Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
Nemes Marcell hagyatéka A z Idén múlt hatvan éve, hogy Nemes Marcell műkereskedő — a XX. Kzázad első harmadának egyik legnépszerűbb műgyűjtője és a kortárs művészet bőkezű támogatója — 1911. május 20-án kelt alapítólevele szerint a Kecskeméti Városi (ma: Katona József) Múzeum Képtárának alapításéra 79 képből álló gyűjteményt adományozott. A képtáralapítást a magyar művészet decentralizálása első lépésének szánta. Az adományozást így indokolta: »Honorálni kívántam Kecskemét város ama nagylelkű és minden követésre méltó bölcs elhatározását, hogy ... művésztelepet létesített és műteremházakat emelt.-" Ezen a ponton fonódik össze a város képzőművészeti múltjában a művészkolónia létrehozása és a képgyűjtemény adományozása. Olyan tett újra jelentkezését figyelhetjük meg, melyhez hasonlók később tendenciaszerűen számos vidéki múzeum gyorsabb fejlődését segítették. Gondoljunk csak arra, hogy a Déri Frigyes nagy értékű gyűjteményét a debreceni múzeumnak adományozta vagy hogy Oltványi (Artinger) Imre igen jelentős képzőművészeti hagyatékával a bajai múzeumot gazdagította. Bernáth Aurél ihletett önéletírásának első kötetéből megtudjuk, hogy a szeretett »Ödön bácsi«, Rippl-Rónai Ödön is milyen elragadtatással beszélt Nemes Marcellról, aki talán szemében is a gyűjtő típusát testesítette meg A II. világháború ban meg- ' tizedelt Nemes-féle hagyaték magyar anyagának jelentősebb darabjait mutatja be' a kaposvári kiállítás. A művek a századforduló körüli években készültek, és ha nem is hiánytalanul — művészi érték szempontjából és Jelentős alkotók munkáinak hiánya miatt — mégis jellemző képet adnak a századforduló magyar festészetének szűkebb keresztmetszetéről. XIX. századi festészetünk jellemző pillanatát mutatja Molnár József, Lotz Károly, Székely Bertalan és a Szolnokon dolgozó Zombory Lajos egv-egy képe. Hegedűs László »Budavár bevétele« című kompozíciója történelmi festészetünknek a millenium utáni kifáradását veti föl; Munkácsytól utolsó alkotói korszakából való, elragadó alkony! hangulatú tájképet láthatunk. Múlt századi festészetünknek fontos útja, a plein- air festészet, melyben Szinyei Merse Pál járt először, csak a tőle függetlenül fejlődő, de az ő eredményeivel mégis sok rokonságot mutató nagybányaiak által van képviselve. Ferenezy Károlynak »finom naturalizmussal« megfestett csendélete, Thormának visszafogott színezésű, költői kompozíciója mellett Mikola András igazi nagybányais tájképe került e hagyatékba. K aposvár egyetemes jelentőségű festőjének, Rippl-Rónai Józsefnek is hű támogatója, képeinek szorgos gyűjtője volt Nemes Marcell. Rippl-Rónai 1911-es nagy kiállításán, amely a Művészház Kristóf « téri helyiségében nyílt meg, a Nemes Marcell tulajdonában lévő 39(0 művet külön teremben mutatták be. Találkoztak a Japán kávéház művészasztalánál is, ahol mindketten rendszeresen megfordultak. Kapcsolatukat leghívebben mutatja Rippl-Rónainak egy 1912-ben festett portréja Nemes Maroellről (a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdona). Ez a tízes években készült arcképek sorában »a kisebb igényűek közül való, de pompás színezéssel« (Gent- hon István), és rangos helyet foglal el az ún. »kukoricás stílusban« festett portrék között A kecskeméti múzeum képtárának alapítására adott képegyüttesben Jelenleg két Ri ppl - Rónai -festményt találunk. Az egyik kisméretű, Az egyetemi alapítólevél szellemében Somogyi nap a pécsi jogtudományi karoo A VIDÉKI szakemberellátottság javítása érdekében a megyék és az egyetemek között néhány éve újszerű kapcsolat van kialakulóban. Az úgynevezett megyei napok a fiatalok szellemi fellegváraiban valami pezsgést indítottak el. A hetedik somogyiak klubja pénteken, Pécsett a tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Tagozata és a Pollach Mihály Műszaki Főiskola somogyi hallgatóinak. s oktatóinak részvételével alakult meg. Az. egész napos program a Mai Somogy című kiállítás megnyitásával kezdődött Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára megnyitójában röviden bemutatta megyénk fejlődését; érzékeltetve a táj változatosságát, történelmét is. A kiállítás a Somogybán élőnek is szép látványt nyújtana. Valóságos kis »makettmegye« látható a tudományegyetem aulájában. Kaposvár mellett a fejlődő két somogyi város életéről is beszámolnak a tablók, s többek között két létesítmény papírmasé-váza is mutatja, hogy a fejlődése jó úton halad. A nagyatádi kórház és a tobi gépgyár modelljét megcsodálták a látogatók. Az ünnepi ülésen dr. Szo- táczki Mihály egyetemi tanár, vezetőket, a főiskolások * egyetemek hallgatóit. Pécsen háromszáz somogyi tanul, s ötven oktató is ebből a megyéből indult el/ Az ő Igényük volt, hogy az orvosi egyetem és tanárképző főiskola példájára másik három pécsi főiskolán, egyetemen is megalakuljon a somogyiak klubja. — Az egyetem alapítólevelében is hasonló szellemű sorok olvashatók, mint ami ezeknek a kluboknak a célja. A megyéből elkerültekben ébresszék föl és táplálják az egészséges lokálpatriotizmust Erre, a gyönyörű hasonlattal mondott »szívgyökérre« hívta föl a hallgatóság figyelmét dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese előadásában, melyben Somogy mezőgazdaságáról, iparáról, egészségügyéről, oktatásügyéről és közművelődéséről beszélt — Nem lehet általában szeretni a hazát — mondotta. — A szocialista hazafiságnak éppúgy, mint az internacionalizmusnak, tettekben kell megnyilvánulnia. AZ ELŐADÁST követően Balázs Nándor, a megyei KISZ- bizottság titkára a somogyiak klubjának céljáról, feladatáról szólott a fiatalokhoz, majd megalakították a klubvezetőséget Még a délelőtti program folytatásaként a hallgatók megtekintették a Jomogy- ország című filmet. Délután a somogyi vezetők a jogi karon, a közgazdasági tagozaton és a műszaki főiskolán elbeszélgettek a somogyi származású Este a somogyi hallgatók részére tartott fogadással fejeződött tea a Somogyi *ap Pécsen. ultramarinkék egű, szinte zenei könnyedségű vázlat a másik nagy jellemző erővel megfestett. arcmás. A kaposvári születésű, oly sok festői nyelven beszélő Vaszary Jánost egy »Női arkép«-e képviseli. A szobabelsőbe helyezett, széken ülő fiatal nő megfestésénél a színek és árnyalatok visszafogott, de virtuóz használatában a festő imponáló művészi biztonságát is megcsodálhatjuk. Glatz Oszkár férfiarképén (Somogyi legény) korabeli öltözetben, néprajzi hitelességgel és természetesen közvetlenséggel ábrázolja a falusi élet jellegzetes, század- eleji figuráját. A nagybányai festők közül Iványi-Grünwald vezetésével kivált a kecskeméti művésztelepre költöző fiatalak, az ún neósok közvetítették a legkorábban — Czóbel mellett — az új század első éveinek haladó francia törekvéseit. A Nemes-hagyatékban lévő képek mutatják festői előadásmódjuk, színhasználatuk frissességét. Vásznaikon a színek fölélénikülnek, és fokozódik a képek dekorativitása. Iványi- Grünwald képén Gauguin- inspirációt érzünk, Perlrott Csaba Vilmos és Bornemissza Géza Csendéletein Matisse — az előbbinél Cezanne hatása is — kísért. A kecskeméti művésztelepen megforduló festők közül még Pólya Tibor, Herman Lipót, Boromissza Tibor és Faragó Géza egy-egy műve került e hagyatékba. A szolnoki művészkolóniát — Glatz és Zombory mellett — Jávor Pál és Lechner János Ödön (Lechner Ödön építész fia) képviseli. Századeleji festészetünk' egyik forrását, a Nyolcak csoportot is szép együttes mutatja be: Pór Bertalan, Márffy Ödön, Kernstock Károly, Czigány Dezső és Czóbel Béla képei. A gyűjteménybe bekerült, kevésbé ismert festők munkál mutatják az útkeresést, a századforduló festészeti problémáit, és a mesterek hatását is. Hozzájárulnak az időszak festészeté- , nek sokszólamúságához, melv a száraz naturalizmustól a szecessziós felfogásig széles skálán mozgott A Munkácsytól a Nyolcakig terjedő gyűjteményre jellemző a halk szólam, amely ugyan egy kissé határozatlan, de egészében jó összhangzatot ad. A hagyaték adatokat szolgáltat Somogy megye képzőművészeti történetéhez is, és kaposvári kiállítása — mely a gyűjtemény Kecskeméten kívüli bemutatásának első fontos állomása — segíti az adományozó Nemes Marcell hatvan évvel ezelőtti óhajának megvalósulását is, hogy a képek »■közhasználatra átadassanak«. Sümegi György Nyikoláj Szűk hangversenye A zenei rendezvényekben gazdag ősz kiemelkedő eseményét ígérte Nyiko- láj Szűk, a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny győztesének péntek esti zeneiskolai koncertje. A budapesti rangos verseny után néhány héttel városunkban köszönthettük a huszonhat éves kijevi művészt, akit a tv és a rádió már előbb megismertetett a zenekedvelőkkel. Nyikoláj Szűk huszonkét szovjet zongorista közül másodmagával jutott el- a budapesti versenyre, ahol — mint ismeretes — ő és a japán Rei- ko Matsuzaki ért el első helyezést. (Szűk tanára, a kitűnő pedagógus, Lev Vlaszenkó volt egyébként az 1966. évi Lliszt—Bartók verseny győztese.) A pénteki kaposvári hangversenyen első számként Beethoven F-moll (Apassionata) szonátáját hallottuk. !!>•• 1 kolaj Szűk rendkívüli biztonságérzettel, koncepcionálisan építette föl Beethoven remekét. Már az első tételnél meggyőződhettünk Szűk virtuozitásáról. A szonáta második tétele — talán a lassúbb tempóvétel miatt — egy kissé halványabbnak tűnt, a harmadik viszont remek volt. Bartók zenéjének európaisága ma már nem vitatható, gondolatiságának, érzésvilágának megértése azonban mindig felelősségteljes vállalkozás elé állítja műveinek megszó- laltatőit. A meglehetősen ritkán hallható Szabadban című mű előadásával Szűk meggyőzően bizonyította, hogy érti és érzi Bartókot. A mű interpretálásában a bartóki érzés- és gondolatvilág magas szinten ötvöződött Nyikoláj Szűk bravúros technikájával. A hangverseny befejezéseként a zongorairodalom egyik remekművét, a budapesti verseny kötelező számát adta elő: brilliáns tolmácsolásban Liszt H-moll szonátáját.- A lelkes közönség tapsát Szűk két ráadással — Liszt XI. magyar rapszódiájával ás Prokofjev egyik kedves epigrammájával — viszonozta. G. J. A magyar—szovjet barátság az egész társadalom érdeke E héten tartotta országos értekezletét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A Parlamentben megtartott tanácskozáson tizenhármán képviselték a somogyi MSZBT-tagcsoportokat, s közülük kettőt választottak be az MSZBT új elnökségébe: Nemes Jánost, a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat osztályvezetőjét és Bubelényi Zoltánt, a Balatonboglári Állami Gazda, ság főkönyvelőjét. Olvasóink nevében megkértük Bubelényi Zoltánt, az állami gazdaság MSZBT tagcsoportjának ügyvezető elnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Milyen vélemények, Javaslatok hangzottak el az országos értekezleten arról, hogyan lehet még bensőségesebbé tenni a két nép egészét átfogó barátságot, még Intenzivebbé fejleszteni az együttműködést? — Az országos értekezleten 38 hozzászóló fejtette ki gondolatait, tapasztalatait, s kiegészítette az' országos elnökség beszámolóját. A tagcsoportok küldöttei ismertették tevékenységüket és terveiket. Egységesen az a vélemény alakult ki, hogy szükség volt a mozgalom átszervezésére, mivel az eddigi formák és keretek szűknek bizonyultak és fékezőjévé váltak a írnak, hogy szélesebb alapokon ápolhassák a barátságot. Szó esett arról, hogy még jobb propagandatevékenységre van szükség az Irodalomban, a színiművészetben. Tág teret kapott a felnőttek orosz nyelvű oktatása, a feltételek hiányossága, és a hiányok mielőbbi pótlása. Minőségben és natókoüysagaban is fokozni kell a két nép átfogó barátságát. azzal is, hogy meg kell találni a magyar nép fokozódó érdeklődésénefc kielégítését a Szovjetunió és négxyutk élete iránt. A Corvina téli újdonságai Gyarapodik a művészeit! kiadványok kedvelőinek, tábora, növekszik az érdeklődés a múlt érdekes emlékei iránt. A Corvina Kiadó, az ilyen igények legfőbb kielégítője az év utolsó negyedében Is bő választékot kínál. Nagy sikert aratott a XIX. század magyar festészetét bemutató album, most ennek folytatásaként Magyar festészet a "XX. században címmel D. Fehér Zsuzsa és Pogány ö. Gábor közös munkája kerül az olvasókhoz. A festészet barátainak érdeklődésére tarthat számot egy másik újdonság Is: Szónyi István életpályáját, iskolát teremtő zebegényi műtermének remekeit írásban és képben Pataki Dénes mutatja be. Ebben az időszakban két Olyan művészeti album ir napvilágot lát, amely méltán sorolható a csemegék közé. Heinz Mode A nő ex indiai festészetben címmel az ókortól napjainkig követi nyomon az örök téma feldolgozását, mondandóját illusztrációk sokaságával bizonyítva. Az Iparművészeti Múzeumban az ónművesség gazdag kincstárát őrzik. Legszebb darabjait mutatja be Weiner Mi- hályné Magyarországi őnmű- vesség fcíxnű munkája. Két sajátos »útikalauz« lelhető fel a kiadó utolsó negyedévi termésében. Bajomi Lázár Endre Párizs híres diáknegyedének történetét mondja el, s fölvillantja a Quarüer Latin legnemesebb lakóinak portréját. Reismann János és Csutka István Budapesti , változatok címmel — a főváros ezer arcából ad gazdag ízelítőt szövegben és képben. Újdonság a Hereditas nevet viselő régészeti sorozatban megjelenő kötet, amelynek szerzője Szabó MiMés — «zó esett B két nap testvérmegyék és -városok kapcsolatáról is. Somogy majdnem egy évtizede kötött barátságot Kulinyin területtel, éppen ezéri közvetlenül érinti megyénket, hogyan lehet még gyümölcsözőbbé tenni s kapcsolatokat. — Több felszólaló érintette a testvérmegyék és -Városok kapcsolatát Ez csak akkor válik igazán gyümölcsözővé, — ha — túl a megyék és városok vezetőinek kapcsolatán — közvetlen kapcsolat jön létre ezeknek a megyéknek és városoknak minél több lakosa között. Könnyíteni kell a turisztikai lehetőségeken, akár vasúton, akár személygépkocsival akarnak utazni, függetlenül az Inturiszt és IBUSZ- szervezet által szervezett csoportos utaktól. Az ide látogató szovjet turistákat az Inturiszt, illeve az IBUSZ programokon kívül üzemekbe, tsz-ekbe, állami gazdaságokba is el kell vinni, módot adva a dolgozók személyes kapcsolatainak felvételére, a családi barátságok kialakítására.- On la axót kapott a* on»*coa értekezleten. Megkérjük, mondja el röviden, miről be- szélt & somogyi emberek ©evében* — Ismertettem többek között, hogy a tíaiaioiioogiaxi Állami gazdaság unt tett a uaratsag ápolásáért és milyen er ed meny énét értünk eL Gazdaságunk dlogozói között 420-ra emelkedett a Fáklya, a Szovjetunió, az Ország- világ és az Asszonyok című lapok előfizetőinek a száma, s ez annak köszönhető, hogy a gazdaság előbb 200, majd 300 dolgozót jutalmazott meg ezeknek éves előfizetésével. Az utóbhi években évente 50—60 dolgozó vesz részt egyhetes jutalomkiránduláson Moszkvában, Kulinyimban Közvetlen baráti kapcsolatot tartunk fenn az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulattal in. Községünkben és járásunkban az utóbbi három tanévben örvendetesen javult az iskolai tanulók orosz nyelvtanulási átlaga, s ez a pedagógusok lelkes munkáján kívül annak te eredménye; hogy a már említett folyóiratok és a mozgalom aktivistáinak felvilágosító tevékenysége, a Szovjetunió és népei életének megismertetése szélesebb körben fölkeltette az érdeklődést az orosz nyelv mint világnyelv iránt. Ezt bizonyítja reprezentatív adatgyűjtésünk szerint dolgozóink gyermekeinek orosz nyelvtanulási átlaga. Ismertettem gazdaságunk KISZ-szerveaerténék közvetlen kapcsolatát és közös munkaprogramját is az említett katonai alakulat K1SZ- szervezetével, s elmondtam, hogy tagcsoportunk hogyan növeli ismereteit a szovjet politikai, társadalmi és gazdasági életről, hogyan ismerkedik a szovjet irodalom, a művészet, sport és tudomány legújabb eredményeivel. Javasoltam, hogy műsorfüzeteket, szórakoztató s nevelő sajtóanyagokat is adjanak ki az orosz szó, az orosz nyelv megkedvelésére nagyon alkalmas művészeti és szórakoztató hanglemezeket, magnószalagokat pedig kedvezményesebb áron szerezhessük be. Szorgalmaztam a kísérleti orosz nyelvtankönyv mielőbbi megjelentetését a Tankönyvkiadó Vállalat gondozásában. Bejelentettem, hogy az általános iskola egyik legkiválóbb úttő- rőraja a Szovjet—Magyar Barátság Raj nevet viseli. Gazdaságunk egyik legjobb szocialista brigádja pedig az országos értekezlet tiszteletére a Magyar—Szovjet Barátság Szocialista Brigád nevet vette fel, és vállalta a barátság ápolását — Milyen élményekkel, gondo- latokkal tért haza az Orsiitől értekezletről? Milyen feladatokat adott a tanácskozás az MSZBT- tagcsoportok jövendő munkájához? • — Mbit az orszgoa elnökség tagjának, feladatom lesz a baráti mimikában való részvétel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság célkitűzéseinek, az országos értekezlet tanulságainak alapján. Ezt örömmel vállalom, megbízatásomra büszke vagyok, mert a magyar—szovjet barátság ápolása mint az egész magyar társadalom érdeke, kormányprogram. Munkámban számíthatok a pártszervezetek, szakszervezetek, az üzemek vezetőinek hathatósabb támogatására is, és ezzel minden eddiginél lendületesebb, gyümölcsözőbb lehet a munkánk a két nép közötti örök és megbonthatatlan barátságért. — fejezte be nyilakozatát Bubelényi Zoltán. La SOMOGYI NÉPLAP ttautt, IM. swaíksr ML
