Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
Berta Árpád költészete Amiről az alábbiakban szó lesz, azért könnyen vád ér-, hetné az újságírót, hogy a fűzfapoézis mögé áll. Pedig a naiv műalkotások mögé »-állás« hovatovább adósságunk is lesz. Szinte irodalmi szenzációnak hatott a közelmúltban az egyszerű asszony naplójának feldolgozása, vagy a kőművesmester történetei az életből... Nemrégiben példaszerűnek jellemeztük a Népművelési Intézet pályázatát, amely ugyanilyen mögéállásról tett* tanúságot a naív képzőművészet iránt. Miért lenne mostohagyermek a naív költészet? Bocsássuk előre: korántsem azonos mindez a szerkesztőségi fiókokban vagy szemétkosarakban hányódó, félretolt fűzfapoézis termékeivel. Az egyszerű ember őszinte termését tisztelettel vesszük kézbe. Túlságosan könnyű ■lenne egy »jó, jó, csak csinál- gassa magának« megjegyzéssel visszaadni. Ki kell választani inkább belőle az igazgyöngyöt, s ha találni ilyet — fel kell mutatni. Berta Árpád lassan őszbe- hajló parasztember, Somogyiaszalóban lakik és Mernyén terményraktáros. Verseit egy szakadozott-' átírótömbben nyomta a kezembe. Most is itt van előttem a tömb, és jólesik válogatni, lapozgatni benne ... Nem, nem azzal adta át a szép tarátsú, deres bajuszú férfi, hogy »ez az életművem, uram«. Ezek a versek elkísérik csupán ősz eleji mindennapjait. Ha kinn eső veri az ablakot, vagy szél hordja a havat, a magány, az egyedüllét perceiben sorok nőttek előtte a tiszta papírra. így születnek furcs/a, nem várt, de mégis jelentkező társként ezek a .versek. Először azt próbáltam tisztázni a szerzővel, milyen kérdéseket adott neki az élet, s milyen válasz fogalmazódott meg szép szavakba és a rímekbe szedve. Parasztsors az övé — talán tipikus is — meg egyéni is, mint minden sors. Szenvedéssel, örömmel, a mindennapok szürkeségével és a pöézisével is... Ügy látszik, ez utóbbira a férfikor delén egyre jobban figyelt. Szerelerri, házasság, termés, táj leírása — ez az ő felelete. Ha munkál is a válaszban értelmi disszonancia, ha van is, amivel vitatkoznék, ha felbukkan egy életforma s élettudat ősi rögződáse, azon túl tiszta forrás ered: az alkotásé. Egy sóhaj szinte: »Boldog gyermekkor jöjj. Jöjj ide elém Bádog trombitás, Csákós kislegény.« S a versiben ott látható az indulás és az érkezés harmóniája — ha népies is, ha sokszor visszacsengő is a dallam • »■Hidd; felnőtt fiad Lesz majd támaszod, Apád örökét Néki adhatod.-« Az egyszerű gondolatokat mindvégig egyforma áradásban tartja a ki nem számolt, de mégis pontosan lüktető magyaros dalritmus. Naiv békedal csendül fel a Mezei virág egyik versszakában: Új vallástörténeti könyvekről Nagy népszerűségre számot tartó könyv jelent meg a könyvesboltokban, a Mitológiai ABC. Neves néprajzosok, orientalisták, valláskutatók, történészek hosszú évek kitartó munkájával állították össze. Nemcsak a tudományban, hanem a könyvkiadásban . is régóta A Néprajz klasszikusai sorozat új kötete értékében, fontosságában, de megjelenésében is közvetlenül a Mitológiai ABC-hez kapcsolható. Ami abból kimaradt, illetve csak egy-két szóval van jelezve, az itt egy egész könyv. A finn-ugor népek múltjá- ról o-7.nl A7. Ö55.Í ma.£Vf?r hitLátogatóban a Kisipari Szővetkezeteh Somogy megyei A művészeti együttesek támogatása hiánycikk az ilyen' jellegű ösz- szefoglaló. A mitológiai képzelt vagy valóságos lények, nevek, események, regék stb. igen sokszor megtalálhatók különféle irodalmi alkotásokban, festményeken és szobrokon. Népek eredetét, életét, szokásait jelentősen befolyásolják és befolyásolták — ezért az igazi szerepüket ilyenfajta kitekintés nélkül alig ismerhetjük meg igazán. A világ történetének, képének alkotó elemei, bonyolult, szövevényes összefüggései között eligazodni csak komoly könyvtár birtokában, magyar és idegen nyelvű lexikonok, vánkos tanulmányok segítségével vagyunk képesek. Ezért készült a Mitológiai ABC. A tudós szerzők, kutatók külön fejezetben írnak Afrikáról, Amerikáról, Egyiptomról, Elő-Ázsiáról, a finn-ugor népekről, a germánokról, a görög-etruszk-római vállárról, Indiáról, Japánról, Óceániáról. Számottevő az összefoglaló a keltákról, melyeknek magyarországi emlékanyagá'; a közeljövőben teszi asztalunkra a kedvelt Rsreditas c. könyvsorozat új darabja. A könyvben jő összefoglalót találunk Kínáról és a szlávok- ról is. A Mitológiai ABC erénye a bibliográfia, a név- és tárgymutató. Hiányzik azonban néhány szép fénykép, renroíuk ció — esetleg néhány s»ér művészi grafika, mely élén kítené. elegánsabbá tenné p könyvet, még ha lexikonról van is szó. világ, amelyet a magyar mitológiával foglalkozó kutatók műveiből válogattak. Termő- s.vtesen nemcsak a néprajz Iránt érdeklődőknek, hanem minden, az általános műveltséget gyarapítani szándékozónak kiváló és értékes könyv. Egy évvel ezelőtt szétverték a fürdőszobánk falát. Tönkretették a kádat, leverték a csempét, mert hogy a szomszédban füstöl a kályha, rossz a kémény. Tiltakoztam, pőröltem, nem akartam engedni, de hát mit tehet egy lakó a házkezelő- ség teljes felvonult hadai ellen? — Nem kell ijedezni — mondta Stiber szaktárs. •— Semmi az egész. Két csempét kimozdítunk, visszatesszük, nyoma sem lesz. A két csempéből tizenhét lett, a falban a vízcső kilyukadt, a lakásban Niagara zuhogott — koszos, hideg Niagara —, a kéményseprők bevonultak, a kőművesek kivonultak, a vízvezeték-szerelő el sem jött. Estére a fürdőszobánk olyan volt,- mintha H., Szülejmán hadai látogattak volna meg. — Nem kell csüggedni, egy héten be'jji visszajövünk és mindent helyrehozunk — ígérte Stiber elvtárs és eltűnt, vele együtt eltűntek a szakemberek, csak a fal helyén tátongó lyuk maradt, a »Őszi szép napok várhatnak reánk, Virág és gyümölcs nyílik és terem, Leszedni mind és eltenni télre! Békében élni: csitt és türelem.« Lássunk egy zsánerképet az izgalmas termésből; a Mintha című vers egy részlete: »Mintha leány volnál; Piros pántlikád Holló hajadon Tűzként lobban át.« Beszélgettünk versolvasás közben. Megvallotta, lapozza a versesköteteket... Nem nehéz hatásokat felfedezni. A leginkább munkáló ihlető mégis a népdal... és valljuk meg, másutt a nóta is. De kiárad eközben egy eredeti képalkotc- véna is. Lássunk egy példát a fentiekre: »Az út porából könnyedén Szívet rajzol elém a szél. Gyorsan rajzol, s halkan beszél: Ilyen a szív, s ilyen a szél.« Részletek, epigrammák: MA HÁROM ÉVE Akkor derült ég volt, szikrázott a nap, Szénát gyűjtöttünk a szőlőhegy alatt; Lányom szaladt értünk; nehéz éj után Megbékélten, szófián haldoklik apám... MAGÁNYOS fa Magányos fa tágas udvaron, , Csupasz ága mered a télnek, Körülte hófödte halom, Élőképe bomló időnek. CSAK AZ ALKOTÖ Ki ismerheti önmagát, Szívének minden zegzúgát. Elméje görbe útjait, Lelkének titkos húrjait, Feszülő izma mértanát, Lüktető vére ritmusát, Karjának szelíd erejét, Futása földi idejét? Ki ismerheti önmagát? A költő válaszol... A cím: Berta Árpád költészete; jóllehet a szerző foglalkozására sem, s talán küldetésére sem poéta. Talán kategóriák ki sem fejezhetik pontosan, mi munkái a költészete mögött. De van, aki úgy érzi, hogy a hamuból föl kellett mutatnia a gyöngyöket. hibás vízvezeték, a kosz és a rossz kémény. De aztán nyár jött, nyáron meleg van, virágillat, érik a barack, nyáron az ember nem érzi olyan tragédiának a koszos falat és a lyukas kéményt. De eljött az ősz, eljött a fűtési idény. A szomszédék begyújtottak a kályhába, és most már nemcsak a szomszéd lakást árasztotta el a füst és a széngáz, hanem a nyitott kéményen át hozzánk is ömlött, dőlt a kénköves bűz, fulladással fenyegetett, robbanással fenyegetett, be- omlással és főleg idegösszeomlással fenyegetett. Most már én hívtam fel a házkezelőséget, tajtékozva és dühöngve. — Nem fognak jelentkezni — mondta rezignáltan a ház- mesterné, aki már sok vihart és sok falbontást megért. És íme, még nem is válaszolhattam pesszimista házA gazdásági mérlegek mellett a kulturális tervek összegezése is az év végi munkák sorába tartozik. Erről érdeklődtünk a Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségében, ahol Biczó Péter, a szövetség elnöke és Szakács Erzsébet, a művészeti együttesekkel foglalkozó főelőadó válaszolt kérdéseinkre. A szövetkezetek megalakulásától fogva feladatuknak tekintik a művészeti együttesek lámogatását: Több, országosan '.s elismert együttes neve mellett halljuk, olvassuk szereplésükkor: szövetkezeti csoport. Ami azt jelenti, hogy szövetkezeti támogatás adja működésük alapját. — 1952-ben hány csoportot «-örökölt« a KISZÖV? — A siófoki dalkört, amely csaknem százéves. A Vikár Kórus, a barcsi és a bogiári kórus támogatásával kezdtük. Közülük csak a barcsi hiányzik. — 1971-bett hány együttest támogattak? — A már felsoroltak mellett a csurgói Csokonai Tánc- együttes, a nagybajomi és az ádándi — új táncegyüttesek születtek ezeken a helyeken —, a barcsi irodalmi színpad, a nagyatádi Komfort Ktsz irodalmi színpada osztozott még a művelődésre fordítható pénzből. — összesen hány forint támogatást kaptak ezek az együttesek a múlt esztendőben? — Mintegy háromszázezer forintot fordítottunk kulturális célokra 1971-ben, ennek nagy részét a csoportok kapták meg. Csaknem százezer forintot kapott a Vikár Kórus, új ruhát készíttettünk a siófoki dalkör tagjainak. — Hányszor szerepeltek a KISZÖV-együttesek? — A jelentősebb csoportokét tudjuk. A Vikár Kórus tízszer. A siófoki dalkör helyi fellépései voltak jelentősek, de szerepeltek Miskolcon és Siklóson is. A bogiáriak Kőszegen és Zalaegerszegen, Siófokon. — A külföldi kulturális kapcsolatok is bővültek tavaly. — Az OKISZ egy pesti kórussal romániai vendégszereplésre vitte el a siófoki dalkört, saját erőből támogattuk a Vikár Kórus jugoszláviai szereplését. A korábbi években voltak szereplési gondjaink, ma már Ilyenről nem beszélhetünk. Erősebb lett az együtteseket összetartó erő, nagy gondot fordítunk a belső nevelő munkára is, a helyi szereplésekre. \z irodalmi szíhpadok kellően felkészítik tagjaikat az egyéni bemutatkozásokra, az ünnepélyeken való közreműködésre stb. mesternőnknek, amikor csengett a telefon. — Itt Stiber! Talán emlékezni ,tetszik rám a házke- zelőségtöl. Én voltam az, aki tavaly télen a falbontást... — Hogy emlékszem-e? De még mennyire! — Akkor talán meg tetszik engedni, hogy most felmenjek önökhöz. — Hogy megengedem-e? Követelem. Rohanjon. Várom. Addig nem is megyek be a szerkesztőségbe, ömlik a füst és a korom. — Bocsánat, itt valami félreértés lesz. — Miféle férteértés? — Én ugyanis, tudniillik, már nem dolgozom a ház- kezelőségnél, az ügy fél éve nem rám tartozik. Én egy egészen más ügyben szeretném felkeresni önt, mint régi jó ismerőst! Megkérni, hogy egy nagy sérelmemet tegye ki az újságba. A házkezelő- ség ugyanis ott, ahol én lakom ... Fehér Klára — A csoportok vezetői közül kik végeztek olyan munkát, hogy most példaképül állíthatjuk őket? — Nagyatádon Szabó Miklós, az irodalmi színpad vezetője, Zákányi Zsolt, a Vikár Kórus karnagya, Fasching Ferencné, a bogiári kórus vezetője, Tímár Imre és Karai József, a siófoki dalkör lelkes patronáló!. — Elegendő-e a szakember? Elsősorban a kórusokra gondolok. — Nem, emiatt szűnt meg a barcsi kórus. — A csurgói Csokonai Táncegyüttes a legrégibb tánccsoportok közé tartozik a megyében, de számtalan zökkenő sokszor beláthatat- lanná tette útját. Mi a helyzet ma az együttes támogatása körül? — Jobb együttműködést kellene megvalósítanunk az áfész, a ktsz, a KISZÖV, a faipari vállalat és a termelő- szövetkezetek között, hogy ezeket a zökkenőket »lefaragjuk«, és jó teljesítményű csoporttá váljon a csurgói Csokonai Táncegyüttes. Míg nem fogunk össze, csak gondunk lesz. Mi kezdeményeztünk . — Milyen terveket készítenek 1972-re? — A legfőbb gond, mely megszabja terveinket, hogy »meddig takarózhatunk?« Ma már korántsem olyan biztos a ktsz-ek anyagi alapja, mint eddig volt.. Nem tudni, mennyit fordítanak — fordíthatnak — kulturális célokra. A ktsz-ek "elosztható nyeresége 1972-től csökken. Ezért igyekeznek lefaragni a művészeti együttesek támogatásából Is. Legutóbbi kongresszusunkon szóvá is tettük, hogy ne tegyék bizonytalanná a kulturális célokra fordítható anyagi alapot. A KISZÖV elnöki értekezletén is egyöntetűen kérték ezt a megyei elnökök. Az adózatlan nyereségből fizethessük ki a támogatást. Terveink: a Fegyveres Erők Klubjával és a Hazafias Népfronttal, a megyei művelődés- ügyi osztály támogatásával megrendezzük a Himnusz a békéről szavalóversenyünket az idén is. Sor kerül a hagyományos dalosünnepre Siófokon vagy Balatonbogláron. Dunántúli tanácskozást szervezünk, szintén Siófokon, s szövetkezetpolitikai ismeretterjesztő munkáról A Vikár kórus fellép ismét Kőröshegyen, februárban rádiófelvételünk lesz Budapesten. Ha a Csokonai Táncegyüttes meg- f állja a helyét, közös produkcióról is szó lehet. 1972-ben szeretnénk tovább építeni kapcsolatainkat, elsősorban a szomszédos jugoszláviai együttesekkel, csereműsorokat, találkozókat készítünk elő. Csokonyavisontán alakulóban van egy citerazeneka- ruhk. Minden évben versenyt hirdetünk a »megve -kiváló ipari szövetkezete« cunért, melynek eléréséért nemcsak gazdasági feltételeket kell teljesíteni, hanem kulturális munkát ‘is szükséges végezni. Azt tapasztaljuk, hogy a termelő tevékenységet ösztönzi a dolgozók műveltsége, részvétele az ismeretterjesztésben, a művészeti munkában. Horányl Barna Szünidő — hó nélkül A téli hónapok nem hozták meg a gyerekek őrömét, a havat; nem hógolyózhattak, nem szánkózhattak. A szünidőt mégis jól töltik. A marcali gyerekekkel a könyvtárban találkoztam, olvastak és társasjátékokkal szórakoztak. Kint szépen sütött a nap, s az egyik utcában kis csapat rúgta a labdát. Csak azt sajnálják, hogy kevés az idő, s nemsokára ismét megkezdődik a tanítás. S6MOG7I »inAP mmfe 1 Tröszt Tibor ^Járatlan