Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

/* I gl tfr VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S ö IJ E T E K II ■<t.. Ára: 80 fillér * % * s z MTsoftocr megyei bizottság Am ak lapja XXVIII. évfolyam 42. szám. 1972. február 19., szombat Módosítják a terveket Amikor 1969—70-ben az Országos Tervhivatal Számí­tástechnikai Központjában betáplálták azt a milliónyi adatot, amelynek alapján el­készült a népgazdaság IV. ötéves terve, a tervkészítés menetében teljesen új szem­pontok is érvényesültek. A gazdaságirányítás reformja eddig ismeretlen módszere­ket kívánt. Hogy mindjárt az elején kezdjük, a piaci me­chanizmus egyes elemeinek beépülése a termelést ösz­tönző és szabályozó ténye­zők közé lehetetlenné tette a kötött, a minden tekintetben részletesen kidolgozóit terv­számok kimunkálását. A bel­ső piac mozgása, a világpiaci árak alakulása ugyanis csak nagy vonalakban látható elő­re, s »menet közben« mindig módosításokra van szükség. Ugyanez áll a vállalatok középtávú terveinek elkészí­tésére is, megtoldva azzal, hogy — különösen vidéken — igen sok olyan információ is hiányzott, amely a körülte­kintő szervezést elősegíthette volna. Egy vállalat, amely exportálhatna külföldre, s csak homályos elképzelései, illetve ismeretei vannak ké­szítményeinek versenyké­pességéről, piaci szerepéről, fogadtatásáról, nem mert bátrabban tervezni, mert hiányzott a megfelelő infor­máció. S ugyanígy volt az a vállalat is, amelynek a pro­filja igen széles, és sokféle alkatrészt, félkész terméket használ fel. Az alkatrészel­látást, a gyártmányfejlesztés módját pedig csak alapos felkészültséggel és tájéko­zottsággal lehet előre megha­tározni. Tavaly, amikor elkészültek a tervek, sok helyütt szívták a fogukat az információhiány és a műszaki felkészületlen­ség miatt. Mindenütt nem is tudták maradéktalanul meg­valósítani és saját viszo­nyaikra alkalmazni a terv- készítés új alapgondolatát, a fejlődés irányának, a főbb tendenciáknak és mozgások­nak a kutatását. Sokszor azért is, mert a vállalatok nagy részénél hiányzott az a szellemi bázis, amelynek egyik feladata éppen ezek kutatása és hasznosítása len­ne. A megyei pártbizottság tavaly decemberi ülésén így fogalmazták meg a tervek és megvalósítások közötti kü­lönbség okait: az idei problé­mák esetenként annak a kö­vetkezményei, hogy »a vál­lalatoknál nem volt hosszú­távra szóló gazdálkodási po­litika.« így aztán egyre több vál­lalat középtávú terve szorul módosításra. »Arra van szük­ség — határozta meg a de­cemberi ülés —, hogy a vál­lalatok rendszeresen vizs­gálják meg a terveket: meg­felelnek-e az adott körül­ményeknek, s ha kell módo­sítsák a célkitűzéseket.« A módosítás egy részét rajtuk kívülálló okok miatt kell megvalósítani. A beru­házások megszigorítása sok vállalat fejlesztési elképzelé­seinek (egy részük egyéb­ként sem volt megalapozott) a végét vagy későbbre toló­dását jelentette. Változott közben a nyersanyagok ára is, nálunk és a világpiacon egyaránt. Az országban mó­dosult a mezőgazdaság és az ipar szerkezete. A változá­sok, a szüntelen mozgás most módosításra kényszeríti a tervezőket, a jövőben azon­ban még inkább .az alapos, jól átgondolt tervezésre. PÁRTNAP AZ ELEKTRONCSŐGYÁRI\N Arra törekszünk, hoiyjólvégreliajtsiik a X. kongresszus határozatait Pullai Árpádnak, a Kö■ p ynti Bizottság titkárának tájékoztatója időszerű belpolitikai kérdésekről Tegnap délután Kaposváron, az elektroncsőgyár dolgozói zsúfolásig megtöltötték a ter­met, időszerű gazdaságpoli ikai kérdésekről tartottak pártca pót. Az előadó Pullai Árpád, a MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára volt. Az elnökség­ben helyet foglalt Németh Fe renc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Somogyi József, a városi pártbizottság első tit' á ra és Szilágyi Dezső, a gyár pártszervezetének titkára. Nagy Lajos, az elektroncső­gyár igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, majd felkérte Pullai elvtársat a tájékoztató megtartására. — Egész belpolitikai életűn két az a törekvés hatja át. hogy jól végrehajtsuk a X. pártkongresszus határozatait Ezek pedig a IV. ötéves terv feladataiban jelentkeznek — mondotta bevezetőjében a Központi Bizottság titkára. Majd arról beszélt, hogy aj el­múlt év eredményei megfelel­tek terveinknek. Különösen ör­vendetesnek ítélte, hogy a ter­melés növekedése jelentős mértékben a munka termelé­kenységének emelkedé ;éoő. származott. — Ez egyben azt is jelzi — hangsúlyozta —, hogy számottevő belső tarta­lékaink vannak még a jobb munkavégzésben, az üzemek, gazdaságok magasabb szintű szervezettségében. Ennek ki­használása minden munkahe - lyen fontos feladatként kell, hogy szerepeljen. Életszínvonal-politikánk né­hány jellemző vonásáról is szólt Pullai elvtárs. Emlékez­tetett az ötéves terv céljaira, amelyek szerint a reálbérek­nek 16—18 százalékkal kell emelkedniük. Felhívta azon­ban a figyelmet, hogy a kü­lönböző átlagok az egyes csa­ládok életében nem egyformán jelentkeznek. Kitért az ármoz­gások okaira is. Elmondotta, hogy hazánk életében — ter­mészeti adottságaink folytán — jelentős szerepet játszik a kül­kereskedelem. Ez azt jelenti, hogy a világpiaci áringadozá­sok is érzékenyen érintik ha­zánk gazdálkodását. A párt számol ezzel, de elkötelezett­ségének tartja, hogy a követ­kező öt évben a tervezetnek megfelelően biztosítsa a reál­béremelkedést. — Az üzemekben most az éves tervekkel ismerkednek — folytatta a Központi Bizottság titkára. — A tanácskozásokon számos igény hangzik el. Ezek megfogalmazásakor kinek-Kinek a saját portáján kell előbb körülnézni: jól el- iátta-e feladatát. Tökéletesen kihasználta-e a munkaidőt ? Kifogástalan munkadarabot adott-e ki a kezéből? Mert sen­kinek sem szabad elfelejteni, hogy a legkisebb munkamoz­zanatban elkövetett hiba is végzetes következm 1 nye's kel járhat, miatta külföldi piaco­kat veszíthetünk el. Ez pedig kedvezőtlenül hat nemcsak az üzemre, hanem az egész vál­lalatra, és ezen keresztül a népgazdaságra is. Pullai elvtárs ezután fejlesz­tési gondjainkról, a beruhá­zások megvalósulásának né - hány kérdésiről szólt, majd részletesebben beszélt az üze­mi demokrácia érvényes élésé­ről. Hangsúlyozta: minden munkás elidegeníthetetlen jo­ga, hogy tudja, mi és miért történik munkahelyén, üzemé ben, vállalatánál. A vezetők nem kegyet gyakorolnak, ami­kor a dolgozókat tájékoztat­ják és választ adnak kérdé­seikre. Kötelességük a közért­hető és alaposan megindokolt felelet, még akkor is, ha ez nem éppen kedvező a kérdező azonban I számára. A Központi Bizott­ság titkára felhívta a figyel­met arra is, hogy a demokra­tizmus érvényesüléséhez nem­csak a formai, hanem a tar­talmi lehetőségeket is biztp- sítani kell, és ebben jelentős szerepük van a párt- és szak- szervezeteknek. — Tovább fo­kozódik a közéleti aktivizáló­dás — mondotta. — Ennek meghatározó tényezője azon­ban a munkahelyi demokra­tizmus tényleges erősödése. Végül Pullai elvtárs erköl­csi fejlődésünk néhány jelen­ségéről beszélt. Hangsúlyozta: a társadalom jogos sürgetésé­re több fontos intézkedés szü­letett a közelmúltban a közös­ség érdekeit, semmibe vevő törtetők, harácsolok megféke- z“s^re. Megfelelő végrehajtá­suk azonban csak a munka­helyi közösségek segítségével képzelhető el. Ehhez nagyobb bátorságra, határozottabb kri­tikai szellemre van szükség, és arra, hogy a bírálók minden fórumon határozott támoga tásban — és ha kell, védelem­ben részesüljenek — fejezte b:- uijákoztatójái Pullai elvtárs. A pártnap Nagy Lajos zár­szavával ért véget. \ CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A nagyobb célok eléréséért a párthatározatok szellemében Gustáv Hasak a gazdasági teendőkről mm mm Magyar—prímán kulturális együttműködési vegyesbizottság alakul A prágai várban ülésezik a CSKP Központi Bizottsága. Ké­pünkön az ülés elnöksége: a Szlovák KP KB első titkára, Josef Kempny, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Lubo- mir Strougal, miniszterelnök ** Vasil Bilak. ^ Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a központi bizottság ülésén elhangzott és pénteken nyilvánosságra hozott beszá- (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Simó Je­nő művelődésügyi miniszter- helyettes és Ion Dodu Bálán, a román szocialista művelődési és nevelési tanács elnökhelyet­tese aláírta a magyar—román kulturális együttműködési ve­gyesbizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet Az aláírt jegyzőkönyv értel­mében a magyar—román kul­turális együttműködési vegyes­bizottság ezután rendszeres időközökben elemzi a kétolda­lú kulturális kapcsolatok hely­zetét, és javaslatokat tesz az illetékes szerveznek a magyar és a román nép közötti kul­turális és szellemi értékek cse­réjének továbbfejlesztésére. Napirenden a területfejlesztés Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A Parlamentiben tegnap ér­tekezletet tartottak a főváros, a megyék és a megyei városok tanácselnökei. Az értekezleten — amelyen Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is részt vett — a területfej­lesztés általános feladatairól és időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A területfejlesztéssel kap­csolatos párt- és kormányha­tározatok tükrében részletesen elemezte a területfejlesztés jelenlegi gondjait, a foglal­koztatási színvonal és a mtm- kaerőellátás területi különb­ségeit, a helyi foglalkoztatás­sal kapcsolatos gondokat. Részletesen szólt a tanácsi önállóság és a területfejlesz­tés összefüggéseiről. A területfejlesztés közép- és hosszú távú jellegével kap­csolatban hangsúlyozta: je­lenlegi közvetlen feladat a IV. ötéves terv céljainak megvalósítása, ezzel párhuza­mosan azonban fel kell ké­szülni a következő időszak tennivalóinak előkészítésére. Aláhúzta, hogy a területfej­lesztési koncepció a népgazda­ság hosszú távú fejlesztési programjának szerves része. Szóba kerültek a tanácsko­záson egyes területek saját« fejlesztési lehetőségei és prob­lémái is. A tanácskozás napi­rendjén szerepeltek a termé­szeti erőforrások szűkössége miatt fejlődésükben elmara­dott mezőgazdasági területek problémái is, és a tanácsok­nak ezekkel kapcsolatos szere­pe. (MTI) MOSZKVA Ünnepi gyűlés az évfordulón Ünnepi gyűlést tartottak pénteken este Moszkvában, a Barátság Házában, a magyar— szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés megkötésének 24. évfordulója alkalmából. Jelen volt az ünnepségen Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke, Kapói Gyula, ha­zánk moszkvai nagykövete, Beregovoj űrhajós vezérőr­nagy, a baráti társaság alelnö- ke, a társaság számos aktivis­tája, kiváló szovjet katonai pa­rancsnokok — hazánk felsza­badításának részvevői. Egyesült Államok Ersiklyifeai megkezdődött a keaauista párt XX. kongresszusa Brooklynban, New York j Henry Winston, a párt elnöke munkáskülvárosában pénte- rövid megnyitó beszédben üd- ken délelőtt megkezdődött az vözölte a küldötteket és a Egyesült Államok Kommunis- * kongresszus több mint 200 vendégét. »Olyan időket élünk, amikor a kapitalizmus vált Ug­rói válságra halad« — mon­dotta bevezetőben. Ezután Gus Hall főtitkár tartotta meg beszámolóját a nemzetközi és belső helyzet­ről, a párt feladatairól. A nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy napjaink­ta Pártjának XX. kongresszu­sa. A monopolkapitalizmus fel­legvárában rendkívül nehéz körülmények között harcoló párt 34 államban megválasz­tott 275 kongresszusi küldötte ?gy szállodai ülésteremben tartja négynapos tanácskozá­sát, A kongresszus munkarend­jének megszervezését követően (Folytatás a 2. oldalon.) NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Megalakult a Y1T előkészítő bizottsága) Honecker az NDK és az NSZK kapcsolatairól Pénteken délufán megala­kult az 1973. július 28-tól augusztus 5-ig Berlinben tar­tandó X. világifjúsági találko­zó NDK-beli országos előké­szítő bizottsága. A 118 tagú bi­zottság elnöke: Erich Hoúec- ker, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB első titkára; tag­jai közé az NDK politikai, tár­sadalmi és kulturális életének kiválóságai tartoznak. A bi­zottság tagjai Willi Stoph, a minisztertanács elnöke, dr. Erich Correns, a nemzeti front országos tanácsának elnöke, Günther Jahn, a' Szabad Né­met Ifjúsági Szövetség (FDJ) központi tanácsának első tit­kára és Herbert Fechner, Berlin főpolgármestere. Erich Honecker, a bizottság elnöke az alakuló ülésen utalt azokra a nagy és örvendetes változásokra, amely az NDK- ban s az egész világon végbe­mentek azóta, hogy 1951-ben először tartották Berlinben a VIT-et. Beszéde nemzetközi részé­ben hangsúlyozta: az NDK a maga részéről jó jelnek te- uiui, hogy az i,Sz.K kormá­nya beterjesztette parlamenti ratifikálásra a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést. Rámutatott, hogy az enyhüléshez hozzátartozik az NDK és az NSZK normális kapcsolatainak helyreállítása, úgy, amint az két szuverén ál­lam között természetes. »Mi a magunk részéről ké­szek vagyunk további ésszerű lépésekkel elősegíteni az euró­pai enyhülést és biztonságot« — mondotta. Az NDK fesztiválbizottsága felhívást intézett az NDK pol­gáraihoz, elsősorban az ifjú­sághoz. (MTI) őáspár Sándor Prágában Űton hazafelé, Prágában rö vid időre megállt a mazyar szakszervezetek küldöttsége, amely Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az MS^M0 PB tagjának vezetésével a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosában tárgyalásokat olytatott. Gáspár Sándor a prágai re­pülőtéren ta á kozott Karel Hoffmann-nal. a csehszlovák szakszervezetek központi taná­csának elnökével. Vasárnapi számunk tartalmából SZÁLAI LÁSZLÓ: A marcali kommunisták törekvése (3. oldal) DEÁK FERENC: Rendszert vezetői munkába! (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: Mai szovjet líra (5. oldal) BAJOR NAGY ERNŐ: MŰVÉSZEK ÉS CIVILEK (7. oldal) LÁSZLÓ ANNA: A bátorság rései (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom