Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-29 / 254. szám

As atomrobb'wtás ellen Kanada tiltakozik Kanadában éles bírálatot váltott ki az Egyesült Álla­mok azon döntése, hogy no­vember elején föld alatti atom­robbantást hajtanak végre az Aleut-szigetcsoport Amchitka nevű szigetén. Sharp kanadai külügymi­niszter parlamenti beszédében kijelentette, hogy a kanadai kormány mélységes sajnálko­zását fejezi ki a döntés miatt, és osztja a kanadai nép aggo­dalmát, mint ez a képviselő- házban október 15-én elfoga­dott határozatból kitűnik. A kanadai külügyminiszter közölte azt is, hogy szerdán ismét beszélt telefonon Rogers amerikai külügyminiszterrel, és tájékoztatta őt arról, hogy a kanadaiakat »mélységesen nyugtalanítja« az Egyesült Államok szóban forgó döntése » • • Körülbelül 40 főből állő ka­nadai csoport utazott egy hajó fedélzetén a tervezett nukleá­ris robbantás körzetébe, hogy megakadályozza a kísérlet végrehajtását, A csoport több háború ellenes szervezet támo­gatását élvezi. (MTI) Leonyid Brezsnyev MarseiNe-ben Brezsnyev Marseille-ben (közénen) Ortoli ipari és tudományos fejlesztésügyi miniszter (baloldalt) társaságában. A háttérben a híres Notre Dame de Garde székesegyház. (Képírón érk. — AP—MTI—KS) ’ (Folytatás az 1. oldalról) ság nyomta rá bélyegét, s bár a tárgyalások még folyamat ban vannak, már az eddigi Az ENSZ-dlplomatákat is megdöbbenti Megtorlás az ováció miatt? Az ENSZ-közgyűlésen részt vevő diplomaták hatalmas többsége nagy megdöbbenés­sel fogadta Nixon amerikai elnöknek a Kínai Népköztár­saság ENSZ-tagságáról lefolyt szavazás alatti lelkes ünnep­léssel kapcsolatos kirohaná­sát. Az amerikai elnök ugyanis nyilatkozatában »megdöb­bentőnek«, és az amerikai po­litikával szembeni »nyílt el­lenségesség« megnyilvánulá-. sának nevezte azt a spontán ovációt, amely azután tört ki, hogy a közgyűlés szavazat- többséggel elvetette az ameri­kai javaslatot, (hogy Tajvan kizárását a világszervezetből minősítsék fontos kérdésnek). Noha Nixon elnök — sza­vai szerint — csupán amiatt háborodott fel, hogy egyes küldöttek — úgymond — »gusztustalan módon adtak kifejezést az Egyesült Álla­mok álláspontjával szemben’ véleményüknek«. Nem tartják kétségesnek azt sem, hogy a támadás mögött az amerikai kormányzatnak a vereség miatt érzett csalódása húzódik me« RÖVIDEN A Fehér Házban lezajlott ünnepélyes fogadtatás után Ti­to és Nixon elnök nyomban megkezdte tárgyalásait. Meg­beszélést tartott Tepavac ju­goszláv és Rogers amerikai külügyminiszter is. Kohl és Bahr, az NDK és az NSZK államtitkárai no­vember 3—4-én újból tárgyal­nak, ezúttal Bonnban. Tripoliban megkezdték tár­gyalásaikat Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök. Tíztagú kínai küldöttség ér­kezett Rómába. A küldöttség csatlakozik majd Paj Hsziang- kuo kínai külkereskedelmi mi­niszterhez. Ezt a feltételezést alátámaszt­ja a Fehér Ház szóvivője ál­tal nyilvánosságra hozott el­nöki nyilatkozatnak az a ki­tétele, amely az ENSZ-köIt- ségvetéshez való amerikai hozzájárulás csökkentésével fenyeget Mint a hírügynökség jelen­téseiből kitűnik: jelenleg még nem tudni, hogy a Nixon-féle fenyegetőzéseket követi-e va­lamilyen gyakorlati megtorlás. Ülés Párizsban Süketek párbeszédére emlékeztet A párizsi Vietnam-konfe- rencia csütörtökön megtartot­ta a 134. ülését. Sem a VDK, sem a DIFK küldöttségének vezetője nem volt jelen; s a saigoni fődelegátus betegségé­re hivatkozva maradt távol. Az ülésen a négy küldöttség- vgzető közül egyedül William Porter amerikai fődelegátus vett részt. A csütörtöki ülés — akár­csak az előző, a 133. ülés ta­nácskozása — a süketek pár­beszédére emlékeztetett. Leg­alábbis, ami Porter amerikai fődelegátus és Phong dél-viet­nami helyettes küldöttségve­zető felszólalását illeti. Porter ugyanis újból azt hajtogatta, hogy Nixon amerikai elnök úgynevezett »vietnamizálási politikája« az a hatékony so­rompó, amely »megakadá lyozza. hogy a kommunisták erőszakkal hatalmukba kerít­sék Dél-Vietnamot«. Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségvezető-helyettese. a 134. ülés megnyitása előtt re­ményét fejezte ki hogy Por­ter amerikai delegátus abba­hagyja a kenetteljes békeszó­lamokat, és »komolvan vála­szol« a DIFK 1971. július 1-én előterjesztett hétpontos béke- javaslatára. Nem ez történt. Rendeződik a viszony Szíria és Jordánia között Abdallah Szalah jordánlal külügyminiszter szerdán 12 órát töltött Damaszkuszban, s ezzel megindult a palesztinai gerillamozgalom fölszámolása nyomán megromlott szíriai— jordániai viszony normalizáló­dása. Szalah külügyminiszter most hazaérkezése után az újság­írók előtt kijelentette: hisz abban, hogy az államközi kap­csolatok a közeljövőben ismét normálissá válnak. »Teljesen egyetértettünk abban, hogy a térség helyzete egybehangoltságot és teljes együttműködést követel a két kormánytól politikai, katonai és gazdasági téren egyaránt« — tette hozzá. Abdel Halim Khaddam meghívást kapott Jordániába, s e meghívásnak — mint Sza­lah közölte — november vé­gén tesz eleget. (MTI) megbeszélések is jelentősen hozzájárultak a Franciaország és a Szovjetunió közötti barát­ság megerősítéséhez. Leonyid Brezsnyev ezután a városháza erkélyéről — az egybegyűlt tömeg lelkes taps­vihara közepette — Moszkva és a Szovjetunió dolgozóinak forró üdvözletét tolmácsolta Marseille lakosságának. 1972 februárjában Délután Leonyid Brezsnyev a tengeri kutatótársaság tele­pét tekintette meg, majd az esti órákban repülőgépen visz- szatért Párizsba. * * • Moszkvában bejelentették, hogy a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára októ­ber végén baráti látogatásra a Német Demoratikus Köztársa­ságba utazik. (MTI) Napjaink egyik NA TO-közleménye Disszonáns hang Brüsszeliül Disszonáns hangot szinte mindenki hallott már. S nemcsak zenekarban, kórus­ban szólalhat meg hirtelen fülsértőén egy oda nem való hang, hanem egy jó ügyért munkálkodó közösség vala­mely fórumán is fülünkbe hasíthat a rosszindulat bántó disszonanciája. A hatás mindkét esetben hangulatromboló, és az em­ber valami ilyesmit érez most egy brüsszeli keltezésű közlemény nyomán. A belga fővárosban — amely, már hosszabb ideje egyben a NATO »fővárosa« is — befejezte tanácskozását az Észak-atlanti Szövetség úgynevezett nukleáris terve­zőcsoportja. Ezen hét ország — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság, Bel­gium, Olaszország, Dánia és Görögország — hadügymi­nisztered vettek részt. Mint a záróközleményből kitűnik: a tárgyaló felek főleg Laird amerikai és Schmidt nyugat­német hadügyminiszter közös tervezetéről folytattak hosz- szas eszmecserét. Ez a terve­zet azt latolgatta, hogy az at­lanti hatalmak »hogyan és milyen körülmények között vetnének be taktikai atom­fegyvereket Dél-Németor- szágban egy katonai konflik­tus esetén«. Egy nyugati kommentátor napjainkat »az utazások ko­rának« nevezte. Nem azért, mert a világban soha nem lá­tott méreteket öltött a nem­zetközi turizmus, hanem azért, mert soha nem látott méreteket öltött a vezető ál­lamférfiak utazása. És ez valami nagyon lé­nyegeset jelez. Azt, hogy a glóbusz számos pontján most érnek be a hatalmas erőfe­szítések és a hatalmas vál­tozások gyümölcsei. A világ- politika számos sorsdöntő kérdésében az álláspontok elmozdultak a — nem egy­szer több évtizedes — holt- pontró’ Európa - a két világ­háború első számú színtere, a mi tágabb hazánk, ma biz­tató folyamatok porondja. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében véget ért a negyedszá­zados amerikai obstru'ició a kínai ENSZ-tagság kérdésé­ben; Nixon Moszkvába és Pekingbe készül, Brezsnyev Franciaországban tárgval, Brandt nemrég volt a Krím­ben, Koszigin most hagyta el Kanadát... Mozog a világpolitika, és a jelek szerint jó irányban. Ilyen körülmények között atomfegyverek bevetésével kapcsolatos elmefuttatások­ról záróközlem ényt kiadni: kockázatos és furcsa vállal­kozás. Olyan ez — jegyezte meg a csütörtöki Pravda —, mintha az aláírók naptára húsz évvel korábbi Időpontot mutatna... !SCU Japánba utazik Nicolae Ceausescu román államfő a jövő év februárjá­ban hivatalos látogatást tesz Japánban — közölték csütör­tökön a japán kormánykörök. Ceausescu Szato miniszterel­nök tavalyi meghívásának tesz eleget. Tokiói értesülések szerint a román államfő a két ország közötti gazdasági és kereske­delmi együttműködés kérdé­seiről fog tárgyalni japán sze­mélyiségekkel. (MTI) ________i___________________ A z ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának vitája A nemzetközi biztonság megszilárdítása Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága folytatta a vitát ar­ról a kérdésről, hogyan hajt- iák végre a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról a közgyűlés múlt évi ülésszakán elfogadott deklarációt. Grozev; Bulgária állandó ENSZ-képviselője felszólalásá­ban rámutatott:' a nyilatkozat elfogadása óta eltelt év alatt pozitív lépésekre került sor az európai feszültség enyhítésé­ben. E lépéseket a Szovjet­unió és a többi szocialista állam békés kezdeményezései tették lehetővé. A libanoni küldött köszöne­tét fejezte ki a Szovjetunió­nak, hogy az ENSZ közgyű­lése elé vitte a nemzetközt biztonság kérdését A közel- keleti helyzetről szólva kije­Rányomja bélyegét a nemzetközi pénzügyi válság Limában íanáeshosnah a „77“-eh Kuba is részt vesz a csoport munkájában len tette: e térségben kialakult helyzet veszélyezteti leginkább a nemzetközi békét és bizton­ságot az izraeli kormány poli­tikája miatt. Szén, India állandó ENSZ- képvlselője, felszólalásában, méttatta a Szovjetunió és In­dia nemrég megkötött szerző­désének, jelentőségét A küldött kifejezte reményét, hogy a tömboolitika gyengülése Ázsiában véget vet olyan ka­tonai szövetségek létezésének, mint a SEATO és az ANZUS, s helvettük a regionális együttműködést fogja erősíte­ni. (MTI) Juan Velasco Alvarado pe­rui köztársasági elnök beszé­dével csütörtök délután Limá­ban megkezdte munkáját a fejlődő országok (az úgyneve­zett »77-ek«) miniszteri ta­nácskozása. Első ízben vesz részt a csoport munkájában Kuba. Az értekezleten, amely tíz napig tart, 95 ország mi­niszterei és küldöttei próbál­nak közös álláspontot kialakí­tani az iparilag fejlett orszá­gokkal folytatandó kereske­delemmel és a saját gazdasá­gi fejlődésükkel összefüggő kérdésekben. Az AFP francia hírügynök­ség a tanácskozásról megjegy­zi, hogy olyan időpontban ke­rül rá sor, amikor fontos poli­tikai és gazdasági változások mennek végbe a világban, s a nemzetközi gazdasági helyzet­re erősen rányomja bélyegét a nemzetközi pénzügyi válság és az amerikai protekcionista in­tézkedés. — Kuba felvétele a »77-ek« csoportjába véget vet egy igaz ságtalan állapotnak — mon­& s?,. M Raul Roa (balról) kubai külügyminiszter a perui fővárosban Eduardo Mercado tábornok perui külügyminiszterrel. dotta Raul Roa kubai külügy­miniszter Limába érkezésekor. (MTI) (Telefotó: AP—MTI—KS) Kissinger szerint Nixon Maóval is találkozik Nixon elnök 1972. január 1. után látogat Pekingbe, s uta­zásának pontos időpontját ez év december 1. után hozzák nyilvánosságra — mondotta Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója Kínából való haza­térése alkalmából tartott wa­shingtoni sajtóértekezletén. S hozzáfűzte: Az amerikai el­nök utazásának időpontját Washingtonban és Pekingben. egy időben teszik közzé. Kissinger elmondotta még: Nixon előreláthatólag talál­kozik maid Pekingben Mao Ce-tung elnökkel is. Sajtóértekezletének befeje­ző részében Kissinger úgy jel­lemezte a Kínai Népkö’rirsa- ság hozzáállását az amerikai elnöki látogatáshoz hogy az »igen konstruktív volt«. Harcok Saigon környékén Négy nappal Thieunek, az októberi dél-vietnami elnök­választási komédia egyetlen jelöltjének és »győztesének« vasárnapra kitűzött beiktatása előtt egyre inkább Saigon tér­ségébe helyeződnek át a népi felszabadító erők akciói. A partizánalakulatok egyéb ként két hét óta ismételt tá­madásokat Intéznek közvetlen környékén kai, dél-vietnami és járműoszlopok ellen. Saigon ameri­th alföldi (MTI) A NOB és a kínai ENSZ-tagság Brundage — a világ ellen? »A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak nincs szándéká­ban utánozni az ENSZ-t, azaz kizárni Tajvant s befogadni Pekinget« — mindezt Avery Brundage, a NOB elnöke mon­dotta az AFP tudósítójának kérdésére. »A népi Kínának az ENSZ- be felvétele nem írja elő kö- télességszerűen visszatérésü­ket a nemzetközi olimpiai mozgalomba. Tajvan a NOB teljes jogú tagja, s az is ma­rad, míg elfogadja és elfogad­tatja az olimpiai szabályokat. Semmi ok nincs kizárásukra« — jelentette ki ismételten a telefoninterjúban, chicagói irodájából, a NOB elnöke. (MT3Í SOMOGYI NtPLAP Péntek, U7L ektéfeer St.

Next

/
Oldalképek
Tartalom