Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-12 / 292. szám

i Talajvédelem és tápere-vísszapstlás a Lábadj Állami Gazdaságban A közelmúltban — az idei terméseredményekről beszél­getve — arra kértünk választ a Lábodi Állami Gazdaság igazgatójától, Pankász Ferenc­iül, mit adnak a földnek, hogy jobban teremjen; milyen a talajerő-gazdálkodásuk? A ka­pott . tájékoztatóból kitűnt, meikkora gondot fordítanak erre a munkára, s bizony nem sajnálják az erőt, a pénzt, an­nál az egyszerű oknál fogva, hogy ezek nélkül a költségek nélkül a mezőtől séma várhat­nak jó termést. A szántó egy-egy holdja évepte mintegy 100—120 mázsa istállótrágyának megfelelő szá­raz szerves anyagot kap. Ezt különbözőképpen juttatják a talajba. Számottevő a tzöldtrá- gyázott terület, erre a célra főként napraforgót vetnek: A korai betakarítású növények után is zöldtrágyának való szá­lasokat vetnek. Évente 2800 vagonnyi istállótrágyát szórnak ki a földekre, s 3000 holdnyi kukorica szára is a talajba kerül, miután 180 kiló ható­anyagú műtrágyával hintették meg a letakarított kukorica- föld minden holdját, Az ilyen talajerő-visszapót­lás a terméseredményekből kö­vetkeztetve egyike a leginkább gyümölcsöző befektetéseknek. Említést érdemel ezenkívül az a nagyméretű talajvédelmi munka, amely 1369-ban kez­dődött a gazdaságban. A 67 millió forintért megvalósuló meliorációs tevékenység során megoldják a vízrendezést, az altalajlazítást, az utak rendezé­sét a gazdaságban. Így helyre­hozzák földjeiket, rendbe te­szik útjaikat 1973-ig. A Lábodi Állami Gazdaságban az altalaj- lazítás például a talajforgatás helyébe lépett, ezt a munkát évente 3000 holdnyi területen végzik eL Vallják, hogy a ta­lajadottságoknak ez a mód­szer felel még leginkább. Iga­zukat, az iménti eljárások he­lyességét az ide! termésered­mények tanúsítják. Értékelés Igáiban A táj egyhangú szürkeségét csak imitt-amott töri meg néhány hófolt. Traktorok dol­goznak a földeken, helyen­ként négy is egymás mellett. A föld utolsó, még fel nem szántott részét bontja meg az ekevas. Az igali Aranykalász Ter­melőszövetkezetnék is mint­egy ötszázból dnyi területe ma­radt szántatlan. — Egy hét alatt befejezzük az elmaradt munkákat — mondta Kovács Sándor, a tsz főkönyvelője. Ebben az évben 1392 holdon vetettünk búzát, ez 19,3 mázsás átlagterméssel fizetett Kukorica mintegy 900 holdon volt, holdanként 18 mázsa termett májusi mor- zsoltban számolva. Itt elma­radtunk a tervtől, hiszen húsz­mázsás átlagtermést vártunk. Nem volt eső, emiatt nem vált be a számításunk. Eddig 1140 hold kenyér- és 200 hold takarmánygabonát vetettek ti Jelenleg szerves trágyát hordanak a földekre, s ezzel a munkával a kazsoki területen már végezték is. Szemorvosnál — Ez milyen betű? — Nem tudom... — Akkor nem szemüvegre struktorral szükséged, hanem tn­(A Woohenprasseöől) Zokogógörcs“1 Ferihegyen t* Az emberi együttérzés ve­lem született hajlandósága az én szememből is csaknem «3- esalta a könnyeket, amikor a párizsi rádióból értesültem egy Franciaországban élő ma­gyar nő, Felvinczi Eszter tra­gédiájáról. Ami annál is le- sújtóbb, mivel éppen itt, az óhazában érte a sírógörcsöt okozó megrázkódtatás. A ki tudja, milyen célból idelátogató hölgyet ugyanis súlyos inzultus érte Ferihe­gyen : beszállás előtt gondo­san megnézték útlevelét az il­letékes hatóság képviselői. Ahogyan ezt számukra a ren­deletek előírják. Közben nem tartóztatták fel, nem gyanú- sítgatták, kérdésekkel sem zaklatták. Udvariatlan szóval vagy mozdulattal sem vádol­hatja őket. Sőt türelemmel vi­selték — és ez az ő írásából tűnik ki — ingerült kifakadá- sát: »Megbotránkozva nézett rám, mint egyvalakire, aki eszét vesztette, de szigorú rosszallásába valami zavar'is vegyült.-« Hát ezen igazán nem csodálkozom. Legföljebb fe­gyelmezettségén, amellyel a kedves utas arrogáns meg­jegyzését sző nélkül tűrte.-Amikor felszálltunk, a mé­reg és szomorúság ötperces zokogásban oldódott feL Az volt a legmegalázóbb, hogy örülnöm kellett: megint meg­szabadultam és aránylag si­mán.« Ehhez csak ennyit: a megszabadulás feletti öröm jo­ga inkább minket illet. Ami oersae akkor lenne teljes,, h* többé nem kellene elővennie útlevélét Ferihegyen. Igaz, ak­kor mit is írna a francia fő­városban megjelenő Irodalmi Újságba, amelynek első olda­lán elsírta tragédiáját? P. L. AZ MSZMr SOMOGY MI8YII BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA xxvn. évfolyam, S9Í. szám, Vasárnap, 1971. december 12, Vasutas szocialista brigádok társadalmi munkája Szerdán hangzott e! a felhí­vás a kaposvári vasútállomás szocialista brigádvezetőinek találkozóján a szombati társa­dalmi munkára, s a kitűzött órában ásókkal, lapátokkal kis csapat vonult a szigetvári vasútvonal elágazásához, hogy megássa a hetven centiméter mély, mintegy százötven mé­ter hosszú árkot a bejárati jelzőhöz vezető kábelnak. Ez a munka egy balesetve­szélyes és nagyon kényelmet­len esti és reggeli »szertar­tást-« iktat M. Eddig ha fújt, ha esett, minden este föl kel­lett rakni az oszlopra két, egyenként nyolckilós lámpát, s reggel pedig le kellett ven­ni Volt olyan vasutas, akinek tériszonya lévén, nem bírta elvállalni ezt a munkát. Ami­kor erősen fúj a szél, bizony ingatag oszlopra indul az ügyeletes vasutas a vaslépcső­kön. A jövőben sokkal kényelme­sebben gyújthatják meg a szi­getvári vonal bejárati jelzőit, mindössze egy gombot kell majd megnyomni, ugyanis a távk&zlésbiatosítá, -berende­zés főnökség blokkmesteri sza­kasza Bannet Gyula vezető, valamint szocialista brigádjuk vállalása révén korszerűsíti a bejárati jelzőt Ha minden el­készül, akkor egy héten belül régmúltnak számít a nehéz szemafor lámpák föl- és lecípe- lése. A vasutasok szocialista bri­gádjai minden elismerést megérdemelnek lelkes felaján­lásukért, s a munka megköny- nyítéséért Tt-jegiput Szélhámos a képernyőn Nem, nem a Kék Fény va­lamelyik alkalmi »sztárjáról« van szó, hanem a Vidám ele­fántkor »ügybuzgalommal-» teli, markáns vállalkozójáról. A világirodalom remekeinek hősei között nagyon sok szélhá­most, kóklert találunk, és na­gyon sokfajtát is. Eredeti fi­gurát rajzolni mégis nehéz — különösen akkor, ha már a bevezető emlékeztet egy nagy elődre, az llf-Petrov teremtet­te világhíres szélhámosra. Mocsár Gábor nem az alak­ban, s nem is a tetteiben, ha­nem a környezetben igyeke­zett eredetit rajzolni. A szatí­ra éle éppen ezért nem min­M űveseállomás Debrecenben Hazánk első nagy vidék! műves eállomáeát a napokban adták át Debrecenben az Orvos tudó mányi Egyetem L ez. belklinikáján. A «•«sdkívúJ kaessasrűe» berendowAt iéteíí*,mé*«v se i bete» nináwwit kmsiétét bástawtte dig a szélhámost, hanem a tet­tek hátterét illette. S ami ezúttal háttérül szolgált, az maga az elefántkór. Torztü­kör igaz, melyben bolhányi dolgok libanagyságúnak lát­szanak — de így jobban kive­hetőek. Néhány nagyszerű je­lenet bizonyította (íróasztalok a vályogvető cigányok között, gumikesztyű-kérelem, egy ille­téktelen illetékre épült vállal­kozás, amely ugyan egy szél­hámosság kacsalábján kezdett forogni, de mégis állami ta­lapzatra került). Mocsár Gá­bor érti a szatíra mestersé­gét. Bárdi György »kara­kán-« Bélája gazdag ala­kítás volt, egyforma ügyes­séggel játszotta a falva­kat járó moiorbiciklis hivata­los ember szerepét, s a Capri után áhítozó, fátyolos tekin­tetű fegyencet, nemkülönben a szerelemre éhes özvegy szívén játszó szépfiút is. T. T. Válasz m panaszra A válasz .Görgeteg közö<- községi tanácsától érkezett Lapunk november 25-1 száma nak »Hóesésben várakozva- címmel v megjelent cikke ugyanis azt panaszolta, hogy Görgetegen ninős váróterem, mely az utasokat védené az időjárás viszontagságai ellen. »Az észrevétellel egyetér­tünk, igyekszünk is erőnkhöz mérten szorgalmazni a panasz orvoslását« — hangzik a vá­lasz —; »bár a tanács anyagi erői végesek.« Amíg a váróterem felédül »a tanács bérlemény útján ke­resi az ideiglenes megoldást« Feltehetően a cikkíró ama ja­vaslatának megvalósítását értik ez alatt, amely szerint a volt fodrászműhely üresen álló helyiségét az utazóközönség ’•-endélkfizésére bocsáttatnák­crew Sajnálkozás A fiatalember csokrot rendel a virágüzletben és sajnálkozva mondja az alarusí tűnőnek: — Hát igen, többet nem jövök önökhöz. Hol­nap megnősülök. Házason —• Van egy szép két­ágyas szobájuk? — Van. Önök házasok? — Igen. Mind a ket­ten! Modern lakás Novákék paneilházbaa laknak. Egy este vendég érkezik hozzájuk, aki mindjárt fülelni kezd, majd megkérdezi; — Nálatok egér van? — Nem. A szomszéda­ink esznek salátát Skót vicc \ A skót együtt ebédel egy étteremben a barát­jával. I — Hihetetlen, hogy mennyit tudsz enni!. — hüledezik a barátja. — Ez még semmi, azt látnád, ha vendégségben vagyok! Jobban szereti Tristan Bemard fran­cia drámaírót , egyszer megkérdezték: miért nem tagja a Francia Akadé­miának? — Tudja — magyaráz­ta Bemard —jobb szó- retem, ha az emberek azt kérdezik: »Miért nem tagja az Akadémiának?«, mintha . azt mondanák: »Ki tudja, miért tagja az Akadémiának S« Gyónás A hűtlen asszony leve­let ír barátjának: »Elmentem gyónni. Egy órát tartott. Drágám, mi­csoda élvezet egy órát csak rólad beszélni anél­kül, hogy pletykától kel­lene tartanom!« Mi kelt a Jó üdüléshez A jó üdüléshez három dolog kell: 1. vegyük ki a szekrényből mindazo­kat a ruhákat, amelyeket véleményünk szemit ma­gunkkal kell vinnünk; 2. készítsünk elő annyi pénzt, amely szerintünk elegendő költségeink fe­dezésére; 3. azután in­duljunk el fele annyi ru­hával és kétszer annyi pénzzé!, mint amennyit terveztünk.. Ag «<•«*!««te Bíifnúée»«*«?»fi- fatála. Fftszerkeáíytfö 5 JÁVORI BÜA Szerkesztőé?; Kaposvár. Laünea Sándor a. 2« Teleíoef 11-510. 11-511. 11-512. Kiadia a Sonv)?v roesryes Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinca S. a. Z. Telefon? 11-51A Peleié® kiadós Dómján Sándor Beküldött kéziratot nem órzüufe meg és nem adunk vissza* Terjeszti; a Masrvar Posta. Elő- Űzethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési dii esjy hónapra 2o Fndex? 25 »»CT Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Váiiaiae kaposvári üzemébess Kaposvár. La tinea 8. u, &, Ital élte vezető-:; Man tries* József I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom