Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-31 / 307. szám

Szilveszteri visszapillantás (Közhely: Ismét elmúlt egy év. Elérkezett a szám­vetés ideje.) Ö sszegezések, beszámo­lók, mérlegek, leltárak készülnek a múlt év­ről szerte az országban, így megyénkben is. Hadd végez­zük el mi is értékelésünket, ha nem is egészen szabályo­san, a hivatalos beszámolók stílusában. Inkább a szilvesz­teri hangulathoz illően, évőd- ve, csipkelődve. Nyugodtan tehetjük, hiszen magunkról és sajátunkról van szó. Mindenekelőtt a legfonto­sabb kérdésre adjunk vá­laszt: jutott-e előbbre me­gyénk? A felelettel nincs szé­gyenkezni valónk: az e’őző évek átlagához viszony!'va jelentősen emelkedett az ün­nepi avatások száma. Igaz. eb­ben némi szerepet játszott né­pünknek az a nem lebecsülen­dő vonása is. hogv szedet avat­ni. És ha nincs jelentős, erre igazán alkalmas létesítmé^v hát keres: kukorica«órrt, fi­zikai szertárat, üzemi öltözőt kátyúh'dat. No meg ninceklu- bot, mert ez most valami ere­deti dolog. Persze, azért jelentős dol­gokat is avattunk. Űi üzemet hatalmas csarnokokat. leteket. áruházakat. isvolÄka* és klubkönwtárakat. Osw' beszédek bántották el. íHá- tnl suttogás: »Tulaídopkónnen jubileumot is ülünk, hiszen non+oaan e»v évet rsó«zo+t a határidő.*l Szalag, of1 ó. Fénv- kép a megvei lan első olda­lán. Hideg és meleg ét“1ek törrwtov és W*ahb italok ül*- és állófogadások a ga«z*roró m?a helyi — esetenként fő városi — mtivé'zeinek érde­mes közreműködésével. Az ünnenlések u+án dolze- hé+kö-ma-ook. Minden esetre ezekből több volt. a te"­meléVanvséce-Sb a rnsmbosm*- vezésről föl vt‘'tett Sd tg Vbél amelvekhez kellő időt szol­gáltatott az esetenként fellépő anyaghiány. Ami persze nem­csak az üzemi munkásokat kárhoztatta gyakorta tétlen­ségre, máskor túlórázásra, ha­nem kényszerű szabadságra küldte az ű tonnán átadott is­kola nevelőit is. Fzt a gye­rekek őszinte lelkesedévé1 üdvözölték. Ahogv a fan mondta, ő igazán n«m írt vol­na panaszos leve’rt a váltó­nak, hogy & fűtés h'ánva miatt szünetelt a tanítás. De arról is biztosított, hogy tár­sai havonTéVénnen vél »kidnek Ök szidás helyett tehát d’ooér- ték a mulasztást elVövrtőVrt, De persze, csak úgy általá­ban, mert honnan is tudták volna szegények, kiknek kel­lene a köszönő levelet címez­ni? Ebb°n at ügvben ugyanis' a hivatalokhoz is hiába for­dultak volna, hisz°n szigorú tisztviselők azóta is haszta­lan kutatiák néhány más mu­lasztás felelőseit is. Lehet, hogy ilyenek egyáltalán nin­csenek? D e végtére is, mindezek apróságok, fejlődésünk velejáró rendellenessé­gei. Maradjunk ennyiben. Mert a lényeg mégiscsak megnyugtató. Az ugyanis, hogy megyénkben is jelentősen emelkedett a termelékenység. Általában. A mezőgazdaság­ban meg különösen. — Jó, jó — mondja a háziasszony —, ennek igazán örülök. De nemcsak a termelékenység emelkedett, hanem a zöldség­félék ára is. Igen, mert kevés termett belőlük. (Nem úgy, mint lapunkban, ahol az aszály semmiféle kái*t nem. tett.) Akárcsak cukorrépából. Amivel valóságos rekordhoz jutott a cukorgyár. Ilyen rö­vid idő alatt ugyanis ritkán fejezik be a kampányt Ka­posváron. No, de azért nem kell megijedni: az édes élet­hez szükséges kellékek to­vábbra is kellő mennyiség­ben rendelkezésre állnak. Hi­szen a kereskedelem — pó­tolva a mezőgazdasági és az ipari termelés hiányait — mindent elkövet a vásárlók igényeinek kielégítéséért. Űj szakboltok, áruházak nyíltak, györvörű portálokkal. Vidé­Ac* n €?qv­ját ’■'■’"í hofoszú i-’ő ■'♦•a. vH-jrtőan foly­nak a beváv4l-lóközpont ala­pozási munkálatai. Egy örvendetes vidéki ese­ményről nemrég kaptunk ér­tesítést: Somogyszobon is le­het már friss kenyeret kapni. Igaz, örömünket némiképpen csökkentette, hogy a hír kél nap múlva tévesnek bizonyult. A remény mindenesetre fel­villant a vidék előtt. Hogy nincs messze az az idő, ami­kor a megye egész területér, ki tudjuk elégíteni az alap vető igényeket így példáin vízből is a Balaton partján. Mármint csapi vízből. Ami az elmúlt évben kevésnek bizo­nyult, de a nyilatkozat sze­rint jövőre elegendő lesz. Persze, ha kedvez az időjá­rás — nem a mezőgazdaság­nak, hanem a nyaralóknak —, akkor lehet hogy továbbra is kevés lesz belőle. Akárcsak másból. Mondjuk vendégi 3i ülőhelyekből ebéd- és vacso­raidőben. Vagy körtiszt?ság; alkalmazottakból. No meg szállásból. Pedig az. utóbbi gond enyhítésére magánépít- tetők hada lépett csatasorba, nemegyszer önzetlenül fel- aíánlva még a félig kész szo­bákat is. Természetesen első­sorban a külföldi vendégek­nek. Akik ervre szíve-e’-be- keresik fo] a bü.czk'*cé'*‘*t é~ örömöt i“lentő tto gondot ó- fvxj^^iic^rtot is bőségesen oko­zó Balatonunkat. e nemcsak ök jönnek hozzánk. Mi is me­gyünk külföldre. Kocsi­val, vonattal, busszal, repülő­vel és hajóval. Turistaként, rokonlátogadóba és tanulmány­útra. Különösen az utóbbi vált egyre divatosabbá. A vállala­tok, gazdaságok és szövetke­zetek dolgozói felismerték az utazásban — főképp a nyugati kiküldetésekben — rejlő nagy lehetőségeket. Határozatokban kötelezték tehát vezetőiket angliai, svédországi, ausztriai stb. tanulmányutakra. Elnö­kök, főmérnökök, fő­könyvelők, osztályvezetők indultak el kényt len-kel­letlen tapasztalatokat gyűj­teni, tanulmányozni a keres­kedelem vagy az építőipar, ne­tán a mezőgazdaság termelési módszereit. Meg mást is. Csak arról nem számoltak be. Igaz arról sem, ho«y mindezezbő’ mit lehet itthon megvalósí­tom. De ne legyünk irivyek. A srazöpsási vezetők élete sem fenékig tejföl, ha sokat utaz­nak is. Itt van mind*árt az a bizonyos takaró, amelyik to­vábbra is haevomínvos. azaz nem nvúíthatő anyagból ké­szül. Bizcrnv. építések, bővíté­sek; új géT"'«/T'ok besseres“ helvett e<rv“lőre elsősorban belső tartalékok után kel1 nézni. Igaz. e°v kissé tüz.ete­D sebb kutatás szükséges ahhoz hogy felfedezzék a jobb mun­kaszervezésben, a gazdasági számításokban, a dolgozók alaposabb és bátrabb tájékoz­tatásában (lásd: üzemi demok­rácia!) és egyáltalán a veze­tés színvonalának emelésében rejlő lehetőségeket. Ehelyett egyesek szívesebben kutatnak házon kívül, mondjuk jő ösz- szeköttetések, mások divatos nyugati kocsik után. Ha már az autóknál tar­tunk: a kisemberek sokasága megelégszik szerényebb már­kákkal is. És mit sem törőd­ve saját sirámaikkal — ame­lyek kíséretében rendszeresen közük környezetükkel, hogy milyen nehéz a megélhetés — rendre vásárolják a Zsiguli­kat. Pedig ezzel a gond csak szaporodik. Mert ahogv nő a "éokocsik száma, úgy fokozó­dik a gárázshiány. Hiába, a szocializmus építése sem séta­galopp Azért sokaf mentünk előbb­re a múlt évben is. Szépe" gyarapodott közvagyonunk esvén i leg is többet tudtunv költeni, de az anyagiakká' eevütt gondolkodásunk is fej­lődött. Bátran állíthattok ho*v ma "as színtű közvéle- ménnv°l rendelkezőnk, amel" ma«atartá-saink kitűnő tükre­ként sz°r“nel. Csak az a baj, ss5át vonósait senkinek nem adia vissza. Aki ugvanis be­lenéz. minő'« a mós'kat látva kenne. A főnöket, a beosztott­ját, a munkatársát, a szomszédját. Az ő hi­bájukat, magatartásukat el­ítélendő vonásait És eze­ket ki-ki szóvá is teszi. Keményen, bátran, szenvedé­lyesen. Munkaidőben, másod­állásban, taggyűlésen és ba­ráti körben. De mindig gon­dosan ügvelve arra. nehogv valamelyik érdekelthez el is jusson a bíráló szó. Ügy ál­talában ítélkezünk. Szerencse, hogv a bíróság nem ezt a gya­korlatot követi. T ehát véleményt is mond­tunk a múlt évben. És mi mindent tettünk még? Nehéz lenne jelezni is. Többek között értekeztünk, tanácskoztunk, gyűléseken ül­tünk Amúgy magyar módra. Ráérősen, komótosan, jóízűen fogyasztva a szavak sokasá­gát. Meg az időt. Átsz. néz­tünk, összevontunk, ha.ás.iö- röket csökkentettünk, növel­tünk. Irányelveket, programo­kat dolgoztunk ki, határoza­tokat hoztunk, és igaz hittel fogadtuk meg, hogy ezeket most már tényleg végrehajt juk. És végtére is: miért nem tehetnénk? Hiszen magunk alkottuk magunknak. PaáS László Tanfolyam Vesén Szakmunkások akarnak lenni Foglalkozás. A mezőgazdasági üzemekben folyó munka sikerességének legfontosabb tényezői között tartjuk számon az adott gaz­daság szakember-ellát Itsá­gát. A szövetkezeteknek gon doskodniük kell megfeMőer képzett, szakmájukat kiválóan ismerő dolgozókról. Ezért indult meg Véséa is november közepén a szakem­berképzés. Három termelő- szövetkezetből tanulnak itt tudásra vágyó emberek. Hely­beliek, nagybajomiak és se- gesdiek kapnak képzést a te­henészeti szakágban. Heti négy alkalommal folyik Itt ok-■® tatás. Belelapoztunk a tan­könyvekbe. Állattenyésztési, műszaki, politikai, munka- egészségtani, takarmányozás­iam, hízlalási, tejtermelési •’■’pismereteket sajátítanak el 1 tanfolyam hallgatói. A fel­ügyeleti szerv a Lengyeli Szakmunkásképző Iskola. Ottjártunkkor éppen Turula Sándor tanfolyamvezető tar­tott előadást. A szünetet hasz­náltuk fel arra, hogy a je­lenlevőkkel szót váltsunk. Szép Lászióné a segesdi Oj Siet Tsz-ből jött. — Tóth Tibor főállatte­Növényvédelmi tájékoztató Beiskolázások a téli tanfolyamokra Ismeretes, hogy vegyszeres gyomirtó szer és méreg jelzé­sű növényvédő szer csak nö­vényvédő szakmunkás, vagy betanított munkás közremű­ködésével hasznáVnató jel. Minden mezőgazdasági nagy­üzemnek arra kell törekednie, hogy növényvédő gépenként legalább két szakképzett mun­kás álljon rendelkezésre. Ez azért is fontos, mert így az egyes szezonokban, amikor fokozott a munkaerő átcsopor­tosítása, a vegyszeres mun­kákat is szakképzett emberek végezhetik. , > Az üzemen belüli munkaerő­vándorlás a növényvédelem­ben dolgozókat is érinti, ezért évente a megyében — nagy költségekkel — csaknem 350 növényvédelmi munkást kell újonnan kiképezni a vegysze­res munkák zavartalansága, a növényvédő gépek kihasználá­sa végett. A növényvédő állo­más javasolja, hogy az üze­mek a növényvédelemben dolgozókat anyagilag is foko­zottan becsüljék meg veszé­lyességi pótlékkal vagy jutal­mazással, mert a növényvédő szerek használata jóval több figyelmet, óvatosságot, körül­tekintést és nagyobb szakér­telmet követel, mint más me­zőgazdasági munkák. A figye- 'őszolgálat, az üzemi el őre jel •és szervezésekor is a szak képzett dolgozók jöhetnek szá mításba. A megyei tanács és a járási növényvédelmi felügyelők szervezésében január 4-én 300 órás, növényvédelmi betaní­tott munkást képező tanfo­lyam kezdődik Fonyódon, Marcaliban, Nagyatádon, Csurgón, Bábodon (ÁG), To- ponáron, Igáiban és Kaposmé- rőn. A gazdaságoknak a je­lentkezési lapokat a megyei tanács járási hivatalainak il­letékes osztályára kell külde­niük. Tizennyolc éven alulia­kat és nőket nem lehet beis­kolázni. Azoknak az üzemek­nek a figyelmébe ajánljuk, akik a siófoki, a toibi, a bar­csi, a tótújfalui és a balaton- bogláfi már beindult tanfo­lyamokra küldtek hallgatókat: biztosítsák a dolgozók rend­szeres megjelenését a foglal­kozási napokon, mert hiány­zások esetén a hallgató nem engedhető vizsgára, és 'az ad­dig felmerült költségek — útiköltség, napidíj stb. — fö­löslegesen terhelik a gazdasá­got. A tavaly vagy azelőtt vég­zett növényvédő munkások továbbképzése januárban, feb­ruárban folytatódik. A 380 hallgatóból 163 már ebben a hónapban megkapta a kikép­zést. A továbbképző tanfolyam székhelye Balatonboglár, idő­tartama egy hét. Azok a nö­vényvédő dolgozók, akik a cvábbképzésen nem vesznek •észt, nem végezhetnek nagy­üzemben/ növényvédelmi tevé­kenységet! Ezekre £ tovább­Szép Lászlóné és Farkas Győrgyné Segesdről került a tan­folyamra. nyésztőnktől hallottam először a lehetőségről, hogy szakmun­kás-bizonyítványt szerezhe­tek. Jelenleg a sertéstelepen dolgozom, de sikeres vizsga esetén átkerülök az új szako­sított szarvasmarha-majorba. Huszonkét éves vagyok, a tsz- ben a legfiatalabb állatte­nyésztő. Kell a fiatal ebbe a szakágba. — Mi újat ad a tanfolyam? — ezt kérdeztük a másik se­gesdi asszonytól, Farkas Györgynétől. I képző tanfolyamokra kétéven­ként rendszeresen sor kerül. A termelőüzemek részére bő­vebb tájékoztatást a járási növényvédő főfelügyelők írás­ban adnak. — Á gyakorlatot már Is­mertük, az elméletet kevésbé. Így aztán nagyon hasznos is­meretekre tehetünk itt. szert, Gépi bemutatók is lesznek, erre nagy szükség van. Egyéb­ként a szövetkezetünknek csak köszönni tudjuk a velünk való törődést. Áldoznak ránk. A tankönyveket a tsz vette, az előadásokra személygépko­csival szállítanak bennünket. — Melyik tantárgy a legne­hezebb? Egyszerre felelik: — A műszaki ismeretek. Jól meg kell tanulnunk möi- dent, hisz az új telepen gépi fejés van. Sámóczi István és Gróf István a nagybajomi Lenin Tsz tagjai. — Jó tehenészetből jöttünk, nekünk könnyű. Lesz a gépek­kel bánni, hiszen mindennap kezeltük ezeket eddig is. Vi­szont keveset ismertünk a bomctanból és az elméleti tan­anyagból. A folyamatos ké­szülés vezethet csak sikerre. Jó előadóink vannak, szaksze­rű magyarázatokat kapunk. — És nekünk is gyakran kell válaszolnunk —. kapcsoló­dik a beszélgetésbe Szajkó Imre, a vései Egyesült Űj Élet Termelőszövetkezetből. — Minden napra egyformán kell. készülnie annak, aki szak­munkás akar lenni. Meg az­tán így kívánja a becsület is. A tsz fizeti a napunkat, ami­kor oktatáson veszünk részt — A nőknek egy kicsit ne­hezebb. Vár rájuk otthon a következő műszak — mondja Takács Józsefné. — Jó kis kö­zösség ez, segítjük egymást a tanulásban. — Hogy van megelégedve a tanfolyamvezető a hallgatók­kal? Turula Sándor válaszol: — Ügy tapasztalom, hogy igyekeznek. Remélem, sikere­sen vizsgáznak majd. L. L Belső ellenőrzés a termelőszövetkezetekben — revizorok segítségével Revizori irodát állítottak fel az idén a Közép-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségénél. Az iroda fel­adata az volt, hogy segítse a termelőszövetkezetekben mű­ködő ellenőrző bizottságok munkáját, a szövetkezeti moz­galomnak jelentős károkat okozó belső jelenségeknek a felszámolását, a tsz-ek hibás gazdálkodásának a feltárását, de főként ezek megelőzését. A revizori iroda idei mun­káját, tevékenységének ered­ményeit tárgyalta egyéb té­mák mellett tegnapi elnöksé­gi ülésén a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége. Szabó Gábor, a szövetség közgazdasági és termelésfejlesztési bizottsá­gának elnöke számolt be a végzett munkáról. A' tájékoz­tatóból többek között meg­tudtuk, hogy a revizori iroda az idén január 1-én három fő­vel kezdte meg működését, majd július elsejével az iro­da dolgozóinak száma négyre emelkedett. Minden tagszö- vetkezetet arra kértek, hogy — saját érdekükben, gazdál­kodásuk biztonságáért — ve­gyék igénybe a revizorok munkáját. A kérés végül is eredménnyel járt: a szövetség területén működő hatvankét termelőszövetkezet és három közös vállalkozás közül mind­össze két tsz nem tartott igényt az iroda szolgáltatásai­ra ebben az évben. Az iroda dolgozói a vizsgá­latokba bevonták a termelő­szövetkezeti ellenőrző bizott­ságok tagjait is, akik ismerik szövetkezetük helyzetét, így í meglevő problémákat is, és felhívhatják a revizorok fi­gyelmét olya» jelenségekre, amelyek káros hatással van­nak a termelésre, a gazdálko­dás menetére. Az iroda dolgozói az ellen­őrzésekről írásban adtak ösz- szegezést, javaslatokat a ter­melőszövetkezet elnökének, a vezetőségnek és kérték, hogy az észlelt hiányosságokat mi­előbb szüntessék meg. Négy alkalommal tettek ja­vaslatot bűnvádi följelentésre, hat vizsgálat után pedig a szövetség munkatársaival együtt közvetlen tanácsokat adtak az illetékes tsz-ek veze­tőinek a hibák megszüntetésé­re. Sajnos előfordult, hogy a termelőszövetkezetek a feltárt hibákat csak jóval később, vagy egyáltalán nem szüntet­ték meg. Pedig ez a szolgál­tatás a tsz-ekért van, a terme­lőszövetkezetek érdekeit szol­gálja. SOMOGYI »Cri/AlP HSfáí, lüsasMbar Sí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom