Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-23 / 301. szám

Üj vágógépet- vásároltak s Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat mernyei gyáregységében. A 170 ezer forintos vágógéppel nyolc milliméter vastagságig tudnak lemezt vágni. Pesti morzsák A szilveszteri pezsgő VkMkJ *miw a karácsony előtti csúcsforgalomban ke­vésbé érzi jól magát Pes­ten. Ka vásárolni szeretne, kilométereket utazhat, gyalo­golhat Szerencsére sok bolt­ban, áruházban van elárusító, aki sajnálata mellé megadja a következő szakbolt címét is. Így aztán szaporodnak a cso­magok, s velük együtt az él­mények is. A Rákóczi ót délutáni for­gatagában, a Bástya étterem­mel szemközt találtam rá ar­ra az utcai árusra, akinél fe­nyőfacsengettyűket vásárol­hattam. Színes, préselt dara­bokat és sztaniolbói készült díszeket árult. Amíg mérle­geltem, hogy az Illúzió 3 vagy 5 forintot ér nekem (ti. eny- nylért adta a csengőket), fül­tanúja lettem egy beszélgetés­nek. — Hogy megy sz üzlet? — kérdezte egy idősebb asszony az árustól. — Rosszul — válaszolt dü- hüsen az árus. — Egyre ke­vesebb az olyan emoer, aki hajlandó ezeket a holmikat vásárolni. Reggeltől estig itt állok a hideg, szeles utcán, mert nem találok társat, aki napi 300 forintért hajlandó lenne árusítani. Gyorsan fizettem, és elin­dultam a Körút felé. Közben azon gondolkodtam, hogy mennyi lehet az árus jöve­delme, ha abból egy társnak napi 300 forintot tudna fizet­ni? Napi 1000 forint, vagy 3. Már a főbejárat is gran­diózus: 51 lépcsőfok vezet fel a propülén a »Hatszögletű-«, 62 m átmérőjű, 30 darab 8 méter magas rózsaszín gránit­oszloppal szegélyezett udvar­ba, ahonnan az olümposzi Jupiter-templom előtti, az előző fölé 8 méterrel maga­sított, 135x113 méteres alap­területű »Téglalapalakú« vagy »Oltár« udvarába jutottunk. Az előbbinek nevét alakja, az utóbbiét pedig azután kapta, hogy itt helyezték el a 8 fő római isten és 4 fő istennő szobrát (a szobrokat maguk­ban reitő termek cédrussal voltak takarva, s 44 asszuáni vörös gránitoszloD tartott). A Juoiter-temnlom hatal­mas arányait (106x69 m; 20 méter magasan a felszíntől) még több? Nem tudtam el­dönteni. Játékot vásároltam a Rákó­czi úti Mackó boltban. Ki­lépve az üvegajtón, néhány pillanatig csomagjaimat ren­deztem. Amíg táskám zárjá­val bíbelődtem, két fiú lépett hozzám. Tíz-tizeríkét évesek lehettek. Egyikük arca sírás­ra állt, s kezében egy üres szemüvegkeretet tartott. — Bácsi kérem — szólítot­tak meg —, adjon nekünk két forintot. A barátom vé­letlenül összetörte a szemüve­gemet, és meg kell csináltat­nunk, mert otthon nagyon ki-' kapok. Már nyúltam a zsebembe, hogy néhány forint erejéig cinkosuk legyék, amikor meg­akadt tekintetem a szemüveg­kereten. Ismerős volt. Nagy­anyáink viseltek ilyet húsz esztendeje. — Tedd csak föl azt a ke­retet! — szóltam a fiúra. De ők a szemüvegpróba helyett gyorsan elfutottak. A trükk nálam nem vált be. Gondo­lom, ezt is bekalkulálták az »üzletbe«. MÜÁRT értékesítési osztály a Rudas László utca sarkán. Hivatalos ügyben jöttünk; a nagyatádi kollégiumnak sze­rettünk volna mosogató- és kenyérszeletelő gépet vásárol­ni. A bemutatóterem üres nincs, aki megmutassa a gé­neket. Szemben az ajtón fel­irat: »Előadók.« Félve beko­a romok mellett a fentebb em­lített, a világnak talán leg­hatalmasabb 6 db 22 m ma­gas (az athéni Parthenon osz­lopai alig több mint 7 mé­teresek), a templom déli ol­dalát szegélyező oszlopsor mutatja. De a földön heverő kövek mellett jóformán ez minden, ami fennáll (hat az 54-ből!). A Jupiter-templom- tól mintegy 50 méterre áll a viszonylag kitűnő állapotban fennmaradt Venus-templom (69x36 m, amit helytelenül hívnak Bacchus-templomnak). Ezek a hatalmas épületkomp­lexum leghíresebb darabjai, s ezek mellett még számta­lan más emlékmű (ma már csak rom) is létezik. Az itt emelt templomok legkisebbi- ke is felülmúlja a leghatal­masabb athénit! »Az itteni épületek tökéletes kidolgozá­pogunk. Két hölgy ül az asz­talok mögött. Az egyik tele­fonál, a másik Iratokat ren­dezget. Odalépünk az utóbbi­hoz, s előadjuk kérésünket. Az első mondat után int, hogy az ügy a másik kartárs­nőre tartozik, aki még mindig telefonál. Megállunk az asz­talnál. Mintha ott se lennénk, beszélget tovább. Eltelik há­rom perc. Az ügyfél ráér. Is­mét elkezdjük, hogy vásárol­ni szeretnénk. Kiküld a be­mutatóterembe, hogy ott majd megmutatják a gépeket. Mas* sincs ott senki, s mi nem ismerve a kért árucikket kénytelenek vagyunk vissza­menni. Újra vámunk kell a telefonra, amíg a kartársnő megmutatja a gépet. Gyor­san elmondja az árát, s azt. hogy mire használható, majd visszamegy az irodába. Ta­nácstalanul állunk néhány nercig, aztán elindulunk ki­felé. A f^lon öl~s betűk: »Versengünk az ön moso­lyáért1« Másodszorra a Lenin kör­úton tapasztaltam egy gesz­tenyesütőnél, hogy az illúzió­kat meg kell fizetni. Az Itt­honi piacon sokalltam egy ki­lóért a 18 forintot. A körút' árus a sült gesztenye darabját adta 1 forintért. Pontosab­ban kettőért, mert a legki­sebb tétel két darab volt. Vettem hatot azzal a tudat­tal, hogy ilvet úgyis csak Pesten vehetek. Ez a csodálatos kis ország, az afroázsiai »Svájc« a Föld­közi-tenger keleti partján te­rül el. Éppen ezért földje még változatosabb. S nemcsak tengerpartja és 3000 méternél magasabb hegyei, nagy kiter­jedésű, ezerméteres tenger- szint feletti felföldjei miatt, hanem azért is, mert ősi, grandiózus romokkal teleszórt földje valóban az emberi ci­vilizáció egyik bölcsőjévé tet­te, annyi nagy kultúra privi- légizált területévé. Hazája volt a »tenger né­pei« egyikének, a föníciaiak­nak, akik kereskedelmi hajó­haduk mellett hadiflottájukat is kiépítették már az 1. e. II. évezred első felében. Kréte hanyatlása után közel ezer esztendőn át (1400—600) a Földközi-tenger hegemén ha­jósnépe volt, amely i. e. 600 körül egyiptomi megrendelés­re köriVIhajózta Afrikát (sőt, a legújabb kutatások szerint Szilveszter éjszaká­ján, amikor az óra elkongatja az éjfélt, durrannak a pezs­gőspalackok dugói, és ömlik a poharakba a szénsavdús, kel­lemes ízű, ünnepi ital. Ezek­ben a napokban gyakran gon­dolunk a pezsgőre, hiszen év­közben ritkán vagy egyálta­lán nem kerül asztalunkra... Az ital hódító útjára Fran­ciaország Champagne tarto­mányából indult, de készíté­sének módját több mint 10Ö éven át titokban tartották. Gyártása csak akkor terjedhe­tett el, amikor sikerült na­gyobb nyomást kibíró, vastag falú üvegpalackot gyártani. Ebben az -időszakban terjedt el a parafadugó használata, így nem volt akadálya a pezs­gőgyártásnak sem. Franciaor­szág évi bortermelése 70 mil­lió hl, és ezzel a termékmen­nyiséggel Olaszországgal fel­váltva az első helyet foglalja el. A franciák borfogyasztá­sára jellemző, hogy ilyen bor­mennyiség mellett is importál, nak bort, mert az egy főre ju­tó borfogyasztásuk, a csecse­mőket is beleszámítva, 170 li­ter évente. A bor egy részéből pedig konyakot és pezsgőt ké­szítenek ... A pezsgő készülhet fehér, pirkadt és vörös borból is, ha­zánkban általában fehér bor­ból készülnek a pezsgők. A közhittel ellentétben a pezs gőt nem a legrosszabb borok­ból csinálják. Készítésére a vékony, kissé kemény, fajta­jelleg nélküli borok a legal­kalmasabbak, amelyek alko­holtartama 10—11 százalék körül van. A kiválasztott bort egy évig kezelik, és a szüret utáni év tavaszán palackoz­zák. Ezután a cukrozás követ­kezik, amihez fehér kandisz- cukrot használnak, és szörp- sűrűségűre oldják fel. Anny cukrot adnak a borhoz, hog> a későbbi erjedés következté ben keletkező szénsav nyomá­sa elegendő legyen. Derítő anyagot és faélesztőt tesznek hozzá, majd a bort palackok­ba töltik, és különleges ala­kú parafadugóval lezárják. Az erjesztőpincébe fektetve, szá­jukkal egymással szemben he­lyezik el a palackokat; az er­jedés több hónapig tart, a fi­nomabb pezsgőké több évig. Közben a palackokban levő ital megtisztul, kialakul az egyes pezsgőfajták jellegzetes kamata. A palack alján felgyülemlett seprő eltávolítása évszázado­kon keresztül különösen nagy ügyességet és nagy teret igénylő feladat volt: a palac­kokat szájukkal lefelé, ferdén álló polcokkal felszerelt rázó­állványokra helyezték, majd naponta, kétnaponta rázogat- ták. A seprő fokozatosan le­csúszott, és végül a dugón he­lyezkedett el. Ezután a palac­kok nyakát mínusz 20 fokos Amerikába is eljutott), s íg Ázsia, aszaa-Aixxsa es Dei Europa (sot a Ant-ssigeuei muiuun varosa ismeri«. A ío lucaai keresaeaua. nemcsa »tranzit Kfiresaeuok.« vouzu- kiépítették »nemzeti iparuaat is (.szövet, seiyem, üveg, iaze kas, otvosiparj. nújutottaK. min aennova, csakúgy, mint Kési. utódaik (a hivatalos staiisz tikáa szerint a 2,5 miinony Libanonban élő allampol-ga mellett kb. ugyanennyi külföldön (az USA-ban ki félmillió, Dél-Amerikában há romnegyed millió, kb. félmii lió Európában, s a többi arab országban is él néhány száz­ezer), akik megbecsülést vív­tak ki maguknak mint vezető politikusok (pl. Dél-Amerika több országának jelenlegi vagy volt köztársasági elnö­ke libanoni származású), üz­letemberek s nem utolsósor­ban mint nemzetközi hírnévre szert tevő tudósok. (Folytatjuk) hőmérsékletű sós jégbe tették, ahol a seprő megfagyott, és a jégdugót a palack kinyitása után a szénsavnyomás kilökte. Majd a pezsgő likőrözése kö­vetkezett: nagy cukortartalmú alkoholt, valamint ízesítő anyagokat, így óbort, borpár­latot adtak hozzá. Most már kialakult a pezsgő végleges íze, és a palackokat véglege­sen ledugaszolták. A fejlett technika ma már nagyméretű, zárt, zománcozott acéltartályokat is használ pezsgőkészítésre, ahol ugyan­azok a folyamatok játszódnak le, mint a hagyományos pezs­gőkészítésnél. Előnye, hogy az egyébként hosszadalmas fo­lyamat rövidebb idő alatt vég­bemegy, és a pezsgők minősé­ge is egyenletesebb. Előállítása még így is legalább 2 évet Igényel, ami a fogyasztói árat továbbra is ma gas szinten tartja. Ezért nőtt meg a habzóborok jelentősége, amelyeknek gyártásánál a 11- kőrözött bort közvetlenül a palackozás előtt telítik szén­savval. A kész terméket ki­szállítás előtt csak néhány hétig pihentetik, ezalatt rövid ideig tartó érés megy végbe a palackokban. Érthető, hogy a habzóborok lényegesen olcsób­bak, mint a pezsgő. A Mecsekvidéki Állami Gaz­daság pezsgőgyárában kizáró­lag modem eljárással készül a pezsgő: a zegzugos, a város házai, terel és utcái alatt hú­zódó pincelabirintusok mé­lyén 3 m-es átmérőjű, 4—5 m hosszú óriási hordókban tá­rolják a pezsgőkészítésre szánt bort Sok szőlőfajtából készült bort tárolnak és kevernek itt, a juhfar fajtától az ola&zriz- lingig. A falakat fehér penész­réteg fedi, a járatok végén a befalazott, régi kijáratok, lép­csőmaradványok történelmi idők emlékét őrzik... Hogyan is kezdjük ezt a | beszélgetést? Kérdezzek lezse­rül, vagy talán a hűvös ma- | gatartás többet kicsal a fiatal­emberből? Végső éoron erről van szó: végre valami igazat kellene megtudni tőle. Az első mondatai után ki­derül, nincs szükség semmi­féle fondorlatra. Szavai szé­dítő kuszasággal röpködnek, egyikbe sem lehet belekapasz­kodni. Még az igazmondás lát­szatától is távol tartja magát, így hát kellemesen elcseve­günk anélkül, hogy a lénye­get érintettük volna. Pár pillantás a múltjára: huszonegy éves korában gyűlt meg először a baja a hatósá­gokkal, aztán hatvanhétben és hatvankilencben ült a vádlot­tak padján. Az idén április 21-én kedvezménnyel szaba­dult. Szekeres Lajosnak volt ugyan személyi igazolványa, de abban hamis adatok lapul­tak. Letagadta, hogy kazánko­vács, szerinte az jobban hang­zik: technikus. Es hogy a gyengébb nemnél sikereit be­biztosítsa, nőtlennek tüntette föl magát. Aztán még nagyon sokszor kívánt kibújni a bő­réből, hol mérnöknek, hol rendőr főhadnagynak adta ki magát. Rendőrnek mutatko­zott be akkor is, amikor egy bolti eladólányt fölkeresett. ‘rügy hallottam, hogy az öcs- csének állásra van szüksége. Majd én megszerzem a ven­déglátónál, Semmi értelme a hálálkodásnak, nekem csupán egy telefonba kerül az állás- szerzésI.« A lánynak tetszett az »ön­zetlen« ajánlat, és egyre több­ször találkozott a jómodorú és »igen felelős beosztásban dol­gozó« ismerősével. A fiatalem­ber ostoba halandzsájával az orránál fogva vezette, s meg­ígérte elképesztően hiszékeny Az 1968-ban megindult pé­csi pezsgőgyártás ma már hat­féle pezsgőt mutathat fel: vaa dry minőségű, amely cukrot nem tartalmaz, száraz pezsgő, benne csak 15 gramm cukor van literenként, de találko­zunk a termékek sorában a doux édes pezsgővel is, amely 60 gramm feletti cukortartal­mával már kifejezetten édes pezsgőnek számít. Termékeik közül a félszáraz, a félédes és az édes pezsgő kiváló árunak számít. — A táncdalból Is­mert piros pezsgő villányi vö­rös borból készül, és réserve vörös néven kerül forgalomba. Ugyancsak vöröses színű a ro­sé pezsgő is. Az idén már 50 ezer palackkal Jugoszláviába Is szállítottak Pécs pezsgőjé­ből. Az ország második pezs­gőgyára, a budafoki, igen sok­féle néven, így Talizmán, Fortuna, Extra-Dry, Törley, Hungária és Charmant Doux címkével ellátva hozza forga­lomba pezsgőit. Nálunk a külföldi pezsgők közül elsősorban a szovjet gyártmányok ismertek; éde­sebbek, mint a hazaiak, ami az ízlés változásával függ össze, pezsgőik cukortartalma a 120— 140 grammot is eléri literen­ként A francia pezsgők közül a Pomory, a Monopol és a Royal ismertebbek. Hozzá kell tennünk, hogy a magyar gyárt­mányok felveszik a versenyt a francia, olasz és német már­kákkal is. A pezsgőt jégkockák­kal hűtve, jellegzetes alakú pezsgőspoharakból fogyaszt­ják ünnepélyes alkalommal. Ügy tartják, hogy az óév bú­csúztatásához nélkülözhetetlen a pezsgő. Amint látjuk, vá­laszték van, csak jó hangulat kell, és hogy az óra szilvesz­ter éjszakáján elkongassa az barátnőjének, hogy nem hagy­ja cserben. Boldogságuknak immáron semmi sem állhatja útját. Háromszobás laká3, gyönyörű berendezéssel — mindez csak háziasszonykára vár. S hogy mi lett a meny­asszonyjelölt öccsével? Lett állása, az egyik Kaposvár kör­nyéki községben helyezkedett el. Szekeres nem túlságosan érdeklődött, hogy nélküle ho­gyan sikerült munkahelyet ta­lálni. Feltehetően a pénztelenség vitte rá — szabadulása után egy napig sem állt munkavi­szonyban —, hogy meglopja az egyik rokonát. Kileste, mikor nincsenek otthon, és egy lo­pott kulccsal kinyitotta a la­kásajtót. Egy ezer forint érté­kű télikabátot vitt magával. Nem sok öröme telt az »ak­cióban«, a rokon a hazaérke­zés után azonnal észrevette a lopást, és följelentette kabátja újdonsült »tulajdonosát«. Az orvosszakértő nem éppen hízelgő véleményt adott a hu­szonnyolc éves ifjúról. A szak- vélemény szerint Szekeres amorális psychopaths, azaz erkölcsi elvek nélküli szélhá­mos. Mivelhogy ez nem jelent sem gyengeelméjűséget, sem elmebetegséget, sem pedig tu­datzavart, a fiatalembert min­den további nélkül bíróság elé lehet állítani. Az ügyészség nem is késle­kedett soká e lépéssel, köz­okirathamisítással, közveszé­lyes munkakerüléssel és lo­pott kulcs használatával visz- szaesöként elkövetett lopással vádolja Szekeres Lajost, aki előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást. »Védekezése« ab­ból áll, hogy fenyegetőzik és fogadkozik: tartogat még né­hány adut, ami jó irányba terelheti jelenlegi igen borús kilátásait. P„ a Laczkó András Egy hatezer éves fiatal országban suk és könnyedségük követ- lemben múlják felül« kertében az athéniekhez ha- amint ^ Baalbeck-Hélio sonlitanak. Nagyságban es ., . , , hatalmasságban az ókori Thé- Pollsz története feldolgozásé ba épületeihez hasonlóak, de nak egy életet szentelő fran azokat könnyedségben és kel- cia történész írta. „Ahol a világtörténelem kezdődött'* éjfélt... Mese a lakásról meg a felelős beosztásról Fenyegetőzik a fantáziadús lovag D SOMO0TI WSFIAP GrtUÄrtSfc. iiu teatar ff*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom