Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-31 / 307. szám

Életmentés — felsőbb fokon (Folytatás az 1. oldalról.) A személyzet működésbe hozza a berendezéseket, és hamarosan meglátjuk, mit »•tudnak« á gépek, amelyeket emberek irányítanak és állí­tanak a betegség elleni küzde­lem szolgálatába. A gépi fel­szerelés láttán azt érezhetnénk ugyanis, hogy ide már nem is kell orvos. Nem így. van. A gépek csak megkönnyítik az eddig nehezebben végzett munkát A kommunikációs — hírköz­lő —• központjába befutnak az első jelentések a beteg álla­potáról: látjuk a pulzus mű­ködését, a légzés szaporaságát; a szívműködésről, EKG-n ke­resztül értesülünk, az egyik mutató a beteg hőmérsékletét jelzi. Riasztócsengő szól min­denhol a kórházban, ahol olyan orvos tartózkodik, akire szükség lehet, ha gyors beavat­kozásra van szükség. A hír­közlő központban telefon és tévé is működik. Például az ügyeletes szobájából, is láthat­ja a beteget az orvos, ha fel­hívja telefonon az intenzív­részlég központját, és azt kéri, hogy az egyik tv-vevőt a hár­mas ágyon fekvő betegre irá­nyítsák. A tv-lánc arra is al­kalmas, hogy a beteglátogató a képernyőn láthassa hozzá­tartozóját. S akár telefonon is beszélgethetnek — csak köz­vetlenül nem találkozhatnak. Az intenzívrészleg hírközlő központját a kaposvári Rönt­genszerelő Vállalat dolgozói készítették. Munkájuk tökéle­tes. Az in|enzívszobához csatla­kozik a »szubintenziv« helyi­ség, ahol a gyógyuló beteg ál­lapotát még mindig rendsze­resen figyelemmel kísérik. A két egység között gyors ösz­szeköttetés teremthető. A her- % madik helyiség utolsó álló mása a felépülő betegnek. In nen ugyanis már a többi — kevésbé súlyos — beteg közé kerülhet. ' Gyorslaboratórium áll még az életmentők rendelkezésére, ahol a legszükségesebb vizs­gálatokat percek alatt elvé­gezhetik. Magamban rábolintok az imént hallott suttogó hangra: valóban gyönyörű. Gyönyörű, mert itt megmenthető a leg­súlyosabban sérült beteg is Adva van a legkorszerűbb be­rendezés és az akarat is. Csak a korszerűsítés érzékeltető • séért: egymillió-hatszázezer forintba került a rekonstuk • ció. Meghívónkon még egy át­adás szerepelt, a kijózanító ál­lomásé. A kijózanító létesíté­sének sok-sok éves történét? ezzel befejeződött — volna ha úgy találjuk, hogy holnap tói, vagy egy-két napon belül már működhetne is. De egy­előre még sem. A kórház ideg—elme osztá­lyának alagsorában kapott he­lyet a kijózanító, amelynek működési rendjét a városi ta­nács egészségügyi osztálya dolgozta ki. Kétszázezer fo­rintot forított erre a létesít­ményre. Horányi Barna , Római sasok a Balaton fölött** ' \ Margittay emlékének ébresztése jük le elképzelt sírjá­ra. A fékeveszett őrület áldo­zata lett huszonhét évvel ez­előtt. Egyesek szerint kará­csonykor, mások szerint kará­csony táján Buchenwaldban végeztek vele. Margittay Rikárd dr. (1890 Lugos — 1944 Buchenwald) széles műveltségű polihisztor- féle, sok mindent tanuló, sok mindennel foglalkozó, sok mindenhez értő, kedélyes re­gélő, a Balaton, a somogyi Ba- ’.aton-part igazi szerelmese volt. Felsőbb tanulmányait Becsben kezdte. Jogot hallga­tott és zeneszerzést tanult, de üvegezte a kereskedelmi aka­démiát is. A jogi doktorátust Budapesten szerezte meg. Már az első világháború alatt ismerték következetes baloldali nézeteit. Később, a Tanácsköztársaság alatt Var­ga Jenő népbiztos titkára lett. Széles körű ismereteit, tudá­sát nagyra becsülték közvetlen munkatársai. Rábízták a Nép- gazdasági Főtanács titkársá­gának vezetését is. A Tanácsköztársaság buká­sa után forradalmi múltja miatt sokat szenvedett. Meg­hurcolták, ' számtalan kelle­metlenséget kellett eltűrnie. Nem vállalhatott állami szol­gálatot. Magánalkalmazotc- ként irodalommal, újságírás­sal, tudományos kutatással foglalkozott. A harmincas évek közepétől egyik legaktí­sak jelképesen, az em- I szerű balatoni hetilapnak, a lákezés virágait tehet- Balatoni Kurírnak. Margittay Rikárd 1928-ban Zamárdiban telepedett le. ö írta meg először tudományos hitelességgel Zamárdi monog­ráfiáját is, és ő harcolt elő­ször Zamárdi helytörténeti ki­állításáért. M áig legismertebb, a szakemberek által sok­szor idézett műve, »A Balaton-part vár- és tsmp- lomromjai« című munkái',: 1936-ban jelent meg. A déli part várai közül a Jaba mel- etti Börivárról, Kásivárró! Balatonföldvárról, a kerek: Xatonavárról, az endrédi erős­ségről, a szemesi Bolondvár- ról, a bogiári földerősségről. Fonyódról emlékezik meg részletesebben. (Érdekes, hogy neki is fölvetették a szent- györgyi Csillagvár kérdésjt. de sem ebben, sem későbbi műveiben sem szerepelteti — caevőn hevesen — a közép­kori erődítések között!) Ugyancsak 1938-ban szép tanulmányban emlékezett meg a 900 éves jubileumát ünnep­lő Bajatonendréd községről. (Ez a dolgozata a rádió pályá­zatán első díjat kapott.) Re­mekül anekdotázó, líraian iro­dalmi sorai között számos, máig értékes adatot közöl. Kedves öreg pásztorával End­réd környéki regét mondat el, majd az öreg a hosszúfurug- lán játszik. A dal kottáját is közli. Ebben a tanulmányában keverésről és a csipkét ké­szítő asszonyokról. Dokumen­tumokat közöl a régészeti le­lőhelyekről, addig ismeretlen híreket ad a környék Ráday Gedeon kori betyárvilágáról.' Nemcsak tudományos-nép­szerűsítő cikkeket adott köz­re. Balatoni útmutatót szer­kesztett, a Balaton-vidék tör­ténelmi emlékeit jelentette meg képeskönyvben. Közi­ben gyűjtötte a Balatonra vo­natkozó tudományos-népsze­rű irodalmat. (Máig is párat­lan értékű balatoni könyvtá­rat gyűjtött. Sok értékes kéz­irata, feljegyzése, dokumentu­ma akad még a feleségénél. Bár megvalósulna egyszer a somogyi tudományos gyűjte­mény, vagy a siófoki Beszédes Múzeum balatoni archívuma! A maradék anyag odavaló lenne...) Még egy páratlan értékű gyűjteménye volt: a legkoráb­ban készült, a Balatonra vo­natkozó képeslapgyűjtemé­nyéről szerte az országban be­széltek gyűjtők és kutatók egyaránt. Olyan, a képeslap­készítés őskorában készült dél-balatoni példányokat őr­zött, mint 1898-ból a Riegler- cég által litografált darabokat Siófokról. Rajtuk pipacsok és cserebogarak között a móló nélküli siófoki hajókikötő és néhány villa látszott. Vagy a' »Szántóéi komp«, a század- fordulóról származó kép, raj­ta a kezdetleges kőtöltés, mel­lette rozzant, nvitott bárka két GYERMEKREJTVÉNY 4. Ev vége 1 2 3 4 5 6 7 3 9 10 1t ® 12 13 14 15 ® 16 17 18 © 19 » 20 21 22 23 ® © 24 25 ® 26 © 27 28 29 30 €) 31 32 33 34 35 © 36 37 # 38 39 40 • 41 42 43 Ötven éve halt meg Kiss József A BALLADÁK korszakában született. Arany János te­hetséges tanítványa lett. Lí­rája a finom hangulatok, bo­rongó vágyak, hazafias gon­dolatok, szociális elemek szí­nes nyelvi erejével hozott új hangot a már-már megmere­vedett epigonköltészetünkbe. A Hét című irodalmi folyó­irat szerkesztésével a haladó polgárság kulturális igényeit elégítette ki, és tehetséges írók és költők sorát gyűjtötte ma­ga köré. Kosztolányi Dezső a Nyugatban azt írta róla, hogv megvolt benne a modern lí­ra két teremtő eleme, »a ze­neiség és a festőiság«. Juhász Gyula »Ne'eleics. Kiss József sírjára« címmel írt vemében mestere iránti háláját örökí­ti meg. Benke J ózeef ír először értékelőén az azóta vabb munkatársa lett a nép- világhírűvé lett endrédi csip- evezővel. A töltés oldalán fe­hér színű szarvasmarhák he- verásztek, és látszott a víz akkor még mocsaras partja. Mint amatőr néprajzos, szintén sok érdekességre hív­ta fel a szakemberek figyel­mét. A »Bal a ton-Tájak-embe­rek«, ma talán úgy mondhat­nánk: balatoni idegenforgal­mi csevegése 1943-ban jelent meg. (Kellő átdolgozással, korrekcióval napjainkban is érdekelhetné a nagyközönsé­get!) Szellemes, irodalmi, szép és mégis könnyű szövege máig példa lehet az idegenforgalmi kalauzok szerzőinek. Ebben a könyvében írta le Margittay Rikárd a balaton- fpldvári lithiumos forrást. (Még a fényképét is közli. Sze­rinte a fonyódi vízzel azonos értékű — írta más helyütt.) Számos, szép idegenforgalmi kirándulást is leírt. A niklai Berzsenyi-kúria meglátogatá­sánál más idegenforgalmi »ne­vezetességet« is fölfedezett. Azt ugyanis, hogy a niklai kocsmában szép csiszolással az Z volt olvasható a poharakon: iá. ______. . „ ? »A vendéglőből loptam«. Kér­E z utóbbi két csoport tag-i ,.. , jai bár palcsztinaiak, nyU-; sS't vánvalóan nem' tekinthetők| válaszolta, ezzel s.kerül» menekülteknek. Mindezek? "^szüntetni az egy időben % elharapódzott pohárlopást. Az első világháború után fasizálódni kezdődő irodalom­szemlélet ki szerette volna tessékelni a magyar nemzeti költészetből. 1944-ben a nyi­lasok szétzúzták mezőcsáti szülőháza emléktábláját. Nem érdekelte őket és a többi el­fogultat sem, hogy alig pár évvel azelőtt Vojnovits Géza akadémikus Arany János di­csérő g’o-száival írt róla em­lékezést. hogy Schöpflin Ala­dár, Fodor József is a legel- ismerőbb hangon méltatták alkotásait. Horváth János egvetemi tarrir versantológ’á- jában hat Kiss József-koíie- ményt közölt. Budapest Székesfőváros Ta­nácsa a felszabadulás u*án ut­cát nevezett el róla. 1967-ben pedig a mezőcsáti Kiss József Gimnázium udvarán felállí­tották a költő mellszobrát. A »Hét évszázad magyar versei« című szemelvénygyűj­temény hét verset hoz tőle, a Magyar Klasszikusok-sorozat- ban Reviczkyvel és Komjáthy Jenővel egy kötetben kapott helyet. A Szépirodalmi Könyv­kiadó Tüzek cím alatt ad*a ki válogatott verseit ha!ála 40. évfordulójára. Az 1970-ben kiadott legújabb középiskolás irodalmi tankönyvünk külön lapon hozza a fényképet is. KOMLÓS ALADAR írta ró­la a tömör irodalomtörténeti méltatást: »A századvég és a századforduló egyik legfino­mabb és legeredetibb költője volt.« Gy. Z Egy hatezer éves fiatal országban 8. ♦ 1948 j dődtek Z kiáltását követő igék Izraelben. után azt mondhatjuk, hogy: ’ - oIvasiuató _ ooha. maguk a menekültek — akik-j , 1 olvas na to a pona nek jóval több mint fele Jer-; rákon, egyetlen darab sem dániában, kb. negyede Egyip-? “íanyz.K. tóm izraeliek által megszállt: Könyveben a kis balatoni gázai övezetében, s a fenn-? bibliográfia legalább olyan maradó negyed rész körűibe-; értékes, mint a somogy tolnai lül egyenlő arányban oszlik? — többségükben sajnos ma meg Szíria és Libanon kő-? múr ha.ott — faragó népmű- zött — összesen kb, másfél-? vészek felsorolása a lakhellyel millióan leh=tn~k ' ? együtt, vagy a Balatoni Halá­A sajtóban és az úT'írá-? szati RT. egykori alkalmazott­A sajtóban es «z u 1 ira ; jának> a s,;ó£oki Székely Ist­A palesztinai gerillák között május 14-én ^ kéz- megközelítette a 900 ezret. f?íba1’V b j yán öreg halászmesternek ba­a függetlenség ki- Mai — nem kevésbé megb'z- ^borlakók szoyovu , latoni nótái. De hosszasan Mai — nem kevésbé megb'z ünnepsé- hatatlan — adatok szerint a 15-én öt palesztinai arabok száma el- "vitt több a^ai-m^al is Libanonban iá~va J^ető-Acr? latoni nótái. ~ " ’i idézhetnénk, hogyan ír a so- mogyvári monostorról, vagy Rejtvényünk két hosszú sorában a mai nappal kapcsola­tos két fogalmat rejtettünk cl. és 43. számú sorok megfejtése. VÍZSZINTES: 11. Csukva. 12. ...Máté. 13. 3,14, de for­dítva. 14. Elhajít. 16. Kalauz nélküli. 17. Labda a kapuban. 19. Érzékszerv. 20. Függ. 21. RR. 23. Üt. 24. Libahang. 25. Személyes névmás. 27. Eke be­tűi, keverve. 28. Fiúnév. 30. összevissza tói. 31. Eszme. 34. Fordított rag. 35. Alá. 36. Eső ellen véd. 38, Személyes név­más. 39. Kivégzőeszköz, név­elővel. 41. Elmetsz. FÜGGŐLEGES: 1. Minden oldalról víz veszi körül. 2. Nyári eső. 3. Papírra vet. 4. LVE. 5. Igaz. 6. Hint. 7. Ga­bona, takarmány. 8. Néma tél. 9. Ebben az időben. 10. Rend­Beküldendő: a vízszintes 1. js a-háromnegyed éves háború ♦ nemcsak a részvevők számára ♦ hozott tengernyi szenvedést. fokozat. 15. Doktor. 18. Füvet ZÄÄ PÍ»*. ^ " Ha lehetetlen''"is „„si, or. a . »zabok óta élt e terul-teiven, az pre0izen meghatározni a pa­vi-1 legtöbbet, s íesztinai menekültek' számát, volt 22 Olló? állat. 23. ?S3enved- immár küzel tudjuk — tudnunk kell — a ezrek élnek — a szó swos| t. ' 26. A főváros, esvik Iszaza<^a- következőket: értelmében — ál’ati körül-* z«i ajnos, nemcsak uj «dyn -AunciL™«.. _ j ,- -.; - „ *• “ *“*■ mények között, immár 23? S gosan, hanem me­se«. 27. Enni adott, reglesen. .Palesztina^ nép kálváriája, s nyomó többsége kétségtelenül éve, F,gvetlen 4rnyéVot adó; ° gyénkben is alig is­fa sincs a negyvenfokos hő- * mer3ük Margittay Rikárd dr. Z sokszínű munkásságát. Az „szik. 20. A nemzetközi mun- *szenvedott a kásmozgalóm legnagyobb ve- ; zetőj Téveszt. ' 26. A főváros, egyik , új hegyi »közlekedési- eszkö- ? Z3«. 27. Enni adott, régiesen. _ __ 2 9. Fedett utazókocsi. 30. Ál- ?ha a történeti eseményeket " k . hazáián kívül latlakások. 31. Királyi szék. I következetesen végiggondol- e^n haza]an kivul ^> 32. Vissza: a nátrium vegyje- ?juk, nemcsak Izrael bűnéből. 2- néhány százezer (kb. 400 le. 33. Ollóval vág. 36. Név- ilgaz, a győztes Izrael űzte el ezer) Izrael államban lakik, utó. 37. Vissza: nem utó. 40. ;a _ Ifjúsági Magazin. 42. VP. ♦ gvelembe kell venni, hogy na- az izraeli nemzet részét al- * * • »gyón sokan elhagyták lakhe- kotja. Beküldési határidő: január | tfeei véttoztében is/361"" 3' több százezeT azoknak a 7-én, pénteken délig. Az öt | Másfél évtizcddel az első száma (a ciszjordániaiak), rejtvény megfejtését egyszerre ‘háború befejezése után a pa- akik Palesztina Izrael meg- küldjétek be. ♦lesztinai menekültek száma szállta részén maradtak. háborút követően csapódott _ lévő menek'Ut*ábort. AzJ ö ma»a is sok szép regét, szét az arab orsz gokban). o££ látható nyomor messz?? mesét, történeti mondát pa­»az°n°anrTaz ,adaJ°k nem meghaladta az elké-'-'eltet. ? pírra vetett. »Római sasok a A kon ár h. emrol 1 álon, e?vj Balaton fölött« című történeti ,, ; színjátáka például igen ked­elkerített területen e-rek és.,,./,., „ j veit volt a negyvenes évek­orszá­ségben; napjában, csak 12? és; ufo£s<j kitűnő és elemző ösz­1Z’.a 2 óra között tudnak egy »ide-Z szefoglalót az ugyancsak mél­palesztmai arabokat, de fi- s nem palesztinai arab, hanem , .Ti- ü, \ iglenes« kútból vizet nyerni • | tánytalanul agyonhallgatott hihetetlen létszámú a gyerek-* rn/sik kitanő Balaton-kutató, seres- mindenféle betees^-et; Marglttay SZavbsli barátja’Lu? sereg, mindernde Detegse^et, kács Károly dr. (1882—1954) terjesztő szeméthegyek van-| 1947-ben írta róla, még a Ba­nak stb. | latoni Kurírban. (Folytatjuk) * Or. Oravecz&y Baíáis v 8OMOGTI NÉPLAP Ptatek. ara, decemjMa Sí. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom