Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

MA! KOMMENTÁRUNK Fiatal jogászok az ifjúsági törvényről Előadások KISZ-vezetőknek — Egyelőre ismeretterjesztő jelleggel Az ifjúsági törvényről sok szó esett megjelenése előtt és azóta is, hogy a javaslatokból 'Kaiéban törvény lett. Előké­szítésében sokam részt vettek, köztük az érdekeltek, a fiata­lok. A törvény nagy jelentősé­gű, hiszen kimondja, a fiata­lok kötelességeit és jogait Meghatározza helyüket a tár­sadalomban, részvételüket a munkában, a közéletben, ren­delkezik az ifjúság oktatásá­ról, neveléséről, a szociális helyzetének javításával kap­csolatos tennivalókról, művelő­dési és sportolási lehetőségei­nek fokozásáról. Voltak, akik kétkedve fo­gadták. Nem tudták, hogy miért van rá szükség, hiszen az alkotmány mindenkire vo­natkozik. Miért kell a fiatalok­ról külön törvényt alkotni? A törvény indoklásaiban er­re is választ kapunk: »Az ifjúság szerepének fel­ismerése, valamint a társada­lom felelőssége az ifjúság ne­veléséért indokolja — az ifjú­ságpolitika megvalósításának egyik biztosítékaként — az if­júságról szóló törvény megal­kotását** Fiatal jogászokkal beszélget­tünk az ifjúsági törvényről. Hogyan látják a jogász és a fiatal szemével? A beszélgetőpartnerek ér. Mózes Gábor, ár. Kiss Gábor és ás. Kiasz László. — A* Ifjúsági törvény fon­tosságát nem lehet vitatni. Az ifjúság speciális helyzetéből adódik, hogy olyan jogszabá­lyokat kellett hozni, amelyek ezt a helyzetet tükrözik. Elég, ha a pályaválasztásra, a csa­ládalapításra utalunk. A határozatok egy része már eddig is mivolt A törvény most rögzítette ezeket Sok vi­ta volt eddig az oktatás és a nevelés kapcsolatáról. Ki ne­velje a gyereket: a esalád vagy az iskola? A törvény most kimondja, hogy a szülők felelősek a gyermek testi, szel­lemi és erkölcsi fejlődéséért: ennek feltételeit mindenek­előtt a családban kell biztosí­tani. Ugyanakkor azt is rög­zíti, hogy az ifjúság oktatásá­nak és képzésének alapvető in­tézménye az iskola. , — Miben különbözik az ifjú­sági törvény a többétől? — Elsősorban abban,' hogy azok számára is érthető, akik nem értenek különösebben a joghoz. A másik különbség, hogy végrehajtása társadalmi, politikai feladat. — A törvény nemcsak a fia­talokról, hanem a fiataloknak szóL Megismertetéséből a fia­tal jogászok (kivették részüket. Előadásokat tartottak — első­sorban Kaposváron —, tájé­koztatták a fiatalokat azokról a jogokról, kötelességekre! L melyeket a törvény meghatá­roz számukra. — Az előadásokat a KISZ megyei bizottsága kezdemé­nyezte, és mi szívesen vállal­tuk — mondja dr. Klauz Lász­ló, a bíróság KISZ-tifkára. — A megyei KISZ-bizottság és á TIT között együttműködés jött létre, ennek keretében tartjuk mi az előadásokat — A TIT-en beli» eddig is tartottunk jogi előadásokat de nem igényelték őket eléggé. Most hogy a KISZ felhívta rá a figyelmet többen kéröc — elsősorban az ifjúsági törvény kapcsán. Azért is örülünk ezeknek az előadásoknak, mert általános jogi ismeretekből is ízelítőt adhatunk. Márpedig erre szükség van — mondja dr. Mózes Gábor. — Eddig főleg KlSZ-veze­tőknek tartottunk előadásokat. Aa alapszervezetekben ők ad­ják tovább a hallottakat. Ellá­togatunk majd a nyári tábo­rokba, továbbképzésekre is Egyelőre csak előadásokat tar­tunk. Még kevesen szólnak hOEá, de szeretnénk úgy áta- kítani ezeket, hogy na előadás, hanem fórum legyen. Szeret­nénk a fiatalok véleményét is hafianj ;.. S. M. A hefígeiék fele fiától Bevált az új tananyag * A marxixmusUleninizmust tanulják középfokon (Tudósítónktól.) A NAGYATÁDI Városi Pártbizottság legutóbbi ülésén a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola eddigi mun­kájáról szerzett tapasztalato­kat összegezték. Ez az alapfo­kú káderképző iskola az 1964 —65-ös tanévtől kezdődően működük Nagyatádon, és azóta mintegy másfél százan végez­ték el eredménnyeL Elsősor­ban a pártvezető6égi tagok, a tömegszervezetek vezetőségi tagjai, az üzemek, hivatalok vezető posztjain állók tanul­nak itt. Különösen megnőtt az érdeklődés az esti középfokú iskola iránt az utóbbi egy-két évben. Az 1971—72-es tanév­ben három osztályban hatven- hárman kezdték el tanulmá­nyaikat A város nagyobb üze­meinek pártszervezeten külö­nösen nagy gondot helyeztek a hallgatók kiválogatására. A gondos, tervszerű tevékenység alapján a konzervgyárból ti­zenkettőn, a cérnagyárból ti­zenhármán, a Danuvia 4. sz. gyárából heten vesznek jészt ezen az iskolán. Sok pedagó­gusnak, óvónőnek, aki régeb­ben szerezte meg a diplomát, nem nyílt alkalma arra, hogy szervezett keretek között elsa­játítsa a korszerű marxista— leninista ismereteket. A mos­tani oktatási évben a hallga­tók kétharmada érettségizett Az osztályok hatvan százalé­kát a nők teszik ki és mint­egy ötveh százaléka a harminc év alatti fiatal. A féléves vizs­gán jól szerepeltek az iskola hallgatói, csupán két hallgató nem érte el a megfelelő «szin­tet. A tanév elején vezették be az új tananyagot az esti isko­lában. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy az új tankönyv jól segíti a hallgatókat korunk legfontosabb összefüggéseinek megértésében, erősíti marxis­ta—lenánásta szemléletüket, dialektikus gondolkodásmód­jukat A legfontosabb témák tárgyalásánál például össze­kapcsolja az elméletet a gya­korlattal. A vizsgakérdésekre adott válaszok arról győzték meg az oktatókat, hogy az új esti középfokú iskolai tan­anyag jobban szolgálja az Is­kola célját natnt a korábbi Az iskola három osztályában tizennégy propagandista oktat. Valamennyiüknek megfelelő az általános és politikai mű­veltsége, nagyobb részüknek kellő pedagógiai-módszertani ismerete és gyakorlata van. Bár a szemináriumi vitaveze- tók eddig is arra törekedtek, hogy a hallgatók vitakészségét növeljék, erre a jövőben vala­mennyi oktatónak nagyobb gondot kell fordítania. A fel­nőtt hallgató nem egyszerűen csak tanuló, hanem aktív dol­gozó is, fontos szerepet játszik az üzemben, intézményben, gazdag élettapasztalattal is rendelkezik, s ezt fel kell használni a vitákon. Nagyon fontos a szemléltetés, a térké­peken, grafikonokon kívül a filmet is alkalmazni kell. A megfelelő filmanyagot azonban központilag kellene biztosítani. A HALLGATOK munkahelyi vezetőinek — mindenekelőtt a pártszervezetnek — állandóan figyelemmel kell kísérniük a beiskolázottak tanulmányi munkáját, segíteni őket abban, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobban sajátítsák el az esti iskola tananyagát, és min­dennapi munká jukban haszno­sítsák is a tanultakat. Fellebbezés G. Á. Budapest, Naphegy utcai lakos kérelmét — amelyben telekadójának tör­lését kérte méltányossági cí­men — először a Siófoki Vá­rosi Tanács V. B. utasította eL A kérelmező azonban nem nyugodott bele a határozat­ba, hanem újra írógép elé ült, és most már a megyei tanács vb-t próbálta meggyőzni ^sze­rencsétlen* körülményeiről, amelyek nem teszik lehetővé a 384 forint telekadó megfize­tését Nem jártam G. A.-éknál, nem ismerem személyesen családi helyzetüket. A felleb­bezés szűkszavú adatai is elégségesek azonban ahhoz, hogy a tévedés veszélye nél­kül megállapíthassuk: az át­lagnál jóval kényelmesebben élnek, jelentősen magasabb életszínvonalon. Ezt bizonyít­ja a Naphegy utcai három és fél szobás, a kecskeméti két­szobás — saját tulajdonú — lakásuk, személygépkocsijuk, siófoki telkük, amelyen befe­jezés előtt áll a tavaly meg­kezdett nyaraló építése. Mind­ehhez társul még a házaspár hivatalosan igazolt 9100 forint havi jövedelme. (Hogy teljes legyen a kép: ez az összeg mindössze háromfelé dik, ha az egy főre jutó ni jövedelmet keressük, a családhoz mindössze egp kiskorú gyermek tartozik.) Érdemes figyelmesen eleé- vasni a fellebbezés indoklását is. A többszörös- ingatlantu­lajdonos ebben azt bizonygat­ja, hogy a kecskeméti házat most adják el — arról igazán nem tehet, hogy az üzletet nem ütötték még nyélbe —, és hogy a nyaraló a tervezett időpontig, a múlt év július 31-ig nem készült el. Ez pe­dig nem az ő, azaz az építte­tő, hanem a kivitelező hibája, A vb tagjait természetesen nem hatották meg e megala­pozottnak éppen nem mond­ható érvek, és mivel úgy ta­lálták, hogy a 384 forint adó nem rendíti meg alapjaiban a fellebbező gazdálkodását, munkaköre ellátásában, gyer­meke nevelésében nem zavar­ja, az alsóbb fokú elutasító határozatot helybenhagyta. Egyébként így döntött a leg­utóbbi ülésén elébe került másik két fellebbezési ügyben is, amelyekben a kérelmezők hasonló indoklásokkal igye­keztek telekadó-merséklést vagy -törlést elérni P. L Érettségizett traktorosok?* . Több energiát a tiatalok megnyerésére! »HA NEM TANULSZ, me­hetsz a tsz-be«. Ezt mondják ma falun a szülők ijesztgetésül gyerekeiknek. Pedig az ideális az lenne, ha már ezt hallanák: •Ha nem tanulsz jól, nem me­hetsz a tsz-be!« (Szabó Kál­mán, a bohonyeá Szabadság Tsz elnöke.) »Nekünk gimnáziumot vég­zett traktorosok kellen ének«. (Jakab István, az istvándi Egyesült Erő Tsz elnöke.) Kért termelőszövetkezeti el­nök, ha nem is azonos szavak­kal, de mondanivalóiba» egy­másra rímelve fogalmazott meg vajam nagyon fontosat Fiatalok brigádja Balázs Jánosné és Vígh József. »A Zója brigád jó munkájá­nak elismeréséül 1966-ban oklevelet, 1967-ben zászlót, 1970-ben bronz plakettet ka­pott. A tagok többsége csa­ládos anya, vállalásaikat mégis teljesíteni tudták...« (Konzervgyári Híradó) A kellemes hőmérsékletű fémcsomagoló üzemrészben a gépek egyhangú zakatolását a brigád tagjai már megszokták, a zaj csak nekünk szokatlan. Az üzemrészben a »brigádfal« hívja fel magára a figyelmet, tajta képeslapok az ország rülönböző részeiből, városok- >ól: a kirándulásokon, üdülé­sken részt vett tagok küldték i múlt évben. Itt volt a bri­gádzászló, az elismerő okleve­lek és bronz plakettek. Egyszóval ez a fal naplóval együtt a Nagy­atádi Kon­zervgyár Zója ifjúsági szoci­alista brigád­jának hű »kró­nikása«. Szor­galmas, gon­dos és pontos munkáról ad számot a bri­gádnapló is. A rajzokat, dí­szítéseket Vígh József beállító laka­tos, a 23 tagú brigád egyet­len férfi tagja nagy gonddal készíti, • gyöngy- betűket pedig Talán Fér értené rója a fehér lapokra. Az üzemvezetői irodában be­szélgetünk a brigád életéről Noé Lnvréné brigádvezető-he­lyettessel: — 1965-ben alakult' a brigád tizenhárom taggal, átlagos életkora jelenleg is csak 25 év. Jogos tehát az »ifjúsági« jel­ző.. Patai Káimánné, a brigád veaetöje gyermekgondozási se­gélyen van, ezért most én inté­zem ügyeinket. Összeszoktunk, együtt dolgozunk és együtt művelődünk szórakozunk. Kö­zösek gondjaink, örömeink. Mindezt megerősíti az üzem­vezető, Nagy Sándor is, aki a brigád tiszteletbeli tagja. — Termelési tervüket műi­dig túlteljesítik, a megenge­dett 2 százalék helyett csak 0,6 százalék a selejt Igazolatlan hiányzásuk nem volt Az új dolgozókat segítik abban, hogy a munkafolyamatokat minél előbb tökéletesen elsajátítsák. Nem csoda tehát, ha az üzem­vezető elégedett munkájúkkal. — Mi a véleménye a brigád­ról Szentgyörgyi Józsefnek, a gyári csúcsvezetődig titkárá­nak? — ßn elsősorban nem a gaz­dasági feladatok teljesítésében való helytállásukról szólok — arról már beszélt az üzemve­zető —, hanem a brigádról mint művelődő kollektíváról. A tagok a hármas jelszó szel­lemében élnek és dolgoznak. ‘Önképzésükre nagy gondot fordítanak. Középfokú állami oktatásban két tag vesz részt, politikai ismereteiket pedig, valamennyien szervezett kere­tek között bővítik. Az üzemi könyvtárnak rendszeres láto­gatói. Az új városi óvoda épí­téséhez már befizettek egy va­sárnapi műszakjukért kapott összeget Rendszeresen támo­gatnak anyagilag egy sokgyer­mekes családot Többségük több gyermekes családanya, ennek elleniére találtak időt vállalásaik teljesítésére. Az üzem vezetődnek véleménye szerint a Zója brigád önzetlen segítő szándéka, összeforrott- sága, egész tevékenysége pél­damutató, méltó az elismerés­re. Dorcsi Sándor Noé laféné brigádveeető-helyettes és Nagy Sándorét Tömören foglalták össze a napjainkra jellemző helyzetet, de egyúttal felvillantották az előrehaladás lehetőségét is. Komplexitásában vizsgálva a kérdést igen csak hosszas ok­fejtést igényel a mai negatív példáktól a jövő pozitívumai­hoz való eljutás felvázolása. Nemrégiben a TOT sajtótá­jékoztatójában is központi he­lyet kapott a kérdés. Az or­szágban dolgozó termelőszö­vetkezeti tagok átlagéletkora ötvenhárom év. Sok faluban — különösen a kedvezőtlen ter­mészeti adottságok között gaz­dálkodókban — az átréiegeaő- dés gyorsabb vett, mint kívá­natos lett volna. Ez most mns- .kaerőhiányt okos ezekben a gazdaságokban. A tagság elöre­gedésével viszont nincs arány­ban a műszaki felkészültség A fiatalok nagyobb része a kö­zeli, iparilag fejlesztett telepü­léseken találja meg számítá­sát. Van erre példa Somogy­bán is, különösen ha a tah i dombvidék mostoha természet- földrajza falvaira gondolunk. A HELYZET tehát aggoda­lomra ad okot. Melléküzemet sok tsz éppen pénzforrás hiá­nya miatt nem tud létesíteni. Ezért ijesztgethetik még jog­gal a szülők ezeken a vidéke­ken gyerekeiket a tsz-be adás­sal. Ez a mérleg egy* oldala. A más*, amit Jakab István fogalmazott meg: a legtöbb mezőgazdasági üzemben már magasan képzett szakemberek­re lenne szffloség a közvetlen termelésben sí. Gimnáziumot végzett embert a traktorra? Bizonyára eljön az idő, amikor ez meg is valósod. A magasabb képesítésű ember jobban átlát­ja a bonyolultabb feladatokat is, önállóan tud tervezni, ter­mészetesen a központi terv alapján. Munkáját a legideáli saöban tudja szervezni. így annak eredményessége is nő. Egy tsz-ben elmondták: tíz ilyen »belevaló«, megfelelő képesítésű ember minden nö­vénytermesztéssel kapcsolatos munkát el tudna végezni. Le­het, hogy egy kicsit túloztak, de igazság van abban, amit mondtak. Hogy ez kivihető igazság is legyen, természete­sen el kell jutni a megfelelő sastő Ma csakugyan az a helyzet a falvak nagy részében, hogy a leggyengébb tanulmányi ered­ményt elérő fiatalok marad­nak otthon vagy mennek trak- tórasfcépzőre. A továbblépés, amely nem­csak a falvak, hanem a nép­gazdaság egészének érdeke is — erőfeszítéseket kíván. A falvakban minden társadalmi szervnek, minden gazdasági vezetőnek össze kefl fognia, ez most már vkatbatatLan igaz- ’ Korán föl kell kardig a fizikái dolgozók jó képességű gyerekest Állandóan tartani kefi a kapcsolatot az iákoiák- kaL Nemcsak a helyi általá­nossal, hanem a szakközépis­kolákkal, a gépésricépzókkeL a tógazdasági főiskolával is. Nem elég csak néha napirend­re tűzni ezt a kérdést sünt kötelező témáit Tervezni kell, hosszú távra. Ösztöndíjrend­szert kidolgozni a tsz-ekbea, a felsőbb iskolákba kerültek után is érdeklődni. Nyaranként megfelelő munkát biztosítani ezeknek a gyerekeknek. A megfelelőt külön hangsúlyo­zom, hiszen nem egy termelő­szövetkezetben előfordult már, hogy a nyári munkára vissza­térő fiatalt a műhely »bohócá­vá« degradálták, akit nem lé­tező szerszámokért küldözget­tek álló nap, s legföljebb a te­rem söprését bízták rá. A fia­talok — erről könnyen meg­győződhet minden gazdasági vezető — szívesen vállal jak a nehezebb féladatokat is. Ter­mészetesem nem arról van. rtt szó, hogy a legprecízebb mun­kát követelő folyamatokat bízzák rájuk. De feltétlenül olyat, amivel bizonyíthatják rátermettségüket és azt, hogy nem hiába töltötték iskolán az eltelt egy vagy két évet El­lenkező esetben elkedvetLene- dés következik be, 6 nemegy­szer az első adandó alkalom­mal elhagyják az ilyen, terme­lőszövetkezetet. MESSZIRE vezetett tehát'az asszociációs sor kiindulásunk­tól, nevezetesen attól, hogy a szülők egy része még ijesztge­ti gyerekét a tsz-szel. Az elő­relépéshez elengedhetetlenül fontos a falu vezetőinek követ­kezetes utánpótlás-»építő- munkája valamint a már meg­nyert fiatalokkal való törődés. Leakő László SOMOGY!* NÉPLAP iMiHWft Wrt- február 27,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom