Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

A bárdutivarnoki Munkásős Tsz fagyártmányüzemsíisn újból megindult a termelés. A Kaposvári Faipari Vállalat részéről T léceket, sarokmerevítőket, csatlakozó léceket, va­lamint heverő- és fotellábakat készítenek. A budapesti ha­ladás Htsz részére 10 000 darab ugrókötél végére gyártanak fogót. A Somogy—Zala megyei Vas-Műszaki Nagykereske­delmi Vállalatnak ebben az évben háromszáz gyermekágyat szállítanak. A gyermekágyakat három fazonban készítik. Fábos L ászióné és Pintér Istvánná összeállítja a gyermek­ágyakat, Bene János T léceket csinál. Benke József Egy hatezer éves fiatal országban 10. Jól tudjuk, polgári társada­lomtudósok erőfeszítése is ar­ra irányul, hogy elmossák a különbséget a két vezető nagy­hatalom — s ezzel együtt a kapitalizmus és a szocializmus — között (így születtek az olyan polgári elméletek, mint pl. R. Áron »-ipari társada­lomija vagy Galbrait »pro­duktiv!» ta« vagy »technokra- tikus társadalom"-ja). Az arab egységet is csak mint a cionizmus elleni harc bástyá­ját tekintik, amely azonban véleményük szerint csak ak­kor jöhet létre, ha a jelen­legi arab rezsimeket megdön- tik (ez volt az izraeli vezető körök által kirobbantott hat­napos háborúnak is egyik célja), s azok helyét forra­dalmi rendszerek foglalják el. Mert véleményük szerint akár Szadat vagy Kadhafi, akár Golda Meir vagy Nixon állna e szövetség élén, az egyaránt a nép (és mindenekelőtt a Palesztina!) tömegek érdekei ellen lenne. Tekintsük át röviden a, je­lentősebb palesztin szerveze­teket! A legkorábban alakult szer­vezet az A1 Fatah — a Pa­lesztina! Nemzeti Felszabadító mozgalom, amelynek vezetője Jasszer Arafat volt. Legna­gyobb befolyású ez a mozga­lom. A szíriai Baath-párt be­folyása alatt álló szervezet a SAAIKA: 3 fő frakciójának mindegyike viszonylag kis be­folyású szervezet. Nem sokkal ie)p»tőssbb ennél az iraki Baath támogatását élvező cso­port az Arab Front Palesztina Felszabadításáért sem. Az A1 Fatah mellett a leg­nagyobb erőt képviselő cso­port a Népi Front Palesztina Felszabadításáért, amelynek ugyancsak három nagyobb frankciója van. Ezek közül a legjelentősebb a dr. George Habas vezette frakció (Habas alakította meg a bejrúti ame­rikai egyetemen e szerveze­tet, de a csoporton belüli al­B SOMOGYI N(ln»r Kedd. UQ. Jeaaobr A HALADÁS ÉS BIZTONSÁG A z új esztendő kezdetén, a személyes számveté­sek és vállalkozások idején mindenki szemügyre veszi azt a környezetet is, amelyben él, amelyben meg­valósíthatja elgondolásait. Ilyenkor még a közügyekben kevésbé járatos ember is föl­fedezi, hogy legközelebbi jö­vőjét sem tervezheti anélkül, hogy ne ❖enné számításba a közösség, az ország sorsának alakulását. A közügyekben el­kötelezett emberek pedig pon­tosan megfogalmazzák kérdé­süket is: folytatódik-e tovább a párt tizenöt éven át bevált politikája? Biztonságos, ki­számítható viszonyok között tervezhetem-e ezentúl is cse­lekedeteimet? Ezek a kérdések túl köz­napiaknak tűnnek, de a gyö­kerekig hatolnak. Társadal­munk nagy részének gondjait fejezik ki. Nem csoda, hogy évről évre visszatérnék. Ab­ban sincs semmi csodálatos, hogy időnként aggódás bujkál ezekben a kérdésekben. Régi sanyargatott múlt reflexei munkálnak idegeinkben, az az évszázados tapasztalat, hogy akkor kell igazán aggódnunk, ha jól megy sorunk. 'Hiszen a jó csak röpke epizód, véletlen lehet az életünkben, s ezért a röpke nyugalomért drága árat kell fizetnünk. Még mindig nem szoktuk meg, másfél év­tized alatt, hogy a világnak ebben a részében következe­tesen épül a szocializmus úgy. hogy közben az állampolgárok szeméi vés javákban is gyara­podnak. A politikánkért való aggó­dás egyúttal ennek a politi­kának nyújtott aktív támoga­tással párosul. Paradoxonnak tűnik, de úgy is mondhatnánk, hogy pozitív aggódásról van szó, amellyel a tömegek visz- szaigazolják 'irányvonalunkat. Ez nyilvánult meg a párt X. kongresszusa előtti és utáni vitákban, eszmecserékben is. Kiderült, hogy ha a közvéle­mény valamivel elégedetlen, úgy elsősorban azzal, hogy helyenként nem elég követ­kezetesen valósítják meg ezt a politikát. Ezért határozhatta meg a X. kongresszus abban a meggyőződésben a párt to­vábbi politikáiét, hogy minél szilárdabban tartunk ki poli­tikánk elvi alaojai mellett, és minél körültekintőbben vesz- szük figvelembe á változó kő- rülménveket, annál megala- oovottnbbsn. kieavensűlvowt- tabban hfdodViq+n-nk a szódat 'lizmus építésében. Természetesen megtévesztő félrevezetés lenne azt sugal­mazni, hogy nálunk a szocia­lizmus építése zavarmentes idill, amelyben megtestesült az emberek vágya. Ezt az ál­lapotot nem értük el, és felté­telezhetően soha nem is lesz olyan korszak az emberiség történetében, amely mentes lesz az ellentmondásoktól. Politikánk nem azért nyert bizalmat és nem. csökkenő, tartós tömegtámogatást, mert problémamentessé tette az életet — ezt nem is tehette meg —, hanem azért, mert sokrétűen tagolt társadal­munkban sikerült az emberek alapvető érdekeit úgy össze­hangolnia, hogy személyes tö­rekvéseinket nem kell nap mint nap a társadalommal szembehelyezkedve * megvaló­sítani. (Tagadhatatlan persze, hogy létezik egy .szám szerint nem nagy. de hatosában so­kakat irritáló réteg. , amely egyéni ambíció.'t a társadalom rovására éli ki.) T ársadalmunk biztonsága tehát a párt politikája változatlanságára ala­pul. A változatlanság ebben a vonatkozásban nem konzer­vativizmust jelent. Ellenkező­leg: feltétele a haladás szor­galmazásának. biztosításának. Azt jelenti, hogy változatla­nok alapvető céljaink és eze­ket szolgáló elveink, módsze­reink. Azt jelenti, hogy a párt a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait alkalmazza hazánk viszonyai­ra, amiből viszont a változás szelleme következik. Vagyis: szembenéz a valósággal, és tevékenységét mindig a fej­lődés követelményeihez iga­zítja. Az újra való változat­lan készségnek köszönhető, hogy a párt az elmúlt tizenöt évben nagy horderejű válto­zásokat kezdeményezett és ol­dott meg az egész társadalom összefogásával. Éneikül a készség nélkül nem sikerül­hetett volna a mezőgazdaság szocialista átalakítása, nem kezdhettük volna el a .gazda­ságirányítás átfogó reformját, politikai intézményeink, a szocialista demokrácia fejlesz­tését. A sorozatos és sikeres kezdeményezéseknek megvan a társadalmi feltételük: népinkben magas fokú politikai érettség fejlő­dött ki azáltal, hogy a párt megtalálta a néppel kiépíten­dő jó kapcsolatok alkalmas módszereit. A feladatok meg­oldása közben nagy gondöt fordított a különböző osztá­lyok és rétegek sajátos érde­keinek egyeztetésére és lehe­tőség szerinti kielégítésére. Abból indult ki, hogy a dol­gozó tömegekben rejlő ener­giák megmozgatásához nem elegendő a szocializmus pusz­ta jelszava, hanem a szocia­lizmus fölnyének és az egyén számára is érzékelhető elő­nyeinek is be kell bizonyo­sodniuk. Az érdekek figye­lembevétele nehéz dolog) és csak helyes, a perspektí­vákat is figyelembe vevő szö­vetségi politika alapján old­ható meg. Sikeres haladásunk közben természetesen találkozunk türelmetlenséggel is. A türel­metlenség egyik-másik fajtája hasznos, mert tettekre, a hi­bák kiküszöbölésére ösztönöz. Jelzi, hogy az emberek egyre kevésbé hajlandók együttélni torzulásokkal, tűrhetetlen je­lenségekkel. Van azonban másfajta türelmetlenség is, amely káros illúziókból táp­lálkozik, abból a hiedelemből, hogy a szocializmus teljes fel­építésének nagy gazdasági és politikai feladatai rövid távon megoldhatók volnának, a meg­oldás csak azért késik, mert egyes emberek elmulasztják megtenni a szükséges intéz­kedéseket a megoldáshoz. Nem tagadható, hogy ez a mindent szabályozni akaró, túlzott igény -emberi szükség­letből fakad. Az emberek többsége harmonikus, rende­zett világra vágyik, amely biztonságos keretet ad életé­nek és kiszámítható válaszo­kat cselekedeteire, amely ki­elégíti igazságérzetét, és ugyanakkor , érvényesülni hagyja törekvéseit. Meg kell azonban értetnünk egész tár­sadalmunkkal, hogy a fejlő­dés a szocializmusban is sza­kadatlan ellentmondások és érdekkonfliktusok sorozatán át érvényesül. A párt politikája nem azért jó és nem azért alkalmas a társadalom irányítására, mert megszünteti az ellentmondá­sokat, hanem mert tudatos erőként az ellentmondások, konfliktusok szövevényéből képes kiemelni és érvényesí­teni az előremutató progresz- szfv elemeket, s ezekre tá­maszkodva gátat vetni a visz- sznbúzó erőknek. A párt politikája hosszú távra szóló, messze te­kintő politika. Lehető­vé teszi a társadalom pozitív erőinek a közös célra való - tömörítését. Az előttünk álló új esztendőben is a bizton­ságos haladás legjobb eszkö­ze lesz. P. I. Műszaki állomás épül Kaposváron Szolgálni az autós közösség érdekeit — ez az autóklub célkitűzése TlZ ESZTENDŐVEL ezelőtt alig pár száz magántulajdon­ban lévő személygépkocsi fu­tott a somogyi országutakon. Manapság már csaknem tíz­ezer. A negyedik ötéves terv végére tizenötezernél több magángépkocsi lesz Somogy­bán. A gépkocsik számának ro­hamos növekedése számos problémát vet föl hazánkban is. (Úthálózat,, alkatrészellá­tás, szerviz stb.) Jelentkezik egy »terven kívüli« gond is: a magánautósok táborának ho­vatartozása. Ezt a problémát világszerte a különböző orszá- gok autóklubjai oldják meg. ! Így van ez hazánkban is. lentétek szétfeszítették az} Hetvenéves elmúlt már a Ma- eredetileg egységes keretet).* gyár Autóklub, valójában Azért is fontos e szervezet, ♦ azonban az utóbbi tíz észtén - mert ez az egyetlen, amely i dőben lett a magyar autósok párttal rendelkezik (Arab Szo-J nagy közösségének érdekvé- cialista Munkapárt). A másik} delmi képviselete. Manapság két / frakcióban is érvényesül j Magyarországon nyolcvankét- —* ha csak programjukban is| ezernél több autós tartozik az — a marxizmus befolyása, kü-j autóklub nagy családjához. Ionosén az Ahmed Gébril ve-j Hoffmann Sándor immár zette szervezetben, de bizo-} tizedik esztendeje az autóklub nyos castroista—guevaraistaj megyei szervezetének elnöke. beütésekkel, a harmadikban,* _____, ,, „ „ TT ’ ._, .. ’* — Amikor most tíz éve ösz­“ N,!rf„ ! szelőitek Kaposváron az autóklub tagjai, két tucatnál is (ez a Palesztinái Demok­ratikus Népi Felszabadítási Front, amelvnek programjá­ból idéztünk). Végül meg kell emlékez­nünk az Ál-Anszárról (A : alig voltunk többen. 1971-ben : kétezerhétszáznál több tagja volt a Somogy megyei szer- : vezetnek. A mienk nagyság­klubtagság az egész ország-1 ban, ‘sőt az ország határain kívül is biztonságot jelent. A társklubok segítik a bajba ju­tott autóst, mint ahogy mi is ellátjuk a külföldieket. Az ősszel járt Somogybán a Magyar Autóklub mozgó mű­szaki állomása. Kétszáztizen- négy esetben végzett ez az ál­lomás motordiagnosztikai vizsgálatot. Igen népszerű szolgáltatás volt. Változatla­nul segítettük az autós tu­risztikát, ennek keretében so­mogyi autósok még Spanyol-, országban is jártak. Különö­sen népszerűek voltak a jugo­szláviai, lengyel és bolgár utak. Megyénkből 1971-ben gépkocsival, motorkerékpár-, ral mintegy másfél ezren lép­ték át a határt. Klubirodánk mindegyiküknek kiadta a gép­járművek »útlevelét«. Tagja­inknak turistatérképeket, út­mutatókat biztosítottunk a kül­földi utazáshoz. Kaposváron már épül, s a kora tavasszal üzemelni fog a megye műszaki állomás^. Bu­dapest, Győr, Székesfehérvár és Pécs után a mi megyénk is egy jól műszerezett, a techni­kai követelményeknek min­den vonatkozásban megfelelő autóstámalponttal fog ren­delkezni, ahol az autóklub tagjai bekapcsolódhatnak a világszerte népszerű barkács- mozgalomban. Az új esztendő­ben a kaposvári műszaki állo­más is bevezeti a »csináld mr gad« tanfolyamokat, amely*- •. keretében ki-ki megismerheti a kétütemű vagy a négyütemű ntotorokat. A tanfolyamot el­végzők a kisebb hibákat a Jö­vőben maguk is ki tudják ja­vítani. A stabil műszaki állomás mellett 1972-ben két-három hónapi időtartamra a miénk lesz az autóklub központ egyik mozgóállomása. Ezzel minden nagyobb 'községben — ahol ezt az 'autóklub-tagok igény­lik — a helyszínen végzünk közbiztonsági felülvizsgálatot, fényszóró-beállítást. motor­diagnosztikát. A segélykocsik április közepétől ismét kifut­nak az utakra. MEGNÖVEKEDETT mű­szaki szolgáltatás, közlekedés- rendészeti szaktanácsok, elő­adások, turisztikai lehetőségek (még a müncheni olimpiára is) várják tehát az autóklub tag­jait 1972-ben Somogybán — fejezte be nyilatkozatát Hoff­mann Sándor, a Magyar Autó­klub megyei szervezetének el­nöke. m«m. az «i-rtnszarroi rend tekintetében — Budapes­Prtizán), amely az arab kom-1 tet ]s beieértve - hatodik az munista esősorban a libano-| országban Adottságaink ko­ni, szíriai, Jordániái és iraki)} rábban elég korlátozottak vol- pártok marxtstar-lenmista | tak A most lepergett eszten­dőben azonban már sokat je­szervezete, Ez a — nevét a második világháború hős szovjet parti­zánjaitól kölcsönző — szerve­zet úgy akar harcolni a Pa­lesztinái arab nép jogaiért, hogy egyúttal figyelembe ve­szi egy másik sokat szenve­dett nép, a zsidóság érdekeit is. És nem ezen utóbbi el­pusztításával, hanem annak haladó elemeivel összefogva, az osztályharc törvényei sze­rint akarja a nemzeti és tár­lentett az autósok számára a klubtagság. 1971-ben félezer­nél több közbiztonsági műsza­ki felülvizsgálatot végeztünk — díjmentesen, Kétszáznál több »rakoncátlan« fényszórót állítottunk be a klub tagjai­nak. HÁROM segélykocsink járta a somogyi országutakat. Barcs­tól Balatpnkeresztúrig, Dom­bóvártól Fonyódig, Siófoktól Növelni akarják a határmenti áruforgalmat sadalmi haladás nagy kérdé- i Balatonszentgyörgyig biztosí- seit megoldani, úgy, hogy le- } lőttük pénteken, szombaton és gyen vége már a testvérharc-í vasárnap a zavartalan ország­nak, hogy legyen végre márj úti autózást. A sárga angyalok béke az olajfák alatt. • e&y esztendő alatt csaknem | ezerszer nyújtottak kisebb (Vége.) • vagy nagyobb segítséget. A A Zala megyei szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalmi szervezete — a Zalaszövker — évről évre növekvő határmen­ti árucsere-forgalmat bonyolít le a Hungarocoop közreműkö­désével a szomszédos Jugosz­lávia különböző kereskedelmi intézményeivel. 1970-ben 140 ezer dollárt tett ki a csereke­reskedelem értéke, 1971-ben pedig a még nem végleges ada­tok szerint elérte a 200 ezer dollárt. A határmenti árucsere fő célja az áruválaszték bővítése és az áruellátás javítása. Za­lából például dióbelet, kály­hacsempét, zsemlyemorzsát, kisebb háztartási gépeket és kézi szerszámokat szállítottak. Cserébe sört, ételízesítő leves­porokat, textil- és vasárukat, vízvezeték szerelvényeket hoz­tak be. 1972-ben tovább erősödik a kereskedelmi együttműködés. A Zalaszövker vezetői szerint 1972-ben további 25—30 szá­zalékkal növelik az árucsere­forgalmat. A jugoszláv part­nerek a hagyományos cikke­ken kívül mezőgazdasági pro­duktumok után is érdeklőd­nek. A zalaiak pedig Jugoszlá­via más területein is árucse­re-partnereket akarnak sze­rezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom