Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-08 / 236. szám
A szocialista gazdasági integráció útján Az együttműködés új fejezete „....»{r'C'Ő: általános értelemben a gazdaság egyes ágazatának, részeinek, egységének együttműködése, egyesülése, összeolvasztása, amely kiterjedhet a termelőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpon- tosulására.« A Közgazdasági Kislexikon. megállapítását idéztük, de ezzel az általános értelmezéssel aligha magyaráztuk meg a KGST XXV ülésszakának elfogadott komplex program alapelveit. A szocialista gazdasági integráció fogalma két és fél évvel ezelőtt szerepelt először a nyolc KGST-tagország hivatalos szótárában. A XXIII. ülésszak nyomán Indult meg az a széles körű munka, amely végül is az integráció fejlesztését, a konkrét tennivalók és megállapodások kidolgozását célzó, 15—20 évre szóló komplex program elfogadásához vezetett. A feladat újszerűségét önmagában is jelzi, hogy a szocialista országok gazdasági tömörülésében első ízben került sor ilyen hosszú távú feladat meghatározására. 1974 elejéig az integráció előkészítésének újabb szakasza zárul le. A komplex program tehát nem annyira az integráció kibontakoztatásának közbenső és végső fázisait rögzíti, inkább az ahhoz vezető utakat, módokat, elveket, feladatköröket vázolja. így az első konkrét gazdasági eredményekre csak a következő, az 1976-tól kezdődő ötéves tervben számíthatunk. A szocialista országok nem hajthatták volna végre nagy szabású iparosítási program jaikat az egymás közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül gyors fejlesztése nélkül. Az együttműködés fokozását, a KGST megalakítását sürgette, szinte kikényszerítette a tőkés hatalmak II. világháborút követő hidegháborús politikája, amely egyebek közt gazdasági blokáddal, kereskedelmi embargóval próbálta a társadalmi haladás élén járó szocialista országok gazdasági alapjait megtorpedózni. A gazdasági zsarolásra a szocialista országok összefogása, az elvtársi segítségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapuló külkereskedelem, a műszaki együttműködés gyors fejlesztése volt a válasz. Bár ebben a kezdeti időszakban a szocialista nemzetgazdaságok még autarkiára, önellátásra törekedtek, szinte minden iparágat és temeket párhuzamosan fejlesztettek, azért < nemzetközi munkamegosztá: előnyei — bár korlátozol mértékben — már érvénye sültek. Később, a gazdasági alapo1 megerősödése, a kapcsolaté! stabilizálódása nyomán, a 1950-es éveli közepétől meg kezdődött a szocialista nemzetközi munkamegosztás tudatos tervezése, és a belőle származó nagy előnyök határozottabb kihasználása. Az ötéves tervek koordinációjával, egyeztetésével, sokoldalú sza kosítási ajánlások kidolgozásával megkezdődött a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök, lehetőségek feltárása. Ez 3Z Újabb — második — fejlődési szakasz nagy eredményekkel párosult, kölcsönösen megalapozta a szocialista országok gazdaságainak hosz- szabb távú, tervszerű fejlesztését. Mindenekelőtt középtávon számba vették egymás alapvető nyersanyag- és energiaszükségleteit, megteremtve azok kielégítésének lehetőségeit, feltételeit. Megállapodtak a legfontosabb ipari és mezőgazdasági termékeik szállításának ötéves keretszámaiban, új KGST-intézmények. állandó bizottságok alakultak a bonyolultabb feladatok ellátására stb. A növekvő igényekhez és lehetőségekhez képest azonban a kialakult formák és módszerek elégteleneknek bizonyultak. A KGST különböző szintű szerveinek egyenrangú döntései gyakran félmegoldásokat, kompromisszumoka* szültek. A szakosítási ajánlások például bizonyos termékeknél szentesítették a meglevő gyártási párhuzamosságot. Sőt, esetenként — az ajánlás ellenére — újabb ország is bekapcsolódott a gyártásba. A kompromisszumok, a félmegoldások szükségképpen következtek abból, hogy a gazdasági fejlettség különböző szintjén álló, eltérő feltételek közt tevékenykedő, a feladaMűszatii kőnytmapok 1971 A szakkdnyv szerszám, termelőeszköz Archívumban a vizsgált szarnék Üj, modem épületben kapott helyet nemrég az Országos Vetőmag-felügyelőség Somogy megyei kirendeltsége Most már itt vizsgálják a növényi magvakat, alkalmasak-e arra, hogy elvetve gazdag termést hozzanak. A kirendeltség munkájáról beszélgettünk Göndör György- gyel, a kirendeltség helyettes vezetőjével. Kitöltött űrlapok tömegét tette az asztalra, s belőlük ismertette a vizsgálat helyét, eredményét. Mint megtudtuk, a felügyelőség több feladatot is ellát. Az első — s egyben legfontosabb — a kalászosok magvainak, valamint a burgonyának a vizsgálata. A beküldött minták alapján megvizsgálják a gabonaféléknél a mag fajtatisztaságát, esetleges betegségét, fejlettségét, csírázóképességét. (Az utóbbit a pécsi laboratórium végzi.) Az eredmények birtokában kiállítják a vizsgált anyag »-bizonyítványát«, amely a gabonaféléknél kiváló, másod- és harmadosztályú lehet. — Most a burgonya szezonja van. A megye legnagyobb burgonyatermelő gazdaságaiból — a Lábodi Állami Gazdaságból, a szuloki, a barcsi és a vízvári termelőszövetkezetből — megy sok vetőgumó más üzembe. Ennél a növénynél a tőrothadást, a hervadást, a lomb- és gumógombásodást vizsgáljuk fémzárolás előtt. Ezt helyszíni sz emle előzi meg. | Külsőleg már észre lehet venni, hogy alkalmas-e a célra. Az intézet feladatai közé tartozik az is, hogy ellenőrizze: a gazdaságok milyen minőségű magot vetnek. Az elmúlt évben 108 termelőszövetkezetnél és állami gazdaságnál végeztek ilyen vizsgálatokat. A munka alapos szaktudást, gyakorlatot igényel, mert a tévedés százezrekbe kerülhet. Két laboratóriumban vizsgálják a mintákat. Az egyikben néhány érdekes berendezés segíti a kutatók munkáját. A hűtő-fűtő termosztátban például különböző hőmérsékleten kezelhetik a mintákat, így ezzel a laboratóriumi eszközzel lerövidíthetik a csírázás idejét. Az egy- egy összefüggő területre kerülő vetőmagnál fontos feltétel a fajtaazonosság. Ha a beküldött mintában több fajta mag van, nem szabad elvetni, hiszen a növényeknek fajtánként más és más az érési idejük. — A vizsgálatra beküldött magok egy részét megőrizzük — mondta a kirendeltség he- helyettes vezetője. Egy Kis szobába vezetett ahol a polcokon sorszámmal ellátott ta- sakokban őrzik a magokai. Kis archívum ez, amelyből bármikor elővehető a minta, ha a megrendelő reklamál. A munka, melyet a felügyelőség dolgozói végeznek, a népgazdaságnak is jelentős, hiszen mindennapi kenyerünk alapanyagának, a bújának a magjáról van szó. S hogy a jövő évi termés milyen lesz, az ő lelkiismeretességüktől is függ. Gy. L tokát esetenként más-más nézőpontból megközelítő nyolc tagország nemzeti érdekei bizonyos kérdésekben nehezen összeegyetzethetők. Ezek áthidalására alakult meg a KGST-n belüli szervezetként néldául az Intermetal, a ko- tászati vagy a csapágyipari nemzetközi együttműködést Tervező intézmény. Kétolda- 'ú megállapodással közös válhatok (Haldex, Intranszmas, \ gromas stb.) alakultak, mű- :zaki és kooperációs kapcso- atok szövődtek és így tovább A KGST-országok együttműködésének újabb fejezetét, a szocialista integrációt megjelölő közös program messze mutató céljait, a tapasztalatokat hasznosítva, hosszú távon, fokozatosan kívánja megvalósítani. Nem törekszik tehát minden kérdésben nyomban a teljes körű érdekegyeztetésre, valamennyi tagország együttes cselekvésére. Az integráció általános értelmezésével vezettük be sorozatunk első írását. S azok kedvéért is, akik a lényedet szeretik tömör definíciókra leegyszerűsíteni, fejezzük be azzal, hogy a szocialista integráció pontos és konkrét meghatározására egyelőre nem vállalkozhatunk. Hiszen minő ségileg olyan új fejlődési szakaszról van szó, amelynek kibontakozása hosszú esztendőket igényel, s jelenleg még nincs, nem is lehet elég gyakorlati tapasztalatunk az el - méleti általánosításhoz. A magyar gazdasági reform tapasztalataiból is tudjuk, hogy miután a társadalom, a népgazdaság megoldásra váró kérdéseit nem lehet laboratóriumi körülmények között kikísérletezni, időnként gyakorlatias kezdeményezések lendítik fel, orientálják, alapozzák meg a további elméleti munkát. Ké sőbb pedig a tapasztalatok elméleti általánosítása tovább: lendületet ad a gyakorlatnak, s szükség szerint korrigálja is azt. A szocialista integráció ki bontakoztatásának első szakaszában hasonlóképpen a gyakorlatias kezdeményezéseké a döntő szó. Tegyük mindehhez hozzá: bár a gazdaságilag fejlettebb tőkés világ integrációs folyamata meglehetősen előrehaladott, jellegének, keletkezésének és további irányainak megítélésében a polgári közgazdászok véleménye még ma is eltérő. K. 3. (Folytatjuk.) MŰSZAKI KÖNYVNAPOK kezdődnek ma országszerte Hagyományosan visszatérő művelődési eseménysorozat hívja fel a figyelmet a műszaki kiadványokra, a korszerű szakismeretek gazdag tárházára. Korunkat; előszeretettel illetik a »rohanó« jelzővel. A tömör megfogalmazás mögött állandó mozgás, rohamos fejlődés, csodálatos fölfedezések rejtőznek. A korszakalkotó jelentőségű, nagy horderejű fölfedezések elsősorban a műszaki tudományok körében keletkeztek. Az egész emberiség élvezheti a technika áldásait, ám sokaknak ,épp ez okoz nehézségeket. Ezek maguk a műszaki szakemberek. Ugyanis ahhoz, hogy egyre újabbat és korszerűbbet alkossanak, ismerniük kell az egész hatalmas és állandóan változó műszaki világot. Fölmérések szerint 1940 és 1960 között a tudományos-technikai forradalom megtízszerezte a műszaki ismereteket. A következő, hasonló nagyságrendű halmozódáshoz már csak hét esztendőre volt szükség, vagyis egy 1940-es újítás 1967-re — ha szabad így mondani — »húszszorosán« elavult. Ilyen nagyarányú információcsere alapján nem csoda, hogy egy frissen végzett mérnök diplektikája folytán éppen a mo- j versenyezhet. De a műszaki dem technikának köszönhetjük, hogy a tudományos műszaki ismeretek rohamosan terjednek az egész világon, amá viszont új problémákat: az információtömegben való gyors és gazdaságos tájékozódásnak, a hatalmas mennyiségű részismeret integrációjának és általánosításának, a legújabban kifejlődő tudományágak eredményeinek hasznosítására vonatkozó tapasztalatok megismerésének a problémáit veti feL Mindezekben fölmérhetetlen segítséget adhat a műszaki könyv, a szakirodalom, a helyes kiadói politika, a korszerű terjesztés és propaganda, a sokrétű műszaki információ. A műszaki könyvkiadásnak az utóbbi években a gyors információ tekintetében igen jelentős versenytársai támadtak Ezek a versenytársak elsősorban a korszerű dokumentáció és annak változatos módszerei, továbbá a gépesített információközlés, ezen belül elsősorban a televízió, a magnetofo- nos eljárások, a különböző audiovizuális módszerek, továbbá a nálunk ugyan még nem elterjedt, de különföklön már erősen terjedőben levő videolemezes vagy tv-kazettás módszerek. Tehát vannak bizonyos információközlési mód loméval együtt megszerzett ’ szerek, eszközök, eljárások, tudása a feledés és elavu- | amelyekkel a műszaki könyviás miatt 10 év alatt a- '"iadás a gyorsaság és a naperedeti 40 százalékára csők- i rajsészség tekintetében ken. A relatív csökkenés még 1 ........ e nnél is nagyobb: az ismeretek fent említett nagyságú növekedése miatt a tudásszint az eredetinek 15 százalékára apad. A szakember megszűnik szakember lenni. Az elért eredmények feldolgozása, megismerése nagyon nehéz feladat. Annál is inkább, mert a világon évente — 50—60 nyelven — csak új műszaki könyv több mint 27 ezer jelenik meg. A szakcikkek, tanulmányok száma több millió. Egy azonban biztos: a feladatot meg kell oldani Hiszen a műszaki alkotókészség kibontakoztatásához, a technikai újításokhoz a jobb ipari művekhez a tudományos-technikai fölfedezések módszeres tanulmányozásán és elsajátításán át vezet az út. A műszaki könyvkiadásnak az a legfontosabb feladata, hogy ezt a tevékenységet segítse. A FEJLŐDÉS sajátos dia könyvkiadásnak nem is az a feladata, hogy a legújabb és a gyakorlatban gyakran még ki sem próbált, technológiailag még be sem vált, el sem terjedt ipari és tudományos felfedezésekről informálja a nagyközönséget. A szakkönyvkiadásnak az a feladata. hogy segítséget nyújtson az ipari tudományok elsajátitásához, módot adjon, az új fölfedezések általánosítására, segítse a fölfedezések dzsungeljében való tájékozódást, és alkalmat, lehetőséget nyújtson a szakembereknek arra, hogy az új módszerek közül kiválaszthassák azokat, amelyek a nemzetközi tapasztalatok szerint a legalkalma- sbbak az ipari gyártás előbbre viteléhez, a technológiák korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez. A SZAKKÖNYVKIADÁSNAK a legmesszebbmenőkig figyelembe kell vennie a nép- gazdasági érdekeket, a rövi- debb és hosszabb távlatú terveket. Lépést tartva a hazai termelés időszerű kérdéseivel, a kül- és belföldi kutatások gyors feldolgozásával és publikálásával igyekszik kibontakoztatni a műszaki tudást, és elérni, hogy a könyvekből szerzett szakmai ismeretek kamatoztatásával a szakkönyv szerszámmá, termelőeszközzé, nem valódi anyagi erővé váljon. Kevesebb lakásigénylő — igazságosabb elosztás Lezárult az új lakásügyi | tottak be. Jelenleg tehát 2595 jogszabályok gyakorlati meg- lakásra lenne szükség. valósításának első szakasza. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentés szerint az illetékes szervek határidőre lebonyolították a csaknem tízezer bérlőt érintő intézkedéseket. 8311 tanácsi bér- és szolgálati lakást tartanak számon az új fölmérések alapján. Ezeknek azonban csupán 60 százalékát érinti a lakbéremelés, mert a többi 40 százalék komfort nélküli és szükséglakás. Az új lakbérközlések ellen 531 felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be az érintettek, amelyek közül 238 kérelemnek helyt adtak, 151-et elutasítottak az illetékes hatóságok, 142-t pedig maguk az ügyfelek vontak vissza. A lakbér- emelés összege Somogybán 929 916 forint, de a régi és az új lakbér közötti különbözetet az állam — lakbérhozzájárulás címén — visszatéríti. Meglepő eredménnyel járt a lakáskérelmek felújításával kapcsolatos rendelkezés végrehajtása. Eddig hatezer igénylőt tartottak számon a megyében. Közülük csupán 2277 fő újította meg a kérelmét és 318 új igénylést nyújA negyedik ötéves terv szerint Somogybán 2600 új lakás épül. Ezeket a vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyok figyelembevételével osztják el az igénylők között. Bár a jogszabály alapos megismerése és az értelmezésével kapcsolatos tisztázások érdekében négynapos konzultációra ültek össze az illetékesek, egyes községekben tévesen állapították meg a komfortfokozatot, vagy rosszul állították ki a lakások adat- felvételi lapjait. A lakásügyi jogszabályok végrehajtását a megyei operatív bizottság 60 községben ellenőrizte, valamennyi városi tanács végrehajtó bizottságánál és járási hivatalnál a helyszínen ei lékelte, s megbeszélték a további tennivalókat. A lakásügyi jogszabályok végrehajtása a vb intézkedés: terve alapján tovább folyik Jelenleg a lakásigényléseket csoportosítják és a lakásellátási tervet állítják össze a lakásügyi hatóságok. December 31-ig az igénylőket is értesí tik arról, milyen lakásellátás: formában teljesíthető az igényük 1975-ig. Őszi munkák Öreglakon Az öreglaki Állami Gazdaságban 2300 holdról takarítják be a kukoricát. A törést teljesen gépesítették. A csövek egy részét szárítóba szállítják, maiik részét córékba rakják. láromezer hold búza vetését négy géppel végzik a gazdaságban. Naponta százhász-százötven holdat vetnek be. 400 hold repce vetését már befejezték. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 187L aktéber k 3
