Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Nemcsak a cégtábla változik Ezt jelenti a bankrendszer továbbfejlesztése j Tahi noteszlap: Ami a riportból kimaradt •«« A ‘bankrendszer továbbfej­lesztéséről június 8-i ülésén hozott határozatot a kormány. Ennek értelmében november 1-től új — az eddiginél kedve­zőbb — szervezeti rendszerben látják el sajátos feladataikat a pénzintézetek. Erről a szerve­zeti — s vele összefüggő — feladatváltozásról kértem tá­jékoztatást Tihanyi Zoltántól, a Magyar Nemzeti Bank So­mogy megyei igazgatójától és Bencze Józseftől, az OTP So­mogy megyei igazgatójától. — Mi indokolta a magyar bankrendszerben bekövetke­zett változást, hiszen a gazda­ságirányítás mostani rendsze­rének bevezetése — 1968 óta — a gazdasági életben nem volt szervezeti változás. ä hatékonyság növelését szolgálja — Erre röviden így lehet fe­lelni: a gazdálkodás hatékony­ságának növelése. Azt jelenti ez, hogy az állami és szövet­kezeti vállalatok, a tanácsok és intézményei pénzforgalmát és hitelellátását szakosított bank intézi az átszervezés után. Eddig volt olyan terüle­te a gazdaságnak, amely a Nemzeti Bankhoz, az OTP-hez és a Beruházási Bankhoz is tartozott. Ez pedig azzal a kö­vetkezménnyel járt, hogy a vállalati és tanácsi gazdálko­dás körülményes, sok esetben nehezen áttekinthető volt. A gazdaságirányítás mostani rendszerében különösen fon­tos, hogy pénzügyi és hitelkér- désékben egységes állásfogla­lást ismerjenek a gazdálkodó szervek. A legjobb megoldás csak az lehetett, hogy pénz­es hitelügyeik intézését egy- egy szakosított pénzintézet ve­gye ált A vállalati és tanácsi döntésekért a gazdaságirányí­tás mostani rendszerében na­gyobb a felelősség: érthető ez, hiszen hatásuk hosszú távra szólhat. A gyakorlatban vi­szont eddig a vállalatok beru­házásait és az ezzel kapcsola­tos hiteleket a Beruházási Bank intézte. A termeléssel kapcsolatos hitel- és pénzfor­galom a Magyar Nemzeti Bank, a tanácsok fejlesztési pénzügyei az OTP és a Beru­házási Bank hatáskörébe tar­tozott. A tanácsi költségvetési szervek bankszámláját pedig a Nemzeti Bank vezette. Ez za­varta a gazdálkodó szervet, de befolyásolta a pénzintézetek együttműködését is. — Mit jelent a változás? — Az átszervezés után a Nemzeti Bank az állami és szövetkezeti gazdálkodó szer­vek termeléssel és fejlesztéssel kapcsolatos hitel-, valamint pénzellátását intézi, a tanácsok és intézményeik költségvetési számláit az OTP-nél vezetik, és fejlesztési alapjukat is itt kezelik. Ennek következtében az állami és a szövetkezeti gazdálkodást a Nemzeti Bank komplexen figyelemmel tudja kísérni, hatékonyabban tudja támogatni, és ha kell, befolyá­solni a vállalati célkitűzéseket. Hz DIP a tanácsol! bankja A bankrendszer továbbfej­lesztése a legnagyobb szerve­zeti változást az OTP-nél hoz­ta. Eddig kizárólag a lakosság megtakarított pénzeinek keze­lésével, rövid és hosszú lejára­tú hitelekkel foglalkozott. Az utóbbi években ezenkívül ke­zelte a tanácsok lakásépítésre és községfejlesztésre szánt pénzét A szervezeti változás után is megmarad az OTP la­kossági bank szerepe, de egy­Vidám lányok brigádja — Hetes vagyunk, mint a gonoszok — mondja nevetve Herczeg Gyuldné brigádveze­tő, s szemébe® pajkos fény csillan. Cigarettaszfinetet tart, ami­kor fölkeresem. Gyorsan, egy­más után fújja a füstkariká­kat, hiszen minden perc szá­mít. Nem szabad elmaradnia a munkában. Példát mutat a brigád többi tagjának, joggal vár tehát fegyelmezett, szor­galmas munkát tőlük. A többi hat kislány is pil­lanatokon belül előkerül. A Tabi Campingcikk Válla­lat Tyereskova szocialista brigádja áll előttem. Mindany- nyian nagyon fiatalok még. Brigádvezetőjük is csali húsz­éves. A munkában viszont felnőttek. Varrógépek mellett dolgoznak. Kezük alól kerül­nek ki a különböző színű, nagyságú sátrak, kempingföl- szerélések. Van, aki az általá­nos elvégzése után jött ide dolgozni, de akad olyan is, aki gimnáziumban tanult varrni a politechnikai órákon. Megsze­rette, ezért választotta ezt a szakmát Az új irodaépület felé ha­ladunk. — Az emeleten bőrfotelok vannak. Üljünk oda — java­solja egyikük. Kis télikert mellett hala­dunk el. — Ide még földet kell hor­danunk Szépítjük környeze­tünket. Ezt társadalmi munká­ban vállaltuk — mondja a brigádvezető. — Ügy hallottam, nemcsak a környezet szépítésén dolgo­zik szorgalmasan a brigád, számos irtás munka elvégzését is vállalta. — Igen. Például már több ízben indult akció a vietnami nép megsegítésére. Legutóbb takarókat ajándékoztunk ne­kik. Minden évben patroná­lunk egy általános iskolai út­törőőrsöt. Felkészítjük őket a KISZ-életre. Simon Mária, & brigád egyik tagja veszi át a szót. A vállalat KISZ-szervezetének életéről, tevékenységéről be­szél. — Szeretnénk, ha a tájéko­zottság, a látókör a fiataloknál mindjobban szélesedne. Ezért gyakran kérjük a vállalat, a nagyközség vezetőségét, hogy tartsák meg a politikai elő­adásokat, továbbképzéseket. Mária a szervezője a Kiváló Ifjú munkás mozgalomnak. — 28 éves korig vehetnek részt a fiatalok. Ez elméleti, szakmai verseny. Az értékelést decemberben tartjuk. Nagyon szeretném, ha még több je­lentkező akadna —■ mondja. A brigád érdeme annak a képkiállításnak a megrendezé­se, amely a «-Tudomány nagy­jai« címet kapta. Sző esik a sportról. Ügy veszem észre, erről beszélnek a legszívesebben a lányok. — Vajon mit sportolnák? — Azelőtt kéziztünk, de át­tértünk a női futballra. He­tente két alkalommal edzzünk. Felüdülés az egész napos ülő­munka után — mondja a sportíelelős. — Lehet jő eredményt el­érni? — Hát persze! Nemrégiben a közép-dunántúli HVDSZ- bajnokságon szerepeltünk, nem is akárhogyan. Ez a si­ker aztán még jobban ösztö­nöz bennünket. A brigádvezető az órájára pillant. — Hű, de elment az idő — mondja. Gyorsan elnyomja ci­garettáját, és társainak intve a varróműhely felé indul. Be­pillantok a műhely ajtaján, s már látom a »hét gonoszt- ismét munkájába mélyedve. A gépek felzúgnak. P. B. úttal a tanácsok bankjává is válik. Itt kezelik a tanácsok és intézményeik működésére és fejlesztésére szolgáló alapokat. Ez az új profil évente milliár­dos nagyságrendű pénzforgal­mat jelent az OTP munkájá­ban. — Ezek után indokolt a kérdés: mi lesz a Beruházási Bankkal? — Az általuk kezelt ügyek kisebb részét az állami fejlesz­tési bank — amely november elsején alakult meg — veszi át, nagyobb része pedig a Nemzeti Bankhoz és az OTP- hez kerül. Ez az igen alapos és nagy körültekintéssel elő­készített változás nem egyik napról a másikra történik. Jú­lius elsején a Nemzeti Bank már átadta a tanácsok költ­ségvetési számláit az OTP-nek, szeptember elsejétől átvette a Beruházási Banktól az építő­ipari vállalatok forgóeszköz­hitelezését, és november else­jétől átvette valamennyi vál­lalat fejlesztési hitelének in­tézését, az OTP pedig a taná­csi fejlesztésekkel kapcsolatos ügyek intézését. Egységes pénzügy ügyintézés — Milyen gyakorlati haszna van ennek? — A megye gazdasági életé­nek elemzésénél, a fejlődés ér­tékelésénél átfogóbb, reálisabb képet kaphat a két pénzinté­zet. Ez növeli a pénzintézetek felelősségét is, mert a fejlesz­tési elképzelések megvalósítá­sánál az eddiginél is haszno­sabb tanácsot tudnak adni a vállalatoknak — gazdálkodó tanácsoknak —■ sok irányú pénzügyi lehetőségeiket figye­lembe véve. Az átszervezésnél az volt az elv, hogy a gazdál­kodó szerveknek nem szabad észrevenniük az átállást. Csu­pán annyit vehethek ebből észre, hogy egy bankkal áll­nak kapcsolatban a régi kettő, három helyett. — A nagyobb feladatok el­látására hogyan készült fel a bank? — Mindkét pénzintézet az új feladattal arányosan átvette a Beruházási Banktól az ügyin­tézőket is. A közvetlen kapcso­lat már hónapok óta megvolt, éppen a zavartalan ügyintézés előkészítése érdekében. A dol­gozók valamennyi helyen ta­nulmányozták új feladatkörü­ket. Az átszervezés során érez­ni lehetett, hogy a munkatár­sak tudják, nagyobb feladatok várnak rájuk. Ügy érezzük, minden személyi kérdést meg­elégedésre oldottunk meg. Ne­hézségeink is vannak. Az egyik, hogy határidőre nem készült el a Nemzeti Bank iro­daháza. Emiatt várhatóan több hónapon keresztül szétszórtan dolgoznak majd az emberek. Ugyanez vonatkozik az OTP re is, ahol nagy már most is a zsúfoltság. Ennek ellenére a bankhálózat mindent megtesz a zavartalan ügyintézés érde­kében. Kercza Imre Érdekes statisztikát készített Csontos István gyógyszertár­vezető. »Igazság« néven 122 évvel ezelőtt engedélyezték az akkori egyszemélyes patika megnyitását, amely ellátta gyógyszerrel a járás egész la­kosságát, mivel a többi ha­sonló intézmény csak később létesült. A tabi gyógyszertár a nagy­község »kisüzemei« közé tar­tozik. Ma 12 gyógyszerész, il­letve asszisztens dolgozik itt Innen szerzi be a gyógyszert a környék 10—15 ezer lakója, s amíg 1956-ban havonta 94 ezer forint értékű orvosságot vittek el, ez az összeg most átlagosan havi 450 ezer forint. Hűvös van, jólesik a fűtött szoba, s az utasok is szíve­sebben várakoznának — még ha egy kis késés van is — kellemesen fűtött helyiségben. A tabi autóbuszváróteremben azonban nem sok örömük van az utasoknak. Málladozó, ré­gen meszelésre, festésre váré falak, kitört ablakok, hidegen búsuló kályha. A kis helyiségbe kevesen férnek be. Az utasok között sok a kisgyerek, a terhes anya, s a munkából fáradtan hazatérők is azt várnák, hogy ne hideg helyiségben töltsék el az idejüket. És még egyet: az autóbusz ajtaját ne az Indulás előtti utolsó pillanatokban nyissák ki, legyen idejük kényelmesen elhelyezkedni. Tejivót, reggelizőt nyitott a község központjában a fo­gyasztási szövetkezet. Sokan térnek be ide, isznak tejet, ká­vét vagy kakaót, főleg a kora reggeli órákban. Ezt jelzi a kis polcokon, asztalokon felhalmozott renge­teg mosatlan pohár, kancsó. A később érkezők már nem tudnak kényelmesen reggeliz­ni, mért a kiszolgáló — egye­dül van — nem győzi munká­ját, s közben a mosogatást is így sokan inkább éhesen tá­voznak, mert nem mindenki­nek van kedve több tucatnyi használt pohár szomszédságá­ban, telemorzsált helyiségben reggelizni. Nem lehetne még egy em­bert alkalmazni, hogy a reg­gelizőket mindenkor kulturált körülmények fogadják? Hosszú’ nyelvű lánnyal sike­rült Tabon megismerkednünk Éppen egy motorra készült bukósisak nélkül felülni — az OI 64—71 rendszámú motor a lullai Tihanyi Zoltán tulajdo­na —, amikor azt tanácsoltuk: ne tegye, mert ezzel veszély­nek teszi ki magát, s bajba so­dorhatja a motorost is, hisz a közlekedési szabályok tilt­ják a bukósisak nélküli mo­torozást. Mérgesen fogadta meg »ta­nácsunkat«, s indult útjára most már gyalogosan. Amikot elhaladtunk mellette, a kis­Szőlőfeldolgozó gépsor Csongrád megye legnagyobb pincészetében, Kisteleken új francia szőlőfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Ezzel a be­rendezéssel óránként 400 mázs ■ szőlőből préselnek mustot. Az új gépsor teljesítménye tízszerese a régi, hagyományos berendezéseknek. A szabálytalankodó motoros és utasa. lány nyelvét öltötte ránk mér­gében. Nem éppen szép viszonzása a jó tanácsnak. Vacsorázni akartain, betér­tem a Csalogány kisvendég­lőbe. — Sertés- és"marhap örkölt, sertéssült, rántott máj van — sorolta a fiatal felszolgáló kislány. Közelben, távolban nem láttam étlapot, lehet, hogy az Itt nem létezik? Közben uolt időm figyelni a zenekar tevékenységét. Kelle­mes, jól összeszokott együttes játszik, illetve játszadozik itt esténként. Húsz órától huszon­két óráig alig negyven percet töltöttek hangszereik mellett, a többit beszélgetéssel, társa­ságuk szórakoztatásával... Vajon fizetésüket is ilyen arányban, kapják? S zalai László Levél helyett A háztáji kisgépekről Az asszonyt, aki kérésével hozzám fordult, Belső István- nénak hívják. Gamási lakos, hatvankét éves, és tizenkét év óta szívbeteg. Emberi köteles­ségünk, hogy a hozzánk for­dulókon, ha csali egy mód van rá, segítsük, de még inkább kötelességünk, ha olyan »sú­lyosbító körülmények« van­nak, mint Belső Istvánné ese­tében. Az idős, beteg asszony ké­rése látszólag olyan egyszerű, hogy az ember gyanútlanul azt hihetné: ez ügyben segíteni »gyerekjáték!« Látszólag! Mert bármennyire nehéz is, mégis azt ítéli most válaszol­nom: jelenleg ez a kívánsága nem teljesíthető! Nehéz ért a *nem«-et leírni, nehéz, mert vele együtt ott van bennem (s nem egyedül én vagyok így) a tiltakozás, a kérdés: miért teljesíthetetlen Belső Istvánnénak, s vele együtt ki tudja még hány száz gazdá­nak a kérése?! »... arra kérem, segítsen hozzá, hogy valahol vásárol­hassak egy szekrényes kézi, vagy inkább gépi kukorica- morzsolót! Három éve keresem a környék üzleteiben, de nem kapok« — írja levelében az idős asszony, s kiegészítésül elmondja, hogy mit jelent ne­ki, a szívbetegnek, kézzel vé­gezni ezt a munkát. Egy szinte állandó használa tű, közkedvelt és nagyon szük­séges háztáji kisgépről van szó. Nos, ón érdeklődtem, és ilyen válaszokat kaptam a bol­tokban : »Sajnos ez hiány­cikk.« »-Kilátástalan ezt meg­szerezni. Naponta keresik, nem is kevesen.« »Nincs, de nincs háztáji szecskavágó, nincs répavágó...« Nincs, nincs, nincs... Vajon miért? Miért adódott ismét egy olyan ellentmondás, hogy egyrészt ösztönözzük, propagáljuk a háztáji gazdál­kodást, a háztáji állattenyész­tés fejlesztését, másrészről pedig megfeledkezünk ilyen alapvető termelési eszközök biztosításáról, mint a kukori­camorzsoló, a szecskavágó stb. Nehéz erre feleletet találni, nehéz ezt megmagyarázni. És különben sem megmagyará­zásra van szükség — mert az­zal ugyancsak nehéz lenne ku­koricát morzsolni. A gond nem csupán Belső Istvánná gondja, és mindjárt hozzá kell tenni azt, is, hogy nem ezek a sorok jelentik az első jelzést ez ügyben. De szó­vá tettük és szóvá kell ten­nünk mindaddig, amíg ez a bírálatot érdemlő ellentmon­dás létezik. Optimisták vagyunk. Remél­jük, hogy a szívbeteg Belső Istvánnénak és a hozzá ha­sonló sok száz falusi asszony­nak nem sokáig kell kézzel végeznie ezt a nem éppen könnyű munkát! Optimisták vagyunk, hogy ezek a jelzések nem hiábavalók, és nem telik el sok idő addig, amikor ■ a boltba betérve a »nincs«-ek helyett azt mondhatja az el­adó: »tessék parancsolni...« V. M. Nyugodtan várhatják a telet Ezek a hidegre forduló őszi napok munkában találják a szuloki tsz-tagokat. Bontják a prizmákat, szállítják a burgo­nyát. Négyszáz vagonnal adott el a Petőfi Termelőszövetke­zet. Kisvárdai, somogyi sárga és gülbaba fajtát vesznek á‘ tőlük. Hatszázharminc holdon száz mázsa termett az idén átlagban. A négyszáz • vagors áruból százötven a fémzárol* vetőburgonya. Kilencmillió fo rint bevétele lesz ebből a sző 'etkezetnek. A másik nagy munka a ku koricatörés. Nehéz feladat vár a tsz-tagakra, hiszen kiienc­száz holdon termett az idén. Három Zmaj segíti őket. Ti­zenhét mázsát terveztek át­lagtermésnek, de ennél jóval többet ad az idén a kuko­rica Szulokban, így táiékozta- tott Szeicz István elnök. Ezerhétszáz hold várt elve­tésre az ősz elején. Jól állnak a munkával. Már csak hatvan holdon kell a talajba kerülnie a búzának. Erre a területre most szórják a műtrágyát. Ha a három nagy munkával 'égeznek, nyugodtan várhatják a telet, mert az ősid felada­toknak eleget tettek. SOMOGYI NÉPLAP K*d& 1971. Mivisab-ar 2. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom