Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-26 / 251. szám

Arcok. emberek BÉKESSÉGBEN ben ez igaz, mert megszeret ­A kis irodában mindenütt papírhalmaz, számokkal tele­rótt oldalak sokasága. Beszél­getünk. A munkáról, az em­berekről, a tanulásról. \ Lassan dél les.z, napi mun­kájának javát inár elvégezte. Korán kel: neki előbb kell ér­keznie, mint a többieknek, mert ő »osztja ki« a munkát. Utána végigjárja a határt, el­lenőrzi, hogy rendben megy-e minden, aztán betér ide, az irodába, hogy a szükséges pa­pírmunkát is elvégezze. A fiatal szakember Semsei László, a fonyódi Balaton Ter­melőszövetkezet üzemegység­vezetője. Keszthelyen az Ag­rártudományi Egyetemen vég­zett öt évvel ezelőtt, s mivel ösztöndíjas volt, itt a tsz-ben kezdte meg gyakomokoskodá- sát Aztán maradt. Megtalálta itt mindazt, ami az élet értel­mét, a munka örömét biztosít­ja. Szolgálati lakást kapott a tsz-től, megnősült, s így vég­leg letelepedett Időközben Keszthelyen a növényvédő szakmérnöki képesítést is megszerezte. Mint minden fiatal, kezdő- szakember, ő is a beilleszke­déstől félt. Nem tudta, ho­gyan foglalkozzon az emberek­kel, s azok hogyan fogadják majd be. — Mindennek a megértés az alapja — ezt vall­ja, s úgy látszik, az ő esete­tek, es bíznak benne. Amikor elkezdte a munkát — ezt mondja —, akkor jött rá, milyen kevés is az, amit az iskolában tanult. A gyakor­lat teszi az embert mesterré, s ez most bebizonyosodott. Még az iskolában kezdett el fog­lalkozni — igaz, csak a tan­gazdaságban — a növényvéde­lemmel. Itt. a termelőszövet­kezetben mindent vegyszerez- nek. Van egy — erre a célra kiképzett — brigád, s az 6 utasítására végzik ezt az igen veszélyes, nagy felelősséggel járó műveletet. Néhány álmat­lan éjszakát már dkozott szá­mára a vegyszerezés, hisz az emberek olykor nem eléggé elővigyázatosak. Balaton-parti szövetkezet, ö nap mint nap látja a vizet, a fodros hullámtarajokat; sok­szor hosszú percekig figyeli a dagadó vitorlákat. Jól érzi itt magát. Harmonikus rend van körülötte. Megsárgult levelek hullnak a kopár fa koronájáról. Min­denütt vastag levéltakaró Kinn, a földeken traktorok dolgoznak. Az ősz kettős for­duló: ilyenkor van a nagy be­takarítás ideje, és most ke­rül a földbe a mag is. Hűvös szél vág arcunkba míg figyeljük a gépeket — Sokan nem hiszik el, hogy mennyi szépség van ebben a szakmában — mondja hal­kan. — Csak az tudja igazán aki benne él. Sáros szőlőgyöfcér hever a lábunk előtt Felemeli, s gon­dosan letisztogatja. Hobbyja hogy a szőlőgyökereket, amiket a természet különös alakúra formált összegyűjti, s kiválo­gatja a különféle állat- ésem- berfigurákat. Csodálatos a ter­mészet alkotókészsége, és a na­pi munka után jólesik egy ki­csit ennek a szenvedélynek is hódolni. Más szórakozása most nemigen van. Elhagya­tott, télre készülő a vízpart Gyertyás László Hogyan lehet gazdaságosan? 1968 óta a Somogy—Zala megyei Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalatnál is történt néhány fontos válto­zás. Ami talán a legfontosabb: azóta megszervezték és kitel­jesítették a begyűjtött hulla­dék átdolgozását. Tulajdon­képpen — volumenét tekintve — nem jelentős az a munka, amelyet a hulladék átalakítá­sába fektetnek, de éves szin­ten mégis tetemes nyereséget hoz a vállalatnak, tehát jelen­tősen növeli a gazdaságosság fokát. Miről is van sző? Sok helyről érkezik kiselej­tezett gép, alkatrész, s külön­böző fémhulladék. Ha a vál­lalat ezt a beérkezés után vál­tozatlan állapotban továbbíta­ná, még úgy sem lenne vesz­teséges a munkája. A vas­gyűjtő telepen azonban né­hány éve különböző célgépek­kel és eszközökkel ezt az öm­lesztett vasat adagolhatóvá alakítják; a kohászati vállala­tok által előírt méretre, s így közvetlenül a kohóba kerül­het. Széles pofájú, rendkívül kifejező nevű aligátorollóval és oxigén-dissous gázzal dara­bolják a beérkező vashulladé­kot. Az adagolhatóvá tett hulla­dék - kilója 20 fillérrel drá­gább, és mázsában, tonnában mérve ez már tetemes összeg­re rúg. De nemcsak ez az előnye a feldar-abolt ócskavas­nak. Amikor a megbízott igaz­gatóval, dr. Verebes Lászlóval beszéltem, rövid számolgatás után kiderült, hogy az adagol­hatóvá tett hulladék szállítása jelentős vagonkapacitás meg­takarítással is jár: az ömleszt­ve szállított fémmel szemben az adagolható mintegy 30—35 százalékkal jobb vagonkihasz­nálást eredményez. Ugyanezt a célt szolgálja az úgynevezett kúpolóvas is, amely speciálisan kis méretű, és a kohászat különleges igé­nyeit elégíti ki. Ebből mintegy 25 vagonnyit szállítanak éven­te. A beavatkozás, amely a MÉH-telepeken folyó munkát gazdaságosabbá teszi, ezzel még nem szűnik meg. Ugyan­ilyen módon minden esetben igyekeznek színfémet szállíta­ni. vagyis a különböző fém- alkatrészeket tartalmazó gépe­ket szétbontani, mert a szín- fémnek mindig magasabb az ára. Nagyon érdekes az a munka, amelyet a különböző elhasznált ólomcsövekkel vé­geznek. A csövekről levágják azt a kis részt, ahol ónnal forrasztották, s a megmaradt ólomcsöveket színólomként ér­tékesítik, míg a levágott ón­ólom ötvözetet Budapestire szállítják, ahol a MÉH Tröszt tulajdonában levő speciális gépeken visszanyerik külön- külön a két fémet. A sort még folytathatnánk az ugyan­csak a fővárosban működő kábelbontó géppel, s a kapos­vári telepen is megtalálható szalmabálázóval, amellyel a papírt csomagolják egységes bálákba. Röviden: a MÉH munkája néhány éven belül részben át­alakult. Ma ''már nemcsak a különböző másodnyersanya­gok gyűjtésével, hanem átala­kításával és előkészítésével is foglalkoznak. Néhány igen egyszerű fogással, könnyen ke­zelhető géppel nagymértékben sikerült fokozni a gazdaságos­ságot és a nyereséget is. Cs. T, Tabi változások őszi napfényben ragyog a szőlőh*gy. A bedegkéri út ele­jéről belátni a távolabb elte­rülő nagyközséget. Kellemes látványt nyújt a szemnek a sok új családi ház, az általá­nos iskola modem épülete. A völgyben piros vasúti szerel­vény robog a közeli állomás irányába. Lüktető, pezsgő élet bonta­kozik ki a magasból szemlélő­dő előtt. S nem kell sok képzelő erő, hogy magam elé idézzem azt a Tabot, amiről olyan szenve­déllyel, lelkesedéssel, de az előrelépésüket gátló akadá­lyokról is tárgyilagosan be­szélő vezetők — dr. Szabó Károly tanácselnök és Ka- veczki János, a pártbizottság titkára — szóltak. — Először is »járni« kellett tanulnunk. Felnőttként ez nem volt könnyű, s ma sem mondhatjuk teljes elégedett­séggel, hogy minden lépésünk helyesen sikerült. S még mennyi van vissza!..# A képletes kifejezések mö­gött azt a helyzetet kell látni, I arnit az élet, a fejlődés »kény- szerített« a tabi vezetőkre. Tab, 1969. január 1-én meg­szűnt mint járási székhely, július 1-vel — öt község hoz­zácsatolásával, tabi székhely- lyel — közös községi tanács alakult, majd 1970. január 1-én nagyközségi rangot ka­pott. Nagyobb önállóság, rengeteg új feladat. Megtalálni a leg­helyesebb módszereket a nagyközség és a hozzá tartozó falvak lakói életének kultu­ráltabbá tétele érdekében, s emellett biztosítani számukra a megélhetést, a mindennapi kenyeret Tab látképe a szőlőhegyről. — A legnagyobb gondot az emberek bizalmának vissza­nyerése jelentette. Sokan úgy látták, hogy Tab elsorvasztás ra van ítélve, s ezért inkábt másutt kerestek megélhetést. Ezt az elvándorlást kellett szívós felvilágosító munkával megakadályozni, ismertetve a kormány, a Gazdasági Bizott­ság, valamint a megyei párt­ós tanácsvezetés határozatait, amelyek kimondják: »Tab nagyközséget kiemelt telepü­lésként, iparfejlesztési célok megvalósítására alkalmas te­rületként kell kezelni.« Persze, a párt- és tanácsi szervek, a KISZ meg a tár­sadalmi szervezetek minden erőfeszítése hiábavaló lett volna, ha az emberek nem látják, tapasztalják a Tab iparosítását szolgáló tervek következetes megvalósulását.- - -t" A felszabadulást megelőző­en Tabon mindössze egyetlen téglagyár működött, a felsza­badulást követő jelentősebb ipari létesítmény, a gépja­vító állomás, az erőteljesebb parosodás 1957—1970 között ndult meg. Ekkor kezdte meg működését a Campingcikk Vállalat, a Horizont ÁFÉSZ Műanyag- és Kötszövő Üzeme, a kaptárgyártó üzem, s a tabi ÁFÉSZ béltisztító, illetve dió- 'örő- és mézeskalácsüaeme is. A volt járási és községi ta­nács, valamint a járásbíróság épületében már működik a székesfehérvári VIDEOTON gyár részlege. Készül, befeje­zéshez közeledik új, korszerű telepük, s ez a részleg össze­sen 1200 embert, többségük­ben nőt foglalkoztat majd a jövőben. Tab közelében a Csaba- tanyán jó ütemben folyik a Budapesti Vegyipari Gépgyár építkezése. Ez a munka 100— 110 millió forintba kerül. A próbaüzemelést a tervek sze­rint még decemberben meg­tartják, s a jövő év elején megindul a folyamatos terme­lés is. Itt ötszáz ember szá­mára biztosítanak állandó munkát. > Milyen hatása van minden­nek a nagyközség életére? Noha még ma is sokan van­nak, akik Siófokra, Székesfe­hérvárra, Százhalombattára és más városokba járnak dolgoz­ni, ahol nagyobb ipari létesít­mények találhatók — mintegy 1000 az ingázó munkások szá­ma —, az elvándorlás meg­szűnt Sőt, egyre többen van­nak, akik Tabon kívánnak le­telepedni, otthont, családot alapítani. Az utóbbi években a 12 la- .ásos állami lakóházon kívül 123 családi ház épült. A Tabi Nagyközségi Tanács nemrégen parcelláztatott kétszáz ház­helynek alkalmas területet, s ^zek közül már ötven gazdá­ra talált. A végrehajtó bizott­ság legutóbbi ülésén tárgyal­ta a környékeken élő hét csa­lád kérelmét, ők szintén Ta­bon kívánnak építkezni, lete­lepedni. Gátolta viszont előrelépésü­ket, hogy a közigazgatási terü­let változását csak később kö­vette a párt- és KlSZ-szerve- zetek területi felépítése. A nagyközségi pártbizottság pél­dául csak 1971 márciusában jött létre, s ez nehezítette a megfelelő pártirányítást, csök­kentette a pártszervezetek ha­tékonyságát, amire pedig igen nagy szükség lett volna. Lét­rejött a nagyközségi KISZ- bizottság is, de igen fontos lenne, hogy még néhány tár­sadalmi szervezet — Hazafias Népfront, MHSZ, Vöröskereszt — szervezeti fölépítésében kö­vesse a területi változást. Kedvezően befolyásolta a tabiak bizalmának alakulá­sát, hogy felépült a nagyköz­ségben egy 8 tantermes álta­lános iskola, és mellette egy 4 tantermes iparitanuló-iskola is. Az iskolahálózat a jövőben tovább fejlődik: új taműhelyt leap a mezőgazdasági szákkö­zépiskola, s a negyedik ötéves tervben a bejáró diákoknak kétszázágyas kollégiumot épí­tenék. Szalai László (Folytatjuk.) Az új 8 tantermes általános Iskola. A megyei küldöttértekezlet és az országos kongresszus elé... Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Nagy esemény küszöbén áll- i nak a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek: de­cember 14 és 16 között rende­zik meg VII. országos kong­resszusukat. Ezt előkészítendő kerül sor e hét csütörtökjén ezeknek az ágazatoknak a me­gyei küldöttértekezletére. Az Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Somogy megyei Szö­vetségének elnöksége tegnap a felkészülés somogyi tapasz­talatairól tanácskozott és meg­érdekű témákat tettek szóvá a küldöttek, ezt éppen a teg­nap megvitatott, a megyei kül­döttértekezletre készített tájé­koztatók bizonyítják: a terü­leti tanácskozásokon elhang­zott észrevételekből most több is a nagyobb, a megyei fó­rum elé kerül, sőt jó néhányat az országos kongresszushoz is eljuttatnák. Joggal elmondható, hogy alapos, lelkiismeretes munka előzi meg Somogybán a me­Termelés — talajvizsgálatokra építve vitatta a megyei küldöttérte­kezlet élé kerülő írásos és szó­beli tájékoztatókat. Hogy a megyében mindenütt átérezték a kongresszus jelen­tőségét, azt híven tükrözik a jól szervezett, aktív vitáktól pezsgő területi megbeszélések. A harmincegy fogyasztási szö­vetkezetnél például több mint 2200 küldött képviselte tag­társait ezeken a gyűléseken, és 224 felszólaló mondta el véleményét az eredményeiéről és a tennivalókról. A takarék- szövetkezeteknél több mint másfél ezer küldött vett részt a gyűléseken, közülük mintegy százhúszat! szólaltak fel. Köz­gyei es az országos értekezle­tet, és a tagság várakozással tekint mindkét esemény elé. Egyik pozitív előjele a csütör­tökön sorra kerülő megyei összejövetelnek, hogy az ága­zatonként megválasztott 187 küldött 33 százaléka nő. Az is örvendetes, hogy a küldöttek között 25 százalékos a fiata­lok aránya. Ez is egyik biz­tosítéka annak, hogy eredmé­nyes munkát végezzen a me­gyei küldöttértekezlet, amely­nek alapvető célja a megye fogyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetek eddigi eredmé nyeinek összegezése, valamint a jövőbeni tennivalók meg­határozása lesz. (Tudósítónktól.) A kutasi Béke Tsz irodájá­ban Végh Tivadar főagronó- mus előtt a termelőszövetke­zet területét ábrázoló térkép. Ezt és a mellékelt papírokat tanulmányozza. — Most kaptuk meg a talaj­javító vállalattól a vizsgálat­ról készített és a földek táp­anyag-utánpótlására vonatko­zó szaktanácsot.1 Ma már ered­ményesen termelni csak meg­felelő táperőben levő talajon lehet... A szaktanácsadás a talajvizsgálat alapján történik. A szakemberek egy-egy táb­lán 18—30 centiméter mély­ségből mintákat vesznek. Eze­ket a laboratóriumban meg­vizsgálják, és megállapítják, hogy milyen a talaj tápanyag­ellátottsága. Erre építik javas­latukat, hogy a tervezett tér mésátlagok eléréséhez milyen és mennyi műtrágyát alkal­mazzunk. A kérdésre, hogy mennyibe kerül egy ilyen vizsgálat, a fő- agronómus igy válaszol: — Holdanként 1,50 forintba. Bőven megtérül az erre for­dított kiadás, mert a tudomá- lyos módszerekkel végzett, a gyakorlatban kipróbált és jól bevált tápanyag-utánpótlás után ezen a földön a növény több terméssel fizet. Márpedig nem lényegtelen, hogy a ko­rábbinál alig több munkával mekkora hozamot lehet elérni. Mindenesetre a tsz szakvezetés arra törekszik, hogy a kutatá­si eredményeket felhasználja a jobb eredmények elérésére. Ilyen szemlélet mellett meg­valósítható, hogy évről évre nagyobbak legyenek a termés­átlagok, az egy területegységre eső bevételek. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 197L október 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom