljes mennyiségben exportra szállították. Az állattenyésztés is a terven felül produkál*. Mindez együttesen azt ered ményezte, hogy az egy tsz tagra jutó részesedés — nyugdíjasok nélkül — 90,66 forint. A dolgozó tagok, nyugdíjasok és alkalmazottak egy tízórás munkanapra 83,60 forintot kapnak. Hozzászólásaikban a tagok beszéltek a tsz életéről, munkájáról, a gépi fölszereltség- rőL s összehasonlították a mostani helyzetet a korábbival. Mint mondták, meglehetősen fiatal, jól karbantartott gépekkel dolgoznak. Rájöttek arra, hogy nem érdemes agyonhasznált, mindig javításra váró gépeket tartani, inkább újakat vesznek helyettük. Kéréssel is fordultak a vezetőséghez, hogy foglalkozzanak egyes alkatrészek beszerzésével; az AGROKEB értesítse a tsz vezetőségét arról, mikor milyen alkatrész van raktáron. A ZÁRSZÁMADÁSON megjelent Országh Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Gratulált a tagoknak az elért eredményekhez, s továbbá sikereket kívánt Koppányvolgye e szövet kezeiének. Gy. L. Balatoniényvesen, Mikében és Nagybajomban — most is folyik, s 19 községben hozzáláttak a munka előkészítéséhez, a tervezéshez vagy a társulások alakításához. Másutt a pénz hiánya miatt nem kezdtek még ehhez. Ebben az évben — várhatóan — hét törpe vízmű készül el a megyében, s nyolc községben megkezdik az építést A falvak egészséges ivóvízzel való ellátását megvalósító programot — jelentőségét tekintve — talán a bekötőútépítési programhoz lehet hasonlítani. A harmadik ötéves terv időszakában e feladat megoldását jóváhagyott terv is segítette. A mostani tervidőszakban azonban még nem alakult ki végleges kép arról, hogy mely településeken létesítenek törpe vízműveket. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán ennek okát abban látják, hogy a községek terveit többször át kellett dolgozni. A kapacitást illetően a mostani tervidőszakban kedvezőbbek a lehetőségek, hiszen a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat megalakításával megszűnt a kapacitás- hiány. Sőt némi kapacitásfölöslegről is lehet beszélni. A községi tanácsok tervei e lehetőséget nem használják ki, például mindössze négy kút fúrását tervezik. Ha nem készülne a mostani tervidőszakban ennél több, akkor 1975-re erősen visszaesne a községi vízműépítés üteme. Minden bizonnyal hatással lesz az anyagárak emelkedése is az újonnan indítandó beruházásokra. A jelenlegi 4—5000 forinttal szemben a családonkénti hozzájárulás 6—7000 forintra is emelkedhet. «SOMOGYI NEPLAf •Swwaüsait, 1W*. fabrnlr 5
