Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

A legtöbb gond az olyan kisközségekkel van, mint például Miklósi, «melyet háromkilométernyi földút választ el a központi községtől, Nágocsíól. A közlekedés hiánya bizony nem segíti a kapcsolatok szilárdulóié». A régóta cipelt szomszédsági feszültség mégis oldódott a körzetesítés óta, amit a személyi kapcsolatok bővülése is jelez: csak a múlt évben öt »vegyes házasságot« jegyeztek be, amire még sosem volt példa. Miklósiban egyébként italbolt építésére tartalékolják a fejlesztési alapot. A beruházást közösen kívánják megvalósítani az áfész-szel.

Az Andocshoz tartozó So- amogyacsa legnagyobb gondja, hogy másik igazgatási körzet iskolájába jár a felsősök egy jésze. (A többiek rokonoknál, Ismerősöknél szállnak meg más községben és járnak osztott iskolába.) A kis község Ü6 fejlesztési témája az új temető kialakítása, ravatalozó építésével. Ez jóval többet vis® el, mint az évi negyvenezer forintos községfejleszté- sá alap. Ilyenkor — mint másutt is — a nagy kalapból több jut a községnek ebben az évben — vagy akár éveken át —, máskor kevesebb. Ésszerűbben, megalapozottabban lehet így tervezni, gazdálkodni.

Am rendszerint minden község egyszerre akarja megoldani problémáját, ami gyakorta okoz feszültséget. Leginkább ott érezhető ez, ahol több csatlakozó község között kell elosztani a rendelkezésre álló összeget, figyelembe véve az ellátottság szintjét és a lehetőségeket. Tabhoz öt község tartozik, és valamennyi egyszerre jelentkezett, mindjárt az első évben szerette volna rendbe tenni dolgait. Ez persze nem megy. A Tabi Nagyközségi Közös Tanács úgy döntött, hogy először az apróbb gondokon kell segíteni,

illetve az olyanokon, amelyekre más forrás is rendelkezésre áll, de ezeket helyi erőből mag kell toldani, majd a nagyobb összegű igényeket kielégíteni. így költöttek Zalában telefonra 15 ezer forintot, illetve járultak hozzá a tsz bekötő útjának építéséhez.

Minden település buszvárókat kapott, amelyek ugyan az épülő vegyi gépgyár jóvoltából jutányosán készültek, csak az anyagot kellett a tanácsnak biztosítani, de nem biztos, hogy önállóan képesek lettek volna ennek megszervezésére a zalaiak vagy a sér- sekszöllősiek. Az utóbbi községben sürgősen meg kelleti építeni a tervezett hidat is, ami 83 ezer forintot vitt el — többszörösét az itt befolyt ösz- szegnek. Torvajon ugyancsak híd épül, 180 ezer forint értékben.

L

ulla a szerencsésebbek közé tartozik, az átlagnál jobb az ellátottság, így nem is türelmetlenkedtek. Nem úgy a bábonymegyeriek! A körzet legnagyobb községe — amelyben fél évszázad távlatából még mindig hat a hajdani Bábony és Megyei- közti ellentét, és ez eddig sem segítette a fejlesztést — mindent elhanyagoltan vitt a »házasságba«. Két művelődési terme sürgős felújításra szorul, iskolája, szolgálati lakásai úgyszintén, járdákat kellene építeni, egy fontos hídjának megépítése is évek óta késik. És a községnek mindeddig nem jutott a közös kalapból. Az itt lakók türelmetlenek. A tanácsüléseken egymást érik a felszólalások. Igaz, elismerik, hogy »valami« épült a körzet többi kisebb községében, de ez őket nem nyugtatja meg. A tabi tanács titkára szerint ez az év a bá- bonymegyerieké lesz, ide kívánják egyesíteni anyagi erőiket.

A Balaton-parton általában a délre fekvő községek csatlakoztak a nagyobb üdülőhelyekhez. Mint Őszöd, amely 1967-ben — a járásban elsőként — adta fel önállóságát. De nem bánta meg. Azóta teljesen kiépített vízvezeték-hálózattal rendelkezik, amivel még a székhelyközség;, Bala- tonszemes sem dicsekedhet. Bővítették a villanyhálózatot is, felújítottak két bekötő utat, dögkutat építettek, hozzájárultak az iskola és a szolgálati lakás felújításához. Nem csoda, hogy jó hangulatban tartották meg néhány héttel ezelőtt a falugyűlést. A következő években játszótér és sportpálya kialakítását tervezik. Szólád egy nagyobb építkezés — irodaház — adósságait nyögi még két évig, csak ezután lehet további fejlesztésre gondolni. A Kőröshegyhez tartozó Bálványos is eladósodott még önálló korában. A legfontosabbakra — útjavítása, hídépítésre — mégis jutott a közös fejlesztési alapból.

A jelenlegi körzetek kialakítása, a csatlakozások zöme alig másfél évvel ezelőtt történt Ez az idő kevés a bizonyításra. A felsorolt példák azonban érzékelhetően mutatják, hogy a körzeti tanácsok nem tekintik mostohagyermeküknek a társközségeket. Igaz, csodákat sem képesek művelni, hiszen az anyagi erők nem növekedtek.

z azonban joggal várható, hogy a rendelkezésre álló és újabb, még ezután felkutatandó források jobb felhasználásával, a valós igényeknek megfelelően, minden társközség fejlesztése jól összehangolt, világos és minden településen széles körben ismert terv szerint történjék. Ennék továbbra is legfőbb biztosítéka a tanács- tagság mellett a helyi párt- szervezet és népfrontbizottság kezdeményező, szervező és ellenőrző munkája.

Paál László

H

Szembesítés a párttitkári irodában.

Senki sem vállalja a szerszámgép azonnali karbantartását, Mózes Imre brigádvezető egyedül maradt a tmk-mű- helyben, és reggelre rendbe teszi a gépet. Munka közben látjuk erősen fölnagyított kezét, egyszer megvillan olajos hátának erős izomkötege is. Mózes Imrét abból az anyagból gyúrták, amelyikből Mi- helangelo készítette a sza- kállát indulatosan remegve markolászó Mózesét. Az expresszionista Barlach szobrán — ellentétben Michelangelo szobrával — alig érezhető a test; Mózes törzsét szinte a kezében tartott kettős törvénytábla helyettesíti. A szobrász azonosította Mózest a törvénytáblákkal, hiszen úgy él tudatunkban Mózes, mint a tízparancsolat megalkotója, a törvény megszemélyesítője.

Máig elkíséri az embereket Mózes jelképe. Bacsó Péter, Zimre Péter Mózese azonban különbözik is Michelangelo

Kivonultak a fiatalok

Üres néxőlcr — zsúfolt kisterem

Flórián László KISZ-titkár: íunk a művelő lési házból, azért, hogy szakítsunk vele.

Megint egy pinceklub.

— ... kivonul- de korántsem

sesek is.

dent megtesz, ami tőle telik. Sajnos a lehetőség kevés...

— A lehetőség?! Alig van nagyobb .művelődési ház Somogybán! Még egy szín- társulat is megirigyelhetné ...

— Éppen ez az. A hatalmas nézőtér legtöbbször kihasználatlan, a nagy rendezvények olykor ráfizetéXisebb összejöesa. A művelődési ház emeleti helyiségét tornateremnek használja az általános iskola. Időleges megoldás ugyan, de az lenne jó, ha mielőbb megnyugtató módon megoldanák a művelődési ház gondjait A múlt év eredményeit számba véve, és tallózva az idei tervben, sok feladat kínálkozik. Le kell zárni a könyvtár helyiségvitáját, biztos próbahelyet kell kapnia a nagy múltú kadarkúti kórusnak is. Helyet igényel a honismereti szakkör, gondolni kell a fotósok és az induló mo- derntánc- és néptánccsoport

Nem ellenezzük a pinceklubot, dehogyis. Hiszen a lehetőségek ésszerű kihasználása, a KISZ-szervezet tettrekészsé- gének “bizonyítéka az ízlésesen berendezett hangulatos helyiség Kadarkúton. Csupán azt kérdezzük, miért nem találtak már eddig is megoldást arra, hogy a drága pénzen felépített, nagy művelődési házban kapjanak helyet a fiatalok, esetleg kisebb beruházás áfán. mint amennyibe a pinceklub került.

T. T.

művétől; a legfontosabb nem is a szobrászat és a film nyelvéből adódik, hanem Mózesnek a társadalomban betöltött szerepéről, helyéről. A szobor Mózes fentről »dörgi« tízparancsolatát a bajból kivezetett népének, Bacsó Mózese nem fentről, sem alulról, hanem belülről értelmezi a szocializmus »tízparancsolatát«.

Mózes Imre konfliktusai is ebből erednek. A gyárat, ahol dolgozik, egy olyan közösségnek fogja föl, ahol, noha minden egyes dolgozónak megvan a kijelölt helye — s ebben nincs semmi ellentmondás — a demokratizmus, az üzemi demokratizmus egy mederbe kell, hogy irányítsa az igazgatót, a párttitkárt, a szakszervezeti titkárt, a gyár valamennyi dolgozóját. Még nincs ez így. Bacsó Péter filmjének tömör címével- a mozi előtt várakozó embert saját hétköznapjaira ' figyelmezteti. Az történik a vásznon, ami szinte kivétel nélkül mindannyiunkkal már megesett, de a rendező célja szerint ezután lehetőleg ne történhessen meg. Nagy erejű filmpüblicisztiká- val mond ítéletet Bacsó Péter a demokratizmusnak még ki nem épült »útjáról«. Rádöbbent arra, hogy a gyáron belül vannak munkások, elszigetelődő technokraták, feladatukat nem mindig jól végző funkcionáriusok. Pedig Mózes Imre szerint valameny- nyien belül kellene, hogy helyet foglaljanak. Bemutatja, hogy léteznek ugyan szocialista brigádok (itt vitatkozom Bacsóval abban, hogy lemon- dás-e vállalni a brigádtervet vagy sem, szerintem akik teljesítik, többet kapnak azoknál, akik nem brigádtagok), de sok még a formális elem. A szocialista brigád cím háromszori megszerzése sem jelenti azt, hogy olyan a kis közösség, melyben az emberek szocialista módon dolgoznak, gondolkodnak, élnek, szórakoznak, művelődnek.

Kell, hogy legyenek ma is Mózes Imrék, akik a szocializmus ellentmondásait föl

tudják tárni, a fejlődést előre

bírják lendíteni.

Szemanek igazgató és Mózea Imre pere után »helyrebillent« kapcsolata form-Us, Mózes pedig föltétlenül nisz abban, hogy többet nem esik bántódása a gyárban. — Az is baj, Mózes, hogy maga mindig mindenbe beleszól — mondja Szemanek egy percet áldozva Idejéből. Mózes Imre a film legfontosabb tételét, a demokrácia alapját fogalmazza meg feleletül: — Ha az ember nem beszélhet, akkor minek él?

Sajnos, Mózes Imre teste nem tudott olyan ellenállhatatlan lenni, mint akarata, tudata, amitől ember az ember.

Mózes Imre a szemünk előtt nő hatalmas hőssé, aki — nem tudni, hogy fejeződik be élete a roham után — öntudatra ébreszti munkatársait, és az ügye győzedelmeskedik. Benne és a munkásokban; a sok felelőtlenséget megért gyárban az után a bizonyos szakszervezeti ülés után már nem folyhat tovább úgy az élet, mint addig. Mózes igazsága: a demokrácia igazsága Mózes Imre példája: a demokrácia nem elválasztja, hanem egyesíti az embereket. Mózes lehet, hogy nem volt jó brigádvezető, de embernek — nagyszerű. Sajnos, mellette az igazgató alakja halványabb a kelleténél — Bacsó adóssága ez. Viszont egyetértek a rendező szereplőválasztásávaL Mózes Imre — Simon Ágoston, a Debreceni Vegyesipari Vállalat beruházási osztályvezetője, egyben párttitkár, akárcsak Bódis Irén, a filmbeli felesége, a Pécsi Nemzeti Színház művésze nagyszerű művészi élményt nyújtanak. A kiemelés csak a feladatvállalás súlyát jelzi, hiszen a Jelenidő valamennyi szereplője jó ügyet szolgált — jól. A film operatőre: Zsombolyai János hűen követte a rendező elképzelését, a szereplők belső tulajdonságaira szabva alkotta meg a film képi világát

Korányi Barna

fl társközségek fejlesztése

Tapasztalatok a siófoki járásban

Csalás

Eszembe jut egy tamáskodó nem is egészen jogtalan megjegyzése:

— Érdemes lenne eltűnődni azon, hogy a fiatalok miért csak a föld alatt érzik jól magukat?!

A válasz kézenfekvő. A KISZ-es fiatalok — tapasztalataim tanulsága — mind ez idáig o legtöbbet a helyiség- hiányra panaszkodtak. Elhagyatott pince viszont — amelyet összefogással, közösséget kovácsoló munkával »lakhatóvá« lehet tenni — szinte minden községben akad. S valljuk meg, egy kicsit romantikus is ezt pedig nem szabad elvitatni a fiataloktól.

A válasz azonban nem kézenfekvő ott. ahol olyan nagy művelődési ház van, mint Kadarkúton. Miért vonultak le hát onnan a pinceklubba a fiatalok? Divatból csupán?

A tanácstitkár:

— A művelődési ház tevékenységével elégedettok vagyunk, hiszen a vezetője minvetelekre, klubfoglalkozásokra van igény. Ehhez hely kell... A nagyterem drága fűtőberendezésének működtetése fölemésztené a költség- vetés nagy részét.

A művelődési ház vezetője:

— Megértem a fiatalokat, hogy »kivonultak«, hiszen volt olyan összejövetel, hogy az asztalokon ültek már, összezsúfolva.

— Lehetne ezen változtatni a művelődési házban?

— Ilyennek készült... Módosítani lehetne rajta, egy elválasztó elemmel is a táncteremben, s mindjárt két helyiséget kapnánk. Én már előterjesztettem a módosítási javaslatot ...

Azt hiszem a lehetne helyébe felsorakoztatható a szükséges.

A jelen meglehetősen furpróbalehetőségeire... A nagyterem sajnos minderre alkalmatlan. Legföljebb a színjátszó csoport próbálhatna itt, mely már megkezdte a felkészülést a tavaszi Ki mit tud? művészeti szemlére. Egy szép terv megvalósulásának nyomába értünk Kadarkúton. összegyűjtik a művelődési ház névadójának; id. Kapoli Antalnak a munkáit, s a tavaszi műkedvelő művészeti szemlén bemutatják.

A KISZ-titkár:

— Igaz, kivonultunk a művelődési házból, de korántsem azért, hogy szakítsunk vele. Már most tárgyalunk arról, hogyan tudunk majd együtt dolgozni. A pinceklubban lesz vita_est, ismeretterjesztő előadás. De megmondom őszintén, még várunk segítséget, ötletet ., „

Ereknöy Ádám és neje, született Varga Panni tizenöt

évvel ezelőtt mondták ki egymásnak a boldogító igent. És házasságuk eleinte boldognak is látszott. Később, amikor három év után megszületett a Kis Gyurika, még boldogabbak lettek. A férj nagyon tehetséges mérnök volt, akit nemcsak a felesége kedvelt, de a vállalatnál is szerették. Sokat dolgozott, könyveket is írt — műszaki dolgokról —; az asszony is dolgozott, de közben a gyereket is nevelgette. Majdnem egyedül, mert a férjnek erre nem jutott ideje.

Egy idő óta a férj ugyanis egy kissé megváltozott. Titokzatos útjai voltak, s munka után órákra eltűnt hazulról. Kipampilázta magát, gondosan kötögette a nyakkendőjét, és amikor az asz- szony érdeklődött titkos útjai felől, a férj kitérő válaszokat adott:

— Nézd, szívem, tudod, hogy szeretlek, tudod, hogy minden gondolatom a családé, de egy férfi életében vannak bizonyos dolgok. Tizenöt évi házasság után az ember már nem tud úgy lángolni, mint eleinte ... Szóval, jobb, ha nem firtatjuk ezt a dolgot.

Panni okos volt, és megértette, hogy a férfiak ilyenek. Jólesik nekik néha egy kis változatosság. Biztosan talált magának valami kis nőt, hadd lelkesedjék, hadd szaladgáljon, elmúlik hamar az egész, kár ügyet csinálni belőle.

Erről nem beszéltek többet. Az asszony megnyugodott, és amikor férje elindult titokzatos útjaira, meg sem kérdezte, hova megy, úgy is tudta, és azt is, hogy a fellángold» nem tarthat soká.

mert az utóbbi időben Ádám egyre nyugtalanabb.

És egy szép keddi napon a férj elment hazulról, a gyerek kirándulni indult kis kollégáival, és Panni betévedt az egyik belvárosi eszpresz- szóba egy feketére.

Már az ajtóban meglátta Ádámot. Hatalmas könyv volt előtte, körülötte papírok, és önfeledten írt. Amikor felpillantott, meglátta maga mellett a nejét.

Zavartan mentegetődzött:

— De, szívem... vagyis te... hát... ugyanis...

— Hol van a zengő nagy szerelmed? — tért a tárgyra a feleség.

A férj a kéziratcsomóra mutatott:

— Itt. Tudtam, milyen okot vagy, és megérted. Egy kis ballépést még elnézel nekem, de nyugodtan dolgoni melletted és a gyerek lármájával meg a telefonnal együtt, sajnos, nem tudok.

Királyhegyi Pál

SOHOOT1 RllPLAP Srade, UK jusmásr J*-