Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-06 / 234. szám

Szódat Iránba és Kuwaitba utazik Ma folytatódik a három arab államfő tanácskozása Az Arab Köztársaságok Szövetségének elnöki tanácsa tegnap befejezte a közel-keleti válság katonai és politikai vonatkozásairól tartott megbeszéléseit — közölte az elnöki tanács szóvivőjeként Husszein el-Safei egyiptomi alelnök. Az egyiptomi, Szíriái és lí­biai államfőből álló testület keddi ülésén a tagországok belpolitikai problémáival, va­lamint a szövetség szervezési kérdéseivel is foglalkozott. Megállapodások születtek az államszövetség költségvetésé­ről, nemzetvédelmi kérdések­ről, himnuszáról és nemzeti lobogójáról is. Szadat egyiptomi, Hafez Asszad szíriai és Kadhafi lí­biai államfő ma, közép-euró­pai idő szerint 10 órakor foly­tatja tanácskozásait. WASHINGTON DERÜLÁTÓ Az Egyesült Államok »óva­tosan derűlátó« a Szuezi-csa- toma újbóli megnyitására vonatkozó egyiptomi—izraeli megállapodás létrejöttének kérdésében — mondotta teg­nap New Yorkban Joseph Sisco közel-keleti ügyekben illetékes amerikai külügyi ál­lamtitkár. Ügy vélekedett, hogy Egyiptomnak és Izrael­nek »egyaránt érdeke fűző­dik« az 1967. évi közel-keleti háború óta hajózhatatlan vízi­ót újbóli megnyitásához. Ar­ról azonban semmit sem kö­zölt, hogy elképzelése szerint mikor és hogyan sikerül tető alá hozni egy effajta megálla­podást. SZADAT LÁTOGATÁSAI Szadat egyiptomi elnök, aki október 10-én kezdi meg hi- 1 dosításáról. vatalos látogatását a Szovjet­unióban, Moszkvába menet — mint az Al Ahram jelenti — villámlátogatást tesz Kuwait- ban és Iránban. A tervek sze­rint Kuwaitban egy napot, a teheráni repülőtéren pedig két órát tölt. A kairói lap megjegyzi, hogy Szadat lesz az első egyiptomi elnök, aki látogatást tesz Kuwaitban. Az iráni sahhal a közel-keleti helyzet leglényegesebb kérdé­seit vitatja meg Szadat. Ugyancsak az Al Ahram adja hírül, hogy Vinogradov, a Szovjetunió kairói nagykö­vete, a hét folyamán Moszk­vába utazik, ahol részt vesz majd Szadat és a szovjet ve­zetők tárgyalásain. AMMAN ÍGÉRETE Szadat elnök fogadta sze­mélyes megbízottját, dr. Hasz- szan Szabri el-Khoíit, aki tá­jékoztatást adott a jordániai hatóságok és a palesztinai el­lenállás dzsiddai békéltető tárgyalásairól. Az Al Ahram értesülése szerint Jordánia kéthetes ha­táridőt kért arra, hogy kiala­kítsa végleges álláspontját a jordániai—palesztinai válság megoldását célzó egyiptomi— szaúd-arábiai közvetítéssel kapcsolatban. Jordánia ígére­tet tett, hogy ezalatt előter­jeszti részletes elgondolásait a válság megoldásáról, a kairói egyezmény végrehajtásáról és az arnmani megállapodás mó­TITO KAIRÓI ÜTJA Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, visszatérve indiai útjá­ról, október 21-én Kairóba lá­togat. Szadat elnök is elfogad­ta Tito Jugoszláviába szóló meghívását, látogatásának idő­pontját azonban nem rögzítet­ték. Szadat elnök Jehia Abdel- Kadert nevezte ki az Egyip­tomi Arab Köztársaság moszk­vai nagykövetévé. Az 56 éves egyiptomi diplomata hazája belgrádi nagykövetségét ve­zette ez év májusáig, amikor az egyiptomi rádió és televí­zió elnökévé nevezték ki. Ülésezik a BKP plénuma Tegnap egész nap folytató­dott Szófiában a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának ülése. A tanácskozás­ról este kiadott rövid közle­mény szerint megvitatták Ivan Abadzsievnek, a politi­kai bizottság póttagjának, a Központi Bizottság titkárának beszámolóját, majd ennek alapján a részvevők jóváhagy­ták a tudományos front és a felsőoktatás átszervezésének alapvető tételeit. Ma folytatja tanácskozását a BKP Köz­ponti Bizottsága. „Örömmel idvőziljik a magyar testvérszervezetet" Sevcsenko interjúja az MTI-nek Vlágyiszlav Sevcsenko, az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó szovjet bizottság felelős titkára tegnap fogadta az MTI moszkvai tudósítóját és interjút adott a júniusban alakult országos szerv célkitű­zéseiről, tevékenységének ed­digi eredményeiről, nemzet­közi kapcsolatairól, az »euró­pai népek közgyűlésére« vo­natkozó belga indítvány szóvr jetunióbeli fogadtatásáról: Bizottságunknak, amely a szovjet társadalmi szervezetek közötti konzultációk eredmé­nyeként jött létre, jelenleg 145 tagja, s ennél lényegesen több aktivistája van — mondotta „LegaláS»!» az alibijüket egyeztessék Nyilatkozat Brezsiyev franciaországi látogatásáról A Francia—Szovjet Baráti ^Társaság országos bizottsága . tegnap Párizsban nyilatkoza­tot adott ki Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának esedékes franciaor­szági látogatásával kapcsolat­ban. A nyilatkozat megjegyzi, hogy Brezsnyev látogatása előmozdítja a francia—szovjet kapcsolatok sokoldalú fejlődé­sét, a nemzetközi feszültség enyhülését és különösen az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehívá­sának ügyét A nyilatkozat felhívja a francia népet, hogy részesítse meleg fogadtatásban a szov­jet vendéget. Nagy politikai jelentőségű eseményként jellemezte az SZKP KB főtitkárának ese­dékes párizsi látogatását Gas­ton Plissonnier, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. Plissonnier meggyőződését fejezte ki, hogy Brezsnyev pá­rizsi látogatása hozzájárul az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet mielőbbi összehívásához. (MTI) Kunajev beszéde a kongresszuson Erősödik a szovjet—indiai barátság Az Indiai Kommunista Párt IX. kongresszusán beszédet mondott Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet pártküldött­ség vezetője. Rámutatott arra, milyen fontos szerepet játszik az Indiai Kommunista Párt az imperializmus elleni harc­ban, az országban megoldásra váró bonyolult problémák rendezéséért, a dolgozók alap­vető érdekeiért folyó küzde­lemben. A továbbiakban azt fejte­gette, hogy a lenini eszmék megvalósulásának tekinthető a szovjet—indiai barátság erő­södése. Kunajev beszélt azokról a bonyolult körülményekről, amelyek között az Indiai Kommunista Párt folytatja tevékenységét. Kunajev felolvasta az SZKP Központi Bizottságának az indiai pártkongresszushoz in­tézett üdvözletét. (MTI) Harold Wilson, a munkás­párt vezére, a párt brightoni kongresszusán tegnap éles­hangú beszédében támadta a konzervatív kormányzat poli­tikai intézkedéseinek egész rendszerét, a közöspiaci felté­telek elfogadásától a gazda­ságpolitikáig, a választási Ígé­retek megszegésétől Rhodesiá­ig­A pártvezér beszédének ja­varésze a Heath-kormány gaz­daságpolitikájával foglalko­zott. Wilson elsősorban a munkanélküliségi rekordra ve­zető intézkedéseket ostorozta. Heathék — mondotta Wilson — következetesen elzárkóztak a gazdasági fejlődés ütemének növelésétől, csökkentették a munkaalkalmakat, bezárták a gyárakat. »Majdnem egymillió ember áll sorban a meg jiem felelő, egyre kisebb számú munkaalkalmakért és még to­vábbi milliók várják, hogy mikor sújt le rájuk is a bárd« Wilson John Davies ke­reskedelem- és iparügyi mi­niszterre hivatkozott, aki be­ismerte, hogy az EKG-tagság első éveiben növekedni fog Nagy-Britanniában a munka- nélküliség. Gúnyosan idézte a kormány egy másik tagjának, sir Keith Joseph népjóléti miniszternek azt az ígéretét, hogy a helyzetet csak a közős­piaci tagság fogja végleg meg­oldani. »Legalább az alibijü­ket egyeztessék —, mondotta — ha már a politikájuké,. nem tudják«. fl tömsggyilkos „visszavonul" Ernest L. Medina amerikai százados, akit egy bíróság két hete felmentett a My Layban elkövetett tömegmészárlás vádja alól, bejelentette, hogy megválik a hadseregtől. Lemondását ügyvédje jelen­tette be, aki hozzáfűzte, hogy védence »tisztes elbocsátásra« számít Brightonban megkezdődött az angol munkáspárt évi konfe­renciája, amelynek legfontosa bb témája Anglia közös piaci belépésének kérdése. E témáról a párt árnyékkormányának külügyminisztere, Denis Healey tartott vitaindító beszámo­lót. (Képünk.) Mellette Roy Jenkins, a párt helyettes ve­zetője. CD U-kongresszus Barzel az adenaueri politika folyta ása mellett Rainer Barzelnak, a keresz­ténydemokraták új pártelnö­kének programadó beszédével zárult tegnap Saarbrückenben a CDU kongresszusa. A programnyilatkozatot megelőzően a küldöttek meg­választották a CDU új veze­tőségét, öt elnökhelyettesét és Barzel bizalmasának, dr. Kon­rad Kraskenak a személyében a párt új főtitkárát. Beszédében Rainer Brazel következetesen fellépett a párt mögött álló nyugatnémet mo­nopoltőkés körök érdekeinek védelmében. Hitet tett az ade­naueri politika töretlen foly­tatása mellett, és célul tűzte ki a politikai hatalom elragi- dását az SPD—FPD kormány- koalíciótól. Barzel nem fukarkodott a Légijárat a Szovjetunió és az NSZK között Tegnap Moszkvában egyez­ményt parafáltak, amelynek értelmében rendszeres légijá­ratot létesítenek a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság között. Az egyez­ményt a közeljövőben aláír­ják. Mit tesznek Brosio tarsolyába? rdemes megfigyelni, hogy a NATO — im­már évek óta —min­den egyes magasszintű ta­nácskozás idején »lépéskény­szerbe« kerül. A szocialista országok, elsősorban a Szov­jetunió mind erőteljesebb és átfogóbb békediplomáciája nyomán — amelyek egyre nagyobb visszhangot keltenek a harmadik világ országai­ban, s az úgynevezetett el nem kötelezett államokban is — a NATO vezetői újra meg újra arra kényszerülnek, hogy ezekre a kezdeménye­zésekre próbáljanak valami­féle választ adni. Tegnap ismét magasszintű NATO értekezlet kezdődött Brüsszelben. Ezúttal a kül­ügyi államtitkárok ültek össze kétnapos tanácskozás­ra, s megint csak egy szov­jet javaslat megvitatása sze­repel napirendjük első he­lyén. Moszkva az Európában állomásozó haderők kölcsö­nös csökkentésére tett javas­latba kell Brüsszelben vá­laszt fogalmazniok. Minthogy a tanácskozás két napig tart, még nem ismerhetjük a NATO-választ, de azt már tudjuk: az atlanti tömb kü­lön megbízotti képviselőt je­lölt ki, aki a szovjet javas­latra adandó NATO feleletet a Varsói Szerződés országai­nak tudomására hozza. Már ez a brüsszeli értekez­let is bizonyos fokig ered­mény: ugyanis júniusi lissza­boni ülésén a NATO külön erre a célra: a szovjet ja­vaslat megválaszolására hív­ta össze. Eredmény az is, hogy nem általános nyilat­kozatban, hanem külön meg­bízott útján, részletekbe me­nően kívánnak válaszolni. Valószínűleg Manlio Brosio személyére esik a választás: ő volt eddig a NATO főtit­kára, s az ő helyére lépett a holland Joseph Luns, aki most először elnököl NATO- ülésen. Luns maga nyilatkoz­ta — s ezzel nemcsak önnön, első ízben elnöklő személyét akarta kiemelni, bár a volt holland külügyminisztertől nem idegen az önreklám —, hogy »politikailag nagyon fontos találkozó lesz« ez a mostani brüsszeli tanácsko­zás. H ozzátehetjük: politikai fontosságát és jelentő­ségét igazán attól nyerné el, ha a NATO álla­mok véget vetnének eddigi halogatótaktikájuknak. És komoly, konkrét, az Euró­pában állomásozó katonai erők kölcsönös csökkentésé­nek — és ezzel egyúttal az európai biztonsági értekezlet­nek az ügyét csakugyan előbbre segítő javaslatokat — dolgoznának ki Brüsszelben. Az ilyen javaslatokat, mint az eddigi példák is mutatták — komoly és őszinte partneri készséggel fogadják a szocialista orszá­goké »kisemberek« szociális helyze­tének megjavítására tett ígé­retekkel és a gazdasági hel;/- zetben jelentkező bajokért a kormánykoalíciót tette fele­lőssé. Barzel hevesen állást fog­lalt a két német állam kap-á csolatainak bármifajta rende­zése ellen és a hírhedt HaH- stein-doktrínát a feledésből előrángatva az NSZK minden­kori kancellárjának kötelessé gáül szabta meg, hogy »vala­mennyi német« nevében be­széljen és ne fogadja el a »né­met nemzet megosztottságát«. Külpolitikai programját Barzel a következő három pontban fogalmazta meg: Az NSZK-nak a nyugati, el­sősorban az amerikai szövet­ségre kell építenie politikáját. Az NSZK-nak Nyugat-Euró- pa politikai egyesítésén kell munkálkodnia. Meg kell teremteni a német egységet az NDK bekebelezése révén és meg kell akadályoz­ni a Szovjetunióval és Len­gyelországgal kötött szerződé­sek parlamenti ratifikálását. Befejezésül felszólította a 3rand-kormányt, hogy mond­jon le és adja át a hatalmat az ellenzéknek. Sevcsenko. Elnökünk Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Szövetségi Ta­nácsának, s az Interparlamen­táris Unió szovjet csoportjá­nak elnöke. Az iroda tagjai között olyan neves személyi­ségek foglalnak helyet, mint Millionscsikov, Kapica, Vinog­radov és Bászov akadémiku­sok, Kabalevszkij és Sosztako- Vics zeneszerzők, Tyihonov és Solohov írók. Bizottságaink különféle do­kumentumokat dolgoznak ki, amelyeket ilyen vagy olyan formában a szovjet és a nem­zetközi közvélemény elé tá­runk. A minap értesültünk arról, hogy Kállai Gyula vezetésével Magyarországon is megalakult az európai biztonság és együttműködés nemzeti bi­zottsága. Örömmel üdvözöljük a magyar testvérszervezetet és számítunk rá, hogy a legrö­videbb időn belül, lehetőség szerint még október folyamán fel tudjuk venni a kapcsola­tokat a magyar bizottsággal. Ismeretes, hogy a brüsszeli konzultatív tanácskozáson fel­merült és általános támoga­tásra talált az európai népek közgyűlésének eszméje. A ja­vaslattevő belgák elképzelése szerint ez egy merőben új tí­pusú, nagyszabású társadalmi fórum lenne. Mi teljesen egyetértünk a belga elgondo­lással. Mindenekelőtt a leg­szélesebb képviselet elvét tá­mogatjuk, ami az összes de­mokratikus és békeszerető erők képviseletét jelenti, füg­getlenül a részvevők politi­kai meggyőződésétől, pártállá­sától, vallási hovatartozásától. Csak így számíthatunk si­kerre. Hasonló véleményt képvisel a finn bizottság is. Belga barátaink október 19-re ismét munkatalálkozót java- solnak, amelyen a brüsszeli értekezlethez hasonló újabb tanácskozást kívánnak előké­szíteni. Ezen döntenénk el kollektiven, hol, mikor, mi­lyen napirenddel rendezzük meg az európai népek köz­gyűlését. A szenátus elutasította Az amerikai szenátus teg­nap 64:19 arányban elutasított egy javaslatot, amely megtil­totta volna az amerikai bom­bázásokat és légitámadásokat Indokínában. A javaslatot Mike Gravel demokrata párti szenátor nyújtotta be. A javaslat ér­telmében a szenátus letiltotta volna a katonai költségvetés­ben a VDK, Kambodzsa, Laosz és Thaiföld területe ellen in­tézett légitámadások költsé­geit. A szenátus elvetette az indítványt. John Stennis de­mokrata párti szenátor szerint a javaslat elfogadása egyen­értékű lett volna a »részleges megadással«. Hirohito Londonban A japán császár és felesége tegnap délelőtt nyugat-európai körutazása következő állomás­helyére Londonba érkezett. A Viktoria-pályaudvaron ünne­pélyes külsőségek között II. Erzsébet angol királynő fo­gadta a vendégeket. A császá­ri pár és a királynő a pálya­udvarról hatlovas hintóval hajtatott a szálláshelyére. Khaddam bírálta a ,,csendes diplomáciát66 Az ENSZ-közgyűlés 26. ülés­szaka tegnap folytatta a po­litikai vitát. Elsőnek Abdel Halim Khaddam szíriai kül­ügyminiszter szólalt fel. A közel-keleti helyzettel foglal­kozva keményen bírálta az Egyesült Államok úgynevezett »csendes diplomáciáját«, amelynek egyetlen célja az időnyerés. Nesti Nase albán külügymi­niszter a népi Kína ENSZ- tagságának kérdésével foglal­kozott. Nyomatékosan alá­húzta: az Egyesült Államok­nak az az erőfeszítése, hogy az ENSZ-ben megtartsa a Csang Kaj-sek-ista Kína jog­talanul bitorolt helyét »nem más, mint beavatkozás egy szuverén állam belügyeibe«. Luis Echeverria Alvarez mexikói köztársaság elnök ke­ményen bírálta Nixon ameri­kai elnök dollármentő intéz­kedését, a 10 százalékos im­portadó bevezetését, SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. október &

Next

/
Oldalképek
Tartalom