Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-04 / 286. szám
Tájékoztató a KISZ Vili. kongresszusáról Négy nappal december 8. előtt Már a jövőre gondolnak Tél a tsz-hen A Kommunista Ifjúsági Szövetség jövő héten kezdődő VIII. kongresszusáról tartott tegnap sajtótájékoztatót dr. Gombár József, a KISZ kb titkára. Beszélt a kongresszus előkészületeiről, az alapszervezeti, járási, városi, megyei küldöttértekezletek tapasztalatairól és ismertette az ifjúsági szövetség VIII. kongresz- szusának munkarendjét, s programjait. A kongresszus — ahogy már előző tudósításainkban is jeleztük — december 8-án 14 órakor kezdődik Budapesten. Színhelye az Építők Rózsa Ferenc művelődési otthona lesz. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban dr. Gombár József elmondotta, hogy a 26 év alatt tartott ifjúsági kongresszusok közül a mostanit tartják a legjobb légkörben, a legkedvezőbb feltételek mellett. A kongresszus előfeltétele, irányelveinek meghatározója volt az MSZMP X. kongresszusának állásfoglalása és a februári ifjúságpolitikai határozat. Ez világos, egyértelmű politikai programot adott; az ifjúsági szövetség ennek szellemében mozgósította a KISZ- fiatalok tömegeit, és ennek a határozatnak eredménye az is, hogy a tanácsi szakszervezeti választások során jóval több fiatal került a vezető testületekbe, mint azt megelőzően. A jó légkör kialakításához hozzájárult a szeptemberi országgyűlés, amely törvénybe iktatta az ifjúsági törvényt. Ehhez kapcsolódik a kedvező nemzetközi helyzet kialakulása, a szocialista világrend megerősödése. A KISZ VIII. kongresszusának a Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagjai meghívásával lehetősége nyílik az internacionalizmus erősítésére, a nemzetközi kapcsolatok bővítésére is. A kongresszus — az előzőkhöz képest — tartalmában is előrelépést jelent. Erre engednek következtetni az alapszervezeti, járási. megyei küldöttértekezletek tapasztalatai. Jó kezdeményezésnek bizonyult a KISZ kb-nak tíz kérdést tartalmazó, közvetlen, személyes hangú kongresszus-' levele, amely minden KISZ- taghoz eljutott. Talán éppen ennek a formának köszönhető, hogy mintegy kétszázezer fiatal adott rá választ A kongresszusi levél jelentősége rendkívül nagy. hiszen lehetőséget biztosít arra. hogy a a fiatalokat érintő döntésekből mamik a fiatalok is közvetlenül véleményt mondjanak. — Ez a dialógus mindenkÄnn°” a KIS7i-en belül érvényesülő belső demokratizmus fokmérőié — hangsúlyozta dr. Gombár József. A fiatalok elmondták véleményüket a szervezeti szabályzat módosításával kancsó, latban is. Javas1 ataikat figyelembe véve módosítia majd a kongresszus a szervezeti szabályzatot. A légién vegesébb javaslat a KISZ politikai jellegének erősítése, funkciója fokozottabb betöltése. Javasolják a differenciált rétegpo litika megvalósítását is és nagyon fontosnak tartják a KISZ vezető szerepének növelését az ifjúsági klubokban, ott is, ahol nemcsak KISZ-tagok dolgoznak. A központi bizottság titkára végül elismerően szólt a fiatalok versenymozgalmáról, és a felajánlásokról, amelyeket a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére országszerte lelkesen teljesítenek. A tartalmi és formai újítások nem jelentik azt, hogy a KISZ VIII. kongresszusa eltér az eddigiek irányelve'től — mondotta dr. Gombár József —, hiszen folytatója annak a harcnak, amelyet az elődök alakítottak ki. Ugyanakkor értékeli az eddig végzett munkát és meghatározza a következő négy év feladatait A kongresszus programjával kapcsolatban dr. Gombár József a következőket mondta: december 4 és 12 között kongresszusi ifiúsági paű"éS7«ti bő1 lesz, amely fiatal írók és költők találkozójából és körülbelül ötven kábításból, művészeti bemutatókból áll. Ezen a héten a fiatalok ingven látogathatták a bulapesti múzeumokat is. A kongresszus első két napján plenáris ülés lesz. ahol dr. Horváth István. a KISZ kb első titkára beszámol az előző négy év munkájáról. 10-én öt szekció ülésezik — az ifjú vezetők, ipari ős közéoisko1-5sok. egyet“misták. üzemi fiata1ok —; ti-én kerül sor a Ktsz kb tagjainak megválasztására. Kongresszus előtt — Lengyelországban Ugródeszka — a jövő felé N em titok: nemcsak meleg holmival meg jegyzetfüzettel készültem fel a lengyelországi útra. Elolvastam minden fellelhető Lengyelország mai helyzetéről szóló írást. Köztük a varsói Kultúra július 11-i számában a Hogyan gazdálkodjunk című cikk fordítását is. Kérdéssel kezdődik: »Hogyan alakíthatnánk át jelenlegi gazdasági nehézségeinket ugródeszkává — egy jobb jövő felé?« Valóban paradox kérdés, de aztán megértettem. Azt írja a szerző: a vonat hasznos dolog; elvisz bennünket távoli céljainkig, ha az állomáson szállunk fel rá. De ha nyílt pályán vagy éppen a sínek között várjuk?! Találtam példát arra is mit kell ez alatt érteni. A legnagyobb gondok egyike a felnövő nemzedéknek munkahelyet biztosítani. Kiszámították: egy munkahely létesítése lakással együtt 1 millió zlotyba kerül. Ez kb. 850 000 forint. Ezt kell 1,8 millióval — a szükséges új munkahelyek számával — szorozni. Ez az egyik oldal, A másik az, hogy sok üzemben, ahol pedig olyan termékeket állítanak elő, amelyekre szükség van, esetleg exportálni is lehetne, egy műszakban dolgoznak, s így a gépek nincsenek jól kihasználva. Erről van szó. Olyan terveket kell készíteni, illetve úgy szándékoznak átalakítani a jelenlegi ötéves tervet is, hogy mindig »az állomáson lehessen vonatra szállni«. Már útban hazafelé, Varsóban fogadott bennünket Marciéi Krol, az országos tevhi- vatal igazgatója. Krol elvtárs elmondta, hol tartanak most a tervezéssel. — Egy fél év — mondta —, rövid idő ahhoz, hogy a viták kikristályosodjanak. Az ötéves terv csali jövőre lesz végleges, hiszen figyelembe kell vennünk majd a kongresszusnak erre vonatkozó határozatait A párt, a központi bizottság irányelveiben azonban már meghatározta azokat a főbb irányokat, amelyeknek alapján el lehetett kezdeni a tervkészítést. Azután helyesbítette szavait: ennek a tervnek a készítését 1967-ben kezdték. Azóta azonban sok minden megváltozott. Most át kell dolgozni úgy, hogy előterében az életszínvonal emelkedése álljon. — Az eddigi elgondolások szerint — mondta Krol elvtárs — a vásárlóerő általában 38 százalékkal emelkedik majd az elkövetkező öt év folyamán. Ahhoz, hogy a megnövekedett vásárlóerőhöz elég áru is legyen, át kell alakítani a lengyel ipar szerkezetét. Az ipari termelés öt év alatt 48—50 százalékkal (évi 10 százalékkal) növekszik, úgy, hogy az összes termelés fogyasztásra szánt része — (a B szektor) 42 százalékkal növekszik. Legutóbb 36 százalékkal növekedett. Míg a beruházásra szánt termékek (A szektor) növekedésének aránya csökken; öt év alatt 51 százalékkal növekszik — a korábbi 57 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelem 38— 39 százalékkal emelkedik. Ez évi 7—8 százalék. (A legutóbbi öt évben 34 százalék volt.) A nemzeti jövedelemnek várhatóan 73 százalékát fordítják beruházásra és 27 százalékát fogyasztásra. Mindennek — a nemzeti jövedelem növekedésének, a reáljövedelem és a vásárlóerő növekedésének is — alapja az ipari termelés 48—50 százalékkal való s a mezőgazdasági termelés 18—21 százalékos emelkedése. Kérdéseinkre válaszolva szólt Krol elvtárs a gazdasági reformról is. Abból, amit mondott és amit mi magunk tapasztaltunk, alakult kd a kép. Egy komplex gazdasági rendszer »dolgozását már az V. pártkongresszus is célul tűzte ki. Ennek végrehajtására azonban nem került sor. A reform bevezetett elemei között nem volt kellő összefüggés. Az alapvető célt nem fogalmazták meg pontosan, ezért a bevezetett elemek nem voltak hatékonyak. Nem serkentettek kezdeményezésre. A központi bizottság irányelvei most ismét célul tűzték a gazdálkodási és gazdaság irányítási rendszer továbbfejlesztését és korszerűsítését. Ennek célja: »a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és a társadalmi, gazdasági, valamint műszaki-tudományos fejlődés meggyorsítása.« A párt nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági reformnak: »... A legfontosabb célok és feladatok megvalósítása jelentős mértékben függ attól, mennyire következetesen tudjuk megvalósítani a gazdálkodási rendszer reformját« — állapítják meg az irányelvek. Hogy a reformjavaslat mit tartalmaz, még nem lehet tudni. A kongresszuson ez is kiderül majd. Csaba Imre Az els5 hó már csak nyomokban található meg. Fehérségét barnára piszkítot- ta a sáros föld. Könnyáztatta arc az ég, a kedélyre nyomasztóan hat. Kering-e vér ilyenkor is a termelőszövetkezetben? Dolgoznak-e? A nagyatádi Búzakalász Tsz-ben erre kerestünk feleletet A fogatolok hidegtől pirosra csípett arccal ülnek a bakon. A lovak orrán pára gomolyog, ködszerű, szürke. Paizs János főagronómust az irodán találtuk. — Trágyát hordanak a fogataink. Ez férfimunkát kíván. Az asszonyokat a majorban találja. Rövidesen befejeződik a morzsolás, szárítás. Az idei télen sem maradt kinn a kukorica. November 10-re végeztünk a munkával. Gépesítettük a szedést. Két Zmaj és iiét Braud adapter állt rendelkezésünkre. Hétszáz holdon tizennyolc mázsa májusi morzsolt termett átlagban. Tizenkilencet terveztünk, de a nyári szárazság után örülünk ennek is. Százharminc vagonnal szárítunk. Tárolására van helyünk: az idén épült egy új magtár 1 300 000 forintért. Kinn a majorban gépdübög- gés. Ez vezet bennünket. Hatalmas épület, erről beszélt a főagronómus. Félhomály. Kukoricahegyek. Két szárító üzemel. Lapátok merülnek a sárga halomba. »Etetik« a gépeket. Dől a garatba a kukorica Asszonyok dolgoznak itt kendőbe bugyolálva. A férfiak vannak kisebbségben. JegyAz állattenyésztés is nyereséges agazat. zem a neveket: Nikolausz Istvánná, Szollár György. í, Király Józsefné, Dömötör Lajos- ne, Beregszász Imréné, Molnár Károlyné. Az erősebb nemet Nikolausz István képviseli beszélgetésünknél. — Két műszakban dolgozunk, é-'jel-nappal folyik a munka. — Az órabérünk hat forint. — Eltart még egy hétig a szárítás. — Ha ezzel végzünk, megyünk a kertészetbe. Ott már decemberben megkezdődik a tápkockák készítése, a komposztálás, a palánta magvetése. — Nagy újság van nálunk: január elsejétől az ötvöskóFogy a kukoricahegy. Több a h-, mint a rádióelizelí Dunaújvárosban Meghaladta Dunaújvárosban a rádióelőfizetők számát a televízió tulajdonosoké. A fő- posta nyilvántartása szerint a városban jelenleg 10 600 rá- dióelőfizető és 11 100 televízió tulajdonos van. Színes tv kettő működik a városban. Rádiót ennek ellenére még lényegesen többet használnak, mint tv-t, mert hiszen sok családban 2—3 rádió is működik, míg tv készülék csak néhány klubban van egynél több. nyiak is a mi szövetkeztünk- höz tartoznak. — Nehéz lesz, mert már az első évben bizonyítanunk kell, velük együtt. — De sikerül-e? — Az itt dolgozók közül a legfiatalabb asszony is negyvenhét éves. A legidősebb meg hatvannégy. — Az ősszel sikerült helyt- állnunk. A mag is a földben ... A lapát nem áll meg a kezükben. Ignáczy György főállattenyésztő is velünk tartott Öt mi foglalkoztatja? — Itt az év vége, nemsokára számot kell adni az állattenyésztésnek is a végzett munkáról. Hétmillió forint bevételt terveztünk, s félmillióval több lesz ennél. A termelési érték is nőtt. Takarmányunk van elegendő. Ezek az eredményeink. Az állományunk 350 szarvasmarhából, 1000 sertésből, 800 juhból és 5000 baromfiból áll. A tél gondot hoz. Az állattenyésztésben dolgozókat is megtizedeli az influenza. Ha megjönnek a hóviharok, akadozik a takarmányellátás. Év közben a brucellózis ellen kellett fölvenni a harcot. Gondjainkat, eredményeinket tükrözi majd a zárszámadási beszámoló is. A tél tehát munkában találta a nagyatádiakat. S az idegen megérzi a várakozást is az emberekben. A jövő év változást hoz. Terveik vannak, melyeket az ötvöskónyiakkal együtt kell majd megvalósítaniuk. Nem ismeretlenek egymásnak. Eddig is kisegítették egymást gépekkel,' ha kellett. Most állami segítséggel közös műhelyt szeretnének építtetni, új gépeket vásárolni. Ahogy_ Paizs János mondta: — Komolyan aggódunk a jövőért, ez határozza meg cselekedeteinket. Munkánk csak :gy lesz eredményes. Leskó László Követőkre talált a Táncsics brigád Összefogtak az üzemek, szocialista brigádok Barcs fejlesztéséért FONTOS tanácskozást tartottak Barcson december 1-én. A nagyközségi pártbizottság és tanács összehívta valamennyi üzem, vállalat és intézmény vezetőjét, párt- és szakszervezeti titkárát. Az értekezlet összehívását az tette szükségessé, hogy valamennyi szerv hatásköre növekedett, több a helyi döntés, fejlesztés, és ezt egyeztetni kellett az új tanácstörvény szellemében. Bonyolultabb lett a nagyközség politikai és tanácsi irányítása, és meg kell találni az együttműködés módszereit, formáit. Az összehívottakat Németh Jenő tanácselnök tájékoztatta az 1971. I. törvényből és a nagyközségi tanács szervezeti és működési szabályzatából adódó feladatokról, majd Pankász Ferenc párttitkár a nagyközségi pártbizottság 1971. november 4-i ülésének határozataiból adódó feladatokat ismertette. Németh Jenő felhívta a figyelmet az ÉPGÉP barcsi telepén dolgozó Táncsics brigád kezdeményezésére. A brigád tagjai felajánlották egynapi bérüket, s példájuk követésére szólították fel Barcs minden üzemének, vállalatának és intézményének dolgozóit. Az önálló csekkszámlára befolyt összeget csak óvodai, bölcsödéi és iskolai fejlesztésre lehet felhasználni. A tanácselnök elmondta: szeretnék, ha minden termelő üzem pártfogolna egy szociális vagy művelődési intézményt. Kitért az 1972. évi egységes művelődési terv fontosságára is, amely minden fontosabb rendezvényt tartalmazna, akár üzemben, akár egyéb helyen történik, de községi kihatása is van. A. tanács együttműködési szerződést köt a nagyobb gazdasági egységekkel és intézményekkel 1972. január 15-ig. Ezek a szerződések tartalmazzák a kölcsönös kötelezettségeket. Tájékoztató hirdetőtáblákat helyeznek el a nagyobb munkahelyeken, s a tömegkapcsolatok erősítése érdekében a tanács és a vb vezetői tájékoztatókat tartanak a település fejlesztésről, községpolitikáról. A közművelődés fejlesztése érdekében javasolta az üzemi kultúrfelelősi hálózat kiépítését. A jövőben a Barcsért kiemelkedően dolgozó közösségeket és személyeke' elismerő oklevéllel, plaketté1 stb. jutalmazzák. A hozzászólók mindegyike fontosnak ítélte Barcs életében a tanácskozás összehívását Sok segítő vélemény, javaslat hangzott el. Pandúr Ferenc, a fűrészüzem szak- szervezeti titkára bejelentette, hogy a szocialista brigádok tanácskozásán javasolja a Táncsics brigád példájának követését. A vízügyi szakaszmérnökség vezetője műszaki segítséget ajánlott fel, Kántor Etelka, a Magyar Nemzeti Bank barcsi fiókjának vezetője pedig évi 1200 forintot fejlesztésre. A TÖBBI gazdasági vezető is támogatta a tanács elképzeléseit, s biztosította őket, támogatásáról. A megbeszélés jól tükrözte a nagyközségi tanács új munkastílusát, önállóságát és öntevékenységét, és azt az erőteljes törekvést, ímely Barcs fejlődését kívánja szolgálni. SOMOGTI NÉPLAP Szombat, 19TL december i 3
