Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Ma twt» Életem és a mozgalom elválaszthatatlan — Búcsúztatunk, de még­sem búcsúzunk.., MegiUetödötten, csendben áll «t század. Hallgatják Somogyi Józsefnek, a Kaposvári Városi Pártbizottság eiső titkárának szavait, aki a Latinca mun- kásőrszázad nyugalomba vo­nuló, parancsnokának érdemeit méltatja. S nemcsak azért, mert a munkásőrség fennállá­sa óta első alkalommal kerül sor ilyen eseményre megyénk­ben, hanem mert Szabó And­rás parancsnokiként, kommu­nistaként és emberként is a szivükhöz nőtt — Olyan embertől köszö­nünk el, akinek elévülhetet­len érdemed vannak Kaposvár munkásmozgalma, a pártszer­vezetek életének hatékonyab­bá tételében, valamint a mun­kásőrség megalakításában, megszilárdításában. Szabó András bátran, s mindenkor a nép érdekében vállalta a nehezebbnél nehezebb felada­tokat Amikor ezért a városi pártbizottság nevében köszö­netét mondok neki, s a meg­érdemelt pihenéshez jó egész­séget kívánok, azzal teszem: tudom, hogy ezután Is gyak­ran találkozunk, s úgy mint eddig, a jövőben Is kamatoz­tatja gazdag élettapasztala­tait ... Szót kér a helyébe lépő fia­tal parancsnok, Pete Károly, s megfogadja, elődje példájá­hoz méltóan végzi majd mun­káját, hogy a Latinca század munkásőreinél ezután is meg­bízható, erős kezekben légyen a fegyver. Köszönetét mond Zsák Ferenc megyei parancs­nok, s a régi munkásőrök ne­vében Orbán István. — Nehéz elszakadni, bú­csúzni. Szívemhez nőtt a munkásőrség, életem legszebb éveiként a parancsnoki mun­kával eltöltött esztendőket fo­gom emlegetni... Nehéz ifjú­ságom volt, kilencen voltunk testvérek, korán megismertem az éhezést, a nélkülözést, majd tanoncként a munkásság ke­serves életét. Szerencsémre olyan környezetbe kerültem, olyan tapasztalt munkásmoz­galmi emberekkel dolgoztam, akik megértették velem, hogy nekem is köztük a helyem. Az ő érdemük elsősorban, hogy kommunistává váltam. így vall 'életéről Szabó And­rás. A környezetnek valóban nagy hatása van egy ember­re, de jó irányba csak az ha­ladhat, akinek szíve és értel­me is akarja az igaz ügy, az ő esetében a munkásosztály ügyének önzetlen szolgálatát. Erdélyben, Csíkdánfalván született, s tizenhat éves, ami­kor már aktívan dolgozik a Román Kommunista Párt if­júsági szervezetében. Rengete­get vállal magára: tagja a Vö­rös Segélynek, sztrájkőrségben tevékenykedik, 1937-től ( kom­munista párttag. Katonaként kerül 1940-ben Kaposvárra, itt alapít családot. A frontról átszökik a Vörös Hadsereghez, s amikor hazánk felszabadul, Kaposvárra tér vissza, folytat­ja munkásságát Már 1945-ben tagja a kom­munista párt kaposvári veze­tőségének, szervezi a párt Rendező Gárdáját, majd hosz- szú ideig annak parancsnoka is. Teknős Péter, Virovecz Jó­zsef, Vadas József — sorolja Ha az utcán találkozunk, talán meg sem ismerem, any- nyira megnőtt Drahos Béla, a Kaposváron kitűnt, tehetséges fuvolista. A zeneiskolai be­szélgetést volt tanára, Csupor László hozta össze. A győri zeneművészeti szakközépisko-1 la növendéke most a téli va­kációt tölti itthon. I — Hogyan is történt, ez- 4lőtt két évvel? — Zalaegerszegen, az orszá­gos Ifjúsági kamarazenei fesz­tiválon figyelt föl rám Nagy Olivér és javasolta, hogy fel­vételizzek a Zeneművészeti Főiskolán. Az úgynevezett -ki­vételes tehetségnek iskolájá­ba-“ szánt, ahol érettségizet­teknél fiatalabb ígéreteket ne­velnek zongora és hegedű sza­kon. Kollégiumuk nem lévén, kertiltem aztán a győri zene- művészeti szakközépiskolába. Pröhle Henrik keze alá. — Mi volt a legnagyobb si­kere 1971-ben. — A Concertino Praga *71. A világ legjobb 14—18 éves hangszereseit hívják meg évente a prágai rádió nagy­szabású versenyére. 1971. jú­nius 9-én volt Budapesten a rádiófelvételem, ugyanis itt­hon is hangszalagról döntöt­tek, kik képviseljék Magyar- országot Prágában. Az én fel­vételem mellett döntött a zsű­ri, és a Concertino Praga versenyre is az én tekercsemet küldték ki. Farkas Ferenc Bi­hari román táncok cimű mű­vével a második helyezést ér­tem el Prágában, huszonhét fuvolista közül. — Ennek híréről értesültünk és őrültünk is a sikerének. — A gálakoncerten, a Mű­vészek Házában aztán a győz­tesek hangversenyt adtak. Nemcsak az volt öröm, bőgj7 itt játszhattam, hanem az is, hogy hallhattam a. tíz legjob­bat. Ez volt a legnagyobb élményem 1971-bem — Egy hanglemezt tartogat a kezében, mi van rajta? — A -prágai tíz“-ről le­mezfelvétel is készült, ez az. A borítón Drahos Béla ne­vét is megtalálom. — Mit vár az új esztendő­től? — Tanáraim tervezik a jő- vőmet. Szombathelyen egy koncertet terveznek, melyen föllépek; Miskolcról tudok még. Júniusban egy cseh tur­néra indulok, a Contertino Praga díja ez. Szeretnék köszönetét mon­dani a Magyar Rádiónak a jó felvételért, a prágai rádiónak a világhangverseny nagyszerű megrendezéséért. És ma is a legtöbbet még Csupor László tanár úrnak köszönhetek. — Tanár úr, jó érzés ugye, hogy ilyen eredmény is mu­tatkozik néha. — Az országos gyakorlattól eltérően mi hamarabb kezd­jük zeneiskolánkban a hang­szeres tanítást. Kísérletünk elsó szereplője Drahos Béla volt, nyolcéves korában kapta meg a fuvolát, míg az ország­ban másutt tizenhárom, tizen­négy évesem kezdenek ezen a hangszeren. Maradi «zen a téren a tanterv is, mert csak tíz évtől írja elő a fuvolát. Drahos Béla pályáját nem­csak a kaposvári zeneiskola, a győri zeneművészeti szak- középiskola egyengeti. A Kis­ipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége havi 400 forinttal támogatja a tehetsé­ges fiatalt — kötelezettség, kérése nélkül. Saanáavi ttteroe Kaposvári beszélgetés Drahos Bélával Mi volt a legnagyobb siker 1971-ben? azokat a kommunistákat, akik vele együtt tevékenykedtek ebben az időben. Az eltelt több mint negyed­század alatt mindig volt vala­milyen pártfunkciója, legtöbb­ször titkár. A városi pártbi­zottságnak, végrehajtó bizott­ságának 1957-től tagja. Nehéz lenne mindent elso­rolni, mennyit tett, vállalt és végzett, s hány ünnepen, va-' rámap és éjszaka volt távol családjától, mert feladatának végrehajtása ezt követelte meg. Az ellenforradalom után az ő kezdeményezésére már 1956. november 5-én megalakítják munkahelyén az MSZMP- alapszervezetet, s több, a rendszerünkhöz hű emberrel — Kiss József, Vajda János, Miklós Ferenc, Vétek József ás mások — újból létrehozzák a párt Rendező Gárdáját, Ez a kis csoport képezi a nem sokkal később létrejövő mun­kásőrség magját, amelynek ő is kezdettől tagja. Munkásságát több kitünte­téssel ismerték el: a Munka Érdemrend arany fokozata, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend, a Szolgálati Érdemérem tulaj­donosa. De legalább ilyen el- ismrésnek, kitüntetésnek tart­ja azt a szeretetet, megbecsü­lést, melyet munkássága so­rán számtalanszor, majd pe­dig nyugalomba vonulásakor is tapasztalt — Búcsúztatunk, de mégsem búcsúzunk...! Szabó András megyénk első nyugdíjas munkásőrparancs- noka a jövőben sem tud és akar elvtársaitól elszakadva pihenni. Ezt vallja: — A pártmünkában, a köz­életi tevékenységben nem le­het nyugdíjba menni. Életem és a munkásmozgalom elvá­laszthatatlan. Szalai László Újévi koncert Bécsből Nemcsak Bécsnek —­ahogy mondani szokták, a ze­ne fővárosának —, hanem a rádió, de elsősorban is a te­levízió jóvoltából szinte az egész világnak több mint tíz év óta minden év első nap­ján az első nagyszerű zenei eseményt, csemegét jelentik a Bécsi Filharmonikusok Willy Boskowsky vezette »Neujahrs- konzert«-jei, újévi hangverse­nyei a bécsi Musikverein hí­res Aranyterméből. Tíz- és tízmilliók élvezik évről évse a vidámság és han­gulat, az örökzöld bécsi ke­ringő ünnepét, hisz úgyszól­ván a világ minden rádió- és televízióállomása közvetíti az újévi koncerteket. A háromnegyedes ritmusú, osztrák népi körtáncból, a valcerből kialakult keringőt a bécsi kisemberek, a forradalmi polgárság táncát társasági és báli táncként már Mozart, Haydn, Beethoven és Schu­bert Is feldolgozta. A nép­szerű bécsi keringő több te­hetséges —■ főleg vendéglők­ben muzsikáló — mester (pl. Lanner, Zeihrer, Fahrbach) után a Strauss »dinasztia“ (a kerlngőkirálynak nevezett két Johann — apa és fia -r, és a másik két nem kevésbé te­hetséges fiú, Joseph és Edu­ard) zseniális alkotóművésze­tének közvetítésével lett ere- reti bájából, népszerűségéből mindmáig mit sem vesztve vi­lághódító és szívesen hallga­tott tánczene. • Mi a Strauss-keringök nem csökkenő varázsának titka? A Zenei Lexikon szűkszavú szak­mai tárgyilagossága szerint: elsősorban is az ifjabb Jo­hann Strauiss fejlesztette ki a nagyszerű elődök egyszerű ke­ringő táncsorozataiból a straus- si keringő egyveleg magasabb rendű formáját. A kaleidosz­kópszerű valcerciklust nagy változatossággal kezeli; több­nyire ellentétes hangulatú, lassú bevezetéssel kezdi, amelyből aztán »úgy röppen ki a tánc, mint a komor táj­ból a pillangók serege, ha hirtelen nápsiités éri“. A zá­rórész többnvire újból felidé­zi a legjellegzetesebb meló­diákat, és az egészet végül a fővalcer koronázza meg. Ez volna hát a »szakmai« titka, szerkezete a híres Cf"0*i<?'q-k*v|-lneí*Trn'ik. aTTvhe-' adluk még hozzá valamennyi Strauss nagyszerű zenri fel­üSsrül^é-íSf «5 prvm utn’«-^or­ban csodálatraméltó dallam- r\ *5 kíV^*11 rfgo^orfori aol rvn41«oo-ra ír o Vi 'vcxf íVKo rí _ "etf) ­népi eredetű, egyéb táncaik­ban is. A zseniális apát is fe­lülmúló • tehetségnek bizonyult az ifjabb Johann, aki több mint ötszáz, túlhyomórészt örökéletűnek mondható tánc­zenét, operettet hagyott ránk. A Straussok ránk maradt hatalmas életműve, tánczenéje igazolja a tételt: a könnyű­zene és tánczene is lehet ér­tékes. sőt időtálló is, ha va­lóban jól képzett és tehetséges szerző írja. Néhány szót a* újévi kon­cert zenekaráról, a világ egyik legjobb és ratyben legrégibb együtteséről , A Jelenleg mintegy 116 ta­got számláló Bécsi Filharmo­nikusok zenekara már több­ször járt hazánkban. A fel- szabadulás után legutóbb két évvel ezelőtt adott két jdTbfo- banó sikerű koncertet ar Er­kel Színházban, Kari Bőhm vezényletével. A zenekart 1842-ben alapí­totta Otto Nicolai, a Wind­sor! víg nők című opera nagy­hírű komponistája. A zenekar első karmestere is 6 volt. Ausztria —■ de főleg Bécs — legkiválóbb muzsikusait eoVbeí^aialó Bécsi Filharmo­nikusok zenekara az egyetlen A tönkrement milliomos 48 éves, sovány, sápadt, bot­ra támaszkodó betegtől kérde­zi az orvos: — Mi a panasza? A beteg szomorúan válaszol: — Doktor úr, én nagyon be­teg vagyok, pedig egészséges­nek születtem. Az édesanyám makk egészséges. Az apám pi­rospozsgás, erős ember. A nagyapám 90, a nagyanyám 85 éves. Sem a szüleim, sem a nagyszüleim nem ismerték a betegséget. Az orvosokkal nem volt dolguk, orvosságra így alig volt szükségük, mert az erős és egészséges szervezetük azok nélkül is leküzdték a be­tegségeket. A beteg elmeséli élete törté­netét: — Gyermek- és serdü­lőkorban kitűnő egészségnek örvendtem én is; ez valójában milliókat érő kincs volt, me­lyet örököltem. Ameddig a többi gyerek gyakran beteges­kedett, én szabadon ugráltam, futottam, sétáltam a vírusok és baciiusok között, és azok úgy »leperegtek« rólam, mint a cain tál a nságokért kapott szidások. Amikor felnőttem, olyan erős voltam, hogy sokszor tígy éreztem, a fákat gyökerestül ki tudnám tépni. A milliókat érő egészségem aranyfedezete a kezemben volt Én azonbarr nem értékeltem és nem vi­gyáztam rá, hanem ebből a vagyonból ész nélkül költöttem jelentéktelen, fölösleges és káros dolgokra. Emlékszem, milyen makacs voltam gyermekkoromban ak­kor is, amikor hideg vizet it­tam a kútból játszás vagy futás után. Fütyültem a taná­csokra, hogyan kell egészsége­sen élni. Az igazi báj azonban akkor kezdődött, amikor a pohárhoz nyúltam és elkezd­tem inni. Először keveset, ké­sőbb mérték nélkül. Mivel azonban a szenvedély nem jár egyedül, megkóstoltam a ciga­rettákat is. ízlett és imponált nekem, hogy komoly, felnőtt ember benyomását kelthetem cigarettával a számban, napról napra többet is szívtam. Ami­kor már a borból 2—3 liter sem volt elég, rátértem a ko­nyakra, rumra, pálinkára. Számtalan éjszakán át füstös szobában kártyáztam, ittam, cigarettáztam, és azzal henceg­tem, hogy milyen erős vagyok. De, hogy a fáradtság látszatát is eltitkoljam, nappal egyik feketét a másik urán fogyasz­tottam. Az idő múlásával egyszer észrevettem, hogy szédülök, lábaim remegnek. Ezzel azon­ban nem sokat törődtem, és a millióimat tovább költöttem ész és számadás nélkül. Ké­sőbb észrevettem, hogy lépcső­járás közben fulladok. El­mentem az orvoshoz, aki kö­rölte velem: beadódó szívba­jom van. Friss levegőt, pihe­nést, gyógyszert írt elő és más életmódot Én azonban még akkor is azt mondtam, egyszer él az ember, és ki tudja, meddig. Adjuk meg a testnek, amit kíván, az pedig köteles engedelmeskedni a tu­lajdonosának. Az életmódo­mon nem változtattam addig, míg a vérnyomásom alaposan nem emelkedett, vesebajt kaptam, s gyomrom is állan­dóan fájt. A lábaimon gyakori a trombózis, megsántultam, ál­landóan fáradt vagyok, nincs bennem erő. Nemrégen egy orvos meg­vizsgált, s szomorúan mondta- — Kedves barátom, ön tönkre­tette magát, súlyos beteg... Elgondolkodtató: miért ju­tott el ez az ember idáig, kit terhel a felelősség? Ki és mi volt az oka? Nem találni máshol a hibát, a hibát 6 követte el. ő a fele­lős érte. Vajon ki tudja kiszámítani, hány ilyen milliomos ment és megy tönkre saját meg­gondolatlanságából, hibájá­ból. Hányán lesznek már fia­talon emberi roncsok. Most az új esztendőben kí­vánjunk majd egymásnak sok boldogságot, erőt, egészséget, azzal, hogy minél több egész­séges emberrel találkozzunk. Qe. Olm XU» a világon, amely — alapsza­bályai értelmében — 1860 óta maga választja főzeneigazgató karmesterét. A zenekarba» helyet foglaló sok, kiváló gya­korlati muzsikus általános vé­leménye alapján kiválasztott karmesterek — érthetően — a világ legkiválóbb dirigen­sei. Csak példaképpen emlí­tenék néhányat: Schalk, Ma­hler, Clemens, K ráüss, Wein­gartner, Furtwängler, Bruno Walter, Richard Strauss, as élők közül Karajan, • a Je­lenlegi vezető karmester, a 89 éves Kari Böhm. Szeretőén« megjegyezni, hogy a zenekar egyik legnagyobb karmester- egyénisége volt 1875-től mint­egy negyedszázadon át a gyá­ri születésű, világhírű hazánk­fia, Richter János. Az újévi koncertek mai fő­szereplője, inspirátora, kar­mestere és szervezője Béé* kétségkívül egyik legnépsze­rűbb művész®, Willy Boa- kowsky. A jelenleg 6i éves heg»­duruuvcsz, aai^i^cSter, pedagó­gus első zenei tetteit édes­anyjától kapta. Mar 2Ő eves Korauan a nagy hírű becsi zeneaaademia professzora lett, és a jobbnál jobb hegeuUsoa százait képezte, nevelte. Ki gondolná, hogy a rendkívül szerteágazó művészi tevékeny­séget tolytató népszerű, mo­solygós arcú, majd csak nem joviálisnak mondható Boe- kowsky milyen rokonszenve­sen szerény és milyen sokol­dalú munkát fejt ki. Azonkí­vül, hogy első koncertmestere a Bécsi Filharmonikusoknak és a Bécsi Állami Operaház zenekarának, megalapítója és egyben primáriusa a Wiener Oktettnek (értesülésem szerint a világhírű kamarazenei együttes a közeljövőben hang­versenyt ad Budapesten is!) és a Bécsi Filharmonikusok vonósnégyesének. Vezeti az általa alapított Mozart-együt- test, amely a nagy bécsi mes­terek — elsősorban is a név­adó Mozart — alkotásainak lehetőség szerinti legművé­szibb megszólaltatását és pro­pagálását tűzte fő céljául A világ számos országában sze­repel rendszeresen mint hege­dűművész, kamara-muzsikus vagy mint karmester. Bizo­nyára sokan emlékeznek olva­sóink közül a szegedi szabad­téri játékok néhány évvel ez­előtti, Boskowsky vezényelt^ élményszámba menő Cigány­báró előadásaira is. Lemezte milliószámban kelnek eL Az újévi Strauss-hangves*- senyek karmeseterekőnt — épo úgy, mint nagy elődje és nélrlakéne. a Kerinsőkirálv — Willy Boskowsky is hegedűvel és vonóval a kezéb-n vezény­li, irányítja zenekarát Fán«« ««■••fi Riru

Next

/
Oldalképek
Tartalom