Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Ma twt» Életem és a mozgalom elválaszthatatlan — Búcsúztatunk, de mégsem búcsúzunk.., MegiUetödötten, csendben áll «t század. Hallgatják Somogyi Józsefnek, a Kaposvári Városi Pártbizottság eiső titkárának szavait, aki a Latinca mun- kásőrszázad nyugalomba vonuló, parancsnokának érdemeit méltatja. S nemcsak azért, mert a munkásőrség fennállása óta első alkalommal kerül sor ilyen eseményre megyénkben, hanem mert Szabó András parancsnokiként, kommunistaként és emberként is a szivükhöz nőtt — Olyan embertől köszönünk el, akinek elévülhetetlen érdemed vannak Kaposvár munkásmozgalma, a pártszervezetek életének hatékonyabbá tételében, valamint a munkásőrség megalakításában, megszilárdításában. Szabó András bátran, s mindenkor a nép érdekében vállalta a nehezebbnél nehezebb feladatokat Amikor ezért a városi pártbizottság nevében köszönetét mondok neki, s a megérdemelt pihenéshez jó egészséget kívánok, azzal teszem: tudom, hogy ezután Is gyakran találkozunk, s úgy mint eddig, a jövőben Is kamatoztatja gazdag élettapasztalatait ... Szót kér a helyébe lépő fiatal parancsnok, Pete Károly, s megfogadja, elődje példájához méltóan végzi majd munkáját, hogy a Latinca század munkásőreinél ezután is megbízható, erős kezekben légyen a fegyver. Köszönetét mond Zsák Ferenc megyei parancsnok, s a régi munkásőrök nevében Orbán István. — Nehéz elszakadni, búcsúzni. Szívemhez nőtt a munkásőrség, életem legszebb éveiként a parancsnoki munkával eltöltött esztendőket fogom emlegetni... Nehéz ifjúságom volt, kilencen voltunk testvérek, korán megismertem az éhezést, a nélkülözést, majd tanoncként a munkásság keserves életét. Szerencsémre olyan környezetbe kerültem, olyan tapasztalt munkásmozgalmi emberekkel dolgoztam, akik megértették velem, hogy nekem is köztük a helyem. Az ő érdemük elsősorban, hogy kommunistává váltam. így vall 'életéről Szabó András. A környezetnek valóban nagy hatása van egy emberre, de jó irányba csak az haladhat, akinek szíve és értelme is akarja az igaz ügy, az ő esetében a munkásosztály ügyének önzetlen szolgálatát. Erdélyben, Csíkdánfalván született, s tizenhat éves, amikor már aktívan dolgozik a Román Kommunista Párt ifjúsági szervezetében. Rengeteget vállal magára: tagja a Vörös Segélynek, sztrájkőrségben tevékenykedik, 1937-től ( kommunista párttag. Katonaként kerül 1940-ben Kaposvárra, itt alapít családot. A frontról átszökik a Vörös Hadsereghez, s amikor hazánk felszabadul, Kaposvárra tér vissza, folytatja munkásságát Már 1945-ben tagja a kommunista párt kaposvári vezetőségének, szervezi a párt Rendező Gárdáját, majd hosz- szú ideig annak parancsnoka is. Teknős Péter, Virovecz József, Vadas József — sorolja Ha az utcán találkozunk, talán meg sem ismerem, any- nyira megnőtt Drahos Béla, a Kaposváron kitűnt, tehetséges fuvolista. A zeneiskolai beszélgetést volt tanára, Csupor László hozta össze. A győri zeneművészeti szakközépisko-1 la növendéke most a téli vakációt tölti itthon. I — Hogyan is történt, ez- 4lőtt két évvel? — Zalaegerszegen, az országos Ifjúsági kamarazenei fesztiválon figyelt föl rám Nagy Olivér és javasolta, hogy felvételizzek a Zeneművészeti Főiskolán. Az úgynevezett -kivételes tehetségnek iskolájába-“ szánt, ahol érettségizetteknél fiatalabb ígéreteket nevelnek zongora és hegedű szakon. Kollégiumuk nem lévén, kertiltem aztán a győri zene- művészeti szakközépiskolába. Pröhle Henrik keze alá. — Mi volt a legnagyobb sikere 1971-ben. — A Concertino Praga *71. A világ legjobb 14—18 éves hangszereseit hívják meg évente a prágai rádió nagyszabású versenyére. 1971. június 9-én volt Budapesten a rádiófelvételem, ugyanis itthon is hangszalagról döntöttek, kik képviseljék Magyar- országot Prágában. Az én felvételem mellett döntött a zsűri, és a Concertino Praga versenyre is az én tekercsemet küldték ki. Farkas Ferenc Bihari román táncok cimű művével a második helyezést értem el Prágában, huszonhét fuvolista közül. — Ennek híréről értesültünk és őrültünk is a sikerének. — A gálakoncerten, a Művészek Házában aztán a győztesek hangversenyt adtak. Nemcsak az volt öröm, bőgj7 itt játszhattam, hanem az is, hogy hallhattam a. tíz legjobbat. Ez volt a legnagyobb élményem 1971-bem — Egy hanglemezt tartogat a kezében, mi van rajta? — A -prágai tíz“-ről lemezfelvétel is készült, ez az. A borítón Drahos Béla nevét is megtalálom. — Mit vár az új esztendőtől? — Tanáraim tervezik a jő- vőmet. Szombathelyen egy koncertet terveznek, melyen föllépek; Miskolcról tudok még. Júniusban egy cseh turnéra indulok, a Contertino Praga díja ez. Szeretnék köszönetét mondani a Magyar Rádiónak a jó felvételért, a prágai rádiónak a világhangverseny nagyszerű megrendezéséért. És ma is a legtöbbet még Csupor László tanár úrnak köszönhetek. — Tanár úr, jó érzés ugye, hogy ilyen eredmény is mutatkozik néha. — Az országos gyakorlattól eltérően mi hamarabb kezdjük zeneiskolánkban a hangszeres tanítást. Kísérletünk elsó szereplője Drahos Béla volt, nyolcéves korában kapta meg a fuvolát, míg az országban másutt tizenhárom, tizennégy évesem kezdenek ezen a hangszeren. Maradi «zen a téren a tanterv is, mert csak tíz évtől írja elő a fuvolát. Drahos Béla pályáját nemcsak a kaposvári zeneiskola, a győri zeneművészeti szak- középiskola egyengeti. A Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége havi 400 forinttal támogatja a tehetséges fiatalt — kötelezettség, kérése nélkül. Saanáavi ttteroe Kaposvári beszélgetés Drahos Bélával Mi volt a legnagyobb siker 1971-ben? azokat a kommunistákat, akik vele együtt tevékenykedtek ebben az időben. Az eltelt több mint negyedszázad alatt mindig volt valamilyen pártfunkciója, legtöbbször titkár. A városi pártbizottságnak, végrehajtó bizottságának 1957-től tagja. Nehéz lenne mindent elsorolni, mennyit tett, vállalt és végzett, s hány ünnepen, va-' rámap és éjszaka volt távol családjától, mert feladatának végrehajtása ezt követelte meg. Az ellenforradalom után az ő kezdeményezésére már 1956. november 5-én megalakítják munkahelyén az MSZMP- alapszervezetet, s több, a rendszerünkhöz hű emberrel — Kiss József, Vajda János, Miklós Ferenc, Vétek József ás mások — újból létrehozzák a párt Rendező Gárdáját, Ez a kis csoport képezi a nem sokkal később létrejövő munkásőrség magját, amelynek ő is kezdettől tagja. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el: a Munka Érdemrend arany fokozata, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szolgálati Érdemérem tulajdonosa. De legalább ilyen el- ismrésnek, kitüntetésnek tartja azt a szeretetet, megbecsülést, melyet munkássága során számtalanszor, majd pedig nyugalomba vonulásakor is tapasztalt — Búcsúztatunk, de mégsem búcsúzunk...! Szabó András megyénk első nyugdíjas munkásőrparancs- noka a jövőben sem tud és akar elvtársaitól elszakadva pihenni. Ezt vallja: — A pártmünkában, a közéleti tevékenységben nem lehet nyugdíjba menni. Életem és a munkásmozgalom elválaszthatatlan. Szalai László Újévi koncert Bécsből Nemcsak Bécsnek —ahogy mondani szokták, a zene fővárosának —, hanem a rádió, de elsősorban is a televízió jóvoltából szinte az egész világnak több mint tíz év óta minden év első napján az első nagyszerű zenei eseményt, csemegét jelentik a Bécsi Filharmonikusok Willy Boskowsky vezette »Neujahrs- konzert«-jei, újévi hangversenyei a bécsi Musikverein híres Aranyterméből. Tíz- és tízmilliók élvezik évről évse a vidámság és hangulat, az örökzöld bécsi keringő ünnepét, hisz úgyszólván a világ minden rádió- és televízióállomása közvetíti az újévi koncerteket. A háromnegyedes ritmusú, osztrák népi körtáncból, a valcerből kialakult keringőt a bécsi kisemberek, a forradalmi polgárság táncát társasági és báli táncként már Mozart, Haydn, Beethoven és Schubert Is feldolgozta. A népszerű bécsi keringő több tehetséges —■ főleg vendéglőkben muzsikáló — mester (pl. Lanner, Zeihrer, Fahrbach) után a Strauss »dinasztia“ (a kerlngőkirálynak nevezett két Johann — apa és fia -r, és a másik két nem kevésbé tehetséges fiú, Joseph és Eduard) zseniális alkotóművészetének közvetítésével lett ere- reti bájából, népszerűségéből mindmáig mit sem vesztve világhódító és szívesen hallgatott tánczene. • Mi a Strauss-keringök nem csökkenő varázsának titka? A Zenei Lexikon szűkszavú szakmai tárgyilagossága szerint: elsősorban is az ifjabb Johann Strauiss fejlesztette ki a nagyszerű elődök egyszerű keringő táncsorozataiból a straus- si keringő egyveleg magasabb rendű formáját. A kaleidoszkópszerű valcerciklust nagy változatossággal kezeli; többnyire ellentétes hangulatú, lassú bevezetéssel kezdi, amelyből aztán »úgy röppen ki a tánc, mint a komor tájból a pillangók serege, ha hirtelen nápsiités éri“. A zárórész többnvire újból felidézi a legjellegzetesebb melódiákat, és az egészet végül a fővalcer koronázza meg. Ez volna hát a »szakmai« titka, szerkezete a híres Cf"0*i<?'q-k*v|-lneí*Trn'ik. aTTvhe-' adluk még hozzá valamennyi Strauss nagyszerű zenri felüSsrül^é-íSf «5 prvm utn’«-^orban csodálatraméltó dallam- r\ *5 kíV^*11 rfgo^orfori aol rvn41«oo-ra ír o Vi 'vcxf íVKo rí _ "etf) népi eredetű, egyéb táncaikban is. A zseniális apát is felülmúló • tehetségnek bizonyult az ifjabb Johann, aki több mint ötszáz, túlhyomórészt örökéletűnek mondható tánczenét, operettet hagyott ránk. A Straussok ránk maradt hatalmas életműve, tánczenéje igazolja a tételt: a könnyűzene és tánczene is lehet értékes. sőt időtálló is, ha valóban jól képzett és tehetséges szerző írja. Néhány szót a* újévi koncert zenekaráról, a világ egyik legjobb és ratyben legrégibb együtteséről , A Jelenleg mintegy 116 tagot számláló Bécsi Filharmonikusok zenekara már többször járt hazánkban. A fel- szabadulás után legutóbb két évvel ezelőtt adott két jdTbfo- banó sikerű koncertet ar Erkel Színházban, Kari Bőhm vezényletével. A zenekart 1842-ben alapította Otto Nicolai, a Windsor! víg nők című opera nagyhírű komponistája. A zenekar első karmestere is 6 volt. Ausztria —■ de főleg Bécs — legkiválóbb muzsikusait eoVbeí^aialó Bécsi Filharmonikusok zenekara az egyetlen A tönkrement milliomos 48 éves, sovány, sápadt, botra támaszkodó betegtől kérdezi az orvos: — Mi a panasza? A beteg szomorúan válaszol: — Doktor úr, én nagyon beteg vagyok, pedig egészségesnek születtem. Az édesanyám makk egészséges. Az apám pirospozsgás, erős ember. A nagyapám 90, a nagyanyám 85 éves. Sem a szüleim, sem a nagyszüleim nem ismerték a betegséget. Az orvosokkal nem volt dolguk, orvosságra így alig volt szükségük, mert az erős és egészséges szervezetük azok nélkül is leküzdték a betegségeket. A beteg elmeséli élete történetét: — Gyermek- és serdülőkorban kitűnő egészségnek örvendtem én is; ez valójában milliókat érő kincs volt, melyet örököltem. Ameddig a többi gyerek gyakran betegeskedett, én szabadon ugráltam, futottam, sétáltam a vírusok és baciiusok között, és azok úgy »leperegtek« rólam, mint a cain tál a nságokért kapott szidások. Amikor felnőttem, olyan erős voltam, hogy sokszor tígy éreztem, a fákat gyökerestül ki tudnám tépni. A milliókat érő egészségem aranyfedezete a kezemben volt Én azonbarr nem értékeltem és nem vigyáztam rá, hanem ebből a vagyonból ész nélkül költöttem jelentéktelen, fölösleges és káros dolgokra. Emlékszem, milyen makacs voltam gyermekkoromban akkor is, amikor hideg vizet ittam a kútból játszás vagy futás után. Fütyültem a tanácsokra, hogyan kell egészségesen élni. Az igazi báj azonban akkor kezdődött, amikor a pohárhoz nyúltam és elkezdtem inni. Először keveset, később mérték nélkül. Mivel azonban a szenvedély nem jár egyedül, megkóstoltam a cigarettákat is. ízlett és imponált nekem, hogy komoly, felnőtt ember benyomását kelthetem cigarettával a számban, napról napra többet is szívtam. Amikor már a borból 2—3 liter sem volt elég, rátértem a konyakra, rumra, pálinkára. Számtalan éjszakán át füstös szobában kártyáztam, ittam, cigarettáztam, és azzal hencegtem, hogy milyen erős vagyok. De, hogy a fáradtság látszatát is eltitkoljam, nappal egyik feketét a másik urán fogyasztottam. Az idő múlásával egyszer észrevettem, hogy szédülök, lábaim remegnek. Ezzel azonban nem sokat törődtem, és a millióimat tovább költöttem ész és számadás nélkül. Később észrevettem, hogy lépcsőjárás közben fulladok. Elmentem az orvoshoz, aki körölte velem: beadódó szívbajom van. Friss levegőt, pihenést, gyógyszert írt elő és más életmódot Én azonban még akkor is azt mondtam, egyszer él az ember, és ki tudja, meddig. Adjuk meg a testnek, amit kíván, az pedig köteles engedelmeskedni a tulajdonosának. Az életmódomon nem változtattam addig, míg a vérnyomásom alaposan nem emelkedett, vesebajt kaptam, s gyomrom is állandóan fájt. A lábaimon gyakori a trombózis, megsántultam, állandóan fáradt vagyok, nincs bennem erő. Nemrégen egy orvos megvizsgált, s szomorúan mondta- — Kedves barátom, ön tönkretette magát, súlyos beteg... Elgondolkodtató: miért jutott el ez az ember idáig, kit terhel a felelősség? Ki és mi volt az oka? Nem találni máshol a hibát, a hibát 6 követte el. ő a felelős érte. Vajon ki tudja kiszámítani, hány ilyen milliomos ment és megy tönkre saját meggondolatlanságából, hibájából. Hányán lesznek már fiatalon emberi roncsok. Most az új esztendőben kívánjunk majd egymásnak sok boldogságot, erőt, egészséget, azzal, hogy minél több egészséges emberrel találkozzunk. Qe. Olm XU» a világon, amely — alapszabályai értelmében — 1860 óta maga választja főzeneigazgató karmesterét. A zenekarba» helyet foglaló sok, kiváló gyakorlati muzsikus általános véleménye alapján kiválasztott karmesterek — érthetően — a világ legkiválóbb dirigensei. Csak példaképpen említenék néhányat: Schalk, Mahler, Clemens, K ráüss, Weingartner, Furtwängler, Bruno Walter, Richard Strauss, as élők közül Karajan, • a Jelenlegi vezető karmester, a 89 éves Kari Böhm. Szeretőén« megjegyezni, hogy a zenekar egyik legnagyobb karmester- egyénisége volt 1875-től mintegy negyedszázadon át a gyári születésű, világhírű hazánkfia, Richter János. Az újévi koncertek mai főszereplője, inspirátora, karmestere és szervezője Béé* kétségkívül egyik legnépszerűbb művész®, Willy Boa- kowsky. A jelenleg 6i éves heg»duruuvcsz, aai^i^cSter, pedagógus első zenei tetteit édesanyjától kapta. Mar 2Ő eves Korauan a nagy hírű becsi zeneaaademia professzora lett, és a jobbnál jobb hegeuUsoa százait képezte, nevelte. Ki gondolná, hogy a rendkívül szerteágazó művészi tevékenységet tolytató népszerű, mosolygós arcú, majd csak nem joviálisnak mondható Boe- kowsky milyen rokonszenvesen szerény és milyen sokoldalú munkát fejt ki. Azonkívül, hogy első koncertmestere a Bécsi Filharmonikusoknak és a Bécsi Állami Operaház zenekarának, megalapítója és egyben primáriusa a Wiener Oktettnek (értesülésem szerint a világhírű kamarazenei együttes a közeljövőben hangversenyt ad Budapesten is!) és a Bécsi Filharmonikusok vonósnégyesének. Vezeti az általa alapított Mozart-együt- test, amely a nagy bécsi mesterek — elsősorban is a névadó Mozart — alkotásainak lehetőség szerinti legművészibb megszólaltatását és propagálását tűzte fő céljául A világ számos országában szerepel rendszeresen mint hegedűművész, kamara-muzsikus vagy mint karmester. Bizonyára sokan emlékeznek olvasóink közül a szegedi szabadtéri játékok néhány évvel ezelőtti, Boskowsky vezényelt^ élményszámba menő Cigánybáró előadásaira is. Lemezte milliószámban kelnek eL Az újévi Strauss-hangves*- senyek karmeseterekőnt — épo úgy, mint nagy elődje és nélrlakéne. a Kerinsőkirálv — Willy Boskowsky is hegedűvel és vonóval a kezéb-n vezényli, irányítja zenekarát Fán«« ««■••fi Riru
