Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-02 / 284. szám
(Folytatás az 1, oldalról) iának térhódítása jellemzi. A szocialista országok következetes békepolitikája döntően hat a nemzetközi politika alakulására. Pártunkat, kormányunkat — népünk érdekeiből kiindulva — következetesen az a szándék vezérli, hogy a proletár internacionalizmus elve alapján hatékonyan elősegítse a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült országok közös célkitűzéseit, a szocialista világrendszer érdekeinek érvényesülését, a haladás és a béke ügyének győzelemre vitelét. 1. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az európai béke és biztonság érdekei sürgetik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött egyezmények ratifikálását, a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinről szóló megállapodásának mielőbbi életbeléptetését. A Központi Bizottság értékeli azt a tényt, hogy a két szuverén német állam között tárgyalások folynak; támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a tárgyalások sikeres befejezésére irányuló törekvését, és azt a harcát, amelyet teljes jogú elismertetéséért folytat. A Központi Bizottság megállapítja, hogy mind nagyobb támogatásra talál a szocialista országok javaslata az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Figyelembe véve a jayuló európai légkört, lehetségesnek tartja, hogy az európai béke és biztonsági értekezlet már 1972-ben összeüljön. Ehhez első lépés lehetne, hogy a finn kormány ismert javaslata alapján megkezdődjön az érdekelt államok képviselőinek közvetlen konzultációja. 2. Az Indokínában folyó agresszióval kapcsolatban a haladó nemzetközi kövéleményt felháborítja, hogy az amerikai kormány mind a mai napig nem adott érdemi választ a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány konstruktív, az indokínai helyzet politikai rendezését célzó javaslataira. Sőt, agressziójának kudarcából nem okulva, időhúzó politikai manővereivel most azzal kísérletezik, hogy az indokínai népek megkerülésével próbáljon a maga számára kedvező döntést elérni. A háború e politikailag bonyolult szakaszéban méginkább szükséges a yiet- nami, a laoszi és a kambodzsai nép hathatós politikai, diplomáciai és katonai támogatásra. A Magyar Népköz- társaság továbbra is maradéktalanul eleget tesz ebből adódó internacionalista kötelezettségeinek. 3. A Közel-Keleten az imperialisták, az izraeli uralkodóosztály tovább folytatják manővereiket az agresszor érdekeinek érvényesítéséért. A magyar közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban működő reakciós cionista körök szította kommunista- és szovjetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-keleti kérdés békés eszközökkel történő igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1907. november 22-i határozatának végrehajtását tartja a válság megoldásához vezető reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető érdekének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust; pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. 4. A Központi Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisztánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatást jelent a bengáil lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságát is. Elítéli a keletpakisztáni nép tömegeik elleni kegyetlenkedéseket; elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldozatáért. A Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet igazságos megoldáshoz, ha Kelet-Pakisztánban olyan feltételieket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikái rendezésére és minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetet. 5. A nemzetközi helyzet <*s a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az antiimperialista akcióegységet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erőik sorainak tömörítésére és közös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista- és munkáspártokkal, valamint minden más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széleskörű konzultációt folytasson az- egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyőződését, hogy a kommunista pártok és más antiimperialista erők közös erőfeszítésével megfékezhető!? az agresszió, a régi és az úi gyarmatosítás erői, a népek nemzeti függetlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekéiben. il A Központi Bizottság áttekintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaság- politikai feladatokat. 1, A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971-ben jelentős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negativ jelenségek visz- szaszoritására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az Intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehajtásához, a továb bi tervszerű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödő az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak. Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—71-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalataik és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a X, kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben ig dinamikusan fejlődött, a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—0 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett, és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mező- gazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a nagymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből számazott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Egyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területein okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyag-ipar termelése elmarad a tervezettől, és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a. tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére kenyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. Szélastakarmányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány viszont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása egyaránt 0 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fo- avaszfói piac stabilabbá vált bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. 3. A Központi Bizottság meaállanitotta. ho«v a szocialista éoftőmt'nka 197?. évi feladatait is a X. pártkongresszus határozatai, a TV, ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5— 6 gzázsléVkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mé”tákben növekedjék a felhalmozás: —- gz Inari termelés á—fi -százalékkal, az énftöjnar termelése 4 százalékkal növekedjék; —- neáU* célul tűzhető ki a mezőgazdasági termeié* 2—3 százalékos emelése; — az állami költségvetésben a bevételek növekedésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és 8 fogyasztói árak állami támogatása nem haladhatja meg a? eddigi színvonalat, Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fejlesztésében fő követeim# ny a gazdaságos termelés fokozása, a 'hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazda.- ság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságossága, a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit Észszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban lévő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972- ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — valainint az egy- és kétgyermekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a JV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növekedésének fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalénak növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az állam- igazgatás észszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Mindez megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy népgazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésével széles körű akció bontakozzék ki a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerőgazdálkodás, az állóalapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az Üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy támogassa ' a vállalati szervezési tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jó módszereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését. 6, A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkavereeny-mozga- lom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élenjár az öntudatos ipari munkásság, Eredményesen kapcsolódtak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a XV. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni,, ahol a ver- senypélok és feladatok a dolgozókhoz közel állnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmények reális számbavételére, s annak a verseny részvevői által történő ellenőrzésére. A verseny sem'tse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyelmezett, lpndüleées munkának, és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. A munkaverseny alapvető formáia továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen, amely eddig Is a dolgozók kollektív együttműködésének fellett, előremutató formája volt. A »szocialista brigád- cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a termelésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lépjenek fel a munka- és technológiai fegyelem lazaságai ellen, harcoljanak a min "bégért, Változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élenjáró kollektívák és dolgozók eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a nép- gazdasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a nuinkaver- seny értékelését, a kitüntetésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben részt vevő dolgozók bevonáséval, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörükben, differenciáltan osz- szák fel. A munkaversenyben kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munkacsoportok a legkiválóbb verseny- eredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse, Állami díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend). Javítani kell a munkaverseny propagandáját. Folyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyilvánosságot keli adni a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szakemberek munkájának, segíteni keli a jó kezdeményezések széles körű elterjesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szocialista munkaverseny-mozga- lom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a szocialista épitőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tömegek részéről széles körű támogatásra talál, és a kommunisták, akik eddig is élenjártak, továbbra is példamutatóan vesznek részt a munkaver- seny-mozgalomban. 7, A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonyságának növelését: ' gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság felhívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességüknek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és munka- szervezés színvonalának emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, a takarékosságra, III. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1971. évi munkatervét. Meghalt Somoskői Gábor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Somoshói Gábor elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozgalom és pártunk kiváló her- cosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkára, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszer, vezete központi vezetőségének tagja december 1-én szívroham következtében váratlanul elhunyt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az Építő-, Fali Ipari Dolgozók Somoskői Gábor elvtársunk temetése december 3-án, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjá ban. A barátok, harcostársa lc, munkatársak és tisztelők 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál, Budapest 1971. december 1-én. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ás Építőanyag- Szakszervezete 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, UU. ImwIw * i
