Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-22 / 300. szám
Varsói divat Rövid báránybunda, kék lastexnadrág és fehér csizma. (MTI Külföldi Képszolg.) Miért nem fűt? Itt a tál, fűteni kell a kocsit A próba azonban lehangoló eredménnyel is végződhet, mert a fűtőberendezés — noha az év elején még hibátlanul működött — nem szolgáltat most meleget. Nem csoda: a huzamosabb ideig nem használt berendezés gyakran felmondja a szolgálatot, többnyire az oxidáció és a korrózió, illetve a szenny lerakódása okozza a bajt Az elzárt fűtőtestben — főleg az összekötő csatorna- rendszerben — a folyadék- áramlás miatt lerakódik az iszap a mélyben fekvő részekben, a keresztmetszet- szűkületeknél, csőkönyököknél, valamint a szabályozó és elzáró csapoknál. Az ilyen jellegű hibát az jelzi, hogy a fűtőtest nem melegszik fel, mert nincs vízcirkuláció. A hiba a lerakódott iszap eltávolításával szüntethető meg. Enyhéb esetben, ha még /lines erősen leülepedve és megkeményedve, megkövülve —, elegAdő, ha levesszük a fűtőtest csövét, és kifújjuk. Előfordulhat azonban, hogy az eltömödött részt is le .kell szerelni, és azokról a helyekről, ahol hideg a cső, ki kell piszkálni az iszapot. Mindez elkerülhető, ha nyáron is kinyitjuk időnként néhány percre a fűtést. Az áramló víz Ilyenkor magával ragadja a szennyet és meggátolja a járatok eltömődését. Ezen túlmenően ajánlatos időnként kiengedni és egy edényben összegyűjteni a fagyálló folyadékot vagy a hűtővizet, majd néhány órás állás, ülepítés után ismét visz- szatölteni. Az edényben maradó rozsdaiszap bizonyíthatja majd, hogy nem végeztünk hiábavaló munkát. A folyadékot közvetlenül a motor leállítása után engedjük ki, amikor a szenny még nem ülepedett le! Nincs azonban szükség a teljes vízmeny- nyiség leengedésére, mivel a szenny a hűtő alsó részén helyezkedik el, s a motor leállítása után a csap megnyitásakor gyorsan kifolyik. (A leengedést a hűtő vízcsapjára húzott gumicsővel vízveszteség nélkül tudjuk elvégezni. Benke József 1111111111111!Till || Uli Egy hateser éves fiatal orsságban — ......-—Baalbeck, az istenek paradicsoma A Jupiter-templom építését körülbelül 100 év alatt fejezték be Néró uralkodása alatt. A II—III. évszázad római császárai (különösen Severus és Caracalla) tovább építették, egészen Arab Fülöp uralkodásáig (III. sz. közepe). Sőt, az Antoniu- sok békés uralma alatt tovább finomították, díszítették az előző századok alkotásait. A templom és maga a város kb. 3 évszázadon át épült, emelve a római és pogány istenek dicsőségét. A kereszténység már nem volt ilyen türelmes. Nagy Konstantin utolsó lehelteiéig harcolt az ázsiai va1 lások ♦tisztátalan« babonái ellen, s utódai nemcsak megállítottak az építési és fenntartási munkálatokat, de megkezdték — keresztény templomok építésével — a templomok lerombolását: a Jupiter-templom udvarán építették Tel a keresztény bazilikát Theodosios császár uralkodá a alatt aztán véglegesen átalakították a heliopoliszi pogány ♦szentélyeket« keresztény templomokká. De nem használt az arab hódítás kora sem A várost 636-ban elfoglaló Omár kalifa visszaadta a város ősi főniciai nevét, s ettől kezdve ismét Baalbeck lett. Ural sűrűn változtak a következő századokban is; az Omajjádok, a bagdadi kalifák, az egyiptomi Fatimidák, majd a szeletesük törökök 0 SOMOGYI NBPIiAS' Saerd*. HU. Iswtw S3. Mit süssM karácsonyra? Horgolt ágykahát CSOKOLÁDÉTOK!'A Hozzávalók: 140 g vaj, 6 tojás sárgája, 230 g cukor, 150 g csokoládé, 280 g őrölt mandula, 120 g daralíszt. A vajat a cukorral és a tojás sárgájával együtt habosra keverjük, belevegyítjük a felolvasztott csokoládét, a reszelt vagy darált mandulát, és végül a tojáshábbal felváltva könnyedén hozzákeverjük a lisztet. Megzsirozott, meglisztezett tortaformába téve — előre bemelegített sütőben — megsütjük. Amikor kihűlt, kettévágjuk, egy kls3é megédesített, kemény tejszínhabbal megtöltjük, csokoládémázzal bevonjuk, és a tetejét tejszínhabbal díszítjük. CSOKOLÁDÉS HALMOCSKAK Hozzávalók: 6 tojás, 250 g porcukor, 250 g daraliszt. A töltelékhez: 200 g cukor, 100 g dió, 1 kanál kakaó, ‘/a dl rum, fél citrom leve és 5 kanál málnaszörp. Az öntethez: 120 g vaj, 10 g főzőcsokoládé. A tojássárgáját a cukor felével habosra keverjük. A tojásfehérjéből a cukor másik felével kemény habot verünk, a tojássárgájához keverjük, majd könnyedén hozzávegyítjük a l'sztet. A tésztát megzsírozott, liszttel meghintett tepsibe öntjük, és közepesen meleg sütőben megsütjük. Amikor megsült, a tetejét lekvárral megkenjük, és kerek formával köröket szaggatunk belőle. A fennmaradt tésztadarabokat felaprítjuk, ráöntjük a rumot, a citromlevet, a málnaszörpöt, beleszórjuk a porcukrot, a kakaót, a darált diót, és az egészet jól összekeverjük. A masszából annyi halmocskát formálunk, ahány kivágott körünk van, majd ezekre ráhelyezzük. Azután néhány órára hideg helyre tesszük, majd langyos csokoládéöntetbe mártogat- juk, és Ismét hideg helyre tesszük megszilárdulni. öntet: A megeövasztott, langyos vajba belekeverjük a nagyon apróra vagdalt csokoládét, és az egészet simára keverjük. képviselöfank Krém: Hozzávalók: 1/8 liter tejszín vagy tej, 3 tojás sárgája, 8 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 3 dkg daralíszt, 2 tojás fehérje. A tejszínben vagy a tejben Jól elhabarjuk a tojássárgáját, a porcukrot, a lisztet és a vaníliás cukrot. Forró vízbe állítjuk, és folytonosan keverjük, amíg meg- sűrüsödik. A vízből kivéve mindaddig keverjük, míg teljesen kihűL A már hideg krémhez hozzákeverjük a keményre fölvert tojáshabot. OTTHON CSALÁD A nagymamának vagy a serdülő lánynak karácsonyig könnyen elkészíthetjük. Horgolhatjuk Bébi-fonalból vagy bármilyen mosható szintetikus fonal több szálából. A minta leírása: 1. sor: A méretnek megfelelő, kilenccel osztható + 2 láncszemmel kezdjük az alapot. Minden láncszembe 1 rövidpálcát öltünk. 2. sor: 4 láncszemmel kezdünk, a 4. rövidpálcára 1 rövidpálca * 4 láncszem, 1 rövidpálca a 3. rövidpálcára * Ismétlés. 3. sor: * 4 láncszem, 1 rövidpálca az ívbe, 8 egyráhaj- táso3 pálca a következő ívbe, 1 rövidpálca a következő ívbe * ismétlés, 1 rövidpálca és 1 egyráhajtésos pálca az utolsó ívbe. 4. sor: 4 láncszemmel fordulunk * 1 rövidpáloa a 3. pálcára, 4 láncszem, 1 rövidpálca a 3. pálcára, 4 láncszem, 1 rövidpálca a következő ívbe. * A 3. és 4. sor ismétlésével dolgozunk: Helyes, ha a kabát elkészítéséhez szabásmintát készítünk, vagy egy meglévő pizsamáról, vagy ágykabátról mintát veszünk, s a szerint dolgozunk, szaporítunk illetve fogyasztunk. Egy minta kb. 4—5 cm széles, és 10 sor, kb, 7 cm magas. A minta tehát nagyon haladós, a kabát gyorsan elkészíthető. Amikor az egyes darabokkal készen vagyunk, kifeszítjük, vizes ruhán kissé átned- vesítjük, megszárítjuk, összevarrjuk, és végül a mintával a kabát és az ujj széleit Is körülhorgoljuk. Elöl bársony- szalaggal köthetjük össze. Féltékenység — félelem A féltékenység — és tegyük hozzá mindjárt, annak kóros, túlhajtott formája — gyakori regény- és filmtéma. Nyilvánvalóan azért, mert a mindennapos életben sem ritka. A kórosan féltékeny ember maga is boldogtalan, sőt a maga szűkebb és tágabb környezetében is békétlenség, lelki fájdalom keltője. Mi is okozhatja a féltékenységet, hogyan előzhető meg — és ha már létezik, hogyan gyógyítható? Azt eleve érdemes hangsúlyozni, hogy a kórosan féltékeny ember nem gonosz bűnöző, hanem kellemetlen beteg, aki gyógyításra szorul. Félelem, ok nélkül védőhatását kellemetlen érzettel fizetjük meg. A félelem élménye nagyon rossz az embernek, valamelyest hasonlít a fájdalomélményhez. Egyes emberekben a félelemérzet állandósulhat, tehát akkor is fennállhat, amikor nem lenne semmi külső ok arra, hogy féljen. Sőt, a félelem annyira beveheti magát az idegrendszerébe, hogy nemcsak nappal, az öntudat állapotában gyötri, hanem éjjel, álmában is folytatódnak lidérces álmai. Ezeket az embereket szokták neurotikusnak nevezni. Hogy a neurotikusok ok nélküli, szüntelen hogy mindig a szeretett személy elvesztésének félelme gyötörje. Hogy félelmét indokolja, megalapozottságát bizonyítsa, a nem létező érvek garmadáját gyűjti csokorba. Védőoltás féltékenység ellen Bármilyen furcsán hangozzék is, az ok nélküli félelem, a neurózis és annak sokszínű változata — köztük a féltékenység — elleni védőoltásban már kisgyermekkorában részesül az ember. Ezt az oltást pedig nem fecskendővel és nem egyszer adják, hanem Hozzávalók: 2 dl tej, 5 dkg vaj, 12 dkg daralíszt, 2 tojás. A tejet a vajjal felforraljuk, folytonos keverés közben beleszórjuk a lisztet, és mérsékelt tűzön addig keverjük, amíg az edény oldaláról és a fakanálról leválik. Tálba borítjuk, és keverés közben egyenként hozzáadjuk a 2 tojást. A tésztát nyomózsákba tesszük, és megvajazott, lisztezett sütőlapra kis koszorúkat nyomunk belőle. Meleg sütőben megsütjük; a megsült koszorúkat még forrón kettévágjuk, és hűlni hagyjuk. A koszorú alsó felét megtöltjük krémmel, rátesz- szük a tetejét, és rumos mázzal bevonjuk. Az állat és az ember idegrendszerében jelentkező félelem — annak valamennyi lelki és testi következményével — szükséges és hasznos. Ugyanis valahányszor veszélyt érzünk, a veszély keltette félelemérzet teszi az embert egy bizonyos mérlegelés után alkalmassá arra, hogy a veszéllyel megküzdjön, vagy ha úgy látja, hogy eleve alulmarad, elmeneküljön. A félelem tart vissza bennünket attól pl., hogy magasról leugorjunk. A félelem félelme miért támad, az sem különleges titok. Különösen, ha egészen kisgyermek korban mind un tál an ismétlődően olyan valódi félelemkeltő élményekben volt valakinek része, amelyekkel szemben nem volt védelem, nem várhatott senkitől segítséget, akitor az élmények hatására a félelem állandósulhatott. Természetesen felnőtt korban is ki lehet téve (a kisgyermek korában hajlamosított) az ember annak, hogy állandó, gyakran ismétlődő félelemkeltő élmények hatására idegrendszerében a félelem állandósuljon, a korai gyermekévek minden napján, attól fogva, amikor a csecsemő, majd a kisgyermek anyja mosolyát, babusgató gondoskodását, szeretetét, később az apa védő karjának erejét, a család biztonsága,! békéjét, harmóniáját érzi maga körül. A kisgyermekkori családi biztonság egyáltalán nem azonos a kényeztetéssel. Ahol hiányzik a felnövekvő kisgyermek körül a biztonságot nyújtó szülői szeretet, sőt annak helyét állandó verés, erőszak és rettegést nyújtó élményvilág foglalja el, ott megvan az állandósult. birtokolták. A keresztes hadjáratok -vitézeitől« Szaladdin szabadította meg 1175-ben. Nemcsak a különböző hadjáratok rombolták, de az 1318-as nagy árvíz is, ami elpusztította az egész várost, kivéve a rómaiak által az isteneknek épített templomokat. Elviselte a pusztító tatár hordák barbárságát: Timur Lénk utolsó nagy tette volt e terület meghódítása 1400-ban. A törökök 400 éves uralma — szerencsére — nem hagyott nyomot, annál inkább a szörnyű, 1759-es földrengés. Ez a természeti katasztrófa az úi várost teljesen é!r> uszította; 5000 lakosából alig páran élték túl a vészt. Az úi város teljesen megsemmisült. a kétezer éves viszont fennmaradt. A csodálat érzése hat át mindenkit, aki Baalbeck be látogat: a görög-római építészet reme1nnnűveinek is csú- csáV jelentik tökéletessége és imnozpnis, ha+almes mére+ei. A Csontnánv-vV) hatása elevenen él bennünk — mint m'edenkiKen, eV. valaha Is e poev rnűtrof ---. ^ cnn*ii_ k ot, kb. 2 km-rél — -r-Mi 1 on fesf+.sV ("Ml Jupiter-templom oszlopcsarnokának 6 fenséges, a láthatárt uraló hatalmas, 22 m hosszú, épen maradt korin- thoszl oszlopát, akkor értettük meg igazán a művész talán legnagyobb alkotásának valódi nagyságát: -Ami — mint Csontváry mondta — nem azért fenséges, mert nagy, hanem azért nagy, mert fenséges«. A -Baalbeck« nemcsak a világ legnagyobb plein air festménye (kb. 30 négyzetméter), de a természet és az élet. a múlt és jelen egységét megtestesítő, az évezredeket és a mát egvbefűző, a természettel egyenértékű, egvnemű totalitás, a szemünk előtt elterülő materiális valósághoz történetesen hű jelentést revelláló alkotás. A kép keltette illúziótól csak lassan, a m“g hatalmasabb impressziók hatása alatt szabadultunk. Forró, sivatagi út, egyhangú motorzúgás után itt időtlen csend fogadott. Szinte alázatosan, a látnivaló súlyától lenyűgözötten közeledtünk a nagyszerű múlt e méltó emlékéhez. (FolytatjukJ tehát akkor is gyötörje, amikor valójában nyomokban sincs oka félelemre. A nyíl elröppen Rendszerint a véletlenen múlik, hogy a neurotikus, félős, borongós ember egyébként makkegészséges szívére, májára, hasi szerveire vagy fejére panaszkodik, vagy éppenséggel a házastársára féltékeny, aki ennek semmi okát nem adta. Amilyen végtelen az emberi fantázia akkor, ha a szívidegességet, az ideges főfájást, a nyilvánosságtól való félelmiét és ki tudja még mennyi panaszt kell megmagyarázni, ugyanolyan találékony akkor, ha az ok nélküli féltékenységet kell megmagyarázni. Tehát a féltékeny ember nem maga választotta kóros féltékenységét, hanem gyermekkori vagy későbbi élményanyaga, élettani taoasz- talatai keltették benne életre a félelmet, önállósult félelmének — kissé költőien szólva — nyílvesszője közben véletlenül époem a szeretett há- zastá^ba fúródott, és akarata ellenére arra kényszerül, félelem, a neurózis és a féltékenység alapja. Az orvosság Gyerekes dolog lenne a féltékeny embernek azt tanácsolni, hogy küzdjön félté kenysége ellen. Ez a küzdelem még inkább ártana, min ; használna, hiszen a mindig ugrásra kész, kényszerű félelmet ez a tanács még fokozná. Mivel a féltékeny ember nem tudja, hogy beteg, sőt azt sem hiszi el, hogy féltékenysége alaptalan, tapintatos, jó szándékú külső segítségre szorul, hogy orvoshoz jusson. A lélekgyógyászaiban jártas orvos lépésről lépésre segíti betegét abban, hogy ok nélküli félelmétől és féltékenység! kényszerképzeteitől megszabaduljon. A féltékeny betegben rendszerint megvan a hajlam és a készség a gyógykezelés vállalására, hiszen gyötrő kényszerképzeteitől maga is sokat szenved. Bt. Szendéi Adás 4
