Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

AZ HSZMf «OWQ8T UHUI ■ IZOTT«AOAHAK tAJP>|A

XXVIII. évfolyam, 47. szám.

Péntek, 1972. február 25.

JUBILEUMI ÁRUK

♦

Hét végére nagy választékot

Csemegnäpokaf * rendeztek csütörtöktől szombatig a Csemege Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári boltjában azzal a céllal, hogy a hét végi nagy bevásárlásokat végző háziasszonyoknak még bővebb választékot tudjanak kínálni. A fővárosi központból a legkülönbözőbb, eddig alig vagy egyáltalán nem kapható árukkal látták el a boltot, de ezzel egy időben, a hagyományos cikkekből is igyekeztek minden keresletet kielégítő mennyiséget beszerez-, ni.

A csemegenapok áruválasztéka elsősorban a hidegkonyhai készítményeket és a cukrászárukat érinti. A pultokon és a polcokon egymás mellett sorakoznak az igen változatos csemegék, a sajtos őznyelv, a lengyel táska és a debreceni kukta. A húskészítmények váTv-jegyzet

TÜZET VISZEK

A mai nézőközönség jelentős . része megszokta — s ez egyáltalán nem véletlen —, hogy a drámát elsősorban színpadon szemlélje. A »meg- csinálás« szabályai, az utalások és egyebek nem tartoznak a közönségre — mondták és hirdették évtizedekig, pedig hát Shakespeare vagy Shaw olvasva is nagyszerű. Sőt új értékekre bukkanhat az olvasó. melyeket nézőként esetleg elkerült eddig. Manapság viszont a könyvdrámák korszakát éljük. Hubay Miklós Tüzet íriszek cím alatt összefoglalt színpadi müvei nem ilyen értelemben könyvdrámák. Szerzője nagyon odafigyel a mesterség szabályaira, pontos, kidolgozott, csiszolt ha tásokra törekszik, s szinte óramű pontosságú a meghök- kentése is (Antipygmalion). Ez a kiszámítottság bizonyos értelemben amolyan mai Molnár Ferenccé avatja egy kissé. Igyekszik összefogni a mai drámairás eszköztárát is.

Drámái szerepdrámák, nagy játéklehetőségek a színész számára, de mindenütt érezzük a szerző önmaga húzta körének pontos határvonalát. Azét a körét, amelyen nem lép túl,

amely egyforma tónusra hangol mindent, ami a körön belül van.

A mostani részlet értékét tovább csökkentette a szerep- osztás. Ezzel az alkattal nem tudott megbirkózni Harsányi Gábor. Az Antipygmalion művészproblémáinak ábrázolása is amolyan cselekmény kuriózum marad, tele pózokkal és hatásokkal. A Háromszoros halállal részletét pedig a tévéadaptáció tette félig súlytalanná.

T. T.

lasztékót tovább bővítik a hidegkonyhai húsféleségek. A bolt vezetői megállapodtak a sütőiparral is, ahonnan minőségi pékáruk érkeznek. Ugyanakkor egyre több jubileumi árucikk is kapható tekintve, hogy a vállalat az idén ünnepli kétévtizedes jubileumát. Ezek között az első helyet foglalja el a Compack által pörkölt és a Csemege márkával ellátott • Jubileum kávé, amelynek íze hasonlít az Omniáéhoz. De hamarosan várhatók a jubileumi sajt és a különböző csokoládék is.

Mint Fodor István üzletvezető elmondta, az árukészlet 20—30 százalékkal bővült. A csemegenapokaf, a »bőséges választék« időszakát minden hónapban szeretnék megtartani. Ez azonban jelenti azt, hogy a többi napon mostohább lesz az ellátás. S hogy ez mennyire , igaz, bizonyítja: a boltban szüntelenül tovább bővül azoknak az áruknak a köre, amelyek forgalmazása szociális kérdés is. Így az. igen ízléses és praktikus jugoszláv gyermekpürék és a betegek számára készített diabetikus ételek is nagy választékban várják a vásárlókat.

Megjelent

a Somogy legújabb száma

VAUM

Jannisz Ritszosz húsz új versét mutatja be az újgörög líra avatott tolmácsolója, Papp Árpád a Somogy legújabb, 1971. évi 3. számában. A kis versantológia öt költő új verseit mutatja be. A Művelődés rovatban Ghyczy Tamás mű- velődésiház-igazgató A kor színvonalán című tanulmányát olvashatjuk az intézményhálózat fejlesztéséről. Bérezi István a középiskolások irodalmi, művészeti érdeklődéséről közöl jegyzeteket.

Különösen gazdag a Somogy új száma képzőművészeti- írásokban. Böhm József megnyitó beszéde Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművész kaposvári válogatott gyűjteményes kiállításán

hangzott el; Márffy Albin Soós István művészetét ismerteti; Sümegi György Adalékok Somogy megye képzőművészeti múltjához című írása figyelemre méltó. Magyar Kálmán muzeológus Somogy legrégibb központjáról,' Somogyvárról írt értékes tanulmányt.

A Hagyomány-rovatban közük még Péterffy Ida Siratóversek Pálóczi Horváth Ádám halálára című munkáját. A Somogyba, a szülőföldre gyakran hazalátogató költő, Fodor András, infernátusi éveit eleveníti föl.

Szíjártó István tollából Papp Árpád költői világáról olvashatunk; fontos témáról szól Rumszauer János Az ember és a természet című írásában. Az irodalmi, művészeti és művelődési antológia beszámol néhány somogyi vonatkozású tanulmányról,

könyvről is.

Művészportrék — Csurgón

Margittay Ági önálló estje

A manézsban hall meg

• Emlékek Czájáról

Az idősebbek még jól emlékeznek Czája János nevére, századunk első évtizedeinek legerősebb magyarjára. Népes családból származott — hatan voltak testvérek, mindegyikük birkózott —, de a legismertebb közülük János, a többszörös profi világ- és Európa- bajnok volt. A 175 centi magas és Í10 kiló súlyú sportoló 18 éves korában tűnt fel egy Párizsban rendezett viadalon, 108 versenyző közül a dobogóra került. Az erős embernek ■ négy fia van, mindannyian sportolnak. Apja nyomdokait azonban csak Mátyás, a Szentendrén élő testnevelő tanár követte — saját bevallása szerint lényegesen alacsonyabb szinten. »Csak« kétszer volt magyar főiskolai birkozóbaj- nok.

A már deresedő hajú tanár elhatározta, hogy megírja édesapja életének regényét, és vele a kor profi birkózóinak kulisszatitkait Munkájához rengeteg adatot, korabeli újságcikkeket, fényképéket,

szakkönyveket gyűjtött ősszé, •s rendelkezésére áll apja számos levelé is.

Valóban olyan erős és hírneves volt ez az újkori Toldi? Valóban. Egy megsárgult pa- pírú lexikon említi róla, hogy legemlékezetesebb küzdelme

1909-ben, Konstantinápolyban volt, ahol 25 000 néző előtt, a világbajnoki címért, négy és fél órás (nem elírás) küzdelemben győzte le a 202 centi magas és 150 kiló súlyú török Nurlachot A Nap című újság 1907. szeptember 3-i száma pedig arról tudósít, hogy a lengyel Cyclop, akit vastörő, bikaölő jelzővel emlegettek, nem állt ki Czájával, megszökött a kihívás után.

Czája idejében sportcsarnok hiányában a cirkuszokban rendezték a viadalokat a profi birkózók. Természetesen Czája is ott mérkőzött, sőt házassága után a saját, nászajándékba kapott cirkuszában is. Később ezekről a cirkuszi viadalokról nem a legjobb vélemény alakult ki, csalást, előre eldöntött eredményeket emlegettek — amiben sok igazság volt. Czája azonban sohasem komédiázott, a sportban csak a tiszta küzdelmet szerette — ezt írta róla nekrológjában egyik olimpikon kortársa. Századunk Toldijának élete a manézsban ért véget. A Beketow-cirkuszban mérkőzött 1937-ben. A második menetben rosszul lett, támoly- gott, alig állt a lábán. A közönség csalók, csibészek beváltással fűszerezve követelte vissza pénzét. Czája állapota a szünetben javult valamit, s elsősorban a közönség miatt, folytatni aliarta a küzdelmet. A gyenge, beteg szíve azonban már nem engedelmeskedett, elájult, majd nem sokkal a kórházba szállítása után meghalt.

koztatójából kiderült, a gyárban február 15-től február 29-ig nagykarbantartás folyik,

Pepsi-Cola csak márciusban

Rövid idő alatt kedvelt üdítő itallá vált Somogy megyében a Pepsi-Cola, amelyet Pécsen, a Pannónia Sörgyárban, importgépeken töltenek.

Egy-másfél hete azonban hiába keresték az ebéd utáni coléra áhítozók ezt a kellemes üdítő italt. Sem a vendéglátó- ipar, sem a kiskereskedelem egységeiben nem lehetett kapni. Mint a pécsi sörgyár tájé(Tudó sítónktól.)

Margittay Ági egyénisége őszinte, gondolatgazdag, politikai telítettségű. Olyan színésznő, aki nyugtalanul él, pesti és vidéki színházakat váltogatva (Pécs, Kecskemét, Szeged). Három éve jelentkezett első önálló estjével. Azért tartja fontosnak e műfajt, mert azt adja, ami foglalkoztatja, ami érdekli, s ezt szinte »kibeszéli« magából.

Talpra Petőfi, sírodat rázom — ez volt az ötvenperces ösz- szeállításának címe. Meglepő volt a forma, is: Lukács Györgytől vett idézetek, nehéz veretű igazságok, melyeket versekkel, prózával, megfelelő hőfokon bizonyított. Az összeállítás szándéka politikusán szólt a dogmákról, a hibákról,

a fiatalok türelmetlenségéről, mert »e türelmetlenség nélkül soha — a világ egy tapodtat sem ment előre« — vallotta a művésznő.

Mottóként József Attila verse hangzott el, a Levegőt! Lendülettel, mélyértelmű erővel mondta el a verset Margittay Ági. »Emberek... elmék vagyunk« — hangsúlyozta, utalva alapszándékára: gondolkodni, gondolkodtatni. Ügy érzem, szándéka valósággá vált a csurgói művelődési házban, s ez az előadónak és összeállításának hallatlanul nagy érdeme. A gondolatok dinamikáján alapult az est, nagy teljesítményt kívánva az előadótól.

A műsorban mai magyar költők versei is szerepeltek.

s leáütak a gépek, szünetel a | töltés és a kiszállítás. Mivel 1 a gyártás, szállítás igen*-feszes,

kevés az üveg, és a gyári ka- j pacitás is rendkívül szűk a fo- : gyasztói igényekhez képest, így az egyébként sem túl nagy tartalékok hamar kifogytak. Mivel a gépek ebben a hónapban már nem indulnak meg, a Pepsi-Cola legközelebb csak március elején jelenik meg majd az üzletekben.

Átöltözött és följelentette magát

Megfojtotta az eltartóját

Huszonhétben házasodott, negyven óta Somogyfajszon él. Szorgalmas, de zárkózott embernek ismerték. Gyermeke nem volt, s miután kilenc évvel ezelőtt meghalt a felesége, egyedül maradt. Él ügyan az egyik testvére, de már legalább

Zalatnay Sarolta filmlőszerepben

Az Öperettszínházban forgatják a »Fuss, hogy utolérj« című színes, szélesvásznú film egy részletét. A musical főszereplője: Zalatnay Sarolta tánedalénekesnő. Képünkön: Bodrogi Gyula, Zalatnay Sarolta, Németh Sándor és Páger AntaL

tizenöt éve nem tartják a rokonságot.

Somogyfajszon lakott a Prei- ner család is, természetesen jól ismerték a hetvenkét éves Nagy Lajos körülményeit. Egyre gyakoribb vendégek lettek az idős embernél, 1965-ben pedig eltartási szerződést írtak ’alá. Vállalták Nagy Lajos gondozását, annak fejében, hogy halála után rájuk hagyja a házát és egyéb ingatlanát.

Az első években nem akadt különösebb baj, aztán Nagy Lajos és Preiner Jánosné között egyre gyakoribbak lettek a szóváltások. Nagy Lajos nem rézte jó szemmel az asszony italozásait, s amiatt is gyakran szólt, hogy örökösen dohányfüst terjengett a lakásban. Preiner Jánossal, nem volt nézeteltérése, a férfi távoli munkahelyéről csak hetenként, kéthetenként járt haza.

Január 25-én reggel Nagy Lajos tejért mgnt, s mire visz- szaért, Preinerné ittas volt. Az asszony megkérdezte: »Papa, elveszett a nagykabátom, nem tudja, hol lehet?-» Nagy Lajos vallat vont, idegen nem járt a házban. Preinerné. a kabátot később megtalálta a libaólban, de azt kiabálta, hogy volt a zsebében ötszáz forint, s azt biztosan Nagy Lajos vette el.

Parázs veszekedés támadt köztük, az asszony felkapott egy fadarabot, és azzal akarta fejbevágni az öregembert, aki -válaszul« mellbelökte és torkon ragadta, a másik kezével pedig ütötte. Eí sem engedte addig, amíg élet volt a negyvenkét éves asszonyban. (Az orvosszakértői vélemény szerint a halált fulladás okozta.)

Nagy Lajos megmosakodott ünneplőbe öltözött, aztán jelentkezett a körzeti rendőrmegbízottnál.

A bűnpert március eleién tárgyalja a Megyei Bíróság.

P. D.

SZÁZÉVES VICCEK

Egy törpe, de tanult ügyvéd Dizonyos peres ügyében egy elhízott termetű alispán előtt megjelenvén, • ezen utóbbi gúnyosan szóin: — Ej, ej, ügyvéd úr, bizony zsebembe dugom önt. — Nem bánom — felelt hirtelen a kis ügyvéd —, akkor több tudomány lesz az alispán úr zsebében, mint a fejében.

* * *

A Bach-vliágban szolgabíró elé kerültek a parasztok valami verekedés miatt, részint vádlott, illetőleg vádlóképpen, részint pedig tanúnak idézve. A kihallgatás után fölolvasta a szolgabíró a jegyzőkönyvet, természetesen németül: »Protokoll stb. Gegen wärtfige...« Hanem a ta- núk'egyike e szónál közbevágott:

— Megkövetem alássan, hibásan van ott írva, mert nem gégén verte, hanem nyakon verte.

* * » »

— Hót még mit látott kend a bécsi kiállításon? — kérdik az obsitost.

— Hogy mit láttam? Láttam a török szultánt is, akkora tajtékpipája ‘volt, mint a kendtek leveses- tálja. Belefért egyszerre két font dohány.

— Ejnye! sak azt szeretném tudni, hogyan viszi azt a török szultán, meg hogyan szíja?

— Nem viszi az, két rabszolga viszi, kettő meg szíja, á török szultán csak sétál mellette és köpköd.

Egy székely atyánkfia benéz egy boltba, s kérdi a kalmár legénytől, hogy mit árulnak itt. Elménc- kedni akarván, feleié az, hogy szamárfejet.

— Ugy-é, amint látom, jó vásárja volt az úrnak, mert csak egyet látok az egész boltban:

* * •

f

Tanácsolták az apának, hogy ne házasítsa még meg a fiát, hisz még nagyon fiatal, hadd érjék meg az esze.

— De csak házasodjék most — mondja az apa —, mert ha megérik az esze, akkor csakugyan nem házasodik meg.

* * » v

Mátyás-madarat árult egy fiú az utcán. Egy da- dogós úr kérdi a fiút:

— Tu ... tu ... tud-e a má ... mátyás be ... be... beszélni?

— Jobban, mint az úr — mondja a fiú —, mert ! ha csak úgy tudna beszélni, mint az úr. mindjárt , kitekerném a nyakát.

Somogyi Néplap

Az MSZMP Somogy megye) Bizottságának lapja. Főszerkesztő:

JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. }

Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-510. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk 0 meg és nem adunk vissza.

Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és pőstáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index: 25 907.

Készült a Somogy megyei Nyomát* ipari Vállalat kaposvári üzemébei Kaposvár. Latiné? Sándor u. 6. Felelős vezető:

Farkas Béla igazgató.