Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

XXVII. évfolyam, 278. szám. Csütörtök, 1971. november 25. Klubavaíó az építőknél Van már a suszternek cipője.* A felszerelés nem házi hasz­nálatra készült, nem viszed haza, de sajátodnak tekinted. Fürdőköpenyben és pizsamá­ban nem jössz közénk. A har­madik féldeci után a negyedi­ket nem itt iszod meg. A prog­ramokat szerkeszted, ötleteidet a kívánságládába bedobod. Ha ezeket a szabályokat betartod, a klub tagja lehetsz — olvas­hattuk a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ka­posvári KISZ-klubjának ékes betűkkel írt szabályrendele­tén, amely egyben alapítóle­vél is. Az alapítólevelet ki is füg­gesztették a falra, bárki elol­vashatja, s az alapítók alá* írásukkl is ellátták. Ezzel »hi­vatalosan* is megnyitották a klubot, amely — reméljük — tartalmas programokat is ad majd a vállalat fiataljainak. Megdől hát az az állítás, hogy suszternak cipője, szabónak kabátja, építőknek klubja nincs — mondta megnyitójá­ban a vállalat igazgatója, Ze- leznik Sándor. Most már van klubjuk. És néma is akármi­lyen! A vállalat Szántó Imre ut­cai munkásszállásának három helyiségét alakították át. Amit lehetett, saját maguk végeztek el. Mázoltak, parkettáztak, ta­Hóesésben várakozva Reggel hat ára. Hófelhök kergetik egymást az égbolton. Állunk, s didergőnk. A met­sző szél arcunkba vágja a ha­vát. Űjabb utasok jönnek. Sokszor iátok öreg, beteg embereket, akik Kaposvárra utaznak gyógyulást keresni. Fiatalok mennek iskolába, tanfolyamra vagy dolgozni. pétáztak, villanyt szereltek, s a berendezés egy részét — az asztalokat, a bárpultot (mert az is van) maguk készítették el. Jól jött, hogy a megyei KISZ-bizottság is hozzájárult a berendezéshez és a magne­tofon vásárlásához. A megnyi­tón még csípte az ember sze­mét a friss parkettlak, a bár­pult is az utolsó pillanatban készült el, ahogy az »alapítók« mesélték. Sokan hitetlenked­tek, amikor a megnyitó előtt pár nappal látták a leendő „Nofronl“ Egyre többen várjuk a buszt. Még egy fél óra — biztatjuk magunkat és egymást. — De az is lehet, hogy kettő — mondja valaki. — Én már négy óra hosszat is álltam itt... meg kellett várni a mentesítő buszt. Gyakran utazom a barcsi gyorsjárattal. Örülök neki: gyorsabb, mint a vonat, és alig kerül többe a» útiköltség. Sokszor állok itt Görgetegen az útkereszteződésnél. Ki­csiny, háromszög alakú terü­let. Kétoldalt az út szürke szalagja, a harmadikon pedig a Rinya egyik ága határolja. Nyáron más. Sokkal szebb. J_> ülni a Rinya menti fák alatt, s nézni a virágokat. A KISZ-esek ültették társadalmi munkában, ök gondozzák a területet Többet ők sem te­hetnek. (Tudósítónktól.) A korán beköszöntő tél meg­zavarta Somogybán a fakiter­melők munkáját is. A Somogy megyei Erdő- és Fáfeldolgozó Gazdaság vágásterületeinek egy részén — főként Berzence és Csurgó térségében — a hó­vihar teljesen betemette az utakat és a munkahelyeket. A munka folytatása érdeké­ben a hóeltakarító brigádok megtisztították az utakat és a munkahelyeket, s szerdán az 1300 fakitermelő már ismét A Balatoni Halászati Vál­lalat öt brigádja a tél bekö­szöntése ellenére sem hagyta abba a mun'-át. Csupán a szorrbati és a keddi vihar kénvszarítatte őket a kikötő be, de tagnap (szerdán) isme vízre szálltak. A hidsg beállta val duplázódott a 2—3 héttel Sokszor hallom ugyanazokat a kérdéseket: Miért nincs busz­megálló? — Miért nem építtet a tanács?! Segítenénk mi is ... adnánk hozzá pénzt. Eljön­nénk dolgozni. Csak lenne! Akármilyen kicsi.,. csak len­ne! Velünk szemben áll egy jó, nagy, régi épület. (Fodrászüz- let volt. Bezárták.) A felét lakják, a másik fele üresen áll Miért nem veszi bérbe a tanács? Legalább az egyik szobát... Hiszen csak fillé­rekbe kerülne, összeadnánk a bérleti díjat is... Örökös, unos-untig ismé­telt, de nagyon igaz kérdések. Ki ad ezekre választ? Lassan múlik az idő. Késik a busz. Fázunk, topogunk. A szél |dühöng, s lassan behavaz bennünket a íéL teljes erővel folytathatta a munkát. A nagy hidegben az erdészek melegítő itallal lát­ják el a munkásokat, és min­den vágás területen melegedő- bódékat állítottak fel, hogy az emberek védett helyen ebé­delhessenek. Hazaszállításuk­ról is gondoskodnak. A gaz­daság területén az éves faki­termelési tervet eddig mint­egy 90 százalékra teljesítet­ték, ami 360 000 köbméter net­tó fatömeget jelent 50—60 mázsa hal került a há­lókba, most a nagy hidegben 120—130 mázsát is fogtak. A vállalat szerint még 24 .'agon halat kellene kifogni ihhoz, hogy tervüket teljesít- ék. Ezért amíg az idő engedi /asárnap is vízre szállnak a klubot. Nem hitték, hogy »ha­táridőre« teljesen kész lesz. Pedig elkészült. — Még ez is, az is kell — mondták a fiata­lok. — Térelválasztó, játékok a játékterembe. És persze program. Élet amivel megtöl­tik a város egyik legszebb KXSZ-klubját A front — tágabb értelem­ben — az élet különféle meg nyílvánulásainak tere, olyan terület, ahol valamilyen harc ólyik. Van ideológiai, poli­tikai, kulturális front. Miért ne lehetne »nőfront« is? Külö­nösen, ha akad még kiharcol ni való. — Ez ötlött fel ben­nem a Hazafias Népfront mel­lett működő megyei nőbizott­ság ülésén. — Mióta tanácstag vagyok Öreglakon, járatom a Taná­csok Lapját, böngészgetem a közlönyöket — szólalt fel az ülésen egy kétgyermekes fia­talasszony. — így tudtam meg, hogy bármelyik hónapban megy vissza dolgozni az em­ber a gyermekgondozási segély után, az egész évi szabadság megjár. A Boglár! Állami Gazdaságban, ahol dolgozom, csak akkor kaptam meg a 12 moot, amikor megittam, me­lyik törvény biztosítja ezt a szabadságot Elmondtam a munkatársaimnak is, akiket érintett hogy ők se hagyják annyiban. Csak egyet nem ér­tek. Miért kell külön írásban könyörögni azért, ami meg­jár? Ez a harmadik írás lapunk­ban két hét leforgása alatt, amely a Babócsán talált ak­Nem véletlen, hogy épr jzabó Gyuláné f -l-»'!-'-' Jéztem a sok közül. Talán rutát ja a legjobban, hogy i ~kben tudatosítani kell gaikat A nőbizottságok által s" vezett politikai tanfolyam — amelyek a községek több­ségében már működnek — pontosan azt a célt szolgál­ják, hogy segítsék a nőket jo­gaik megvédésében. Ahhoz azonban, hogy a nők teljes súllyal részt vehessenek a közéletben, könnyíteni kell a háztartási munkatöbblet okoz­ta koloncaikon. A nőbizottsá­gok például sok helyütt kós­tolóval egybekötött konzerv- bemutatókkal igyekeznek el­oszlatni az asszonyoknak a kész- és félkészételekkel szem­beni bizalmatlanságát Nagy hangsúlyt kap a nőbl- zottságok tevékenységében a gyermeknevelés, amelyet — a ráfordítható idő . rövidülése miatt — tudatosabb» kell ten­ni. Ankétokkal, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel teremtenek a nőbizottságok olyan fórumokat ahol minden nő elmondhatja gondjait, és választ, segítséget is kap. nával foglalkozik, s ügy vél­jük, ez lesz az utolsó. Tegnap fölkereste szerkesz­tőségünket Takács József, a megyei tanács igazgatási osz­tályának főelőadója, s ugyan­csak tegnap érkezett levél a Magyar Néphadsereg illetékes alakulatától. A szóbeli tájé­koztatás: — Az első cikk megjelené­sekor, november 10-én fölhív­tam telefonon a babácsai köz­ségi tanácsot, s érdeklődtem Somogyvári István vb-titkár- tóí, hogy mit tettek az akna elszállítása érdekében. A vá­laszból kiderült: a bejelentést annakidején rossz helyre cí­mezték, jóllehet az 1966-ban kiadott HM-rendelet világo­san kimondja az ide vonatko­zó tennivalókat. Amikor ez tisztázódott, újabb bejelentést küldtek, most már a helyes budapesti címre. Az illetékes katonai alaku­lat levele alátámasztja a me­gyei tanács főelőadója által említett tévedést, s egyúttal a gyors intézkedést is bizo­nyítja- A valódi illetékeshez november 10-én érkezett a be­jelentés, több mint egy hó nappal a tévesen címzett jel zés után. Az ok: »Jelen eset ben a rendelet nem ismerésé bői eredt, hogy a talált akna megsemmisítése iránti igény Babóosáról a megtalálás után egy hónappal jutott el hoz­zám. Ezt a bejelentést a hét folyamán eüntéztettem...« Példásain gyors intézkedés! S hogy ez megtörténhetett, kö­szönet érte a tűzszerészeknek, de a megyei főelőadónak is. Mivel mindkét intézkedő szerv határozottan kérte — mi is szívesen adunk helyet a ké­rés teljesítésének —, a továb­bi tévedések elkerülése végett közöljük a címet, amelyet ha­sonló ügyekben értesíteni kell: Budapest, MN 9tSű. TARKA COROK Tilá ékony orvos Ugyanabban az emeletes bérházban két doktor la­kik. Az első emeleten kez­dő ügyvéd, a másodikon jónevú orvos. Szerencsét­lenségükre ugyanaz volt a nevük. Világos, hogy a szórakozott betegek mind az első emeleten csönget­tek be. Az ügyvéd végül meg­unta a sok téves csönge­tést és táblát akasztott az ajtóra a következő figyel­meztetéssel: Itt nincs or­vosi rendelő! Néhány napig békében hagyták. Azután csak egyszerre újra kezdődött, megint az orvost keresték nála. Az ügyvéd ingerülten mutatott a táblára: — Nem látja, hogy »itt nincs orvosi rendelő?« És akkor megdöbbenve állapította meg, hogy az első sor alá valaki ezt írta: De itt megtudható, hogy hol van! Vita Jegenyéné izgatottan új­ságolja egyik barátnőjé­nek: — Képzeld, ki szállt ma fel utánam a 49-es villa­mosra a körúton? — No, ki? — kérdezte a barátnő izgatottan. — Rembrandt, a híres festő. — Az ki van zárva! — Ki van zárva? —• csattant fel Jegenyéné. — Már miért lenne kizárva, mikor a tulajdon két sze­memmel láttam! — Mégis ki van zárva — védi igazát a barátnő —, ugyanis a 49-es villamos nem közlekedik a Kör­úton! Válasz A zsúfolt villamosban egy férfi megszólítja a mellette álló fiatal lányt: — Tudja, hogy maga ennivalóan aranyos? — És Ön tudja, hogy jól nevelt emberek kézzel nem esznek? A postán A »Poste*restante« ab­lakhoz odamegy egy fiatal lány és megkérdezi: — Érkezett-e levél ö. T. jeligére? — Érkezett, de már he­tek óta itt hever. — Nekem nem sürgős E két betű annyit je­lent: örökké a Tiéd, Tévedés — Valamikor szép fiatal voltam — mondja Novák —, de a szülészeten el­cseréltek. Somami Néplap tot WX'TWfV «Srt»rio<»t Bf 7*** la "la. FftsTprhwIö: jávori bíla 62prkt*s*tó«;ós Kanocvá**. Latinra ^*ndOT u 2. Telefoni 11*510. 11-511. 11*512. Kiadja a Somoj»\ megvet Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinra S u. 2. Telefon: 11-516. Feleló» kiadó; Dóm Ián Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünb mee és nem adunk vissza. Terjeszti, a Mag.var Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési du hónapra 20 FL tnd**\ >5 (ifi? Kes^un a soinugj megyei Nyomda» ipán vaiiaioíi Kaposvári üzemeben Kaposvár Latlnca S u. 5. ffeleiós vezető; Maatner Jónkat ezelőtti fogás: inig korábban halászhngádoÉr. S. M. így dolgozik kettő fizet Dagadjon somogyi kebe­lünk: e szűkebb hazában ismét akadt Herkules-díjra érdemes vállalat! Egyik tö­megszervezetünk járási tit­kára szomorúan nézte iro­dája falát, amelvet az ér­tekezleteken elszívott tö­méntelen cigaretta koromfe­ketére színezett. Elhatároz­ta legott, hogy kifesteti, mégpedig a járási székhely ismert vállalatával. Mént a megrendelés, és jött egy szál ember colstokkal. Mért, számolt, majd elment. Ez­után néhány nap szünet következett, mígnem ezer­kétszázötven forintos aján­lat érkezett a vállalattól. A titkár bosszankodva forgatta a levelet, s úgy döntött, in­kább a szövetkezettel végez­teti el a munkát, hátha ol­csóbban elvállalják. Az üzletet még délelőtt nyélbe ütötték, másnap »fel is vonult« egy festő, létrá­val, ecsettel és vödörrel... A titkár mán’ el is felej­tette a festést, a számla ki- egyenlítését, amikor össze­akadt az utcán annak a Bi­zonyos Vállalatnak az igaz­gatójával Nem állta meg egy olyan megjegyzés nél­kül: kifestették ám az iro­dát, mégpedig hatszázötven forintért. Az igazgató nem érezte ki a gúnyt a mondat­ból, s azt sem, hogy kon­kurencia is van ám a já­rási székhelyen. Néhány nap múlva, be­csapott a menykő. A tömeg­szervezet derék tisztségvi­selője reggel éppen a leve­leket bontotta, s az egyik borítékból számla hullott ki. Megdörzsölte a szemét, jól lát-e, aztán megcsípte a ke­zét, nem álom-e. Bizony, szabályos számla volt — az a Bizonyos Vállalat küldte — az iroda kifestéséről. Mindent részleteztek: meny­nyi anyagot használtak fel s mennyi időt töltöttek mun­kával ... Sokan bíbelődhet­tek az elkészítésével, hiszen a felmérésen kívül oda sem szagoltak az irodába. Lehet, hogy ez a módszer követőkre talál, hiszen a legkönnyebb a számlát be­nyújtani, ha a munkát más végezte el. (Ez esetben pél­dául a szövetkezet.) A Her- kules-díjat az a Bizonyos Vállalat mindenképpen meg­érdemli. s ha a Televízió Humoristák Klubja odaítéli, akkor nyilvánosságra hoz­zuk a szereplőket is. A klub poénját azonban előre nem szeretnénk lelőni L. G. Sz. E. A hideg ellenére is folytatják a fakitermelést Somogybán Vízre szálltak a balatoni halászok Statisztálás az abJak mögül Munkába menet utam reggelente a korszerű középisko­la előtt visz eL öröm nézni a csupátiveg-csupabeton épüle­tet, a modern kerítést és a muskátlit az ablakban. Tegnap aztán örömömbe üröm is vegyült. Mert, ügye, valami csak akkor igazán értékes, ha a »külcsín és a bel­becs« is megfelelő. Márpedig a korszerű középiskolában a belbeccsel valami probléma lehet. A korai tél vastag hóta­karóval lepte el az iskola előtti járdát, s a mínusz tizenkét fok betonként kötötte a havat a járdához. Az iskola 5—600 életerős tanulójának ez nem jelenthet gondot — így gon­dolkodott a pedagógiát már néhány év óta nem gyakorló polgár — tíz perc alatt nem a havat, de még a járdát is felszedné a sok pihent erő. Ehelyett egy hetvenéves bácsika görnyedezett ott, a csikorgó hidegben, kezében vödör, s magányosan szórta a Sót — ahogy hajdan a búzát vethette —, a haitszáz diák, az ifjú erő pedig szurkolt neki az ablakból. Néhányan jót ka­cagtak az öregen, mások kedélyeskedve kikiabáltak neki. Megkeseredett tőle a szám íze. ♦ Z. L. Az illetékes válaszol Rossz helyre címezték a levelet akitaügybeo

Next

/
Oldalképek
Tartalom