Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-09 / 237. szám

Támogatás a végső győzelemig Tovább fejlődtek a kapcsz latok (Folytatás az 1. oldalról) Az eszmecsere testvéries, baráti, szívélyes és őszinte elvtársi légkörben folyt. A tárgyalások részvevői kifejez­ték egyetértésüket minden megvitatott kérdésben, elha tározták, hogy a jövőben is minden eszközzel erősítik és fejlesztik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége es a Vietnami Demokratikus Köztársaság barátságát, a marxizmus—leninizmus, a szo­cialista internacionalizmus el­vei alapján. A Szovjetunó és a Vietnami Demokratikus Köztársaság —1 olvasható a nyilatkozatban — megállapítják, hogy a jelen­legi társadalmi fejlődést a világforradalmi folyamat el­mélyülése jellemzi. A törté­nelmi kezdeményezést szilár­dan a forradalmi erők tart­ják kezükben a Szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. A testvéri szocialista államok újabb és újabb sikereket ér­nek el a szocialista és a kom­munista építésben, növelik a szocialista világrendszemek, mint az emberiség progresszív fejlődését meghatározó ténye­zőnek a szerepét. Kiszélese­dett a munkásmozgalom a kapitalista országokban. A munkásmozgalom lépésről lé­pésre egyesítve maga körül a dolgozókat, minden haladó ré­teget, következetesen rombol­ja az állammonopoUsta tőke hatalmát. Óriási erővé nőtt a népek nemzeti felszabadító mozgalma. Ázsiában, Afriká­ban és Latin-Amerikában szélesedik a harc a függet­lenségért és a szabadságért, a gyarmati múlt minden kö­vetkezményének felszámolá­sáért, az imperializmus neo- kolonialista politikájának tel­jes meghiúsításáért Ugyanakkor az imperializ­mus nem mondott le az olyan kísérletekről, amelyek célja: a világ forradalmi átalakulásá­nak megakadályozása. Elkese­redett erőfeszítéseket tesz a ' szocialista országok ellen, igyekszik megakadályozni az osztályharc kibontakozását a tőkés országokban. Az impe­rializmus bármilyen bűntény­re kész, abban a reményben, hogy visszavetheti a nemzeti felszabadító mozgalmat. Az imperialista reakció szakadást próbál előidézni az antiimpe- rialista front soraiban, igyek­szik aláaknázni a szocialista államok, a kommunista- és munkás-világmozgalom egy­ségét. A két fél úgy véli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül kedvező a népek forradalmi harca számára. A két fél úgy véli, hogy a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormá­nyának 7 pontos javaslata ésszerű és igazságos alap a A Szovjetunió és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kijelenti, hogy támogatja az európai szocialista országok harcát a fasizmus elleni há­ború következményeinek rög­zítéséért, valamint az európai békére és biztonságra irányu­ló korszerű törekvések kibon­takoztatásáért, ami jelentős mértékben segíti a békéért fo- „u harcot. Támogatják a Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítását__és a Csang Kaj-sek-isták kiűzését a világszervezetből. Határozottan elítélik a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló szün­telen imperialista provokáció­kat, s -teljes mértékben támo­gatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának az ország békés egyesítésére irányuló nyolc­pontos programját. A Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép leszögezi megingathatatlan el­határozását, hogy továbbra is támogatja a vietnami népet az amerikai agresszorok ellen, hazája nemzeti megmenté­séért, a VDK szocialista vív­mányainak további fejleszté­séért és megszilárdításáért ví­vott harcában. Mindkét fél megelégedéssel állapítja meg, hogy az elmúlt években tovább fejlődtek a kapcsolatok a Szovjetunió Kommunista Pártja és.a Viet­nami Dolgozók Pártja, a két állam között a marxizmus— leninizmus ég a proletár nem­zetköziség alapján, kedvező feltételek jöttek létre e kap­csolatok gyorsabb, bővítésére és erősítésére. A Vietnami nép sohasem felejti el, hogy miként korábban, a francia gyarmatosítókkal ‘ vívott el­lenállási háború idején, úgy most is az amerikaiak ellen, a haza megmentéséért és a szo­cializmus építéséért vívott há­borúban az SZKP, a Szovjet­unió kormánya és a testven szovjet nép hatalmas támo­gatásban, óriási, sokoldalú és hatékonx segítségben részesít^ a vietnami népet. A vietnami küldöttség őszin­te és mély elismerését fejezi ki ezért a támogatásért _ és rendkívül értékes segítségért a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának, a szovjet kormánynak és testvéri szov­jet népnek. A két fél megállapodásra jutott, hogy megbízza az il­letékes szerveket és hivatalo­kat megfelelő intézkedések ki­dolgozásával a két ország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés, kereskedelmi, kulturális, tudományos-műszaki és egyéb kapcsolatok hosszú távra szó­ló kifejlesztésére vonatkozó­lag. A szovjet és a vietnami fél megegyezett, hogy tovább tá­jét szervek szakembereket küldenek a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságba, hogy geológiai-mérnöki és kutató munkálatokat végezzenek és kidolgozzanak egyéb szükséges anyagokat. A tárgyalások eredménye­ként a felek különböző egyez­ményeket írtak alá, ezek a dokumentumok a Szovj etunió és Vietnam népeinek tartós barátságát és harcos szolidari­tását tanúsítják. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány nevében Nyi- kolaj Podgornij meghívást tol­mácsolt a Vietnami Dolgozók Pártja és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság veze­tői számára, küldjenek hiva­talos látogatásra a Szovjet­unióba vietnami párt- és kor­mányküldöttséget. A vietnami fél a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás idő­pontját később állapítják meg. Találkozó ISyugat-Berlinben Günter Kohrt, az NDK kül­ügyi államtitkára és Ulrich Müller, a nyugat-berlini sze­nátusi iroda igazgatója teg­nap délután megkezdte 12. megb eszélését. Kohrt államtitkár nyilatko­zott az újságíróknak. Arra a kérdésre, hegy vajon karácso­nyig befej eződnek-e a meg­beszélések a nyugat-berlini lakosok berlini, illetve NDK- beli látogatási lehetőségeiről, valamint a területcsere (enk- lávék) problémájáról, Kohrt államtitkár tömören így vála­szolt: »Igyekszünk jó ütem ben, konstruktívan tárgyalni« Egy iié! min kezdődik a vita Az ENSZ főtitkársága hiva­talosan bejelentette, hogy a kínai ENSZ-képviselet vitáját október 18-án kezdik meg, az elsőként szólásra feliratkozott albán küldött felszólalásával. A napirendi terv szerint 12 ülést irányoztak elő a kínai ENSZ-képviselet ügyének megvitatására. Nixon „második fázisa“ Marad a védővám Nixon elnök dolgozószobájából közvetített rádió- és tv-beszédben jelentette be, hogy az augusztus 15-i gazdasá­gi szükségintézkedések keretében bevezetett és november 13-án lejáró ár- és bérbeíagyasztást leváltja új gazdasági politikájának »második fázisa«: az ár- és bérkorlátozások szakasza. vietnami kérdés rendezéséhez. • nulmányozza a Fekete-folyó E javaslatok két alapvető menti vízierőmű építésének kérdést foglalnak magukban, lehetőségeit, az illetékes szov­Egyrészt az Egyesült Államok— _____________________________ k ormányának véget kell vet­nie az agresszív háborúnak, gyorsan, teljesen és feltété1 nélkül ki kell vonnia a saját és szövetségesei minden fegy­veres erejét, tanácsadóját, ka+onai személyzetét, fegyver­zetét és háborús eszközét Dél-Vietnamból. fel kell szá­molnia a Dél-Vietnamban le­vő amerikai katonai támasz­pontokat. Másrészt az Egye­sült Államok kormányának meg kell szüntetnie a Nguyen Van Thieu diktátor vezette kardcsörtető bábrendszer tá­mogatását. Teljes mértékben támogatják Laosz és Kambod­zsa népeinek az amerikai im­perializmus és bábjai ellen vívott igazságos harcát. A felek erélyesen követelik az Egyesült Államok kormá­nyától, hogy szüntesse meg a beavatkozást és az agressziót, teljes egészében vonja ki a csapatokat, a tanácsadókat és a katonai személyzetet Dél- Vietnamból, Laoszból és Kam­bodzsából, hagyjon fel min­den hadművelettel az indo­kínai félszigeten, hogy mind­egyik ország önállóan, külső beavatkozás nélkül oldhassa meg belső ügyeit. Az elnök »figyelemreméltó sikernek« -minősítette az ér­és bérbefagyasztás első fázi­sát, amit annak tulajdonított, hogy az áldozatkész ameri­kaiak túlnyomó többsége az ország érdekeit az egyéni ér­dek fölé helyezte. A továbbiakban közölte, hogy »hazafias polgárokból« álló külön »árbizottságot« és külön »fizetési testületet« hoz létre. Az utóbbi esetenként fogja megállapítani az enge­délyezhető' bérmódosítások »mércéjét«, a két szerv tevé­kenységét. Az augusztus 15 után elnöki rendelettel életre-' hívott »életszínvonal bizott­ság« fogja »összehangolni«, John Connally pénzügyminisz­terrel az élén. Nixon beszédében egy kér­désre világos választ adott: a profitokra és az osztalékok­ra, valamint a bankkamatlá­bakra nem vezet be semmi­féle ellenőrzést, mivel — mint hangoztatta —, »a magasabb profit minden amerikai leg- ipbb érdekeit szolgálja«. A bérkorlátozás érvényesí­tésére az elnök kilátásba helyezte a rend­kívüli gazdasági stabilizá­ciós törvény vonatkozó büntető rendszabályainak alkalmazását, egyszersmind bejelentette, hogy a rendkívüli törvény ha­tályának egyéves, 1973 áprili­sáig terjedő meghosszabbítását kéri a kongresszustól. Nixon befejezésül azt ígér­te, hogy »1972 nagyszerű év lesz, a békében való virágzás esztendeje«. Nixon szerint a jövő év — amely történetesen az elnökválasztások éve lesz — nemcsak gazdasági szem­pontból lesz »nagyszerű«, ha­nem a »nemzetközi porondon is olyan történelmi események éve lesz, amelyek a jelen nemzedék, sőt a jövő század számára is biztosítják a bé­két«. Nyilatkozat Koszigin algériai látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) j a földközi-tengeri katonai tár , .... , , , . maszpontok felszámolása elő­xormany kifejezte készséget a ] mozdítaná e térségben a fe- gazdasagi es műszaki együtt- I Szültséggócok kiküszöbölését. V. A.— — —* 07701 Q I Eszmecserét folytattak az európai helyzetről és hangsú­lyozták, mennyire fontos az európai biztonság megteremté­se az egyetemes béke meg­őrzése szempontjából. Algé­riai régszről megelégedéssel szóltak a Szovjetunió, illetve a Lengyel Népköztársaság- és a Német Szövetségi Köztársa­ság szerződésének aláírásáról. A felek határozottan elítél­ték az amerikai imperializ­mus agresszív lépéseit az in­dokínai háború kiszélesítésére, valamint az Egyesült Államok szüntelen beavatkozását a térség országainak ügyeibe. A felek újból határozottan sürgetik, hogy haladéktalanul helyre kell állítani a Kínai Népköztársaságnak, mint az egész kínai nép egyetlen kép­viselőiének törvényes jogait az ENSZ-ben, továbbá, hogy egvideiűleg fel kell venni az FNSZ-be a Német Demokra­tikus Köztársaságot és a Né­met Szövetségi Köztársaságot. Kijelentették, hogy mielőbb gyakorlati intézkedéseket kell foganatosítani a leszerelés te­rén. A felek megelégedésüket fejezték ki Koszigin szovjet kormányfő algériai látogatásá­nak eredményeivel és kijelen­tették, hogy a látogatás, va­lamint a szovjet—algériai tár­gyalások fontos , lépést jelen­tettek a két ország kapcsola­tainak megszilárdítása útján, újabb adalékául szolgáltak a nemzetközi együttműködés és az egvetemes béke megszilár­dításához. működés bővítésére azzal a céllal, hogy elősegítse az al­gériai négyéves terv megvaló­sítását és az ország gazdasági fejlődését. A felek egyetértet­tek abban, hogy tovább kell erősíteni a tudományos-mű­szaki, a művelődésügyi, az egészségügyi, a művészeti, i rádió, televízió, film- és sport kapcsolatokat. A kereskedelmi kapcsolatok bővítése és el­mélyítése céljából a felek megállapodtak, hogy 1971 vé­géig befejezik az idevágó tár­gyalásokat és hoszzúle járatú kereskedelmi egyezményt ír­nak alá. A tárgyalások során elhatá­rozták' hogy megteremtik hatékony együttműködést két ország vezető pártjai, az SZKP és az FLN között. A nemzetközi problémák megvizsgálása során a felek megállapították, hogy állás­pontjuk széles körben meg­egyezik. A szovjet és az al­gériai kormány szilárd elha­tározása, hogy a hadadás és a béke más erőivel együtt harcol az imperializmus, a gyarmatosító rendszer és a neokolonializmus ellen, a né­pek szabadságáért és függet­lenségéért, a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért, a világ tartós és igazságos békéjének megteremtéséért. Tárgyilagosan elemezték a közel-keleti helyzetet, s ha­tározottan elítélték az izraeli agressziót. Egyöntetűen arra törekednek, hogy minden megszállt arab területről ha­ladéktalanul, teljesen és felté­tel nélkül vonják ki a meg- száló csapatokat. Mindkét fél hatékony támogatásáról biz­tosította a Palesztina! arab nép igazságos harcát, törvé­nyes és elidegeníthetetlen jo­gainak helyreállításáért. A fe­lek véleménye szerint a kö­zel-keleti probléma tartós és Alekszej Koszigin megerő­sítette Nyikolaj Podgornij már korábban átnyújtott meghí­vását, hogy Huari Bumedien tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Bumedien a meghívást elfogadta. Alekszej Koszigin tegnap délelőtt, ötnapos algériai lá­togatása után, TI. Hasszán ki­rály meghívására Marokkóba igazságos rendezése, továbbá érkezett. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Szovjet küliigymiaisziériumi nyilatkozat A szovjet kormány megbí­zásából a Szovjetunió Külügy­minisztériuma tegnap az aláb­bi nyilatkozatot juttatta el a moszkvai angol nagykövetség­hez: Folyó évi szeptember 26-án a szovjet kormány megbízásá­ból a moszkvai angol nagykö­vetséghez eljuttatott előter­jesztésben a szovjet külügymi­nisztérium határozott tiltako­zást jelentett be azokkal a lé­pésekkel kapcsolatban, ame­lyeket az angol hatóságok tet­tek az angliai szovjet nagykö­vetség, kereskedelmi képvise­Brightontól Brémáig Kontinensünk fontos események és folyamatok színhelye. Miközben világ­szerte mind több szó esik arról hogy például az euró­pai biztonsági konferencia ki­látásai mind biztatóbbak, ér­demes egy pillantást vetnünk két fontos nyugat-európai or­szág ellenzékének magatartá­sára. Ezt a magatartást a leg­utóbbi órákban két említés­re méltó megnyilvánulás tükrözte, az egyik a brit munkáspárt évi konferenciá­jának brightoni finise, a má­sik Barzel CDU—CSU elnök­nek a brémai tartományi vá­lasztásokkal kapcsolatos koi- tesbeszéde. Kezdjük Brightonnái. Ez a patinás angliai fürdőváros nem először ad otthont brit ellenzéki párt fontos tanács­kozásának, de aligha túlzás azt állítani, hogy esztendők óta nem irányult ilyen inten­ziven Brighton felé a hazai és a külföldi közvélemény érdeklődése. Ez az érdeklődés érthető. Miközben Európában tart az enyhülés, Edward Heath konzervatív kabinetje min­dent elkövet, hogy ezt a fo­lyamatot hátráltassa. Közis­mert hogy a tory kormány csak a minap utasított ki számos szovjet diplomatát Londonból. Ezzel olyan szov­jetellenes kampányt koroná­zott meg amely még a hi­degháború legsötétebb szaka­szaiban is riadalmat és visz- szatetszést keltett volna, nemhogy most, fontos nem­zetközi megállapodások után és fontos tanácskozások kö­zepette. Világos, hogy ilyen körül­mények között a brit és a külföldi közvélemény megkü­lönböztetett érdeklődéssel fordult a munkáspárti »ár­nyékkormány« álláspontja felé. Harold Wilson és ve­zérkara — ezt most már megállapíthatjuk — szembe­fordult a tory hisztériával és a szovjetellenes rágalmak helyett határozatban támo­gatta az európai biztonsági konferencia összehívását. Ennek pontosan az ellen­kezője történik a nyugatné­met ellenzék soraiban. Ami­óta Rainer Barzelt válasz­tották a Kereszténydemokra­ta Unió elnökévé az enyhü­lés bonni ellenfelei még az eddiginél is gátlástalanabbal rontottak neki az európai közeledésnek. Barzel — a brémai tartományi szavazók­nak címezve szavait — »nép­front-veszélyről« szónokolt, sürgette egy jobboldali egy­ségfront létrejöttét és a szov­jet—nyugatnémet szerződés ratifikálásának megakadályo­zását. A tét nagy, Európa és a világ jövőjéről van szó. Sok függ attól, hogy a bringhtoni és ne a brémai szellem diadalmaskodjék. let és más szovjet intézmények munkatársainak nagy cso­portjával szemben, rámutatott arra, hogy ez ellenséges akció, amely komoly bonyodalmakra vezet a szovjet-angol kapcsola­tokban. Ennek ellenére tovább folyik a provokációs kampány az angliai szovjet képviseletekkel szemben emelt képtelen vádak körül, tovább szítják a min­denütt szovjet kémeket szima­tolás és a Szovjetunióval szem­beni ellenségeskedés légkörét. A kialakult helyzetből kifo­lyólag a szovjet kormány kény­telen intézkedéseket foganato­sítani. A Szovjetunió Külügymi­nisztériumát megbízták, hogy közölje Anglia képviseletével: a kialakult viszonyok között a szovjet kormány lehetetlennek tartja az angol külügyminisz­ter hivatalos látogatását a Szovjetunióban. A szovjet köz­vélemény számára érthetetlen lenne, ha sor kerülne erre a látogatásra olyan viszonyok között, amikor az angol kor­mány lépései következtében erősen kiéleződtek a szovjet— angol kapcsolatok. A szovjet kormány azt is lehetetlennek tartja, hogy a ki­tűzött időpontban megtartsák a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésével foglalkozó szovjet— angol konzultatív bizottság ülésszakát, a tudományos— műszaki és a kereskedelmi— gazdasági együttműködéssel foglalkozó szovjet—angol kor­mányközi bizottság, valamint a kereskedelmi hajózás kérdé­seivel foglalkozó szovjet—an­gol bizottság ülésszakát. Természetes, hogy a kiala­kult körülmények között a szovjet külkereskedelmi mi­niszter kénytelen lemondani az angol fél meghívása alapján ez év novemberére kitűzött angliai látogatását. Ugyanez okokból a szovjet kormány nem tartja lehetségesnek az angol lakásépítési miniszter szovjetunióbeli látogatását sem. A külügyminisztérium tudat­ja az angol nagykövetséggel, hogy a nagykövetség és más angol intézmények egész sor munkatársának további tar­tózkodása a Szovjetunióban, ellenkezik a Szovjetunió biz­tonsági érdekeivel, mert — mint ismeretessé vált — az említettek hivatalos státusuk­kal összeegyeztethetetlen tevé­kenységgel foglalkoztak. Ezek­nek a munkatársaknak két hét leforgása alatt el kell hagyni­uk a Szovjetunió területét Az angol nagykövetség több más beosztottja, aki jelenleg a Szovjetunió területén kívül tartózkodik, ugyanilyen okból kifolyólag nem kap engedélyt a visszatérésre a Szovjetunió­ba. A külügyminisztérium ismé­telten kijelenti, hogy csak az angol féltől függ, tovább éle­ződnek-e a szovjet—angol kap­csolatok, vagy pedig megszű­nik ez a nemkívánatos fejle­mény, s a Szovjetunió és Ang­lia között helyreállnak a nor­mális kapcsolatok. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. október S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom