Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám
„Alkalmazottal! - csak így neveztek“ Huszonnyolc fiatal fordult legutóbb tagfelvételi kérelemmel a berzencei szövetkezet vezetőségéhez. A vezetőség döntött, és a közgyűlés jóváhagyta a fiatalok felvételét. Éveken keresztül mindig csak elmentek innen. Ber- zence a régmúltban is arról volt híres, hogy lakói országszerte vándoroltak, kenyeret, munkát keresve, mondván: helyben nem lehet megélni. Ez az elvándorlás nem ért véget a szövetkezet megalakulásával. Sőt! Berzenceiekkel lehetett találkozni Baranyában, Zalában, Somogybán a legkülönbözőbb helyeken szezonmunkán. Most egyszerre huszonnyolc fiatal taggal erősödött a szövetkezet, és ez már önmagában is jelzi, hogy sorsot formáló, gyökeres változás történt ebben a délvidéki községben. Mert a fiatal oda megy, ahol biztos jövőt lát maga előtt. Nem máról holnapra történt a változás, nem úgy, ahogy a mesében írják: egy csapásra. Mi késztet huszonnyolc fiatalt a belépési nyilatkozat aláírására? Lehetne rá válaszolni egyszerűen, röviden. Ezek a fiatalok úgy értékelik a jelent, úgy ítélik meg a jövőt, hogy minden biztosítéka megvan itt a boldogulásnak. Ez igaz. De talán mégsem a teljes igazság. Mert volt, van még valami, ami nagyon is hozzá tartozik ehhez a tényhez. Ami nagymértékben közrejátszott, annál a lépésnél, melyet ma így említenek: »Közös elhatározással léptünk be a szövetkezetbe.« Ezek a fiatalok ugyanis nem most tértek haza községükbe, nem most kerültek ki az iskolapadból, hogy pályát válasszanak. Már évek óta itt élnek, itt dolgoznak, csaknem mindannyian a gépcsoportban. Alkalmazottak voltak. Ennél a gondolatnál hadd idézzek egy igen találó véleményt Máthé Ferenctöl. »Eljártunk a közgyűlésre — hallgattunk. Mindenről tudtunk, mindenről tájékozódtunk és lehetett véleményünk is, de beleszólni nem volt jogunk. Alkalmazottak — minket csak így neveztek! A gépesítés a gazdaság egészében az egyik legfontosabb rugó. Miért éppen az itt tevékenykedők állnak kívül a szövetkezeten, miért csak alkalmazottak ők?! A mi fülünkben egyre kellemetlenebbül csengett vissza ez az elnevezés. Hiába dolgoztunk a tulajdonos felelősségével, szorgalmával — a nevünk mégis, alkalmazott. Nemegyszer meg- hánytuk-vetettük ezt. sokat beszélgettünk az elnökkel is. Egy emberként határoztuk el: nekünk teljes jogú tagként van itt a helyünk...« A szövetkezethez való tartozás tartalmát, fontosságát, jelentőségét sokan és sokféleképpen megfogalmazták már Ez a vélemény eltér az eddig hallottaktól. Szívből jövő őszinteségére, mély igazára oda kell figyelni. A huszonnyolc fiatal jelentkezésénél a biztos jövő tudata mellett közrejátszott ez is Ha azt mondom, új vonás ez a tagfelvételi kérések indokolásának sorában, akkor — úgy vélem — nem csalódok. És hiszem, hogy ezek a fiatalok sem csalódnak elhatározásuk helyességében. Mi Vezet a belépési nyilatkozat aláírásához? A sok korábbi válasz mellett íme a legújabb: nem jó a nagy közösségben csak alkalmazottnak lenni! Az élet hozta magával ezt a feleletet. És most arra gondolok, hogy a megyében élő sok ezer szövetkezeti alkalmazott közül vajon hányban érlelődik már az a gondolat, melyet a berzencei fiatalok kimondták? Az élet, a holnap erre is választ ad! Vörös Márta Nagyobb fegyelemmel növelhető az eredményesség Jákóban A szép eredményeket kritikusan elemezte a zárszámadó közgyűlésen a jákói Aranykalász Tsz tagsága. Mert igaz az, hogy a százszázalékos részesedésen kívül 12 százalék prémiumot is tudtak fizetni tagjaiknak, s az egy munkanap átlagos jövedelme csaknem 90 forint volt, de ahogy megállapították, ezek az eredmények lehetnének még szebbek, ha nagyobb a fegyelem. »-Egyesek megválogatják, hogy milyen munkát végezzenek, és csak akkor mennek el Országos érdeklődés Üdülőszövetkezetek a Balaton déli partján Országos szempontból is hasznos kezdeményezés indult el 1970 őszén Somogybán. Ekkor alakult meg az első üdülő- szövetkezet Balatonföldváron. Ez volt az első az országban is. Azóta már megkezdték az üdülő építését, a napokban kerül rá a tető, és a tulajdonosok minden bizonnyal ez év nyarán birtokba vehetik a kilenc lakrészes szövetkezeti üdülőt. Sok szervező munkát igényelt az első ilyen szövetkezet megalakítása. Az újszerű alapszabály dr. Berzsenyi Tibor jogtanácsos munkája. A tanács jóváhagyása után kezdődött a tervkészítés, a közművesítés — a telek már korábban rendelkezésre állt — és utána az az építés. Az úttörő munka gondokkal járt. Az első üdülőszövetkezet szervezését újabbak követték. Erről beszélgettem Németh Józseffel, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti csoportjának vezetőjével. — Hol alakultak újabb üdülőszövetkezetek? — 1971 őszén két üdülőszövetkezet alakult, az egyik Ba- latonlellén, a másik pedig Fonyód -Bélatelepen. Az előbbi tizenkettő, az utóbbi harminc- három lakrészes. Az alapszabályt elfogadták, az építési engedélyt megkapták, a kiviteli tervek elkészültek. Most tárgyalnak a kivitelezővel. A szerződés aláírása nem várathat sokat magára. Arra számítunk. hogv 1973 nyarán már benépesíthetik ezeket az üdülőket a szövetkezeti tagok. — Milyen további terveik vannak? — Bal atonbogl áron. a Várdombon festői körnvez“then ónOilr a VővetV«ző hetven lakásos üdülőt. A lakrészek felének már van gazdája. Ezek 27—36 négyzetméter alapterületű, önálló üdülők lesznek. Az áruk 118—150 ezer forint, a nagyságtól és az emelet számától függően. A telkek már rendelkezésre állnak. Kivitelezőnk is van és a tervek is készülnek. A közművesítés megkezdődött. Az eddigi nagy érdeklődés vezetett bennünket arra, hogy itt is tovább lépjünk. Ezért szereztünk újabb telkeket a balatonbogiári Várdomb, pontosabban a kilátó alatt. Két hetvenlakásos szövetkezetét szervezünk itt. Az ország egész területéről érkeztek hozzánk már eddig is jelentkezések, de várjuk az újabb tagokat. Föltételeink azonosak a várdombi üdülő- szövetkezetével. Fürdőszoba, bojler, beépített szekrények, loggia, tehát teljes komfort. 1974-ben beköltözhetnek a tulajdonosok. — Ezek mind társas jellegű, többszintes épületek. Szerveznek-e a szövetkezetek más formában is? — Igen. Balatonlellén, a benzinkút közelében szövetkezeti üdülőtelepet hozunk létre. Az önálló kis telkekre faházak épülnek, korszerű fölszereléssel. Huszonöt házból áll ez a telep. Már csaknem mindegyikre van jelentkező. — A további tervek? — Igyekszünk újabb területeket, telkeket szerezni, hogy az ország minden részéről jelentkezők igényét kielégíthessük. Egyre több a szabad szombatos munkahely. A városi forgatagból az emberek csendre, nyugalomra vágynak. Mi olyan telkeket kerestünk és keresünk, amelyek közel vannak a Balatonhoz, és emellett az üdülők pihenését is szolgálják. D. K. dolgozni, ha kedvükre való. Olyan esetek is előfordultak, hogy egyesek megtagadták a munkát« — hangzott el a beszámolóban. Ezért fegyelmi büntetéseket kellett kiszabni. Az állattenyésztésben is történt fegyelemsértés. Előfordult munkaidő alatt italozás is. Természetesen a bírálat mellett több dolgozót név szerint megdicsért a vezetőség; őket pénzjutalomban is részesítette, mint például Sándor Lajost, Gazda Imrénét, Boda Imrét, Kovács Lászlót. Nekik és a szövetkezet fegyelmezett gazdálkodásáért felelősséget érző tagoknak köszönhető, hogy a fogyatékosságok ellenére tavaly tovább erősödött, fejlődött a szövetkezel Bruttó termelési értékük egy év alatt 25 százalékkal nőtt, és megközelítette a 14 millió forintot A tiszta vagyon 2 449 000 forinttal nőtt A korábbi 320-ról 1971-ben 466 forintra emelkedett a szövetkezetben az egy munkanap alatt előállított bruttó termelési érték A tagok betegségi segélyezésére 1971-ben felhasználtak 98 000, a nyugdíjasok segélyezésére 26 000, egyéb segélyezésre 7000, sporttámogatásra pedig 6000 forintot. A vezetőség beszámolójához számosán hozzászóltak reagáltak az elhangzott bírálatokra. Dr. ü. K. Domokoséit 123600 forintja A fiú most már többet keresett AMOLYAN KISEBB zárszámadást, családi összegezést készítettünk a minap a darányi Domokos családdal. A szövetkezetben nemrég tartották a gazdaság tavalyi munkájáról szóló számvetést. Domo- kosék is meghallgatták a vezetőség beszámolóját, fölvették — ahogyan ők mondták — a nyereségrészesedést. Hárman dolgoznak a családból a közösben, a negyedik családtag, az öregmama, a ház körül tesz-vesz. Hogyan alakul Domokosék családi zárszámadása? A férj, Domokos István: — A szövetkezet fűrésztelepén dolgoztam a múlt évben, és 36 300 forintot kerestem. Alakulása óta tagja vagyok a darányi tsz-nek Néhány éve új házat építettünk. Akkor még traktoros voltam. Az utóbbi években kerültem a fűrésztelepre, most körfűrésszel dolgozom. Naponta 80—90 forintot is megkereshetek. Ez az alapbér, hozzá jön még év végén a jövedelemkiegészííés. össze, hogy ez egyszer meglegyen, hogy rend legyen körülöttünk. A tsz hozzásegít ahhoz, hogy pénzhez jusson az ember, mert mindig ad munkát. A házépítésben már a fiú is segített... A fiú, ifj. Domokos István: — A szerelőműhelyben dolgozom. Az általános iskola elvégzése után fogatos lettem a szövetkezetben, de már négy éve a műhelyben vagyok. A tavalyi munkámért 28 200 forintot kaptam a tsz-től. Nem kívánkozom el innen. Megszoktam a munkatársaimat, jól kijövünk egymással. ...Megbecsülik a munkájukat — mondták Domokosék. S hogy ők mennyire szeretik a munkát, arról minden egyébnél bizonyítóbban beszél a közösből kapott összesen 87 600 forint — de ezzel még korántsem teljes a családi zárszámadás. A háztájiból tavaly mintegy 36 000 forint értékű árut — főként jószágot — adtak eL És a tavalyi év nem is tartozott a »-hajtós« évek közé, hiszen a házépítés után egy kicsit —sportnyelven szólva — lazítottak Domonkosék. Amíg ez a nagy terv meg nem valósult, bizony sok hízott bika és sertés került ki a háztájiból. Volt olyan év, amikor négy bikát is elad— Néhány éve új házat építettünk ... az oka, hogy a fiú most már többet keresett. Elkészült a ház, új bútorral rendezték be. Vajon most mi a legközelebbi cél? Do- mokosné szerint: — Most a fiú jövője van soron. Ha családot alapít, lesz mire építeni. Aztán, ha az ember egyszer megszokta, hogy sokat dolgozzon, becsülettel csinálja azt akkor is, ha már megvan az új háza... DOMOKOSÉKNAK ez a véleménye nem egyedülálló a darányi Üj Élet Tsz-ben. Ezért nem lehet véletlen az sem, hogy a nagy család, az egyesült termelőszövetkezet sikeres szárszámadásf készített a múlt évről... Hernesz Ferenc — Mindig adnak munkát..» melyet az alapkereset arányában fizet a tsz. Megbecsülnek a munkám után. Aki szeret dolgozni, az nálunk nem jár rosszul Ötvenöt forint volt a garantált egységérték, ezf minden hónapban fölvehettük Aztán, ha van nyereség az ehhez hozzájön. Tavaly például tizenhat forint jutott kiegészítésképpen minden egységhez az év végén. A feleség, Domokos Istvánná: — Én is a fűrésztelepen dolgozom, a parkettakészítésnél. összesen 23 100 forintot kaptam a munkám után. Akkor léptem a tsz-be, amikor az uram. Négy éve vagyok a telepen, azelőtt a növénytermesztésben dolgoztam. Sok erőnk ment a házépítésre. Mi már fiatalon erre fogtunk tak. A jószág gondozásában Domonkosné édesanyja is segített. Azóta engedtek a feszített tempóból. Hogy ennek ellenére tavaly mégis tízezer forinttal több pénzt kapott a család, mint 1970- ben, annak az — Nem kívánkozom el innen... A februári tavasz féle Korai csúcsforgalom a vetőmag boltban (Tudósítónktól.) Megfeszített munkát végez ezekben a hetekben a kaposvári fogyasztási szövetkezet vetőmagboltjának kollektívája. Most, hogy jobbra fordult az idő, és a kerttel, háztáji gazdasággal rendelkezők érzik a tavasz közeledtét, naponta 5—700 vevő fordul meg a boltban. Nincs megállás egy pillanatra sem. A vetőmagellátás helyzetéről beszélgettem a napokban Rózner Józseffel, a kaposvári vetőmagbolt vezetőjével. A most szükséges vetőmagvakat idejében, már a múlt év júniusában megrendelték a Vetőmag-termeltető és Ellátó Vállalattól. A budapesti vállalat a szállításokat a tavaly novemberben megkezdte, és az ma is folyamatosan tart. Január elején 700 000 forintos készlete volt a szaküzletnek Egyre fokozódik a vásáriás. A7 év első hónapjában már 340 ezer forint volt a bevételük. A fennálló rendelkezések szerint a bolt csak csomagolt vetőmagvakat hoz forgalomba. Jelenleg 400 féle konyhakerti, virág- és gazdasági mag van raktáron. A nagy kereslet mellett bő választékot tud biztosítani az üzlet a legkülönfélébb magokból. Tavaly hiányzott a lucerna, a fűmag, a petrezselyem, a sárgarépa, a hónapos és a nyári retek magja, ma viszont van ezekből is bőségesen. Egyedül takarmányrépából mutatkozik hiány, de ez is csak ideiglenesen. Ezenkívül a késői vetésekhez (például téli káposzta) csak ezután érkeznek a magok. A hiánvok is csak néhánv nanjg tartanak. m°ri gondoskodnak az utánnó+lás "ól. Ha sziik’sáoos az át*«" havonta l.tfalíKS három osot t." sa.át vá-.Vn-sfv'd c7ál1ÍHa fövároskái rraoosvárra a szükséges magokat. Minőségi kifogás esetén csere! Amíg a vevők keresik, nem változtatnak Olcsó termékek 1960-ban a budapesti ipari I A vállalatnál kétévenként vásáron díjat kapott, 1963-ban tervezik változtatni a gyárt- elnyerte az élüzem, 1969-ben mánystruktúrát. Ez elsősorban pedig a kiváló vállalat címet. ! a piaci helyzet függvénye, és A Kaposvári Bútoripari Vállalat nem nagy üzem. Háromszázan dolgoznak itt, ebben a létszámban szerepel a mintegy ötven adminisztratív dolgozó is. Az ipari tanulók száma huszonhat. Évente negyvenmillió forint értékű bútort gyárt a vállalat. A hasonló nagyságrendű vállalatoknál ez jó eredménynek mondható. A gyártmányprofilt elsősorban két szobagarnitúra, a Boglárka I. és a Boglárka II. határozza meg. Készítenek ezenkívül heverőket, íróasztalokat és kétajtós szekrényeket is. A sláger a Boglárka I. Ezt a típust keresd a legtöbb vásárló. Fogyasztói ára 10,5—12 ezer forint, míg a Boglárka II. ára 16—17,5 ezer forint. A oontos árat a frontfelületek illetve a kárpitszövet árának változásai miatt előre megállapítani nem lehet. ameddig keresettek termékeik, nem indokolt a típusokon változtatni. Mint Ress Endre, a vállalat igazgatója elmondta, 1972-ben a Boglárka I-ből 2900, a Boglárka II-ből 400 garnitúrát gyártanak. Gyártmányaikkal szemben csak elenyésző a minőségi kifogás. Ha egy vevő hibát fedezne föl, az ilyen terméket a vállalat kicseréli. Nincs fennakadás az alapanyag-ellátással sem. 1971-ben ninden igényelt anyagot sikerült beszerezni. Az idén is csak a gőzölt bükk fűrészáruval vannak gondok. 1972-ben a vállalatnál belső korszerűsítést terveznek. Cél: S növelni a termelékenységet, i kielégíteni a kereskedelem igényét. A fogyasztók érdekeit tartják szem előtt akkor, amikor továbbra is az olcsó ter- I méket kívánják gyártani. SOMOGY! NSPLáP Gsät&nifflfe, S9TZ febnsáí- 11
