Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-31 / 307. szám

Szilveszteri visszapillantás

(Közhely: Ismét elmúlt egy év. Elérkezett a számvetés ideje.)

Ö

sszegezések, beszámolók, mérlegek, leltárak készülnek a múlt évről szerte az országban, így megyénkben is. Hadd végezzük el mi is értékelésünket, ha nem is egészen szabályosan, a hivatalos beszámolók stílusában. Inkább a szilveszteri hangulathoz illően, évőd- ve, csipkelődve. Nyugodtan tehetjük, hiszen magunkról és sajátunkról van szó.

Mindenekelőtt a legfontosabb kérdésre adjunk választ: jutott-e előbbre megyénk? A felelettel nincs szégyenkezni valónk: az e’őző évek átlagához viszony!'va jelentősen emelkedett az ünnepi avatások száma. Igaz. ebben némi szerepet játszott népünknek az a nem lebecsülendő vonása is. hogv szedet avatni. És ha nincs jelentős, erre igazán alkalmas létesítmé^v hát keres: kukorica«órrt, fizikai szertárat, üzemi öltözőt kátyúh'dat. No meg ninceklu- bot, mert ez most valami eredeti dolog.

Persze, azért jelentős dolgokat is avattunk. Űi üzemet hatalmas csarnokokat. leteket. áruházakat. isvolÄka* és klubkönwtárakat. Osw' beszédek bántották el. íHá- tnl suttogás: »Tulaídopkónnen jubileumot is ülünk, hiszen non+oaan e»v évet rsó«zo+t a határidő.*l Szalag, of1 ó. Fénv- kép a megvei lan első oldalán. Hideg és meleg ét“1ek törrwtov és W*ahb italok ül*- és állófogadások a ga«z*roró m?a helyi — esetenként fő városi — mtivé'zeinek érdemes közreműködésével.

Az ünnenlések u+án dolze- hé+kö-ma-ook. Minden esetre ezekből több volt. a te"meléVanvséce-Sb a rnsmbosm*- vezésről föl vt‘'tett Sd tg Vbél amelvekhez kellő időt szolgáltatott az esetenként fellépő anyaghiány. Ami persze nemcsak az üzemi munkásokat kárhoztatta gyakorta tétlenségre, máskor túlórázásra, hanem kényszerű szabadságra küldte az ű tonnán átadott iskola nevelőit is. Fzt a gyerekek őszinte lelkesedévé1 üdvözölték. Ahogv a fan mondta, ő igazán n«m írt volna panaszos leve’rt a váltónak, hogy & fűtés h'ánva miatt szünetelt a tanítás. De arról is biztosított, hogy társai havonTéVénnen vél »kidnek Ök szidás helyett tehát d’ooér- ték a mulasztást elVövrtőVrt, De persze, csak úgy általában, mert honnan is tudták volna szegények, kiknek kellene a köszönő levelet címezni? Ebb°n at ügvben ugyanis' a hivatalokhoz is hiába fordultak volna, hisz°n szigorú tisztviselők azóta is hasztalan kutatiák néhány más mulasztás felelőseit is. Lehet, hogy ilyenek egyáltalán nincsenek?

D

e végtére is, mindezek apróságok, fejlődésünk velejáró rendellenességei. Maradjunk ennyiben. Mert a lényeg mégiscsak megnyugtató. Az ugyanis, hogy megyénkben is jelentősen emelkedett a termelékenység. Általában. A mezőgazdaságban meg különösen. — Jó, jó — mondja a háziasszony —, ennek igazán örülök. De nemcsak a termelékenység emelkedett, hanem a zöldségfélék ára is. Igen, mert kevés termett belőlük. (Nem úgy, mint lapunkban, ahol az aszály semmiféle kái*t nem. tett.) Akárcsak cukorrépából. Amivel valóságos rekordhoz jutott a cukorgyár. Ilyen rövid idő alatt ugyanis ritkán fejezik be a kampányt Kaposváron. No, de azért nem kell megijedni: az édes élethez szükséges kellékek továbbra is kellő mennyiségben rendelkezésre állnak. Hiszen a kereskedelem — pótolva a mezőgazdasági és az ipari termelés hiányait — mindent elkövet a vásárlók igényeinek kielégítéséért. Űj szakboltok, áruházak nyíltak, györvörű portálokkal. VidéAc* n €?qvját ’■'■’"í

hofoszú i-’ő ■'♦•a. vH-jrtőan folynak a beváv4l-lóközpont alapozási munkálatai.

Egy örvendetes vidéki eseményről nemrég kaptunk értesítést: Somogyszobon is lehet már friss kenyeret kapni. Igaz, örömünket némiképpen csökkentette, hogy a hír kél nap múlva tévesnek bizonyult. A remény mindenesetre felvillant a vidék előtt. Hogy nincs messze az az idő, amikor a megye egész területér, ki tudjuk elégíteni az alap vető igényeket így példáin vízből is a Balaton partján. Mármint csapi vízből. Ami az elmúlt évben kevésnek bizonyult, de a nyilatkozat szerint jövőre elegendő lesz. Persze, ha kedvez az időjárás — nem a mezőgazdaságnak, hanem a nyaralóknak —, akkor lehet hogy továbbra is kevés lesz belőle. Akárcsak másból. Mondjuk vendégi 3i ülőhelyekből ebéd- és vacsoraidőben. Vagy körtiszt?ság; alkalmazottakból. No meg szállásból. Pedig az. utóbbi gond enyhítésére magánépít- tetők hada lépett csatasorba, nemegyszer önzetlenül fel- aíánlva még a félig kész szobákat is. Természetesen elsősorban a külföldi vendégeknek. Akik ervre szíve-e’-be- keresik fo] a bü.czk'*cé'*‘*t é~ örömöt i“lentő tto gondot ó- fvxj^^iic^rtot is bőségesen okozó Balatonunkat.

e nemcsak ök jönnek hozzánk. Mi is megyünk külföldre. Kocsival, vonattal, busszal, repülővel és hajóval. Turistaként, rokonlátogadóba és tanulmányútra. Különösen az utóbbi vált egyre divatosabbá. A vállalatok, gazdaságok és szövetkezetek dolgozói felismerték az utazásban — főképp a nyugati kiküldetésekben — rejlő nagy lehetőségeket. Határozatokban kötelezték tehát vezetőiket angliai, svédországi, ausztriai stb. tanulmányutakra. Elnökök, főmérnökök, főkönyvelők, osztályvezetők indultak el kényt len-kelletlen tapasztalatokat gyűjteni, tanulmányozni a kereskedelem vagy az építőipar, netán a mezőgazdaság termelési módszereit. Meg mást is. Csak arról nem számoltak be. Igaz arról sem, ho«y mindezezbő’ mit lehet itthon megvalósítom.

De ne legyünk irivyek. A srazöpsási vezetők élete sem fenékig tejföl, ha sokat utaznak is. Itt van mind*árt az a bizonyos takaró, amelyik továbbra is haevomínvos. azaz nem nvúíthatő anyagból készül. Bizcrnv. építések, bővítések; új géT"'«/T'ok besseres“ helvett e<rv“lőre elsősorban belső tartalékok után kel1 nézni. Igaz. e°v kissé tüz.eteD

sebb kutatás szükséges ahhoz hogy felfedezzék a jobb munkaszervezésben, a gazdasági számításokban, a dolgozók alaposabb és bátrabb tájékoztatásában (lásd: üzemi demokrácia!) és egyáltalán a vezetés színvonalának emelésében rejlő lehetőségeket. Ehelyett egyesek szívesebben kutatnak házon kívül, mondjuk jő ösz- szeköttetések, mások divatos nyugati kocsik után.

Ha már az autóknál tartunk: a kisemberek sokasága megelégszik szerényebb márkákkal is. És mit sem törődve saját sirámaikkal — amelyek kíséretében rendszeresen közük környezetükkel, hogy milyen nehéz a megélhetés — rendre vásárolják a Zsigulikat. Pedig ezzel a gond csak szaporodik. Mert ahogv nő a "éokocsik száma, úgy fokozódik a gárázshiány. Hiába, a szocializmus építése sem sétagalopp

Azért sokaf mentünk előbbre a múlt évben is. Szépe" gyarapodott közvagyonunk esvén i leg is többet tudtunv költeni, de az anyagiakká' eevütt gondolkodásunk is fejlődött. Bátran állíthattok ho*v ma "as színtű közvéle- ménnv°l rendelkezőnk, amel" ma«atartá-saink kitűnő tükreként sz°r“nel. Csak az a baj, ss5át vonósait senkinek nem adia vissza. Aki ugvanis belenéz. minő'« a mós'kat látva kenne. A főnöket, a beosztottját, a munkatársát, a szomszédját. Az ő hibájukat, magatartásukat elítélendő vonásait És ezeket ki-ki szóvá is teszi. Keményen, bátran, szenvedélyesen. Munkaidőben, másodállásban, taggyűlésen és baráti körben. De mindig gondosan ügvelve arra. nehogv valamelyik érdekelthez el is jusson a bíráló szó. Ügy általában ítélkezünk. Szerencse, hogv a bíróság nem ezt a gyakorlatot követi.

T

ehát véleményt is mondtunk a múlt évben. És mi mindent tettünk még? Nehéz lenne jelezni is. Többek között értekeztünk, tanácskoztunk, gyűléseken ültünk Amúgy magyar módra. Ráérősen, komótosan, jóízűen fogyasztva a szavak sokaságát. Meg az időt. Átsz. néztünk, összevontunk, ha.ás.iö- röket csökkentettünk, növeltünk. Irányelveket, programokat dolgoztunk ki, határozatokat hoztunk, és igaz hittel fogadtuk meg, hogy ezeket most már tényleg végrehajt juk. És végtére is: miért nem tehetnénk? Hiszen magunk alkottuk magunknak.

PaáS László

Tanfolyam Vesén

Szakmunkások akarnak lenni

Foglalkozás.

A mezőgazdasági üzemekben folyó munka sikerességének legfontosabb tényezői között tartjuk számon az adott gazdaság szakember-ellát Itságát. A szövetkezeteknek gon doskodniük kell megfeMőer képzett, szakmájukat kiválóan ismerő dolgozókról.

Ezért indult meg Véséa is november közepén a szakemberképzés. Három termelő- szövetkezetből tanulnak itt tudásra vágyó emberek. Helybeliek, nagybajomiak és se- gesdiek kapnak képzést a tehenészeti szakágban. Heti

négy alkalommal folyik Itt ok-■® tatás. Belelapoztunk a tankönyvekbe. Állattenyésztési, műszaki, politikai, munka- egészségtani, takarmányozásiam, hízlalási, tejtermelési •’■’pismereteket sajátítanak el 1 tanfolyam hallgatói. A felügyeleti szerv a Lengyeli Szakmunkásképző Iskola.

Ottjártunkkor éppen Turula Sándor tanfolyamvezető tartott előadást. A szünetet használtuk fel arra, hogy a jelenlevőkkel szót váltsunk.

Szép Lászióné a segesdi Oj Siet Tsz-ből jött.

— Tóth Tibor főállatteNövényvédelmi tájékoztató

Beiskolázások a téli tanfolyamokra

Ismeretes, hogy vegyszeres gyomirtó szer és méreg jelzésű növényvédő szer csak növényvédő szakmunkás, vagy betanított munkás közreműködésével hasznáVnató jel. Minden mezőgazdasági nagyüzemnek arra kell törekednie, hogy növényvédő gépenként legalább két szakképzett munkás álljon rendelkezésre. Ez azért is fontos, mert így az egyes szezonokban, amikor fokozott a munkaerő átcsoportosítása, a vegyszeres munkákat is szakképzett emberek végezhetik. , >

Az üzemen belüli munkaerővándorlás a növényvédelemben dolgozókat is érinti, ezért évente a megyében — nagy költségekkel — csaknem 350 növényvédelmi munkást kell újonnan kiképezni a vegyszeres munkák zavartalansága, a növényvédő gépek kihasználása végett. A növényvédő állomás javasolja, hogy az üzemek a növényvédelemben dolgozókat anyagilag is fokozottan becsüljék meg veszélyességi pótlékkal vagy jutalmazással, mert a növényvédő szerek használata jóval több figyelmet, óvatosságot, körültekintést és nagyobb szakértelmet követel, mint más mezőgazdasági munkák. A figye- 'őszolgálat, az üzemi el őre jel •és szervezésekor is a szak képzett dolgozók jöhetnek szá mításba.

A megyei tanács és a járási

növényvédelmi felügyelők szervezésében január 4-én 300 órás, növényvédelmi betanított munkást képező tanfolyam kezdődik Fonyódon, Marcaliban, Nagyatádon,

Csurgón, Bábodon (ÁG), To- ponáron, Igáiban és Kaposmé- rőn. A gazdaságoknak a jelentkezési lapokat a megyei tanács járási hivatalainak illetékes osztályára kell küldeniük. Tizennyolc éven aluliakat és nőket nem lehet beiskolázni. Azoknak az üzemeknek a figyelmébe ajánljuk, akik a siófoki, a toibi, a barcsi, a tótújfalui és a balaton- bogláfi már beindult tanfolyamokra küldtek hallgatókat: biztosítsák a dolgozók rendszeres megjelenését a foglalkozási napokon, mert hiányzások esetén a hallgató nem engedhető vizsgára, és 'az addig felmerült költségek — útiköltség, napidíj stb. — fölöslegesen terhelik a gazdaságot.

A tavaly vagy azelőtt végzett növényvédő munkások továbbképzése januárban, februárban folytatódik. A 380 hallgatóból 163 már ebben a hónapban megkapta a kiképzést. A továbbképző tanfolyam székhelye Balatonboglár, időtartama egy hét. Azok a növényvédő dolgozók, akik a cvábbképzésen nem vesznek •észt, nem végezhetnek nagyüzemben/ növényvédelmi tevékenységet! Ezekre £ továbbSzép Lászlóné és Farkas Győrgyné Segesdről került a tanfolyamra.

nyésztőnktől hallottam először a lehetőségről, hogy szakmunkás-bizonyítványt szerezhetek. Jelenleg a sertéstelepen dolgozom, de sikeres vizsga esetén átkerülök az új szakosított szarvasmarha-majorba. Huszonkét éves vagyok, a tsz- ben a legfiatalabb állattenyésztő. Kell a fiatal ebbe a szakágba.

— Mi újat ad a tanfolyam? — ezt kérdeztük a másik segesdi asszonytól, Farkas Györgynétől.

I

képző tanfolyamokra kétévenként rendszeresen sor kerül. A termelőüzemek részére bővebb tájékoztatást a járási növényvédő főfelügyelők írásban adnak.

— Á gyakorlatot már Ismertük, az elméletet kevésbé. Így aztán nagyon hasznos ismeretekre tehetünk itt. szert, Gépi bemutatók is lesznek, erre nagy szükség van. Egyébként a szövetkezetünknek csak köszönni tudjuk a velünk való törődést. Áldoznak ránk. A tankönyveket a tsz vette, az előadásokra személygépkocsival szállítanak bennünket.

— Melyik tantárgy a legnehezebb?

Egyszerre felelik:

— A műszaki ismeretek. Jól meg kell tanulnunk möi- dent, hisz az új telepen gépi fejés van.

Sámóczi István és Gróf István a nagybajomi Lenin Tsz tagjai.

— Jó tehenészetből jöttünk, nekünk könnyű. Lesz a gépekkel bánni, hiszen mindennap kezeltük ezeket eddig is. Viszont keveset ismertünk a bomctanból és az elméleti tananyagból. A folyamatos készülés vezethet csak sikerre. Jó előadóink vannak, szakszerű magyarázatokat kapunk.

— És nekünk is gyakran kell válaszolnunk —. kapcsolódik a beszélgetésbe Szajkó Imre, a vései Egyesült Űj Élet Termelőszövetkezetből. — Minden napra egyformán kell. készülnie annak, aki szakmunkás akar lenni. Meg aztán így kívánja a becsület is. A tsz fizeti a napunkat, amikor oktatáson veszünk részt

— A nőknek egy kicsit nehezebb. Vár rájuk otthon a következő műszak — mondja Takács Józsefné. — Jó kis közösség ez, segítjük egymást a tanulásban.

— Hogy van megelégedve a tanfolyamvezető a hallgatókkal?

Turula Sándor válaszol:

— Ügy tapasztalom, hogy igyekeznek. Remélem, sikeresen vizsgáznak majd.

L. L

Belső ellenőrzés a termelőszövetkezetekben — revizorok segítségével

Revizori irodát állítottak fel az idén a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél. Az iroda feladata az volt, hogy segítse a termelőszövetkezetekben működő ellenőrző bizottságok munkáját, a szövetkezeti mozgalomnak jelentős károkat okozó belső jelenségeknek a felszámolását, a tsz-ek hibás gazdálkodásának a feltárását, de főként ezek megelőzését.

A revizori iroda idei munkáját, tevékenységének eredményeit tárgyalta egyéb témák mellett tegnapi elnökségi ülésén a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Szabó Gábor, a szövetség közgazdasági és termelésfejlesztési bizottságának elnöke számolt be a végzett munkáról. A' tájékoztatóból többek között megtudtuk, hogy a revizori iroda

az idén január 1-én három fővel kezdte meg működését, majd július elsejével az iroda dolgozóinak száma négyre emelkedett. Minden tagszö- vetkezetet arra kértek, hogy — saját érdekükben, gazdálkodásuk biztonságáért — vegyék igénybe a revizorok munkáját. A kérés végül is eredménnyel járt: a szövetség területén működő hatvankét termelőszövetkezet és három közös vállalkozás közül mindössze két tsz nem tartott igényt az iroda szolgáltatásaira ebben az évben.

Az iroda dolgozói a vizsgálatokba bevonták a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjait is, akik ismerik szövetkezetük helyzetét, így í meglevő problémákat is, és felhívhatják a revizorok figyelmét olya» jelenségekre,

amelyek káros hatással vannak a termelésre, a gazdálkodás menetére.

Az iroda dolgozói az ellenőrzésekről írásban adtak ösz- szegezést, javaslatokat a termelőszövetkezet elnökének, a vezetőségnek és kérték, hogy az észlelt hiányosságokat mielőbb szüntessék meg. Négy alkalommal tettek javaslatot bűnvádi följelentésre, hat vizsgálat után pedig a szövetség munkatársaival együtt közvetlen tanácsokat adtak az illetékes tsz-ek vezetőinek a hibák megszüntetésére. Sajnos előfordult, hogy a termelőszövetkezetek a feltárt hibákat csak jóval később, vagy egyáltalán nem szüntették meg. Pedig ez a szolgáltatás a tsz-ekért van, a termelőszövetkezetek érdekeit szolgálja.

SOMOGYI »Cri/AlP HSfáí, lüsasMbar Sí.