Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

■! ft £> /i. ffltÄO IPt ©ILETÄK JiÄ80 EGYESOtJfETEff Áras 8 ’forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK. LAPJA XXVIII. évfolyam 25. szám. 1972. január 30., vasárnap A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséről és a társadalmi, gazdasági élet fejlődéséről A GAZDASÁGI FEJUÖDIS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 1971-bért — a IV. ötéves terv első évében — fontos gazdasági feladat volt, hogy a termelés növekedési üteme továbbra is erőteljes legyen, a társadalmi munka hatékony­sága és a gazdasági egyensúly javuljon, a lakosság életszín­vonala emelkedjék. '1971-ben a népgazdaság összes termelésének növeke­dési üteme mind az előző évi­nél, mind a tervezettnél gyor­sabb volt. A fogyasztás és a felhalmozás együttvéve a ha­zai termelésnél jobban emel­kedett, amit az 1970. évinél nagyobb behozatali többlet tett lehetővé. A népgazdaság helyzete 1971-ben több vonatkozásban javult. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően és az adott igényekhez való alkalmazkodás hatására foly­tatódott a termelés szerkeze­tének átalakulása. Javult a munka hatékonysága: a ter­melés és a forgalom növeke­dését a korábbinál kisebb munkaidő-többletet értünk el. A nemzetközi munkamegosz­tásban való részvételünk — többek között a szocialista nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlődése révén — fokozódott A lakosság jöve­delme és az áruellátás az egész év folyamán lényegében egyensúlyban volt. A koráb­biakhoz képest javult az anyagellátás. A gazdasági élet kedvező irányú változásában szerepe volt a gazdaságirányítás javí­tásának, a közgazdasági sza­bályozók fejlesztésének, az ob­jektív gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitika javuló összhangjának. Egyes közpon­ti, tanácsi és vállalati dönté­sek azonban a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése el­lenében hatottak, ami legin­kább a beruházások és az import tervezettnél gyorsabb növekedésében, a költségveté­sű egyensúly romlásában nyil­vánult meg. Terv Teljesítés (százalék) (százalék) 107 107—108 90 milliárd 100 milliárd forint forint 102 101 108 105 101,5 99,7 107—108 t0»-J-110 103,3 104,7 108 109 98 98 109 108 111 113 105 98 107 119 110 121 102 116 105—105,5 105—106 109—110 109 AZ 1971. Évi népgazdasági terv és TELJESÍTÉS FŐBB MUTATÓI 1970-HEZ KÉPEST Nemzeti jövedelem Beruházások (folyóára&on)) Foglalkoztatottak szám* Ipari termelés iparban foglalkoztatottak száma Építőipari termelés Építőiparban foglalkoz­tatottak száma Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági keresők száma Kivitel (folyó árak alapján) Ebből: szocialista országokba nem szocialista országokba Behozatal (folyó árak alapján) Ebből: .szocialista országokból .nem szocialista országokból A lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskedelmi forgalom (folyó árak alapján) 1971-ben a nemzeti jövede­lem — előzetes számítások szerint — 18—20 milliárd fo­rinttal, 7—8 százalékkal több volt az előző évinél. Az elő­irányzatnál valamivel na­gyobb növekedés meghaladta az 1970. évit (5 százalék) és megközelítette az előző tíz év­ben elért legmagasabb ütemet. A gyors növekedés főleg a mezőgazdasági és az építőipa­ri termelés fejlődése biztosí­totta, az ipari termelés az 1970. évi 7 százalékos növeke­dés után 1971-ben mérsékel­tebben, 5 százalékkal emelke­dett. Ebben munkaszervezési, műszaki és egyéb problémák mellett szerepe volt annak is, hogy az előző évinél kevésbé nőttek az ipar belkereskedel­mi megrendelései. Évközi ada­tok szerint, az előző évektől eltérően, 1971-ben a termelő ráfordítások növekedése az iparban meghaladta a terme­lését, a nyereség kevésbé nőtt, mint 1970-ben. Az ipari ter­melés növekedése a nemzeti jövedelem többletéhez mint­egy 7 milliárd forinttal járult hozzá. Az építőipari termelés, az élénk keresletnek megfelelően, a tervezettnél nagyobb mér­cékben (9—10 százalékkal) emelkedett, az építési igények maradéktalan kielégítését azonban így sem biztosította. Az építőipar hozzájárulása, a nemzeti jövedelemhez az 1970. évinél körülbelül 8 százalék­kal, mintegy 2—2,5 miliárd fo­rinttal volt nagyobb. A mezőgazdaság összes ter­melése az 1970. évi alacsony szintet jelentősen, körülbelül 9 százalékkal, az eddigi legjobb, 1969. évit pedig mintegy 3 szá­zalékkal meghaladta. A me­zőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem 11—12 szá­zalékkal (mintegy 5 milliárd forinttal) emelkedett. A népgazdaság aktív kere­sőinek száma 1971-ben csak kismértékben — nem egészen 1 százalékkal — emelkedett A mérsékelt létszámnövekedés következtében fokozódott a termelékenység szerepe a ter­melés emelkedésében. A termelői és fogyasztói igények kielégítésében nagy szerepe volt a behozatal erő­teljes — 19 százalékos — emelkedésének. A növekedés nagyobb volt, mint amennyit az éves terv előirányzott (7 százalék). A kivitel nagyjából a tervezett mértékben 8 szá­zalékkal fokozódott. Az 1971. évi kivitel az import 84 szá­zalékát fedezi«. A nemzeti jövedelem fel- használásán belül a fogyasz­tás az előző öt évben állandó­sult magas ütemben emelke­dett, és körülbelül 6 száza­lékkal, mintegy 12 milliárd forinttal meghaladta az 1970. évit. Ennél nagyobb volt a felhalmozásnak — az állóesz­közök bővülésének és a kész­letfelhalmozásnak — az együttes növekedése (mintegy 20 milliárd forint), s így a nemzeti jövedelmen belül nőtt a felhalmozás aránya. A beru­házási folyósítások növekedé­se az év vége felé lassúbbo- dott, mivel azonban a beruhá­zási tevékenység és a beruhá­zási javak beszerzése tovább­ra is élénk volt, a befejezetlen beruházások és a készletek (köztük a beruházási készle­tek) állománya jelentősen nőtt A lakosság pénzbevétele mintegy 10 százalékkal nagyabb vált az előző évinél. A pénzbevételek nö­vekedésében szerepük volt központi bérintézkedéseknek (a pedagógusok, az egészség­ügyi személyzet, stb. fizetés- emelése) néhány ágazat (épí­tőipar, közlekedés, stb ) meg­különböztetett bérfejlesztési lehetőségeinek, valamint a nyugdíjak felemelésének is. A pénzbevétel reálértéke ennél kevésbé nőtt, mert a fogyasz­tói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal emelkedett. A sa­ját termelésből származó fo­gyasztás — becslések szerint — 1971-ben sem változott számottevően. A természetbeni társadalmi juttatások az el­múlt évben is hozzájárultak a lakosság jövedelmi helyzeté­nek javulásához. A lakosság egv főre jutó reáljövedelme 1971-ben 5—6 százalékkal emelkedett az előző évihez vi­szonyítva. A lakosság áruvásárlása, ösz- szehasonlítható árakon számol­va, körülbelül 7 százalékkal nőtt, a vásárolt szolgáltatások volumene az áruforgalomnál mérsékeltebben emelkedett. Az egyéni jövedelmek és a személyes fogyasztás emelke­dése mellett nőtt a társadal­mi alapokból történő fogyasz­tás is. Ennek hatására javul­tak az oktatási és művelődési lehetőségek, az egészségügyi ás szociális ellátás körülmé­nyei. (MTI) Erich Knecbr vezetésével KOK párt- és kormányküldöttség érkezik (lazáikba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának meghívá­sára Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével a köaeB napokban baráti látogatási» Magyarországra érkezik s Német Demokratikus Köztár­saság párt- és kormánykül­döttsége. (MTI) SZOT küldöttség utazott Rómába Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével a SZOT tit­kárságának küldöttsége Ró­mába utazott. A delegáció az Olasz Általános Munkásszö­vetség (CGIL) meghívására egyhetes látogatást tesz Olasz­országban, és megbeszéléseket folytat a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről és kapcsolataink fejlesztéséről. (MTI) ADDISZ ABEBA Afrikai országok határozattervezete a BT előtt Tíz afrikai ország képvise­lői a rhodesiai helyzettel fog­lalkozó határozattervezetet dolgoztak ki, amelyet holnap terjesztenek a Biztonsági Ta­nács Addisz Abeba-i üléssza­ka elé. A határozat-tervezet felkéri Nagy-Britanniát, hogy hívja vissza Rhodesiából a Bearce- bizottságot; tegyen intézkedé­seket a rhodesiai afrikai több­ség érdekeinek védelmében; ítélje el & törvénytelen Sa­lisbury-i rezsim által az afri­kai lakosság ellen hozott bru­tális elnyomó intézkedéseket. RÓMA Colombo új tárgyalás-sorozatot kezdett Emilio Colombo, a kormány­alakítási tárgyalásokkal meg­bízott olasz miniszterelnök, miután pénteken este beszá­molt a köztársasági elnöknek tárgyalásai eddigi eredmé­nyeiről, úgy döntött, hogy Tájékezfati a szocialista országokba szóló Élvetekről és a vaiotaellőtósról A szocialista utazások rendje elsejétől megváltozott. Az ez­zel kapcsolatos kérdésekről tegnap a pénzügyminiszté­rium és a belügyminisztérium képviselői tájékoztatták az új­ságírókat. Elmondták, hogy a kiutazá­si engedélyekkel járó költsé­gek alacsonyabbak lettek. Akik olyan európai szocialista országokba akarnak utazni, amelyekkel hazánknak ví­zummentességi államközi egyezménye van, az útlevél kiváltásakor 150 forintot fi­zetnek, ez az összeg magában foglalja az öt évig érvényes útlevél árát — 50 forintot —, továbbá az ötszöri kiutazási engedély 100 forint eljárási illetékét. A kiutazási engedé­lyeket az útlevél érvényességi idején belül bármikor fel le­het használni. Az ötödik uta­zás után újra kérni lehet a kiutazás engedélyezéséi En­nek az engedélynek az eljárási illetéke szintén 100 forintba kerül, és ismét öt utazást tesz lehetővé. Az útlevél érvényes­ségi idején belül, tehát öt év alatt, ez az eljárás többször is megismételhető. A Szovjet­unióba történő utazások ese­tében is érvényesek ezek az il­leték rendezések, s változatla­nok a magánkiutazási kérel­mek beadásának feltételei is. Mindazok, akik 1972. január 1-től szocialista országokba útlevelet váltottak ki, és egy utazásra kaptak engedélyt, il­letékfizetés nélkül további négy kiutazásra szóló enge­délyt kapnak az útlevelet ki­állító szerveknél. Az utazások további könv- bnerv 1972. február 1-tSi a vabdaVhi+ídácf ->vűvántafté !ar>. »m»IvSrt ed- az öltek 199 forint Il­letéket fizettek. A jövőbe® a országokba i kiszolgáltatott valuta összegét 1972. január j az útlevélbe jegyzik be. Egy személy kiutazásakor legfeljebb 'napi 250, egy éven belül összesen 6000 forint ér­tékű levát, csehszlovák koro­nát, zlotyt, NDK-márkát, leit, rubelt vásárolhat. Üj intézke­dés, hogy a jugoszláviai uta­zásokra vásárolt valuta nem terheli a jövőben ezt az évi 6000 forintos keretet. Jugosz­láviai turista-utakra kiutazási engedélyt az eddigieknek megfelelően utazásonként kell kérni. Ennek illetéke az útle­vél kiállításakor 550 forint, is­mételt kiutazás engedélyezé­sekor 500 forint. A Jugoszlá­viába utazó turisták napi 250 forintnak, egy éven belül összesen 3300 forintnak meg­felelő dinárt vásárolhatnak. Az európai szocialista or­szágokba történő utazások il­letéke tehát valamennyi ki­utazás esetén csökken. Az in­tézkedésnek ugyanis az a cél­ja, hogy elősegítse a turista- utakat ezekbe az országokba. Elmondták azt is, hogy a gépkocsival külföldre utazók külön valutát kaphatnak az üzemanyag költségekre, ennek Összege a távolságnak megfe­lelően országonként változó. Ismertették a valuta-árfo­lyamokat is. A leva 16,81, a csehszlovák korona 1,36, a zloty 0,86, az NDK márka 4,10, a lei 1,58, a rubel 13,11, a di­nár pedig 1,63 forint. .Ezeken az árfolyamokon számolják tehát el a külföldre utazók va­lutáját, s ehhez — az eddigiek­hez hasonlóan — 3 százalék kezelési és 5 százalék idegen­forgalmi illetéket számítanak. A tőkés országokba történő turista-utazásoknál az úüevél­ügvekkel kapcsolatos eljárás­ban változás nincs. Figyelem­be véve azonban, hogy a tő­kés országokban módosultak a valuta-árfolyamok, megvál­tozott a valuták értékének egymáshoz viszonyított ará­nya, a jövőben dollár helyett forint alapon számítják ki, hogy a tőkés országokba uta­zók mennyi valutát vásárol­hatnak. Eddig 100 dollárt, vá­sárolhattak azok, akik ezekbe az országokba utaztak. Febru­ár elsejétől 3300 forint értékű dollár vagy egyéb tőkés valu­tát bocsátanak rendelkezésük­re, ami azt jelenti, hogy a nyugati országokba utazók a jelenlegi árfolyam szerint 119 dollárt, vagy 2780 schillinget, vagy 385 nyugatnémet márkát stb.’ vásárolhatnak. Aki rövi- debb időre utazik, az napi 250 forintnak megfelelő nyugati valutát kaphat. Ebben az eset­ben is természetesen felszá­mítják a kezelési és idegen- forgalmi illetéket. (MTI) folytatja a négypárti középbal kormány helyreállítására irá­nyuló próbálkozásait Ebinek megfelelően Colombo szombaton új tárgyalás-soro­zatot kezdett, most már csak a középbal pártok vezetőivel A szocialisták a megbeszélé­sen ismételten hangoztatták a válásellenes népszavazás elke­rülésének fontosságát. A kommunista vezetők kö­zül Amendola egy tomeggyű- lésen mondott beszédében megbélyegezte a lassúságot, amellyel a politikai vezető kö­rök a kormányválság megol­dásán munkálkodnak. »-A ke­reszténydemokraták így akar­ják megvalósítani a jobboldali fordulatot, amelyre töreksze­nek« — mondotta Amendola és hangoztattta, hogy a nép­szavazás csak a klerikális és fasiszta jobboldal céljait szol­gálná a dolgozó tömegek meg­osztásával (MTI) Tömegsír Bangla Desh-ben A Bangla Desfa Népi Köz­társaság déli részén négy tö­megsírt találtak a pakisztáni hatóságok kegyetlenkedései­nek újabb bizonyítékaként — jelentette tegnap a Bangl* Desfa hírügynökség, A pakisztáni kormánycsa- patok becslések szerint mint­egy százezer embert gyilkol­tak meg ebben a körzetben. RÓMA Félbesza \adtak Mintoff és Carrington tárgyalásai Dom Mintoff máltai mi­niszterelnök és Lord Carring­ton brit hadügyminiszter szombati megbeszélései mint­egy két és fél órás tárgyalás után váratlanul félbeszakad­tak, miután Mintoff úgy dön­tött, hogy konzultációs tár­gyalásokra visszatér Valettá- ba. A máltai miniszterelnök új­ságíróknak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a megbeszéléseken bizonyos kérdésekbe® születtek agyáss megegyezések, a brit tárgyaié fél azonban olyan új elemei vitt a tárgyalásba, amely mó­dosíthatja az esetleges meg­állapodás jellegét A tárgyalások folytatásának időpontjáról egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni, Car­rington azonban megjegyezte, hogy — amennyiben ez a* olasz kormánynak megfelel — a következő megbeszélés* is Rómában tartják majd. (MTD

Next

/
Oldalképek
Tartalom