Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
Városi kocsisok G yercMconomfean hosszú, nehézkesen nyikorgó lovas szekerekkel fuvarozták községemben a gabonát a kereskedő raktárából as állomásra. A* egyik tógát gazdájával jó barátságot kötöttem — lehettem vagy négyéves •<—, és attól kezdve ott lábatlan- fcodtam körülötte. Hevertem a tömött zsákok tetején, feszítettem büszkén a? üreg kocsi bakján. Később nagy szakértelemmel segítettem a befogásnál, a« etetésnél. De a legnagyobb örömet az jelentette. ha a gyeplőt a kezűmbe foghattam, Több mint három évtized ■álltán gépjárművek töltik be a lovas kocsik szerepét. De asm egészen. Még szükség van a szállításnak erre az ősi formájára a váróéban in — Kihaló sosskma ez, kérem A fiatalokat a gépek érdeklik, nem az állatok. Nekünk vajé ez mák, öregebbeknek, akik lovak mellett nőttünk fel És ha próbáltunk ia közben mázt a> az igazé foglalkozásunk, Parasztember volt, harminc kilométerre lakott Kaposvártól Gyerekei már ide jártak dolgozni a városba tíz évvel ezelőtt ia, ők meg, az öregek, utánuk jöttek. Vettek egy kis házat, átalakították, bővítették. A lakás vízvezetéken, fürdő- szobái — Kert, baromfiudvar, hizlalás? — Nem éri meg az már. Csak annyi tyúkot tartunk, kmennyi saját szükségletünkre kéül. Meg egy hízónakvalót De eladásra nem. Két brigádra astif* * «bemegy koraié. Hozzájuk tartoznak még az éjjeli- és nappali őrök, Szemételazállítás, gyalu- targács fuvarozása a fovak alá, hóeltakarítás, padozatjavítás, balesetmentesség. Ezek a vállalások. Meg a terv teljesítése. A fölöttez szerv beírása: a vállalásokat teljesítették, de rendszere» önértékelést nem végeznék Jól megvannak egymással Néha hangoskodnak, vitatkoznak, de a harag ritka köztük Régóta együtt dolgosnak Évek óta bem távozott el senki más munkakörbe. Cjaak nyugdíjba. A munkaidő negyed hatkor kezdődik és délután négyig tart Hogyan Indul a nap? — Átöltözünk a munkaruhába Nőm mindenki, inkább aki messzebbről jár be és buszra ia Ül Akik kerékpárral jönnek, úgy te jó. Aztán <si- vógzünk az istállóban — lecsutakoljuk a lovakat, kihordjuk a trágyát és befogunk. De tessék megkérdezni a H.-t No, mondd csak el, hogyan kezded a napot? A gömbölyű képű, mosolygós arcú H. — úgy ötven és hatvan között. — Jóízűen nevet, mielőtt bármit is men- 4 ana* — Hogyan? Hát bejövök, és,,, —- Ne ott kezd! Kijössz a lakásból, aztán? — Ja, szóval fél ötre odaérek az állomásra. A büfében isérek egy teát, fél deci pálinkát Szépen leülök, egy kicsit beleöntök a teába, a többit megiszom. A teát koriyintga- tam —■ hosszan, göpogck-n nevet. mielőtt kimondja —, aztán nézem a büfésnél. Nem áld ott dolgozik, hanem az utazót Aki a vonattal jár. Megint nevet, — Na. Szóval ögtor beérek, fölkészítem a reasóra a reggelit aztán amire elvégzek az istállóban, készen is van, — Mit főz? — Lomét szalonnát sütök, sonkát, ilyesmit A befogásig akad Idő egv kis beszélgetésre. Az előző esti tv-műsorról — csaknem valamennyinknél van készülék —, külpolitikáról, meccsről. Este négy és öt között érkeznek be a fogatok. A kocsisokat meleg víz várja a zuhanyozóban. Aztán haza. De nem azonnal. Betérnek a közeli kocsmába egy-kót fröcosre. üveg sörre, hidegebb időben pálinkára Tágas, Mvár helyiség. Ma nines csúcsforgalom. A leterített asztalak agy része üreg Szemben, azon a fölön, harminc évvel szülött egy nagy tükör volt Jól emlékszem. Itt voltam katona, bár akkor még falusi gyerek voltam. Hárman háromfélét iszunk. Sör, pálinka, konyak. Margit néni törzsvendégeknek kijáró közvetlenséggel hozza a második kört — Kód vendéglő». Panda» aanony — mondja M egyik asztal társam, a« idősebb, — Na, fogjuk mag! Egészségeinkre! — Mindennap bejönnek? — Legtöbbször, Vagy ide, vagy a Tubához. Az után másik végén. Kall az embernek az egész napi munka után. Megjár. — És mit szól az asszony? — A fizetőét megkapja. A többivel nem kell elszámolni. A lovakkal azonban igen. Néhány hónapja történt, hogy az egyik kocsi gazdáját az árokparton hagyták a derék állatok. Aztán megálltak egy kocsma előtt, szép türelmesen várakozva, míg valaki nem értesítette a telepvezetőt Az alaposan becsípett fogatost egy időre eltiltották a hajtástól. Az új háztömb környékén terhétől éppen megszabadult, üres kocsi. Indulna vissza. Idősebb asszony lép a fogatáéhoz. ™ Nem érne rá elhozni egy ágyneműtartót? Nincs túl messze. És megmondja az utcát, «*» Hát éppenséggel, ugye. Lehet róla szó. — Mennyiért? A fogatos gondolkodik, aztán kimondja: « Negyven forint. Az asszony nem lepődik meg. úgy látszik ennyire számított— Jó, akkor legyen szíves. Mindenki csinálja. Legtöbben szolidan, nem rendszeresen, ha éppen akad valami Ha valamelyikük — főképp az újabbak közül — túlságosan -ráhajt* a fekete fuvarra, nem tud mértéket tartani, elítélik Ha a főnökség füléhe jut, fegyelmi. A legfrissebb eset: 30 százalékig ínyerepégmegvonás. Meglátom fuvaros ismerősömet. Egylete visz az utunk, föllépek mellé az ülésre. A kocsin apró koksz. — Mennyi van rajta? — Negyvenhárom mázza. Oép rakta fel. to Hányat fordul? to Naponta hármat-négyet. Ma négyet, mert ez már a harmadik. — És mennyi lesz a kereset? — Száznegyven körül. De ritkán tudunk négyet fordul, ni. Szóval úgy átlagban mindenkinek megvan a kettő- nyole-háramezer. Teljesítmény vagy órabér meg a ló- ápalá*. De ha jön a rosszabb Idő, az embernek nines kedve úgy dolgozni. Különösen havas esőben, aaéibep. Ha ra. kedni kell, megizzadunk, ö£y ülünk kocáira. Tavaly ai egyik tárnunk nagyon megbetegedett Pedig mondtam neki, hogy hűljön 1# egy kicsit, mielőtt elindul, A lovas kocsi laeeú Jármű- A nehéz lovak ia alig araszolva kaptatnak fel a* emelkedők fényesre koptatott bitumenjain. A gépkocsik irány* jelzői türelmetlenül villognak mögöttük- A fogatok gandái néha megfordulnak az ideges kürtölésre, de Inkább egy. kedvű gőggel Ülnek a rakomány tetején. Az összessólaL kozás sem ritka közöttük. MMTOKMWHWMWIHWHIMW — A múltkor nem tudtunk másfelé bemenni egy mellékutcába, végig kellett hajtani a főutcán. Mert építik a gázvezetékeket. Hű, de élveztük a helyzetet! Dudáltak, kihajoltak, mutogattak a gépkocsikból, megállt a forgalom. Égy szakállas legény valami rendőrt ordított. Visszakiabáltam neki: Menj a borbélyhoz! Aztán csak ballagtunk. Szép kényelmesen, mert ugye, itt nem lehet a gázpedállal játszani. Középkorú, jól öltözött, rég) fuvaros. Húsz éve dolgozik haj tóként. —, Ezek szerint nem idegesíti a forgalom. — Engem nem. Idősebb társa szégyenkezés nélkül vallja be: — Nem tudom megszokni ezt a y rohanást, a rengeteg gépkocsit. Ha olyan helyről kell kihajtani, ahol nehéz a kilátás meg egy kicsit veszélyesebb, megkérem a barátomat — int beszélgetőtársa felé. to ö aztán fölül é» szépen kifordul a kapun. Rendes ember, mindig segít. Másban is. Ha lehet, mindig együtt megyünk fuvarba. A telepvezető az ötvenes évek elején kocsis volt, Né- hánnyal együtt dolgozott a jelenlegi beosztottai közül is. Nemrégen került ide. Legutóbb raktáros volt egy vállalatnál. — Milyen ember? Az egyik fogatos azt mondja: Rendes, A másik: Igen, csak ideges. Tár«» rászól: Csodálkozol? Aztán elmondják, Hogy családjával együtt megjárta Auschwifczot. Szereti a lova-- kát. Ért is hozzájuk. Ahogy idejött, igyekezett feljavítani az állományt. Néhányat le is cserélt. Nemrég vett egy párat 37 ezer forintért. to Hány éves a legöregebb ló? Egy nagy darab, piros kan. cára mutat to Ez elkerült« * húszat. Talán két-három évvel i*. A* istálló pégi, ócska épület Padozata szinte életveszélyes- Pedig állandóan javítják, társadalmi munkában. Költeni nem tud rá a vállalat, mert úgy bérli a helyiséget — Hogyan bírnak a lovak, kai? — Azt tartják, hogy verés, sei nem lehet boldogulni ve. lük. A minap nagy vita kerekedett a Rózsa Sándorról. Szidták a rendezőt, hogyan "e- hét ilyen kegyetlen ütlegeléssel állatot idomítani. A terv teljesítéséről érdeklődöm. GALGÓCZI ERZSÉBET PÓKHÁLÓ !2. Átmennek egy szobán, amelyben csak a televízió világít — a nő mentében felvesz valahonnan egy félig szívott cigarettát to s benyit a szomszéd szobába. Ott ül Zsiga egy íróasztalnál, s az olvasólámpa fénykörében külön, bőzó számításokat végez. — Vendéged van, édesem — szól az asszony, s meggyújtja s mennyezett világítást. Kezet fognak, s a dohányzó garnitúra mellé hellyel ki. hálják Gézát Az asszony is leül. Géza zavarban van, to Elhelyezlek a szomszéd tsz-ben agronómusnak- Egy öreg paraszt ott az elnök, jő barátom. Ka akarod, holnap átviszlek motorral, s bemutatlak neki. * Nagy csönd. Érre nem számítottak. Géza sietve hozzáteszi : to Két év múlva nyugdíjba megy. Már csak azért is, mert eukorbajos. Ha megkedvelnek az emberek, még elnök is... Az asszony nevetése szakítja félbe. Csodálkozva ránéz. — Bocsánat, csak az jutott eszembe, hogy viaszük át a félkész házunkat. — S tot, hogy folytassák, ő nem szólt egy szót sem. Géza türelmes« msgyarázZ*L — Kilenc kilométer ld*. Motorral átjárni nem távolság. Zsiga bizonytalan. — És milyenek az adottságok? — Olyasfélék mint nálunk. Ott ia csak marhát termelnek, marhapörköltet nem. Ott is megvalósíthatod az elképzeléseidet. Ésiga felüti a fejét — Tudod, ml lehetne egy Oyen halászcsárdának a neve? »Aranypotyka«. to Jó név — mondja GéaaMarica etoeveü magát. Az elnök idegesen pillant rá, to Miért nem védte meg Zsigát? — kérdezi élesen az asszony, — Nem «»állhatok szembe az egész faluval — mondja Gésa — fis ha a maga fejét akarná a tisztelt faluja, akkor se szállna velük szembe? — Nem — fotelt Géza he- molya*. — A nép szava isten szava, mi? — Marie« — »»ól közbe csillapítóan a férje. — Azt nem mondom — Gésa nem veszi át az asszony hangnemét, változatlanul komoly. — De ha egy falu nem akar valamit, hiába erőltetik rá, azt kijátssza, elszabotálja. — Nem arra felelt, amit kérdeztem — kiáltja az asz- saony. — Ha magit akarnák leváltani I Géza széttárja a karját — Mindenkit te tehet váltani. Le tehet váltani a királyt, a miniszterelnököt, engem i». a kanászt is! A népet nem lehet leváltani! — A nép! — gúnyolódik az asszony. — Mióta kirúgta Zsigát, rengeteg a barátja! — Mert keresi. ÜíJV látszik, eddig nem volt szüksége arra, hogy a »néppel-* barátkozzék! — már Géza ia gúnya». — Marira! — szól rá Zsiga kínban. — Nem tartozik ez ide. to Gézára néz. gyorsan feláll, hogy ki^vsérje. Géz» megérti, biccent az asszony felé és sietve távozik. Amikor Zsiga visszatér, az asszony durcásan ül ugyanazon a helyen. to Mire volt ez jó? — kérdezi Zsiga csendes szemrehányással. — Niklai nem akart rosszat — A* a vagon gyári rendész teljesen a felére nőttl — fakad ki az «tf-imy — Diszpécser — Javítja ki Zsiga. Az asszony türelmetlenül legyint. to És ha holnap azt kívánja, hogy költözzünk ki ebből az átjáróházból — s megvetően int körül —, mert kell a hely egy kanászhak, akkor Niklai kirak bennünket az utcára? — De hát mit tehetünk? — kérdezi Zsiga tehetetlenül, — Neked mindegy, te megszoktad a cigányéletet. Én nem, és nem is vagyok hajlandó megszökni 1 Csönd — Kilenc kilométer tényleg nem távolság — mondja Zsiga tétován. — É» lehet, hogy néhány év múlva visszajöhetek ide,.. — Ősegei megmondta, hogy maradj itt! — csattan az asszony hangja. • • • Az irdatlan kukoricaföld »zélén azt a kombájnt próbál- : ják ki, amelybe Selyem Zsiga : szerzett alkatrészt. A kombáj- nosok cs a vontatók vezetőin;; kívül csak Niklai Géza van jelen. Nagy az izgatom. Aztán a kombájn egy intésre elindul. Gyönyörűen dolgozik, a? elevátor önti a tol- l koricacsöveket a mellette h*-í ladó vontatóba, Géza örömmel nézi, hogyan távolodnak, A dűlőúton egy motoron | szélsebesen közeledik Zsuppán. | Megáll Géza mellett, sötét az j arca. (folytat juki Q SOMOGY« NtPLAP Vasár*»«. IKL »l*H«lM Mi — A háromnegyed éri e?5iyányaaiot valamennyivé! túl* haladtuk. Az év«» is megles*. — Hány párttag van a kocsisok között? — Egy- Az előbb ment haza, de otthon megtalálja. Az új lakótelep egyik negyedik emeleti lakásának ajtaján aranyozott betűkből a keresett név. Egy kislány nyit ajtót. — Apuék elmének a váró», ba. De azért tessék Deljebb jönni. A lakás kínosan tiszta. Modem bútorok, a polcokon könyvek. Az asztalon, a sarokban virágok. Meg sok kézimunka. Horgolt térítők, bún» zeit párnák. to Anyuka szeret varrni. — Apu mit csinál szabad idejében? ~ A lakást csiszolja. Ablakokat tisztít, barkácsol, takarít. Szeret itt lakni. Én te. Főnökei és társai három vonósáról ismerik: szereti a rendet, fegyelmet, elegánsan, mindig nyakkendőben, tiszta ingben indul munkába, és csak jaffát fogyaszt. Nem tudom megvárni, így másnap munkahelyén, egy üzem udvarán keresem föl. Lovai éppen déli pihenőt 'tartanak, Orabértmn dolgozik. Mindent szállít, amivel megbízzák. Kokszot, hulladékot, félkész árut. Két éve van itt bérmunkán. Szereti a helyét Izmos, nők* Oatatember. Harminchat éves. — Ötvennyolc ói» «ügyök párttag. A taggyűlések« nemigen szólok, ott inkább irodisták meg műszakiak vannak a vállalat központjából. Ha kijönnek a telepre, a» mán. Akkor csak zaját gondjainkról esik szó. A szórakozásról, művelődésről beszélgetünk— Újságot see retek olvasni. A feleségem lapkihordó. A Magyarországot is mindig elolvasom, össze is gyűjtöttem januártól. Év végén bekötte- tefn, to Még egy kérdést: melyik italt szereti jobban? A bort a sört vagy a töményét? —- Egyiket sem. Még a részeg embert is messziről elkerülöm. Tudja, én tavaly májusban.,, Igen, elmondták, hogy másfél évvel ezelőtt az egyébként csöndes, családját szerető fiatalembert a rendőrök vitték el egy éjjel a lakásából, Saasz- rőzös állapotában pem tudta, mit fesz, Rombolt, ütött ÉS nem először. Elfogadta a felajánlott elvonókúrát. Azóta mintha rabságból szabadult volna. A kísértés nem hat rá. jó szakma? és egyáltalán szakma-e? Bizonyítvánnyal nem rendelkeznek, mégsem Ülhet bárki a gumikerekű kocsira. Hiszen állatokat kell gondomia, közlekednie a forgalomban. Hozzáértés, gyakorlat kell hozzáIgaz, keresni lehet. De dolgozni is kell, napi tíz órát. A munka nehéz, a kocsinak nincs teteje. Paál László Hogyan kiáltsunk tüzet? I tíz. ii ember íi j (élein Hajdan * harangokat «játék félre, ha a »vörös kakasa, a tű* felröppent valamelyik há* tetejére- Olyankor sután rohant oltani a falu apraja- nagyja. Ma már nőm a hte ranglábhoz szalad a hínúvfc hanem a postára, telefonálni, — Tűz van! Két szónakasaJ ág • b * — Hol? — Nálunk, X-b« — Röhögi rémülten a bejelentő, és tecsapja a kagylót — Ebből tesztek megállapítani, hal a* a nálunk. Nagy a határ, és egy községben számtalan szénakazal tehet Sokszor úgy tetszők, a* ijedtség elveszi az emberek eszét Legtöbb esetben képtelenek higgadtan elmondani, ml ég, mióta és pontosan hpl — meséli a tűzrendészet! parancsnokság ügyeletes*. — Higgadtsága* persze nem is tehet várni Érdekes dolog rz. Mintha a természetnek kiszolgáltatott távoli őseink riadalma öröklődött volna. Hiába tudjuk, hogy a tű» nem «hamgvó istenek bosszúja-*, hanem egy elhajított gyufa*iái, vagy egy kipattanó szákra következménye, a rémület —» a feltebbanó lángok láttán — ugyanaz- A technika mind« vívmánya sem képes megvédeni az embert a félelemtől, kivéve persze a tűzoltókat Az 6 cselek- vőképeeségüket nem bénítja a tűz látványa- Ahhoz azonban, hogy gyors« segíthessenek, okos, higgadt tájékoztatásra v« szükségük, — Sokszor nem a tűz észlelője telefonál, hanem valaki, «ki talán harmad- vagy negyedkézből értesült, tehát nem tó tud pontos adatokat — Ismerjük a községek hír- továbbító rendszerét. Mire három szájon megfordul, háromszorosára nő a tűz. — Vagy egyáltalán nin« is — mondja az ügyeletes. •— A múltkor pétoául erdőtűzhez riasztottak bennünket A helyszínen derült ki, hogy csupán kukoriesszárat égettek az erdősáv mögött, annak a füstjét vélték erdőtűznek messziről, — Mindenesetre jobb félni, mint megijedni. — Igaz. Mégis Jó lenne, ha a bejelentők alaposabban tájékoztatnának bennünket. Tudnunk kell legalább hozzávetőlegesen, mekkora a tűz, mi ég, aszerint küldünk fecskendőket és embereket, R- Te. A Kaposvári »DELTA« Szövetkezet fölvételre keres TEXTILTBCHNIKUST, KÉSZARUKÖNYVELÖT és RAKTÁRI ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél, Kaposvár, Május L U. 84. __________ (350445) A Somogy megyei Tanácsi Magsa- és Mélyépítő Vállalat FÖLVEgjS lakatosokat, hegesztőket kiemelt bérezéssel, Kaposvári és batetonboglári munkahelyeire. Szállást és étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Kaposvár. Petőfi tér ». **., a munkaügyi osztályon._____________________(359332)
