Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-12 / 239. szám
Kuhár István műszerész nevének sok elismerést szerzett művészi tökélyre fejlesztett szenvedélye, a hajómodellezés. Minden délutánját, minden szabad idejét ezzel tölti. Dokumentumokat, hajózási szakkönyveket gyűjt. Állandó látogatója a fővárosi könyvtáraknak, a levéltárnak, a múzeumoknak. A 75 éves Közlekedési Múzeum jubileumi kiállítására elkészítik az első magyar dunai aoi/.e j,^ Az Árpád modellje. — Az első hajómat 1943- ban építettem — a háborúban megsemmisült. De már előzőleg is vonzódtam a miniatűr munkához, pici bútorokat, gépeket szerkesztettem, egyebek közt olyan kicsiny gőzgépet, amely működött. Aztán újabb hajók következtek. Egy angol történelmi hajó, s az 1665-ös holland hajó, amely a nemzetközi modellkiállításon nagy sikert aratott. Ezt a hajót kölcsön adtam a Közlekedési Múzeumnak. Majd felkértek, készítsem el néhány dunai hajó modelljét a 75 éves Közlekedési Múzeum jubileumi kiállítására. így született meg az Árpád, a Széchenyi István gróf által vásárolt első magyar dunai hajó modellje. A novemberi kiállítás egyik legszebb darabja lesz — mondják a múzeumban. — Pedig az Árpádhoz igen kevés adat állt rendelkezésemre — meséli Kuhár István. — Kép, rajz egyáltalán nem maradt róla. Az adatok közül az volt a legfontosabb, hogy angol tervek szerint Magyarországon építették velencei mesterek. Találtam viszont utalást az Árpád mintájára épített hajóra, s ennek fényképe is fennmaradt. Az Árpád rendszeres forgalmat bonyolított le a Dunán, s az 1838-as nagy dunai árvízkor élelmet szállított a pest-budaiaknak. Modellje már ott van a múzeumban. S most, rövid idő alatt kell elkészítenem, ugyancsak a jubileumi kiállításra a Hableány nevű hajót. 1867-ben gróf Széchenyi Ödönt ez a hajó vitte a párizsi világkiállításra a Dunán, a Rajna, a Majna-esatornán, s a Szajnán. Vele utazott Fol- mann Alajos, a főváros tűzoltóparancsnoka. Később a gróf eladta hajóját Párizsban. Nadár fényképésznek, aki kémkedett a hajóval. 1874-ben felrobbant és elsüllyedt a hajó. Széchenyi Ödön viszontagságos utazása Verne-regénybe illő kaland. Érdekes ezt felidézni, hiszen jövőre nyitják meg a Duna—Rajna csatornát, s így könnyen el lehet érni vízen Budapestről a francia fővárosba. Megtaláltam Széchenyi Ödön naplóját, amelyben közöl néhány adatot a hajóról (hat lóerős gép hajtotta, a hajót Hartmann József tervezte). Volt egy fotóm, és egy Párizsban készült metszetem. Segítségemre sietett a jászapáti Szlávik tanítónő testvérpár is. ök is őriznek egy fotót erről a hajóról. Megállapítottam, e fotó alapján készült a francia metszet, sok »-költői szabadsággal«. A fotókról aztán ábrázoló geometria segítségével visszakövetkeztettem, hol állhatott a fényképész, s ebből újabb adatokat nyertem a hajó arányaira. A fényképen a hajó hátsó részén áll a kormányos. Hogy kerülehetett oda? Hol lehetett a lejárat, milyen magas a hajókémény? — minden adat valóságos Sherlock Holmes-i nyomozás eredménye. Aztán a hajóépítés! A farostokat is »léptékezem«. A hajókötélről égetem a bolyho- kat, hogy az eredetihez hasonlóvá váljék. A hajó lakosztályait teljesen berendezem, ágy, ágynemű, székek, asztalok, földgömb, kép a falon. A színek, a festés megint külön szakértelmet igényel. Különleges fafélékből, ébenből, paliszanderből, platánból, cseresznyéből dolgozom. A holland hajó készítésekor naplót vezettem. Akkor 29 féle fát használtam fel. A hajót 144 fa- ragvány díszíti és 21610 darabból állt össze a modell, majd három évig dolgoztam rajta. Ekkor állapítottam meg, hogy a történelmi hajómodellezéshez legalább kilencféle szakma, mesterség fortélyaira van szükségem, egyebek közt az asztalosság, a faszobrászat, a művészettörténet, az ötvösművészet ismeretére. De ugyanígy ismernem kellett például az Árpád ormán levő címerhez az 1837-es ma.gyar címer változatát. A vitorlákat a feleségem varrja, a köteleket, a lányom köti. Kuhár István már újabb hajók modelljével foglalkozik. Szobájában ott az 1628-ban elsüllyedt svéd hajó, a Vasa dokumentációja, melyet a svéd akadémia kijldött meg neki. Az akadémiával onnan a kapcsolat, hogy véleményezésre elküldte holland hajójának fotóit. — Fel lehetne építeni egy hajót a modellje után? — Mintául lehetne használni. Éppúgy, mint ahogy a modellt is vízre lehet bocsátani. K. M. OKTOBER 12 KEDD Miksa Milyen lesz az időjárás? Várbatú időjárás kedd estig: Kissé megnövekvő felhőzet eső nélkül. Gyenge, változó irányú, majd megélénkülő déli, délnyugati szél. Hajnalban és reggel néhány helyen köd várható. Legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 18—23 fok között lesz. — A Szocialista kultúráért miniszteri kitüntetést vasárnap adták át a múzeumi hónap alkalmából dr. Dra- veczki Balázsnak, a Rippl- Rónai Múzeum igazgatóhelyettesének. Knézy Judit, a múzeum munkatársa miniszteri dicséretben részesült. — Háromszázharmincezer nyerstéglát és háromszázezer égetett téglát állítottak elő a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalathoz tartozó kilenc gyárban vasárnap. Az idén a szabad szombatokon, ünnep- és vasárnapokon megtartott kommunista műszakok eredményeként eddig több mint hét és fél millió nyers téglát gyártottak, és ötmillió égetett tégla került ki a kemencékből. — Tűz ütött ki szombaton eddig még ismeretlen okokból Bárdudvarnokon. Egy szalmakazal leégett. A felbecsült kár 23 200 forint. A tüzet a kaposvári tűzoltók oltották el. Főrum — Befejeződött a nagyszabású rekonstrukció a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat szappangyártó üzemében. Több mint hét és fél millió forintért gépeket vásároltak. A naponta csaknem félmillió darab szappant gyártó üzem termelékenységét így 25 százalékkal növelték. — Gyengébb az almatermés a tavalyinál. Okát a mezőgazdászok elsősorban azzal magyarázzak, hogy tavaly ősszel túlságosan korán elfagyott a fák lombja, ami legalább 15—20 százalékkal csökkentette a termés meny- nyiségét. A becslések szerint 50 000 vagonra tehető az almatermés. 75 évvel ezelőtt, 1896. október 12-én született Eugenio Montale olasz költő. A genovai egyetem bölcsészkarán végzett tanulmányait az első világháború szakította félbe; i927-től Firenzében élt, ahol vezető állami állásáról Musso- liniék hatalomra jutása után le kellett mondania, mivel formális kapcsolatot sem volt hajlandó fenntartani a fasisztákkal. A költő a felszabadulás után Milánóba költözött, s 1947-től a nagy példányszámú Corriere della Sera szerkesztője volt. Széles körű kritikai és irodalomszervező tevékenységet folytatott, az olasz irodalom ismert alakjaként. Első verseskötete 1923-ben jelent meg; e verseinek alaphangját a kilátástalan, rideg magányosság és a tehetetlenség érzése adta. Az 1934-ben megjelent második kötetben versei értelmileg nehezebben megkö- zelíthetőkké váltak, mert megsokasodtak bennük a szimbolikus jelentések. Jóval a felszabadulás után, 1956-ban jelent meg újabb kötete (Vihar és egyebek), amelyben a költő világa konkrétabbá vált, az egyén sorsát versei általános, kozmikus érvényűvé tágították. Több síkú, szaggatott zenéjű, sok átváltozású költészetéből magyarul 1958-ban megjelent válogatott kötete (A magnolia árnya) ad ízelítőt. — Négy gyermeket és egy tanárt ölt meg vasárnap az a robbanás, amely az egyesült államokbeli Mariettában egy baptista vasárnapi iskolában gázszivárgás miatt történt. Tizenegy személy megsebesült. GYEREKSZÁJ Holnap este ismét jelentkezik a képernyőn a televízió népszerű politikai műsora, a Fórum. A tévénézők ezúttal ifjúsági vonatkozású kérdésekre kaphatnak választ a legkülönfélébb témakörökből. A Fórumon gyakorlatilag a fiatalokat érintő valamennyi probléma szóba kerülhet, ezért a politikai, gazdasági és kulturális élet számos ismert vezetőjét hívták meg a stúdióba. Így vendégül látják Pullai Árpádot, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, dr. Horváth Istvánt, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, Lázár György munkaügyi minisztert, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettest, Varga Gábornét, az országgyűlés alelnökét és Gyurkó László írót. — Ne egyenek sok szendvicset. Anyu azt mondta, megehetem mind, ami megmarad! (A Schweizer Illustrierte karik atúrája.) 6. Villámgyors volt a jávorba- juszos, ezt meg kell adni. Csapó óriási pofont kapott. Azonnal visszaütött, cseppet sem ijedt meg, az ütéstől a másik beesett a székek közé. A lányok sikongtak, féktelen hangzavar keletkezett, a jávorbajuszos barátai nekistek Csapónak. Bíró közéjük ugrott, de nem tudta megakadályozni a verekedést, kapott ő is egy ütést a vállára, gondolkodás nélkül visszaütött. Derekasan verekedtek — a presszóslány kapkodta le a szódásüvegeket a pultról, nehogy valakinek a kezeügyébe akadjanak — de a túlerő egyre hátrább szorította őket az ablak felé. Bíró egy székkel hadonászott, ettől a többiek hátrahőköltek. ■— Nyomás ki az ablakon — mondta Csapónak. Az ablakon át léptek meg, keményre döngölt földű udvaron még futottak utánuk, de mikor átdobták magukat a kerítésen, az üldözők elmaradtak — talán nem volt merszük utánuk ugrani a homályba. A kertek alatt ballagtak, tekergő, vékony kis gyalogúton, elől Bíró, utána Csapó. — Ne haragudj, öregein — mondta Csapó, de a másik nem is engedte befejezni. — Ugyan, egy kis mozgás sohasem árt — nevetett — az a dagadt állat jól eltalálta a torkomat. Kis ideig csend volt, aztán Csapó megkérdezte: — Torkonvágott? — Ja — mondta kurtán, de egyáltalán nem rosszkedvűen Bíró. —Mindig valami szarba keverlek — morogta Csapó. Bíró megállt, megfordult. — Engem? — kérdezte komolyan. — Engem ugyan nem. Verekedtem egyet és kész. De magadat, öregem, magadat. Csapó nem válaszolt, némán álltak egymással szemben. — Véres a homlokod — mondta Bíró. Csapó elővette a zsebkendőjét, törölgette a homlokát. — Nem ott — mondta a másik. — Add ide! Kivette a zsebkendőt Csapó kezéből és letörölgette a homlokát. Az elveszett pilóták másnap délre értek vissza a bázisra. Öt perc múlva már látták a gépek felé futó segédszemélyzetet és abba is hagyták a vitát. Látszólag nem volt komoly nézeteltérés, és az előző napi verekedés árnyéka sem vetőt dött rá. Csupán a repülés miatt dorgálta Bíró Csapót. Ahogy fölszálltak a szőlősi repülőtérről — Bíró úgy képzelte, hogy természetszerűen kötelékben repülnek — Csapó azonnal emelni kezdte a gépét, jóval a megengedett kétszáz méteres magasság fölé, mikor magasságot nyert, ejtette a gépet, így nagyon fölgyorsult, megelőzte Bíró gépét, egy darabig simán repült aztán Bíró mögé kanyarodott s újból kezdte az egészet. Játszott. — Mi a fenének csinálod ezt! — mondta dühösen Bíró, amikor a bázison kiszálltak. — Ne hülyéskedj — mondta a másik elkedvetlenedve. Ügy érezte, hiába minden szó, Csapónál érzéketlen falba ütközött. — Nem hülyéskedek — válaszolta Csapó. Elkomolyodott, olyan arcot vágott, mint aki nagyon sajnálja a társát, amiért kellemetlenséget okozott neki. Bíró megvonta a vállát, elhallgatott, s mert megjöttek a többiek — Huszár, Pálinkás meg Kocsis — vidáman beszélgetve indultak a puszta felé. Először a szállásukra mentek — alaposan délutánba fordult már, a munkát nem volt érdemes elkezdeni — s ahogy szokás volt nemsokára a kis Ági kék kannában melegvizet hozott nekik. Letette a mosdótál mellé, csillogó szemmel nézte Csapót. Máskor sohasem maradt a repülősök szállásán egy pillanatig sem, ha meghozta a melegvizet. Azonnal kifordult az ajtón, a pilóták nem is nagyon törődtek vele. De most nem ment el azonnal, nekitámaszkodott az ajtófélfának, mint aki trécselne kicsit. — Na mi van? — kérdezte tőle Csapó. A kislány elpirult, lehajtotta a fejét és azt kérdezte: — Nem félt? Akkor már mindannyian odafigyeltek, hangos hahota csattant a kérdésre, Csapó is nevetett, hirtelen a kislány felé fordult: — De. Féltem. A kislány kifordult az ajtón, ragyogott az arca, mintha ez a »féltem« valami fontosat jelentett volna neki. > — Ki se látszik a földből, és már szerelmes — jegyezte meg Pálinkás, mire ismét jóízűen nevettek, hiszen a kislányt gyakran heccelték Csapóval, s néha Csapó maga is ugratta. Este elmentek a kocsmába megünnepelni a sikeres visz- szatérést, nem ittak vadul, de jókedvük kerekedett. Bíró fröccsöt ivott, Csapó meg Pálinkás konyakot, Huszár és Kocsis sört. A ködről beszélgettek meg a szölősi repülőtérről, közös ismerősökről, akik most a légierőknél szolgálnak, a szuperszonikus gépekről, ahol az ember szinte már a műszerfalhoz tartozik, valamelyikük azt t — Ismét kommunista va- mondta, ott már nem az embert sárnapot tartottak a fiatalok, a gép ura, hanerma gép az em-| A nagyberkiek a tsz-ben béré. Ez a beszélgetés kissé el-| szüreteltek, a kadarkútiak a szomorította a két pilótát, mert| KISZ-pinceklub építésén dol- bár a brigád többi tagja is re-t goztak) a Kefe- és Műanyag- pülőnek számította magát —: ipari vállalat KISZ-esei pe- még Huszár a gépkocsivezető is| dig 100 folyóméter árkot ás- —— azért csak ők ketten voltak t fák a készülő szarka vári vízpilóták, akiket egy ilyesfajta? vezetékcsőhöz, beszélgetés elszomoríthat. Sze-J rencsére Pálinkás Berci is közbeavatkozott — kicsit már rózsaszínű felhőkön lovagolva — lekicsinylőén legyintett és kezdte a szokásos monológot: — A maiak, fiaim... — de nem tudta tovább folytatni, mert társai összevillantották a szemüket és azonnal megszólalt a szavalókórus: Varga János törzsőrmester átrepült a híd alatt s pizsamában lőtte le az angol légi hadakat. Vad röhej kísérte a versikét — nagyon jól jött, elfújta a rosszkedvűket, mint a pinty. — Pálinkás sértődötten azt mondta »Nyaljátok ki«, aztán velük nevetett ő is, mit tehetett volna mást, s az is lehet, azért kezdte a mondókát a régiekről, hogy jobb kedvre hangolja a társaságot. Ezerszer mesélte már a történetet Varga János repülő törzsőrmesterről, aki 1943-ban fogadásból átrepült a veszprémi viadukt alatt — ráadásul pizsamában — s még azonnyomban lelőtt egy két- törzsű angol gépet. (Folytatjuk.) i — Egy gépkocsiból rálőtí tek vasárnap Spanyolország E santiagói konzuljára, Juan > Perez Gomezre, akit igen sú- E lyos sérülésekkel szállítottak E a chilei főváros egyik kórhá- E zába. A rendőrség eddig még E nem tudta közölni, vajon- ki E és miért követte el a merény- t letet i „Élelmes“ rabiak I Nem fecsérelték idejüket ? falbontással azok a Los An- I geles-i tolvajok, akik egy rádiót és televíziót árusító üzlet kifosztását határozták el. Az »élelmes« bűnözők egy közeli építkezésről egyszerűen elkötöttek egy 22 tonnás bulldózert, nekiirányították a bolt falának, és néhány másodperc múlva egy három méter magas kapun szállíthatták ki az »árut«. A környező- házakban alvó lakók furcsa módon semmit sem hallottak az egészből. — Értesítjük a lakosságot, hogy Babócsán október 14-én országos állat- és kirakodóvásár lesz. (11179) 6 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. október ÍZ.
