Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

Sokat tettek a szakszervezetek a munkásfiatalokért A KISZ-szervezetek is segítsék a pályaválasztást — Kommunista szombatok a fonyódligeti tábor építésére 1 MAI KOMMENTÁLUNK TALÁN MÉG SOHASEM ült annyi fiatal az SZMT ka­posvári székházénak, föld­szinti termében, mint tegnap délelőtt A Szakszervezetek Megyei Tanácsa sok üzem! fiatalt meghívott az ülésére, hogy az ő részvételükkel tár­gyaljon a párt ifjúságpolitikai határozatának eddigi végre­hajtásáról. Ez a tanácskozás azt a célt szolgálta — mint Klenovics Imre, az SZMT ve­zető titkára e három és fel órás vita végén rámutatott —, hogy a tényleges helyzet alap­ján elemezzék, mit tettek a szakszervezetek a maguk sa­játos mozgalmi eszközeikkel, a KlSZ-szervezetekkel való együttműködésük révén a ha­tározat megvalósításáért, s milyen feladatok állnak a SZMT, a megyebizottságok, a szakszervezeti bizottságok előtt a jövőben. A tanácsülés elé terjesztett írásos jelentés szerint a szak- szervezetek eredményesen te­vékenykedtek a dolgozó ifjú­ság problémáinak, gondjainak megoldása érdekében. Az üze­mekben, intézményekben meggyorsultak az intézkedé­sek, összehangoltabb lett a gazdasági és társadalmi szer­vek munkája, hatékonyabb az ifjúság érdekeinek védelme. A szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetők egyre job­ban támaszkodnak a fiatalok kezdeményező készségére, len­dületére. Kikérik a fiatalok és a KISZ-szervezetek vélemé­nyét, javaslatait, és ezeket fi­gyelembe is veszik. A jövőben azonban mind a szakszerveze­teknek, mind a KlSZ-szerve- zeteknék nagyobb részt kell vállalniuk a közös feladatok­ból. Szép eredmény, hogy a vál­lalati tervekben és a kollektív szerződésekben megfelelő he­lyet kaptak a dolgozó ifjúsá­got érintő sajátos feladatok. A szakszervezeti bizottságok rendszeresen ellenőrzik a fia­talokra vonatkozó törvények és rendeletiek megtartását. Előrelépést tapasztaltak a vizsgálatban részt vevők a szakmunkástanulókkal és a fiatal szakmunkásokkal való foglalkozásban is. Sajnos, a Négyszázezer forint tiszta haszon a tsz-nek Az Újpesti Cémagyár nagyatádi telepe és a boíhói Határőr Tsz orsózóüzemet létesített január elsején Bolhón. As első teremben az előorsózás folyik. Hetven asszonyt fog! lkoztatnak. A terv százszázalékos tel­jesítése esetén évi négyszázezer forinthoz jaé a termelőszö­vetkezet. szakszervezeti bizottságok — néhány üzem kivételével — nem elemzik testületi ülésen a szakmunkástanulók helyze­tét, képzésük személyi és tár­gyi föltételeiről való gondos­kodást. S noha a jelentés meg­állapította, hogy fejlődött a fiatal dolgozók politikai kész­sége, aktivitása, bátran és őszintén véleményt mondanak a különféle rendezvényeken, s főként az ifjúság fórumain. dr. Rétsági Béla, az SZMT szervezési és kádert) iaottságá- nafc vezetője a szóbeli kiegé­szítőjében azt szorgalmazta, hogy még jobban bontakoz­tassák ki a dolgozó fiatalok politikai aktivitását. Mégpedig úgy, hogy tanítsák meg őket a jogaikra és kötelességeikre, az üzemi demokrácia gyakor­lására. Nagyon fontos, hogy a szakszervezeti tisztségbe ke­rült három és fél ezer fiatalt felkészítsék tennivalóikra, a szakszervezeti jogok érvénye­sítésére, a fiatalok érdekében való bátor kiállásra. SOK SZŐ ESETT a vitában a szakmunkástanulók helyze­téről, hiszen a meghívott fia­talok zöme nagyüzemben dol­gozik. Bunevácz Dezső, a Vil­lamossági Gyár ifjúmunkás titkára kifogásolta, hogy a fia­talokkal nem eléggé szakkép­zett oktatók foglalkoznak, fon­tos segédeszközök is hiányoz­nak. Büchler Tamás, a Fővá­rosi Finommechanikai Válla­lat kaposvári gyárának KISZ- titkára a pályaválasztás gond­jairól beszélt Sokszor nem tudják a gyerekek, milyen szakmára jelentkeznek. A műszerészt például úgy kép­zelik, hogy fehér köpenyben, csipesszel dolgozik, s amikor mást tapasztalnak, esetleg el­keserednek. Éppen azért azt javasolta, hogy vonják be az üzemi KISZ-szervezeteket a pályaválasztási tanácsadásba Gavora Zoltánná, a Pedagógus Szákszervezet megyei titkára helyeselte ezt a módszert, hi­szen egy pedagógus sem tud­ja egyformán ecsetelni száz­hetven szakma szépségét. VöZ- gyi László, az elektroncsőgyár KISZ-bizottságának titkára amellett szállt síkra, hogy mind több Ki minek mestere? vetélkedőt rendezzenek, s az üzemek legjobbjai juthassanak a megyei, majd az országos döntőre. Ez szintén jó alka­lom lenne arra, hogy nagy nyilvánosság előtt mutathas­sák be egy-egy nem divatos szakma szépségét i®. Többen szóltak ásókról a fiatalokról, akik valamilyen ok miatt nem végezték el az általános iskolát; Disztl Mária fonónő, Kaurics János, a Nagyatádi Konzervgyár saa- titkára azért kért segítséget és útmutatást, mert ezeket a fia­talokat a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzésébe*! is gátolja. Sári Sándor, a MEDOSZ megyei titkára a fiatal agrárértelmiségiek be­illeszkedését gátló tényezőnek tartotta, hogy a pályakezdők­kel nem foglalkoznak rend­szeresen, nem határozzák meg, hogyan sajátítsák el az üzem­vezetést. A tanácskozáson részt vevők figyelmébe aján­lotta a Kutasi Állami Gazda­ságnak azt a gyakorlatát, hogy minden évben egyszer össze­hívja a fiatal szakembereket és -munkásokat tanácskozás­ra. Ezt a módszert máshol is érdemes volna követni. Stier Sándor, ® megyei KISZ-hizottság első titkára azt elemezte, mi valósult meg az SZMT és a KISZ együttműkö­dési szerződésében rögzített feladatok közül, s miben szük­séges a KISZ-kongresszus ha­tározata alapján új szellem­ben munkálkodni. Nagy tet­széssel fogadták azt a javas­latát, hogy a szakszervezet és a KISZ közösen alakítsa ki a fonyódligeti úttörő- és KISZ- tábort. A szép elképzelések megvalósítását szolgálná, ha az idén megtartandó kommu­nista szombatokon és vasár­napokon keresett összeg egy részét a tábor fejlesztésére fordítanák. NAGY SZERETETTEL, szenved ély esen és ugyanakkor kritikusan beszélt a fiatalok­ról mindenki ezen a tanács­kozáson. Egyikük, a Dél-bala­toni Üdülési Igazgatóságot képviselő Csizmadia Tiborné azt mondta, nemcsak ilyen ünnepélyes alkalmakkor, ha­nem mindennap, minden órá­ban foglalkozni kell a fiatalok gondjaival-bajaival, nevelé­sével Szinte mindenkit meg­ragadott ez a megfogalmazás, s ha ez a szellem általánossá válik az üzemekben, gazdasá­gokban, még nagyobb ered­ményekről adhat számot az SZMT, ha újra napirendre tűzi az ifjúságpolitika megva­lósulását. Lajos Géza És ki marad a gyerekkel ? Hányszor teszi fel a lelki­ismeretes szülő a kérdést: Es ki marad a gyerekkel? És hányszor nem sikerül a meg­nyugtató választ megtalálni. És hányszor marad el egy baráti találkozás, mozi- vagy színházlátogatás — amelyre pedig szükségünk van. Talán fölösleges hangsú­lyosai, hogy társadalmunk­ban, mindennapjainkban mi­lyen gyakran érheti nyo­mon a jó értelemben vett gyermekkultusz. Alig ran na­gyobb, mindennap százszor fölvetett kérdésünk, mint e pedagógia, az óvodai gcmdok tömkelegé, s folytatható a sor, de a szülőknek nem kell ismét felsorolni. Egy bizo­nyos: senki sem zárja be szí­vesen gyermekét. Mi marad tehát? Az áldozat, amelyhez sóhajtozva hozzászoknak a szülők, nem járva el otthon­ról Nines most a kezemben szociológiai felmérés arról, hogy a közművelődésből ’-ki­esettek« hány százaléka ven­ne részt szívesen az öntevé­keny műkedvelő mozgalom­ban is. De hát itt a kérdés: ki marad a gyerekkel estén­kéntJ Nemcsak városi gond ezi Csurgói tapasztalatgyűjtésem során ütköztem bele több­ször is, és. főleg fiatal háza­sok mondták, félig lázadozva, félig belenyugodva a helyzet­be. De Csurgó nemcsalt ta­pasztalatot, hanem példát is adott. Lapozgattam « műve­lődési tervet... Mert hadd adjak számot arról, hogy na­gyon jó előkészítés után, ala­pot művelődési terv készül a nagyközségben. A művelődé­si ház vezetője hívta föl fü­ggelmemet a helybeli szo­ciális foglalkoztató intéz­mény vállalására. Az idős emberek elhatározták, hogy igény szerint otthon marad­nak az apróságokkal, amíg este a szülők szórakozni, mű­velődni mennek. Ennyi a vállalás. Nem szívesen kiált­juk világgá a terveket — in­kább a megvalósulás tényeit kommentáljuk örömmel —, de most úgy véljük, e válla­lásban ott az idős emberek hihető, példaszerű, szeretetté­it ígérete. A lehetőség. Nincs mit hozzáfűzni — követni kell másutt is, és kihasználni mi­előbbi T. T. Növelik a szintetikus kevert szövetek arányát A vásárlód igények és a di­vat változásait követve 1972- ben is számos újdonságot ad­nak piacra & textilipari válla­latok. így a pamutnyomóipari vállalat is, ahol a hagyomá­nyos pamut- és selyemtermé­kek mellett a gyártmányfej­lesztés eredményeként az idén már a tavalyinál jóval több nyomott — kötött és hurkolt — kelmét állítanak elő. Ezek­nek a könnyen kezelhető, va­salást nem igénylő anyagok­nak a termelését 1971-hez ké­pest 4—5-szörösére növelik, ami 6—7 millió méter nyo­mott, zömében szintetikus árut jelent. A Keltez új hur­kológépein teljesen saját gyár­tásban készül már a legújabb Budaprint termékeknek több, mint a fele. Az 1972-ben félévszázados jubileumához érkező Hazai Fósűsfonó- és Szövőgyárban az idén körülbelül 10 száza­lékkal — 400 000 négyzetmé­terrel — több szövetet gyárta­nak. A kibocsátásra kerülő 4 millió négyzetméternyi termék összetételében lényeges válto­zást jelent a korszerű, szinte­tikus kevert szövetek arányá­nak növelése. A Kőbányai Textilműveknél ez évben már 10 millió négy­zetméter készül a viszonylag olcsó, poliészter alapú, első­sorban női ruházathoz alkal­mas terylén szövetekből. A már világmárkát jelentő Krisztina-családot nyüstös, azaz mintázott kelmékkel bő­vítik, amelyek bő választékot nyújtanak majd a fehérneműk mellett a blúzok anyagában is. Következetesebb végrehajtási Három pártszervezet munkája az összevont taggyűlés előtt összevont taggyűlésen értékelték Nagybajom kom­munistái egy év munkáját A nagyközség egységes csúcsve­zetőségének beszámolóját Ká- nyási Kálmán, a csúcsvezető- ség titkára terjesztette élő. A csúcsvezetőséghez jelenleg há­rom alapiszervezet tartozik, amelyben százhuszonhárom tag tevékenykedik. A csúcs­vezetőség mindhárom alap- szervezettel jó kapcsolatot tart fenn. Ülésein megtárgyalta a nagyközség politikai, gazdasá­gi életét. Döntései helyesek voltaik, határozatait végrehaj­tották, kivéve az információs hálózat kiépítésére, valamint a sajtószervezésre vonatkozókat. Megállapította a vezetőség be­számolója, hogy az alapszer­vezetek és azok vezetőségei eredményes munkát végeztek tavaly. Hiba azonban, hogy szívesebben foglalkoznak gaz­dasági kérdésekkel, s keve­sebbet például a szervezeti élet kérdéseivel, a pártiegye­lem helyzetével, a szocialista tudat alakításának kérdései­vel és feladataival. Sajnos, az alapszervezetei: és a vezetőségek nem térnek vissm, h&iírostmimk, végrehaj­tására, pedig e módszer beve­zetésével erősödne a pártszer­vezet tekintélye, a párttagok nagyobb felelősséget érezné­nek a részükre megszabott feladatok megvalósításáért A öártvezetőségek egy-két eset­ben ugy an megjelölik a párt­feladatokat, azonban nem ké­rik számon végrehajtásukat. Bár növekedett a párttagság aktivitása, ez azonban még korántsem kielégítő. Az & ta­pasztalat, hogy sok esetben ugyanazok a hozzászólók, vi­szont akad párttag, aki egyál­talán nem, vagy csak nagyon ritkán mondja el véleményét. Ezen sürgősen változtatni kell, mert a vitákon keresztül tisz­tázódnak a kérdések. Néhány esetben az is tapasztalható, hegy a viták nem a taggyűlé­seken, vezetőségi üléseken, hanem egyéb helyesen folytak. Mindhárom alapszervezet- ben általános probléma, hogy sok az igazolatlan mulasztás, hiányzás a taggyűlésekről, po­litikai oktatásokról. Ez sérti a pártfegyelmet, rontja a szer­vezeti életet, ezért az ilyen tagokat a jövőben szigorúbban be kell számoltatni távolma­radásuk okÁ& A párttagság döntő töbfceé- ge példamutatóan él és dol­gozik. Mind többen adják szép példáját a helytállásnak, ön­zetlenül küzdenek a szocialis­ta célokért, a közélet tisztasá­gáért. Tavaly öt párttagot vet­tek föl az alapszervezetek, a pártépítő munkát tehát vala­mennyi alapszervezetben javí­tani kell A pártoktatások sikeresek voltak, az elmúlt évben 243-an vettek részt politikai oktatás­ban, ezenkívül a szakszerve­zet és a népfront szervezésé­ben további 302-en. Nyolc elvtárs pedig magasabb szin­ten tamil (marxista—leninista esti egyetem). Élénk vita követte a beszá­molót. Kóró László az erdé­szet pártszervezetének mun­káját értékelve megígérte, hogy a jövőben nagyobb kö­rültekintéssel tartják meg taggyűléseiket, vezetőségi ülé­seiket. Vasvári János azt kér­te, hogy a csúcsvezetőség szor­galmazza: jobban támogassák a községben lévő üzemek a -.portkört. Kovács István elis­merte, hogy a tsz-alaprzerve- aetben ténylegesen előfordul- sMc hiányosságok. A J&vőber. s. vezetőség nagyobb gondot fordít a politikai oktatásokra, taggyűlésekre. Péterfai Vince elmondta, hogy ezután konk­rét megbízatásokat adnak, s rendszeresen értékelik a párt- megbízatásokat. A csúcsveze- tőség azonban év közben ad­jon nagyobb segítségét az alapszervezetek vezetőségei­nek, hogy kevesebb hibalehe­tőség maradjon. Dómján Lász­ló azt szorgalmazta, hogy ne csak akkor foglalkozzanak a párttagokkal, amikor már ké­ső, hanem keresse föl a ve­zetőség már az első kimara­dás, hiányzás esetén őket. Ha a vezetőség nyomban fellép a hiányzás, a mulasztás ellen, akkor munkájuk eredménye­sebb lesz. Kányási Kálmán csúcstitkár válaszában megállapította, hogy a csúcsvezetőség év köz­ben is adott jelzést a szerve­zeteknek, csak a titkárok nem vették figyelembe azokat. A pártfegyelemben, a pártmeg­bízatások teljesítésében előbb­re kell jutni. A taggyűlés elfogadta a csúcsvezetőség beszámolóját határozati javaslatát A megjelentek elégedet­ten távoztak az összevont be­számoló taggyűlésről. Bizo­nyos, hogy a kpvetkező beszá­moláskor már kevesebb hiá­nyosságról, viszont tiibb ered­ményről adhatnak számot. Hr. ülrJefa Károly S#MO«YI ílFláP &HM*' 'Ä I

Next

/
Oldalképek
Tartalom