Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-30 / 255. szám
A földművesszövetkezet alapító tagja A hátán hordta az árut Még mindig sok a kilépi így hatnak az új szabályozók A X. kongresszus kiemelten foglalkozott a munkaerőfelhasználás hatékonyságát befolyásoló tényezőkkel. Megállapította: a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó szabályozók több tekintetben javításra, továbbfejlesztésre szorulnak. Népgazdasági terveink megvalósításának egyik alaovető feltétele a jó munkaerő-gazdálkodás, ezért e munkát végző szerveknek a munkaerő mozgását irányítani kell. Támogatni azt. ami indokolt, intézkedésekkel megakadályozni a nem kívánatos folyamatokat. A törzsgárda eddiginél A megyei párt-végrehajtóbizottság is behatóan elemezte az új közgazdasági és adminisztratív szabályozók hatását Megállanította: sok még a tennivaló, hogy kialakítsák az ösztönző bérezési rendszert Több vállalat indokolatlan óvatosságból nem használta ki a rendelkezésére álló bér időarányos részét. A taoasztala- tok azt mutatják: sok még a tennivaló az azonos munká* végző férfiak és nők keresetének alakulásában is. Ennek a problémának az igazságos rendezése is jelentős segítséget adna a jó üzemi légkör megteremtéséhez, A fluktuációt jelentősen befolyásolja a dolgozókkal való foglalkozás, az üzemi demokrácia. Sok helyen még a dolgozók és a kilépni szándékozók ügyes-bajos dolgaival sem foglalkoznak megfelelően. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kilépések egy résiét az apróbb panaszok orvoslásával meg lehetne előzni. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a fluktuáció (ezen belül a kilépések száma) 24 százalékkal csökkent, de még mindig paagas. Fél év alatt az iparban és az építőiparban, a kilépők száma megközelítette nagyobb megbecsülése érdé ■lében megfelelő érdekvé !el met kell biztosítani a vállalat hoz hű dolgozóknak a törvényes rendelkezéseket rosgsze gö munkaerő-csábítókat pedig felelősségre kell vonni Az egyik vállalattól kilépő dolgo zó a másiknál nem kapha' magasabb bért. mint az azo nos munkakört betöltő régi. A munkafegyelem javításán ki vül a vállalatvezetőknek ma gasabb színvonalon kell meg szervezni a munkát és biztosítani a technikai és technoló giai fegyelmet A munkaerőtartalék fokoza tos kimerülésével — els"sorban a megyeszékhelyre tele oült — vállalatok jelentenek be reális szükségletüknek meghaladó munkae“5-igén”t Ezzel nehezítik a területi mun kaerő-gazdálkodást, a közve ütésre jelentkezők elosztását A kötelező közvetítésről szó ló utasítást a vállalatok többsége kedvezően fogadta. Betartását eddig több mint 20' foglalkoztatónál vizsgáltuk meg. Közülük 70 vállalat nem alkalmazta helyesen, ezért szabálysértési eljárás indult ellenük. A felmérések szerint a vállalatok többségénél nem megfelelő színvonalú a normákkal kapcsolatos munka. Nem korszerűsítik a változó műszakitechnikai feltételekhez mérten. Annak ellenére, hogy az építőipari vállalatok anyaghiányról panaszkodnak, a dolgozóknak mégis több mint 50 százaléka például 106—130 százalék között teljesíti a normáját. A munkaerő-gazdálkodás színvonalának javításában jelentős szerep vár a vállalati munkaügyi apparátus munkáiéra. A vállalatok többségé lél a munkaügy erősítésre Az említett gondok, problé- .nák fokozatos megszüntetésével növelni kell azokat a kez- leti eredményeket, amelyeket a termelékenység emelésében, a fluktuáció csökkenésében, a törzsgárda fokozottabb meg oecsülésében elértünk. A me gyei párt-vb ezért jelölte meg feladatként, hogy helyesebb munkaszervezéssel, a veszt •>- ségidők csökkentésével, műszaki fejlesztéssel, a gépek, berendezések jobb kihasználásával tovább k"ll emelni a ssut’’-s t'””n~’ék-nvségét. ösz- lönzÄbb bérezés k’nlakítAsáva’ a törzs^á^da még nar’v-'b1' mezbe cs> v ^ ével. a fiatalokká’ •a'ó fezle” o—1«} javításival, a lolzo-r^k in’okolt partzs’-’uak. -'roblémálnak m'’"oldásával -sökkenteni kell a fluktuációt 'Ez is növeli a munka hatékonyságát.) A normákat fo lyamatosan értékelni kell. s tervszerűen, a technikai feltételek változásával a valóságos A munkafegyelmet károsan befolyásoló tényezők felszámolására nagyobb figyelmet kell fordítani. Olyan munkahelyi légkör kialakítására van szükség, amelyben a dolgozók nem *űrik meg a munkafegyelem lazítását. A termelés szerv'- zése, az anyag- és alkatrész- ellátás javításáért is van mit tenni. A pártszervezetek folyamatosan ellenőrizzék a vállalati munkaerő-gazdálkodást, s a dolgozókkal való foglalkozás ‘aoasztalatait érvánvesí+sék a gazdasági vezetők értékelésénél. Szorgalmazzák a nr’nka- teli°sitroény. a váraimnál eltöltött idő szerinti diffe-enriált ts! Rzn'jsz''>-eson értékelték a váimlat munkafe- gyelmi helyzetét. A tanácsok — a rendelkezésükre álló hatósági eszközökkel is — segítsék a szorul; célszerű lenne ezt is a kiemelt feladatok között kezelni. körülményekhez kell alakíta ni. A normák rendezésében a vállalatok vezetői támaszkod ianak jobban az üzemi párt ás társadalmi szervezetekre Következetesebben kell ér vényt szerezni a műnk okoz ve títésre vonatkozó rendelkező seknek, s az ezeket megszegő munkaerő-csábítókat szigorúbban k“ll felelősségre vonni A vállalati munkaügyi apparátusokat meg kell erősíteni a vállalati munkaerő-«azdál kodás legyen egvre iohban a -'a'Hasá"i ve^^és nélkülözhe- fefj°n rósze. m"re’á’ó m^gtla nozott munkaügyi terv nélkül us-a-ús le^etojlen haté ’-r>nv váM-ti*; munkaerö-nsz 00”-odÄst fo’vtntni a válla ’átoknak a jövőben e”re a ie- lenl""inél nagyobb gondot kel1 fordítani. Rendszeresen elemezni kell a munkaerő-vándorlás okait, s nagy figyelmet kell fordítani a szakmai kép zésre és továbbképzésre. fontosabb ágazatok munkaerő - ellátását. A pályaválasztási munka színvonalának emelésére is szükség van. Jobban kell szorgalmazni a felnőtt- oktatást, a szakmai továbbképzést és átképzést, s a válla latvezetők munkáiénak értékelésénél kapjon jelentős helyet a vállalati munkaerő-gazdálkodás színvonalának helyzete. A megyei párt-végrehajtóbi- ’ottsá'ü ülés által előírt fel adatok következetes végrehaj ' ‘ása az a’ap azoknak az akadályoknak fokozatos felszámolásához. melyek még sok területen fékezik a munkaerő- felhasználás hatékonyabbá tételét Balagh a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetője VII. kongresszusára készül .ogyasztási szövetkezeti moz 'alom. A 25 éves szövetkeze .ek vezetői a legtöbb ÁFi2S2 iái megemlékeztek azokról akik az alapokat lerakták akik úttörői voltak a mozga lomnak. Ilyen embert keres era én is Balatonmárián, éc aláltam rá a Battyán-pusztán •lő Persa István nyugdíja sz-tagra. Az arcán rajta van 74 ez ninden gondja, megpróbálta ‘ása. Az egyik karját még ’921-ben elvesztette. Nehéz helyzetben élő, megtört ember Persa bácsi. Egy nemrég történt tragédia is sújtja a csa iádját, s kevés a nyugdíj, a gyerekek segítsége is ritkább Rászolgált erre vagy nem — lem kerestem. Egy azonban bizonyos: amikor szóba hoz am a múltat, a földosztást, a izövetkezet megalakítását, a nehéz időket, felcsillan a szeme. Szellemi képességeinek teljében lévő veterán emléke* zett. A Tanácsköztársaság vörös vatonája volt, aztán jött a .’selédsors Szőcsényben, majd a felszabadulás. A földoszt.c bizottság elnöke volt a pusztán. Nem ijedt meg az intézőtől, sem az akkor még félő tár sainak figyelmeztetését, hogy -vigyázz, mert megbánod- Verte a cöveket. A volt cselédek földet kaptak. Neki is jutott nyolc és háromnegyed hold. Aztán tovább a fejlődés útján. — 1947-ben tizenegyen írtuk ílá a földművesszövetkezet belépési nyilatkozatát — emlékezett vissza. — Először a terményfelvásárlást vette át a következet, aztán erősödtek A 60 pusztai családból 27 a szövetkezet tagja lett. Hét hő napig a szövetkezet elnöke is volt. Erre az időre esett a boltnyitás. — 10 000 forintot kaptunk banktól — mondotta Pista >ácsi. — A boltos nem ment mért, így aztán én utaztam Keszthelyre, Marcaliba, Nagykanizsára. A balatonszentgyör- Tyi állomásnál — ha nem volt iemmi alkalmi szállítóeszkijz — a hátamra vettem az árut, 's hoztam a szövetkezet boltjába Ez hetenként többször s megismétlődött. — Később — folytatta kis ;zünet után — termelési felelős lettem. Mennyi erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a cséplőgépet munkába állítsuk! A tojás, széna és vas felvásárlás, 3 68 holdról 360 holdra nőtt artalékföldek megmunkálása... napraforgót, búzát, zöldéget termeltünk, sok gondot idott. Bizony, többszór töl- öttem az éjszakát álmatlanul... Ebben az időben alig volt Ideje a saját földje megmunkálására. Arra sem volt mód, hogy a megállapított 300 forint fizetését megkapja. Amikor 1958-ban a termelő- szövetkezetek alakultak, elsőként írta alá a belépési nyilatkozatot. 1969. február 28- áig volt aktív tagja a termelőszövetkezetnek. Persa István a gyermekeit kommunistává nevelte. Az idő — munkás, dolgos évek — elszaladt, most nehéz helyzetben éL Megérdemelné, hogy többet törődjenek vele. A fogyasztási szövetkezetnél is van lehetőség az ilyen elesett, idős emberek támogatására. A balatonmáriai ÁFÉSZ alapszabályában jóváhagyott bizonyos összeget szociális célokra, s Pensa István a múltjával, az emberségével rászolgált az erkölcsi és anyagi támogatásra. D. Z. Ösztönzőbb bérezési rendszert! Ne járjanak jót „a vándorok"í Az egészségesebb munkahelyi légkör érdekében Támaszkodjanak jobban a törzsgárdára a nyolcezret. Ez azt is jelenti, hogy e két népgazdasági ágban minden ötödik dolgozó fél év alatt munkahelyet változtatott.i Rontja a jelenlegi helyzetet, hogy az idén tovább nőtt a kilépő szakmunkások száma. Nagy szerepe van ebben az úgynevezett ráígérgetéseknek, csábításnak. Ellene a jövőben határozottabban kell fellépni. Többet — és az eddiginél nagyobb türelemmel — kell foglalkozni .a fiatalokkal is. E munka a vállalatok többségénél nem kielégítő, a fiatalok közül kerül ki a munkahelyet változtatóknak közel a fele. Ezért célszerű lenne, hogy a törzsgárda tagjai — a jobb beilleszkedés érdekében — egy-egy fiatal felett védnökséget vállalnának. A KISZ-ve- zeuk is többet foglalkozhatnának a fiatalok sajátos problémáival, mert maguk az általános szabályozók egyedül nem biztosítják, hogy a sajátos problémák »automatikusan« megoldódjanak. Helyes munka- és termelésszervezéssel fokozatosan fel kell tárni a vállalaton belüli munkaerő-tartalékot. Ezzel is növelni lehet a munka hatékonyságát. A termelékenység emelését helyes termelés- és munkaszervezéssel, folyamatos anyagellátással is biztosítani kell. A tapasztalatok szerint mintegy 15—20 százalékkal veti vissza a nem kielégítő termelésszervezés és a hiányos anyagellátás a termelékenységet. Igen jelentős tartalék ez, s megfelelő munkával javítani lehetne a gazdálkodást L assan befejeződik a vetés, egyre üresebb lesz határ. A fcsz-irodákban egyre többet beszélgetnek a ŐSZI BESZÉLGETÉS vezertők a várható eredményekről, a jövedelemről. Felidézik mindazt, ami egész évben késleltette vagy segítette a munkájukat. A böhönyel Szabadság Termelőszövetkezetben is sok szó esik a vezetők között az egész évi munkáról s a várható eredményekről, Szabó Kálmán, a termelőszövetkezet elnöke: — Sok fejtörést okozott mindig is az időjárás, mely a mezőgazdaságban sokszor a bőséges termés elősegítője Sajnos, az év eleje igen rósz szül kezdődött. Május elejéié szeptember közepéig olyan kevés csapadék esett, hogy a kukorica, a burgonya és a szá las takarmányok igencsak megsínylették. A veszteség, sajnos, igen nagy, körülbelül másfél millió forint Természetes, hogy ezt valamivel pótolni kell, hisz az év végén a tagoknak fizetni kelL Illés László, a főagronómus: — A szárazság minket sem kímélt meg, s a burgonya igen gyenge minőségű és kevés letx, de szép a kukoricatermésünk: egy-egy hold 22 mázsás szemes terméssel fizetett. Az ötszáz holdból mindössze százötvennek a, betakarításban még hátra. Ezzel egyidő ben a kukorica szárát is szecsekázzuk. a takarmány pótlására használjuk feL 1500 holdon kerül most őszszel földbe a mag, ebből 1040 hold a búza, 400 hold az őszi árpa, a többi más szemestermések. Tizenkilenc erőgép végzi ezeket a feladatokat, s ha minden jól megy, akkor nemsokára készen lesznek. — A szárazság miatt kiesett mintegy másfél millió forintot pótolni igyekeztünk. Egy munkanap értéke tavaly 84,50 forint volt Havonta a munkabér nyolcvan százalékát megkapják a tagok, s a fennmaradó húsz százalékot csak év végén, a zárszámadáskor fizetjük. Attól függően, hogy hogyan gazdálkodtunk. — A kiesést az állattenyésztési ágazatnál próbáltuk pótolni. 1636 sertést vásároltunk g az idén eddig már 2900 hízót adtunk át a Kaposvár Húskombinátnak és a nagykanizsai TÖVÁL-nak, s még 1001 szállítása van hátra. A szar vasmarháknál Befejeződött a negativizálás, 180 vár elszállí tásra. Emellett bevezettük a fehér húsborjú tenyésztését, s ez igen szép eredményt hozott A tervezett hatvan helyet kétszázhetvenet értékesítet tünk, s az értük kapott össze meghaladja az egymillió nyolcszázezer forintot. Egy egy leadott ánnt ezer forint tiszta hasznot hozott Bakos József főkönyvelő: — A fejlődés beruházásokat is követel. 1972-re befejeződik a szakosított szarvasmarhatelep építése. Ez huszonhét nillió forintba kerül. Nemsokára elkezdjük építeni a ser téstelepet is, amely 1973-rs készül el. Ügy számítjuk, hogy évente ötezer hízómarhát tudunk kibocsátani. Emellett készül már a 200—250 férőhelyes kocatelep is, hogy biztosítsuk az utánpótlást. Szabó Kálmán: — Persze a problémák ezzel még nem értek véget. Hisz a sertés- és a szarvasmarha telepre szakember és kezelő- személyzet kell. Jelenleg va- egy fiatal állattenyésztő szak emberünk, aki a telep vezető :e lesz, s télen indítunk egy tanfolyamot, hogy biztosítani tudjuk a kezelőszemélyzetet. Ezen egyelőre tizenöt ember vesz részt. Mészáros Ferenc párttitkár: — Igen nagy szükség van a párttagok munkájára, példamutató viselkedésére. Az aratásban hat kombájnos vett részt, mindegyik párttag, s igen becsületes munkát végeztek. Ezért a tsz vezetősége dicséretben részesítette őket. ök azok, akik igen sokat segítettek a vezetőségnek a közösség kialakításában. A párttagok száma a tagság létszámához viszonyítva nem sok, mindössze ötvenöt fő, közöttük sajnos csak hat a női dolgozó. Ök azok, akik a szocialista brigádmozgalomban is példa- mutatóak. Az egész évi munkákban, különösen n ragy betakarítások idején tál —t számíthatott rájuk a vezetőség. Gyertyás László SOMOGYI NßPLAP bombst, 197L október 30, 3
