Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

A TANÁCSOK „ALKOTMÁNYAm Szervezeti és miidési szabályzat Interjú Böhm Józseffel, a megyei tanács elnökével A tanácsok szervezeti és működési szabályzatának lé­nyege, hogy rögzíti a tanácsok önkormányzati jellegét Vala­mennyi szintű tanács maga alakította ki saját szervezeti rendjét a helyi viszonyoknak megfelelően. Erről kértünk tájékoztatást Böhm Józseftől, a megyei tanács elnökétől — SCt mondhatunk a la­kosságnak ersröí a szabály­zatról? — Elsősorban azt, hogy bár a szervezeti és működési sza­bályzat a tanács és szervei kapcsolatát rendezi, de nem öncélúan — mondta Böhm József. — Azzal,, hogy a he­lyi tanácsok nagyobb önálló­sággal, nagyobb felelősséggel működnek, rugalmasabbá vá­lik az ügyintézés. Az önkor­mányzati jogosítványok persze a tanácsot, mint testületet il­letik meg. Tanácsülésen dön­tenek a helyi kérdésekről ter­vekről, költségvetésről hite­lek felvételéről anyagi támo­gatásról — Tehát önállóság és de­mokratizmus. — Igen. Á szocialista de­mokratizmus kiszélesítése egyi-1 ke a legfontosabb feladatok-i nak. Szoros kapcsolatban kell j állniuk a tanácsoknak a nem tanácsi szervekkel és azokon keresztül a lakossággal Hogy a tanács mély szervekkel mi­lyen együttműködési megálla­podást köt, azt is maga hatá­rozhatja meg a működési sza­bályzatban. — Ezek szerint ahány ta­nács, annyiféle lehet a szer­vezeti szabályzat. — Mindegyiknek egységes jogrendszerünk alapján kell állnia, csupán a helyi sajátos­ságokra vonatkozó dolgokban lehet eltérés. A szocializmus jelenlegi fejlettségi foka, a ta­nácsok eddigi, húszéves műkö­désének elemzése és értékelé­se, a gazdaságirányítási rend­szer változásai szükségessé tet­ték a tanácsok önállóságának fokozását Ugyanakkor, mint az államszervezet részei a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt elvi-politikai irányításával a demokratikus centralizmus alapján működnek, szoros kap­csolatban a különböző politi­kai tömegszervezetekkel és tö­megmozgalmakkal Az eddigi együttműködési megállapodá­sokat iá korszerűsíteni kell a tanácstörvény előírásainak megfelelően. — Mibő! áR ez az együtt­működés? — Rendkívül sokrétű. Ve­gyük például a szakszerveze­tet A lakáselosztásoknál a szakszervezet véleményét is kikérjük. A szakszervezeti taggyűléseken részt vesznek a tanácsok vezetői a helyi kör­zet képviselői. Így a lakosság szélesebb rétegeivel kerülhe­tünk kapcsolatba, akárcsak a népfront segítségével Egy-egy falugyűlésen a község lakóit tájékoztatják, és bevonhatják a tanácsok a döntések — az egész falut érintő döntések — előkészületébe. — Az ide! íanácsvál aszta - sokon s választók csak a községi és a városi tanács­tagokra adták le szavazatai­kat, a megye! tanácstagokra nem. — A megyei tanácstagokat a helyi tanácsok választják. Ál­talában a helyi tanácstagok egyikét, de előfordul hogy máshonnan. De akár helyi, akár nem, az őt választó ta­nács megbízásait kell teljesí­tenie, és be kell számolnia a tanácstagi munkájáról Ezen­kívül természetesen körzeti munkát is végez, fogadónapot tart, kapcsolatban áll az em­berekkel — Milyen új vonások jel­lemzik a tanácsok bizottsá­gainak a munkáját? — Elsősorban az összetétel' változott. A tanácstörvény el­hagyta a korábbi megkötése­ket. Most a tanács bizottsá­gainak munkájában nem ta­nácstagok is részt vehetnek, de számarányuk természete­sen nem haladhatja meg a ta­nácstagokét Azonkívül min­den tanács annyi állandó bi­zottságot alakíthat, amennyi véleménye szerint szükséges. — Somogy megye taná­csának hány bizottsága van? — A tanácstörvényben kö­telezően előírt három bizott­ságon — ügyrendi számvizs­gáló és tervgazdasági — kívül hat — Szerepel-e köztük olyan, amilyen eddig nem volt? — Igen. A műszaki és kom­munális bizottság. Megyénk helyzetéből adódik, hogy létre kellett hoznunk egy' olyan bi­zottságot, amelyik az építő­ipar tevékenységét tartja szem­mel, figyelj az ivóvízellátás és a szennyvíz-elvezetés alakulá­sát, ellenőrzi a szolgáltatáso­kat Aztán alakítottunk egy kereskedelmi és idegenforgal­mi bizottságot, amely szintén somogyi sajátosság a Balaton­part miatt Ezek a bizottságok segítik és növelik a tanácsok munkájának szakszerűségét — Hogyan készült So­mogy megye szervezeti és működési szabályzata? — Szabályzat helyett jelké­pesen akár azt is mondhat­nánk, Somogy alkotmánya. Megalkotását széles körű elő­készítő munka előzte meg Az ügyrendi bizottság — a vb- titkár és elméleti meg gya­korlati szakemberek bevoná­sával — kidolgozta a terveze­tet majd megtárgyalta a vég­rehajtó bizottsággal Ezután került a tanácsülés elé. A ta­nácsülés által elfogadott sza­bályzatot a- Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének is jóvá kell hagynia. így a szer­vezeti és működési szabályzat kihirdetése és hatályba lépése előreláthatólag 1972. január 1-én várható. R. Zs. Habos víz és pakura Gőzfelhőbe burkolózva dol­gozik a gyár. Öreg tolatómoz­dony szuszog végig az udva-- ron. Mögötte üres meg répa- szelettel rakott vagonok sora­koznak. Vonatok, teherautók hozzák az idei termést. És az úsztaíó- kon keresztül nyeli a répát a Kaposvári Cukorgyár. A répáról — amelyik habos víz kíséretében indul él a gyárba — azt mondta Tóth Lajös igazgató: nagyon »ga­zos-«. Azt jelenti, hogy rosszul fe­jelték. A feldolgozásnál éppen úgy gondot jelent ez, mint az erős rost. Lent a cukorraktárban 900 vagon hófehér cukrot raktak már zsákokba. A betonoszlo­pok között 1600 vagon cukor fér el. A raktár az idén is tele lesz. Máskor azonban nem fért itt él az áru. Keve­sebb az alapanyag kevesebb lesz a cukor is. A kaposvári gyár legutóbb 1958-ban kapott a földekről ilyen kevés répát. Ez a »kevés« répa a becs­lések szerint 15,5 ezer vagon. — A gyárnak körülbelü' 22-24 ezer vagonnal kellene feldolgoznia — mondja az igazgató. — Az idén a becslé­sek szerint — nem lesz elég az ország ellátására a meg­úszik a répa a gyárba, termelt répából főzött cukor. Jövőre? Tizenkétezer hold cu­korrépa a kvótánk. Azt hi­szem meg is lesz A cukor is elég lesz? — Bízzunk benne, hogy jö­vőre igen. Furcsa ellentmondás: a kor­szerűsödő 78 éves gyárra az idén kisebb feladat vár, mint tavaly. A gyár gondja nemcsak a répahiány. A cukorgyártási szezon alatt sok idénymunkás dolgozik itt. Innen »Irányítják« a pakurát. A nőkonferencia után... Négy falu egy célért NÉGY FALU. Négy üzem­egység. S ami összekapcsolja őket, az egy név: Pusztaková­csi Egyesült Erő Termelőszö­vetkezet Vagy valami más is? Buzsáki Kálmán íőagronómus- sal beszélgettünk. A téma az őszi munkák szervezése. . — Mind a négy falu három­ezer holdon gazdálkodik. Pusztakovácsi, Somogyíajsz, Nikla, Libickozma is. Az üzemegységeknek saját gép­parkjuk van. Az irányító mun­ka az üzemegységeket vezető feladata is. Együtt él együtt dolgozik ez a négy telepü­lés. Szombatonként a tsz elnöke tart a központban tájékoztatót a végzett munká­ról, s a következő hét felada­tairól Hétfőnként pedig az üzemegység-vezetők találkoz­nak itt, hogy megbeszéljék, összehangolják a mnkát Min­den esetben írásban is meg­kapják a tennivalókról szóló j egyzőkönyveket- Hogyan fest ez az »ösz- szehangolódás« a gyakorlat­ban? — A gépparkkal kezdtem, ezzel is folytatom. Bár, ahogy már mondtam, minden falu -rendelkezik gépekkel, a nagy munkák' és a szállítások ide­jén a központ irányítja eze­ket. Tíz kombájn és hatvan­három erőgép van a birto­kunkban. Ezeknek kellett megbirkózniuk az őszi felada­tokkal is. 2-140 hold kenyér- babona vetésterülettel rendel­kezünk, nyoicszázon takar­mánygabonát kellett talajta­karó alá juttatnunk. Várt ránk százhúsz hold takarmányke­verék és háromszáz hold le­gelőterület bevetése is. A ku­korica törésére két Brand adapter és egy Zmaj állt ké­szenlétben. A harmadik adap­tert most vásároltuk, így aztán nem lesz gondunk evvel a munkával sem. Kézzel is törünk, mintegy százhetven holdon. Ha indo­kolt, az egyik üzemegység minden esetben segíti a má­sikat. — Hozott-e a közös munka változást a négy falu lakói­nak egymáshoz való viszonyu­lásában? — Feltétlenül Bár meg kell mondanom: az a bizonyos, év­századokra visszamenő, egész­ségtőlen vetélkedés a másik­kal ezeken a településeken sohasem volt tapasztalható. Ha össze kell fogni, akkor na is egyet akarunk. Külön utak nincsenek. — A silózást is itt a tsz- központban szervezték. Mi­lyen távlati tervük van, mely az egész gazdaságot érinti? — A mostani ötéves terv­ben nyolcszáz hold erdő tele­pítése vár ránk. Jobban mond­va: már meg is kezdődött Li- bickozmán fenyő-, akác- és tölgycsemetéket ültetünk. Lesz éger is. Az ez évre tervezett munkát sikerült elvégeznünk, s reméljük, a továbbiakban sem lesz akadálya a jó mun­kának. A PUSZTAKOVÁCSI ter­melőszövetkezet vezetőit rit­kán lehet az irodában ^találni. A négy üzemegységben, a ha­tárban annál gyakrabban. Kapcsok ők a négy falu kö­zött, munkájukkal lesz tökéle­tes az »össaehangolódás«... b b A Magyar Nők Országos Tanácsának tagja lett »Életem egyik legnagyobb eseménye, élménye volt a nő- konferencia. Az a baráti, egy­mást segíteni akaró légkör, mely a Parlamentben kiala­kult, felejthetetlen marad szá­momra. Arra aztán egyáltalán nem számítottam, hogy 25 évesen ilyen jelentős testület­nek, mint a Magyar Nak Or­szágos Tanácsa tagja lehetek. Egy bizonyos, minden igyeke­zetemmel azon leszek, hogy amit a konferencián hallot­tam, tapasztaltam, hasznosít­sam.« Szabó Istvánná nak, a nagy­atádi ÁFÉSZ nőbizottsága tit­kárának a szavait idéztem, aki a friss élményektől fűtött lel­kesedéssel beszélt erről az eseményrőL Beszélgetésünket mégsem a aókonferenciával kezdtük. — Milyen munkát végzett eddig a nők érdekében? — A tavasszal választottak meg a nőbizottság titkárának — mondta. — Tizenegyen va­gyunk a bizottságban, Kiadtuk azokat a fontosabb jogszabá­lyokat, amelyek védik a nőkel fölmérést végeztünk körze­tünkben arról hogy az asszo­nyok, lányok, milyen szolgál­tatásokat vennének szívesen. Segítettünk a kereskedelmi heteik szervezésében, lebonyo­lításában. Ott voltunk a divat- és ételbemutatckon, más ren­dezvényeken, Tizenegy takarót készítettünk Vietnamnak. — Mii hozott haza a konfe­renciáról? — Az első szekció Ülésére jelentkeztem. Itt a »nő és a munka« című témát tárgyal­tuk. Értékes beszámolót, hoz­zászólásokat hallottunk. Én a szövetkezetnél személyügyi és oktatási munkával íoglalko­«xvm_ ígr rein41 niAra*» — ó* A Parlamentben még jobban meggyőződhettem arról —, hogy mindennek alapja a kép­zés, a politikai és szakmai té­ren egyaránt A jövőben az eddiginél is többet teszek azért, hogy az alap-, közép- és felsőfokon több tudást adhas­sunk a nőknek. — Véleményem szerint egy sor feltétele van annak, hogy a: oktatásba jobban bevonhas­suk a nődolgozókat. — Igen. Mindenekelőtt igen alaposan meg kell ismerni a nők gondjait így Könnyebb lesz segíteni. Az egyenlő mun­káért egyenlő bér elve — foly­tatta kis szünet után — úgy érzem a mi szövetkezetünknél érvényesül Arra a jövőben beosztásom miatt is — figyelemmel leszek, hogy a gyermekgondozási se­gélyen lévő nők bérrendezése, a többiek mellett, ne marad­jon eL Kötelességemnek ér­zem hogy ilyen asszonyok kö­zül a rászorulók 600 forint se­gélyt legalább évente egyszer kapjanak. Egy másik nagy kérdés a nők vezető beosztás­ba helyezése. Nálunk is van e területen mit tenni. Legfonto­sabb testületünkben, az igaz­gatóságban és a felügyelő bi­zottságban is mindössze egy nő van. Tudom, nem azért kell az asszonyokat lányokat vezetővé tenni, mert ma ez a »divat«. Aki rátermett, annak ott a helye az élen. Az - első szekcióban sokan szóltak a nők munkakörülményednek megjavításáról. Nálunk sok intézkedés történt e cél érde­kében. Még valamit, amit sze­retnék aláhúzni. Sok-sok fia­tallal találkoztam az Ország- házban, akik lelkesednek az otthoni és országos ügyekért. És ez igen jó! — fejezte be Szabó Istvánná. & ü — A létszámunk megvan, a rr^mkaerőnk mégis kevés — így summázza véleményét az igazgató. — Azok, akik idény­munkát vállalnak, nem mind köteleségtudóak. Fizetési na­pon azért idegeskednk, vajon másnap hányán jönnek be? —> Mi ennek az ellenszere? — A gépesítés, az automati­zálás. Egy gyár életében na­gyon fontos, hogy legyen törzsgárdája. De ha a gépek is a »törzsgárdához« tartoz­nak, az már nem éppen jó do­log, mert azt jelenti, hogy kor­szerűtlen az üzem, elavult technikával dolgozik. — Mit tett ez ellen a gyár? — A legnehezebb munkahe­lyeket szereltük föl korszerű berendezésekkel. Az idén már nincs a gyárban szén: pakura­tüzelésre tértünk át. Leszerel­tük a drótkötélpályát — ame­lyiken a csiliék futottak a ka­zánhoz — s csővezetéket épí­tettünk, amelyen az olaj be­jut a gyárba. Hogy mit jelent ez? Évente háromezer vagon szenet kellett a vagonokból ki­rakni, aztán újra csillébe rak­ni, eljuttatni a kazánokhoz, s végül a salakot kjvinni. Mind­ezt egy ember idegoldja most: a gépekre kell csak felügyel­ni Vagy itt van a mészkemen- ce. Amíg az új el nem készült a legnehezebb, legegészségtele­nebb munkahelyek egyike volt. Ma a gépek csinálják azt, amit addig az ember ... Per­sze egyet nem lehet .elfelejte­ni Ez a gyár 78 éves. öregek az épületek, s a gépek közül is van még olyan, amelyik áz indulás óta itt van... S a cu­koripari gépek között akad már olyan is, amelyikhez csak egy műszerész keli, s maga csomagolja a cukrot A gyárra évente tízmilliókat költenek. K. L Csomagolják a kilós cukrot. Rövidesen üzemel az Ezredév utcai orvosi rendelő Már a befejező munkák folynak a megyeszékhely •egyik jelentős egészségügyi intézményében, az Ezredév utcai orvosi rendelőben. A rendelőt rövidesen átadják az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek. Itt lesz a 12-es számú körzeti orvosi rende­lő, valamint az anya- és nő­védelmi tanácsadó. Ide kerül az éjszakai gyermek és fel­nőtt orvosi ügyelet, valamint az éjszakai fogászati rendelés is. Az új létesítményben egy­szobás garzonlakás i/» épül a védőnők részéta. SOMOGYI NÉPLAP Vasira*», 197L november í. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom