Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-23 / 301. szám
Tv-jegyzet A fényen túl is van élet ... mégpedig vagyon izgalmas, konfliktusokkal, bajokkal, örömökkel, kudarcokkal és sikerekkel gazdagon »fűszerezett« élet. A fény — a Balaton. Az élet, amit a kedd délutáni tévé-dokumentum- film írója s rendezője, Veres István bemutatott a balaton- endrédi Zöldmező Termelő- szövetkezet életének, történetének töredéke. Várakozással tekintettünk a film elé. Elsősorban azért, mert aránylag nem 'sok ilyen jellegű műsor szerepel a tévé programjában, jóllehet a falu maga sajátos, rendkívül jelentős átalakulásával, fejlődésével hihetetlenül sok témát rejteget magában. Érdeklődésünket másodsorban az fokozta, hogy nem kis vállalkozásba fogott a film írórendezője, amikor egy termelőszövetkezet életét két éven keresztül kísérte figyelemmel, hogy hosszabb távon és valóban elmélyülten, alaposan mutathassa be a mai falusi valóságot. Harmincperces filmbe sűríteni, s kiszűrni, szintetizálni a legjellemzőbbeket —* nem kis feladat, figyelemre méltó vállalkozás. A kérdésre, hogy ez válójában mennyire sikerült, úgy válaszolhatnánk: többnyire jól. Villanások, elejtett mondatok, megjegyzések, s magával ragadó) az őszinteség következtében izgalmas jelenetek érzékeltették, láttatták velünk, hogy a szebb holnap, azok az eredmények, amelyekről gyakran olyan magától értetődő természetességgel beszélünk, mennyi vívódás, mennyi gond, mennyi ellentmondás során születnek meg. A szerzőnek és a fényen túli élet »szereplőinek« volt bátorságuk, hogy a puszta, sallangmentes valóságot adják. A valóságot, ami a helyes és helytelen nézetek összecsapásából, vitákból, örömökből és aggasztó gondokból épül össze. De úgy, hogy kicsendül belőle mindig az a mondat, ami tulajdonképpen csak egyszer hangzott el: »Ez a téesz jó lesz, de idő kell hozzá«. Persze, aki valóban figyelő szemmel nézte ezt a filmet, az előtt nyilvánvalóvá lett az is, ami ugyan elhangzott, de egy kicsit »rejtetten«, csupán utalásszerűén, hogy hatalmas változás, igen jelentős fejlődés ment végbe ennek az 1962-ig mérleghiányos szövetkezetnek életében. S vele együtt természetesen az itt élő emberek személyes sorsában is. Ami hiányzott (lehet, hogy nagyon szubjektív megítélés ez): arányaiban kevés volt, és a tényleg csak félmondatok utaltak arra, hogy nagyon messziről indult ez a közösség. Jóllehet a mának is megvannak a maga gondjai, mégsem árt — és kell is — emlékeztetni arra, hogy hol is kezdődött. Emberi tulajdonság a mindig többre vágyás, a mindig többet akarás, és emberi dolog az is, hogy a rosszat hamar felejtjük. Helyes ez. De a teljesség úgy kívánja, hogy olykor emlékezzünk is! Veres István filmje bepillantást engedett egyik somogyi szövetkezetünk életébe, mindennapjaiba. őszinteségével megragadott, mert nem lehetett nem gondolkodva figyelni napjainknak ezt az érdekes, izgalmas dokumentumát. V. M. Süíáihe»t Néma csend ül a nézőtéren, lélegzet-visszafojtva izgul a telt ház: megmenekül-e a veszélyes utakon kószáló lány a gyilkosnak vélt férfi elől, vagy áldozatul esik. A lány kemény dulakodás után kiszakítja magát a férfi szorításából és rohanni kezd. Terebélyes szomszédom ebben a piuanatoan kiemel bevásárló szatyrából egy kis csomagot, a zsírpapin, lármásan kibontja, aztán nekiáll uzsonnája vagy éppen vacsorája fogyasztásánaK. Élvezettel megropogtatja a zsemléjét. A sötétben nem látom, mivel bélelte, az áradó fokhagyma disznósajtról vagy házikolbászról árulkodik. A gyiiaos űzőbe veszi a lányt, mar perceit óta versenyezve száguldanak lom-boK- kal fedett erdei ösvényeden és úttalan szántásokon. Lihegnek, verítékeznek pre- mierpianban, a Közönség idegei a végsőkig íelajzva feszülnek, szomszédom meg végtelen nyugatommal ropogtatja zsemléjét. A körülötte ülők rosszallóan csóválják fejüket, feszengenék, én csak csodálom hidegvérét. Aztán elővesz szatyrából egy másik zsemlét. Ismét némi ünnepélyeséggel megropogtatja, amikor a túlsó oldalon valaki megszólítja: — Bocsánatot kérek, de szeretnék valamit kérdezni öntől. No. itt a botrány! — villan át rajtam. Most következik valami goromba megjegyzés, aztán egy barátságtalan válasz, egy még durvább viszontválasz, és talán meg sem tudhatom már, 3d az igazi gyilkos —*• Mit akar? — kérdi teli szájjal és zavartalan étvágy- gyal szomszédom. A gyilkos most motorra szállva száguld a lány után és egyre fogy a távolság köztük. — Kérem, nem mondaná meg, hol lehet kapni ilyen illatos, ropogás zsemlét? Megkönnyebbülten sóhajtottam. Megmenekült a lány és mi is... K. B. XXVII. évfolyam, 301. szám. Csütörtök, 1971. december 23. Csúcsforgalom a postán Ezen a héten tetőzik a postán a csomag- és levélküldemények felvétele és kézbesítése. Hétfőn például mintegy 600 csomagot vettek föl a ka-, posvári postahivatalban, s kétszázzal többet kézbesítettek még aznap. Ez a megszokott mennyiségnek körülbelül a háromszorosa. Az ünnepek előtt a levelek, üdvözlő lapok dömpingje most is tart. Kedden több mint 36 ezer levélpostai küldeményt adtak fel A pályaudvaron a csomagközvetítés is többszöröse volt a szokott forgalomnak. Ugyanakkor a csomagok száma a hétvége — és az ünnepek — közeledtével csökken. Az idei időjárás sem nehezítette eddig a posta munkáját, az enyhe időben ugyanis könnyebb a kézbesítés. A levelek, csomagok feldolgozása, osztályozása, irányítása részben gépesített már, (például bélyegzőgép jelöli meg a küldeményeket). A szállítóeszközökkel való ellátottság jó; külön gépkocsi mentesíti az egyes túlterhelt útvonalakat Alkalmi munkásokat is vettek fel — ha ideiglenes postai szolgálatra alkalmasnak bizonyultak —, s a levélpostai küldemények irányítására néhány nyugdíjast is foglalkoztatnak^ S végül egy kellemes karácsonyi ajándék a postától: 25-én, tehát karácsonykor is kézbesíteni fogják a romlandó és az expressz csomagokat. Sikeres gazdasági év végén Jakéban Göncz Józsefet, a jákói nincsenek. A tizenkilenc máAranykalász Termelőszövetkezet főkönyvelőjét kértük arra, hogy beszéljen a gazdaság idei évének eredményeiről, gondjairóL A jákói tsz hagyományos gazdálkodást folytat. Főként kenyérgabonát, burgonyát, kukoricát tennesztenék. Az idén — mint sok más helyen — szép búzatermést takaríthattak be. Holdanként 23,4 mázsát. Egymillió forint árbevételi többletet jelent ez. A burgonya közepes eredménye sem kevesebb a holdanként! 63,5 mázsánál. A kukoricatörésben új gép segített a régebbi kombájnoknak. A pillangósok szintén jó termést adtak. 45.2 mázsa lucernát (Műtötték be átlagban e«v holdról. Ennek a területén év Vözben k^nttai úton talattavítást végeztek. Az Aranvkalász Termo1 őszöv^t- kezet uMm1« homokos talajon gazdálkodik. Téli . takarmánvgondjajk zsás átlagú májusi morzsolt termése ugyanis fedezi az állatok abrakigényét. Jövedelmező volt az állat- tenyésztés is az idei gazdasági évben. Nyolcszáz sertést értékesítettek, és a szarvasmarha-eladásban sem volt a tervhez viszonyítva lemaradás. Két év alatt több új épületet húztak fel. A legutóbbi vezetőségi ülésen elhatározták, hogy a jövő évben bérmunkát végző tehergépkocsijuk mellett még egy vagy két járművet ugyancsak fuvarozásra állítanak majd be. Égető gondjuk marad viszont 1972-ben is a csökkenő munkaerő pótlása. Új töltőállomás Kaposváron Az Ásványolaj-forgalmi Vállalat új hatkutas töltőállomást helyezett üzembe a Füredi utca végén. A gépjárművezetők örömére külön szuper és extra szuper kutakat Is létesítettek, ahonnan 92-es és 98-as oktánszámú benzint tankolhatnak. Az új töltőállomás három műszaktan Az „istenek itala“ Olimposz az istennek sem kapható Nem tudom, nézik-e az olvasók a tv-reklámot, én emlékszem, amikor nagy dérrel- durral beharangozták, hogy kapható lesz hazánkban is »az istenek itala«, az Olimposz narancslé. És nem volt ha zugság, mert magam is ta pasztaltam, hogy valóban isteni itóka. Nem félek, hogy reklámot csinálok neki, ha azt írom: zamatos volt, valóban üdített, és szinte kicsordult belőle a vitamin. A reklám letűnt a képernyőről, az ital pedig eltűnt az üzletekből. Miért? — kérdez zük. Mert van narancs? Nos egyszerű erre a válasz: var másfajta gyümölcs, és mégir van másfajta gyümölcslé it nagy választékban. S ezért nem félek a reklámozás vádjától sem, mert hiába jártam végig — immáron többször it — Olimposzért Kaposvár üzleteit, s legutóbb hiába kilincseltem a fővárosi üzletekben is. — Nincs. Volt, de elkapkodták — ez a válasz. Hát igen, mi vásárlók már csak ilyenek vagyunk. Megvesszük, ami jó. És dühöngünk, ba egy keresett árucikk tiszavirág életű s egyik napról a másikra hiánycikk lesz. S úgy vélem, télvíz idején füstölgésünk nem is jogtalan. T, T TA R ICA {oboic Aforizmák A társadalom két osztályból áll: azokból, akiknek több ennivalójuk van, mint étvágyuk, és azokból, akiknél ez éppen fordítva van. (Chamfort) * • # A merészség taktikája abban áll, hogy mindig ■tudjuk: meddig -mehetünk túl messzire. (Jean Cocteau) • » • Az élet jó dolgai illegálisak, erkölcstelenek, vagy legalábbis hizlalnak. (Bemard Shaw) • * • Az emlékezet az elme őre. (Shakespeare) ® w • Türelmetlennek csak a türelmetlenséggel szemben szabad lennünk. (Taine) * * • Könnyebb valamit elkezdeni, mint befejezni. (Plautus) « ® » Az ember inkább rósz szat mond önmagáról, minthogy semmit se mondjon. (Lm Rochefoucauld)' « s « Nők után futni olyan elfoglaltság, amely még senkinek sem okozott bajt. Baj altkor van, ha utolérjük őket. (Jack Dames) • * • Az a nő, aki beismeri, hogy a szerelmi bánat rosszat tesz szépségének, félig már a gyógyulás útján van. (Marcelle Auclair) • • • A virágtól illatot, az embertől előzékenységet várunk. (Hindu mondás) Mi való egy női kézitáskába? A »Jasmin« című nyugatnémet folyóirat a chicagói nők sokéves tapasztalatait és az országban uralkodó állapotokat használta fel ürügyül, hogy közölje női olvasóival, mi való manapság egy női kézitáskába. » önvédelmi fegyver nélkül a nőnek sohasem szabadna elhagynia a házat« — írja a cikk. Ajánlatos továbá: két méter hatótávolságú könny gá zfl ak on. automata gázpisztoly, olyan riasztókészülék, amely üvölt, mint a sziréna, egy japán gyártmányú kézi sziréna, éles hangú síp. A javaslatok között szerepel továbbá egy »Testőr« márkájú elektromos bot. Somogyi Néplap * 4L2 MSZMP Som ni? v megye* | Bizottságának SapSas PőszerfecsztÖ! JÁVORI BÉLA tSzerkesztóseg; Kaposvár* iiaímca Sandoi hí. 2. Xeletoiia 11-510, 11-511, 11-512. kiadja a Somogy megyei lapkiadó Vállalat, Kaposvár, I uuinca S. is. 2. Telefon: 11-51$. j felelős kiadós Dómján Sándor, j Beküldött kéziratot nem örzünk meg es nem adunk vissza. ■ Terjeszti: a Magyar Posta.' Elő- ! űzethető a helyi postahivataloknál es postáskézbesitőknéL Kifizetési díj egy hónapra 2ö F& index: 25 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvári tizemében Kaposvár. Latínca S. tL 6. felelős vezető; Mautner Józaa*
