Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-03 / 232. szám
Politikai munka és szocialista közgondolkodás közgondolkodás alakítása, a tudat szocialista formálása az osztályharc egyik fő területe. Ennek megfelelően írta elő határozatában a X. kongresszus: »Erősíteni kell azt a közszellemet, amely nem tűri el a tarsadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, viszont növeli a szocialista módon végzett munka, a szocializmus iránti elkötelezettség becsületét és tekintélyét.«. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén széles körű vizsgálódás alapján elemezte megyénk lakossága közgondolkodásának helyzetét, feltárta ennek főbb jellemzőit, a benne munkáló, az átmeneti társadalomból fakadó ellentmondásokat, és megjelölte a szocialista jelleg erősítését szolgáló feladatokat. Megállapította: a dolgozók körében végzett politikai munka következetesen arra irányult, hogy értelmileg és érzelmileg elfogadtassuk politikai és gazdasági céljainkat. A korábbi határozatok végrehajtása során fejlődött megyénk lakoságának közgondolkodása, ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy az eredmények mellett fellelhetők negatív, a szocialista közgondolkodástól idegen jelenségek, tendenciák, amelyek akadályozzák a tudatformáló tevékenységet. Cikkünkben az összegezés legfontosabb megállapításairól számolunk be. A termelői és fogyasztói szemlélet alakulása Pártunk Somogybán is bizalmat, elismerést és tekintélyt vívott ki A munkásság, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség döntő többsége egyetért pártunk politikájával, támogatja azt Tudja, hogy a párt az egész dolgozó nép javát, politikája a munkásosztály és szövetségesei érdekeit szolgálja. Az elmúlt évtizedben megyénk dolgozó népének többsége megtanult politizálni, felelősséggel ítéletet alkotni, és tevékenységével is hozzájárulni a helyes politika végrehajtásához. A lakosság közgondolkodásában jelentős helyet foglal el a gazdaságpolitikához való viszony, a termelés, a munkavégzés és értékelés kérdése. Számos példa, a tettek sora bizonyítja, hogy az üzemekben, a gazdaságokban mindinkább erősödik a munka szocialista jellege. Erre utalnak többek között a szocialista brigádok termelési eredményei, művelődési igényük növekedése, felelősségük megnyilvánulásai, közösséggé formálódásuk különböző mozzanatai. A termelői és fogyasztói szemlélet egyesítésében azonban gyakran még az utóbbi oldal érvényesül erőteljesebben. A tulajdonosi szemlélet esetenként tapasztalható alacsony szintje ugyanis sok helyen gátolja a munka szocialista jellegének további erősítését. A közfelfogásban helyet kap a munkához való szocialista viszonyban is példamutató kommunisták elismerése és megbecsülése. A közvélemény elismerésével azonban nem mindig jár együtt a munkaihelyi vezetők részéről a jó dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. A lakosság megkülönböztetett figyelemmel kíséri az életszínvonalat befolyásoló intézkedéseket, és kritikusan reagál azokra. Az életszínvonalat azonban a legtöbben leszűkítik az árak és a bérek viszonyaira. Ennek során figyelmen kívül hagyják a nemzeti jövedelem elfogyasztható részeinek nagyságát. Meg kell javítani a helyi tájékoztatást A megye lakosságának nagyobb része ismeri a főbb gazdaságpolitikai célokat, azokkal egyetért. A reáljövedelem és a fogyasztás tervezett növekedése erősíti a biztonságérzetet. Különösen élénk érdeklődés nyilvánul meg a megyei és helyi, illetve üzemi, intézményi fejlesztési törekvések iránt A gazdaságpolitikai kérdések egy részében azonban torz és szélsőséges nézetek is elterjedtek. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek egy része ugyanis nem ismeri eléggé, illetve nem érti gazdaságpolitikánk valamennyi összefüggését. Amit ismer, annak is nemegyszer csupán egyes elemeit veszi figyelembe. Bár nagy gondot fordítunk rá, mégsem elég hatékony a közgazdasági propaganda és a gazdaságpolitikai agitáció. Amiatt gyakori jelenség, hogy a dolgozók a táját környezetükben tapasztalt hibákat, hiá- . yosságokat, szabálytalanságokat, mulasztásokat általánosítják, országos méretűre nagyítják, és jelentkezésükért — indokolatlanul — a párt politikáját okolják. A vezetők körében éppen ezért erősítenünk kell azt a kötelességérzetet, melyet a helyi tájékoztatás megjavításában és továbbfejlesztésében joggal vár el tőlük a párt Külpolitikánk megítélése A somogyi emberek érdeklődésében jelentős helyet foglalnak el a nemzetközi események, hazánk külföldi kapcsolatainak alakulása. A lakosság túlnyomó többsége helyesléssel fogadja a párt külpolitikai kezdeményezéseit, tevékenységét, amelyeket a békés, nyugodt alkotómunka biztosításáért folytat. Pozitívan értékeli munkálkodását a kommunista és munkáspártok egységének erősítésében. Egyre több bizalommal szemléli a Szovjetunió és hazánk fejlődő gazdasági kapcsolatait. Általános tapasztalat, hogy megyénkben is erősödött a munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiségiek hazafisága és proletár nemzetközi érzése. További fokozása érdekében azonban fontos lenne a lakosság rendszeresebb tájékoztatása a szocialista országok életéről, eredményeiről és gondjairól., illetve az ott élő magyar nemzetiségek sorsáról. Több figyelmet kell fordítani a szocialista gazdasági integráció megismertetésére és elfogadtatására is. Nő az érdeklődés a közügyek iránt Megyénkben is nő az érdeklődés az államélet és a szocialista demokrácia iránt Az egyre célratörőbb tömegpolitikai munka eredményeként a társadalom minden rétegében növekszik azoknak a száma, akik ismerik és értik is mind a társadalmi, mind pedig az üzemi demokrácia lényegét, fontosságát és érvényesülésének lehetőségeit. Hiszen naponta győződhetnek meg arról, hogy a párt és az állam minden jelentős kérdésben igényli a lakosság véleményét s a szocializmus építését segítő javaslatait figyelembe is veszt Nem ilyen pozitív a helyi demokratizmusról alkotott vélemény. Gyakran szóvá teszik, hogy vannak még az üzemekben, a tsz-ekben kiskirályoskodó, a tagok, a dolgozók érdekeit semmibe vevő vezetők, akik ugyan formálisan ügyelnek a demokratikus elvek érvényesülésére, de valójában nem igénylik a dolgozók tényleges beleszólását az irányításba. Más oldalról viszont demokrácián sokan inkább a személyes jogok gyakorlását értik, s megfeledkeznek a kötelességről, amely egyrészt a termelőmunkában, másrészt a közéletben való aktív részvételt jelenti. A társadalmi munka, a közéleti tevékenység helyzete és megítélése is ellentmondásos. A tanácsválasztásban való aktív részvétel és a társadalmi munka értékének növekedése azt mutatja, hogy fokozódik az érdeklődés a közügyek iránt. Az önkéntes felajánlások, az áldozatvállalás számos példájával találkozhatunk. Ugyanakkor mások lebecsülik a közéleti tevékenységet, és kizárólag a szakmai munka felé fordulnak. Ügy vélik, hogy a közösség gondjai helyett hasznosabb csak a saját, egyéni ügyeikkel foglalkozni. A munkások jól látják, hogy a gazdaság- irányítási rendszer megváltozásával jelentősen fejlődött az üzemi demokrácia. Jobban beleszólhatnak a döntések kialakításába, a feladatok megtervezésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe. Az üzemi demokrácia érvényesülését látják abban is, hogy javaslataiakkal találkoznak az intézkedésekben, a gazdasági vezetők igénylik azokat, támaszkodnak véleményükre. Ugyanakkor másutt szóvá teszik, hogy az üzemi demokrácia érvényesülését leszűkítik a termelési értekezletek formális megtartására, és megelégednek a kritikai észrevételek és javaslatok meghallgatásával. Kevésbé törődnek azok további sorsával, figyelembevételével. Általános vélemény, hogy az üzemi és a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, illetve kiszélesítése érdekében sokkal hatékonyabban kellene működniük a szakszervezeti bizottságoknak, a társadalmi szerveknek. Itt azonban olyan téves nézettel is találkozhatunk, amely szerint legfontosabb teendő az érdekvédelem, azaz az egyéni érdek védelme. Holott a szakszervezetnek az egyéni, az üzemi és a társadalmi érdekék összhangját kell biztosítani. A helyi közéleti demokratizmus továbbfejlesztésével kapcsolatban igénylik, hogy a tanácsok jobban támaszkodjanak a választó- polgárokra, szélesedjék ki a testületek döntési lehetősége, s kapjanak tágabb teret a lakosság helyi kezdeményezései. A jogalkotással kapcsolatosan gyakran szóvá teszik, hogy a törvényalkotásnak gyorsabban kellene követnie a gazdasági és társadalmi mozgást. Kevesebb, átfogóbb, közérthetőbb és egyértelműbb jogszabályokat sürgetnek. Egyre szélesedő körben beszélnek túlzott demokráciáról, szinte liberalizmusrpl, mert szerintük az igazságszolgáltatás túl elnéző a huligánokkal és a társadalom megkárosítóival szemben. Elítélik az ügyeskedést, a közpénzen történő reprezentálásokat, a gyakori vendéglátásokat, az elharapózó külföldi tanulmányutakat, az állami lakások magas költségű építését és felújítását. Nem tartják eredményesnek a kereskedelemben a vásárlók, a vendéglátóiparban a vendégek megkárosítói elleni eljárást. Kifogásolják a jogalkalmazásban az itt-ott tapasztalható kivételezést. Mindezekben szigorúbb állami ellenőrzést és felelősségre vonást követelnek. Az állampolgári jogok és kötelességek terén is több felvilágosítás szükséges. E hibák ellenére tudják, hogy a szocialista törvényesség érvényesül hazánkban. Értik és érzik, hogy a törvényt, a rendeletet senki sem sértheti meg büntetlenül. Ugyanakkor minden becsületes ember, minden törvénytisztelő állampolgár védelmet élvez. A kispolgáriság visszahúzó ereje A szocialista közgondolkodás erősödését jelentősen gátolja megyénkben is a kispolgári gondolkodásmód és gyakorlat. A kispolgáriság — átmeneti társadalmunkban — egy ideig túléli a múltból származó társadalmi talajának elvesztését A szocialista tulajdon erősítése, a következetesen helyes politika állandóan gyengíti a kispolgári gondolkodás bázisát A szocializmustól idegen mentalitás azonban még így is hosszabb ideig hat a társadalom különböző osztályaira és rétegeire. Napjainkban is, a szocialista viszonyok meghatározó jellege mellett — ha nem is nagymértékben — megvannak a kispolgáriság újratermelődésének lehetőségei. A kispolgáriság mai megnyilvánulásai közül megyénkben is az individualizmus, az anyagiasság hat legerőteljesebben. E társadalmunk jellegétől idegen torzulások azáltal is erősödhetnek, hogy helyenként objektív lehetőséget teremtenek államigazgatási szerveink az egyéni érdekek közösségi fölé helyezésének, a túlzott anyagiasságnak. Elég itt utalni a Balaton-parti telekspekulációkra, a gyors meggazdagodási vágy kielégítését biztositó engedélyek kiadására. Széles körben elterjedtek a vásárlókat károsító cselekmények is. A visszaélések objektív lehetősége mindenképpen visszahat a tudat alakulására, és nehezíti a szocialista elemek kibontakoz- zását Ez a tapasztalat szűrhető le a munkával nem vagy alig járó másodállásokkal és mellékfoglalkozásokkal kapcsolatban is. A megye lakói elítélik az ily módon nyerészkedőket, de azokat is, akik a jogtalan anyagi haszonszerzéshez lehetőséget biztosítanak. E jelenségek ellen az eszmei, ideológiai harcon túl az ellenőrzés megszigorításával, a rendszeres felelősségre vonással is küzdenünk kell. Átmeneti társadalmunkból fakadóan előfordulnak még ugyancsak átmeneti nehézségek, olyanok, mint az alkatrészhiány, vagy a különböző beszerzési gondok. Ezekből egyesek hasznot húznak, »csúszókát« kémek, sőt követelnek. Egyes termelőszövetkezetek vezetősége egyre több alapot szavaztat meg a közgyűléssel a »csúszók« és a »kenések« fedezésére. Másutt a reprezentációs »lehetőségek« túlburjánzó kihasználása jár együtt a korrupció és a közköltségen szerzett egyéni haszonszerzés elterjedésével- Egyes vezetők A párt X. kongresszusa megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus terjesztéséhez kedvezőek a politikai feltételek. A társadalmi és a gazdasági életben olyan haladást értünk el, amely biztosítja a feltételeket a szocialista közgondolkodás formálásához. Magasabb szintű fejlesztése érdekében legfontosabb feladatunk a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. A jövőben a termelési viszonyok erősítésére, a hatékonyabb gazdálkodásra kell összpontosítani erőinket. Ezzel párhuzamosan azonban nagy figyelmet kell fordítani a tömegek eszmei, politikai nevelésére. Elengedhetetlen a napi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális események, konkrét célkitűzések érvelő, polemikus magyarázása. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői a hangadók. A tömegek közötti politika! munka, a szocialista közgondolkodás irányítói, koordinálói a pártszervek és -szervezetek. Munkájuk során számításba kell venniük a társadalmi struktúrában bekövetkezett változásokat, valamint a foglalkozás, a nem, a kor, a műveltség szerint eltérő állapotokat, igényeket és lehetőségeket. Tevékenységükben támaszkodjanak az állami, a gazdasági szervekre, az intézményekre, a tömegszervezetekre és mozgalmakra, az ott dolgozó kommunistákra. Az információ megjavításával törekedni kell a felső pártszervek határozatainak alaposabb megismerésére, illetve arra, hogy a pártszervek is megfelelő tájékoztatást kapjanak a párttagságot és a pártonkívülieket foglalkoztató kérdésekről, a körükben lévő hangulatról. A párt politikájának torzulásmentes megvalósítása érdekében föl kell lépni azokkal szemben, akik a gyakorlatban eltérnek a párt helyes politikai irányvonalától, törekvéseitől. Azokat a tendenciákat kell erősítenünk, amelyek elősegítik a lazaság, a közömbösség, a harácsolás, a kiskirályoskodás, a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való helytelen viszony felszámolását. Jobban figyelemmel kell kísérniük a közpénzek fel- használásának módját és mértékét, minden szinten megkövetelve az ésszerű, takarékos gazdálkodást. Következetesség a hibák feltárásában, a mulasztók felelősségre vonásában — minden kommunista kötelessége e követélmények érvényesítése. Akárcsak a termelékeny, fegyelmezett munka, amelyben elsősorban ugyancsak a párttagoknak kell példát mutatniuk. A pártmunka minden területén fontos helyet foglal el a szocialista emberre jellemző erkölcsi vonások — a kollektívizmus, a proletár internacionalizmus — erősítése, valamint az idegen áramlatok — a nacionalizmus, a kispolgáriság — elleni következetes harc. A szocialista közgondolkodás további erősítését jól szervezett propagandamunkával is elő kell segíteni. Épnek érdekében nagy gondot kell fordítani a tömegpolitikai oktatás szervezeti, tartalmi kérdéseire, különösen a propagandisták kiválogatására, felkészítésére, valamint a szervezett foglalkozások színvoezzel a lehetőséggel élve hosszú időre biztosítják személyi kapcsolataikat és annak révén pozíciójukat. A kispolgári mentalitás azonban nemcsak az anyagiasságban, a jogtalan haszonszerzésben nyilvánul meg. E jelenségek nem általánosak, de felfedezhető 'az érdektelenség, a közömbösség a politikai, társadalmi kérdések iránt, eredményeink lebecsülése, tetszelgés a »kívülálló bíráló« szerepében, s az egészségtelen türelmetlenség. E megnyilvánulások hatása alól nem mentes a munkásság és a tsz-parasztság egy része sem: helyenként hangzatos szólamok hátráltatják tudati fejlődésüket. Meggyőződésünk, hogy a kispolgári gondolkodásmód, a különböző hamis nézetek, de a gyakorlat: a nyerészkedés, az anyagiasság, az önzés ellen nem lehet a továbbiakban eredményes harcot folytatni úgy, hogy általában hadakozunk e felfogás és megnyilvánulásai ellen. Pártunk politikájának szellemében, konkrétan a jelenségeket és hordozóikat nevén nevezve lehet csak eredményt elérni a szocialista közgondolkodás továbbfejlesztésében, a kispolgári gondolkodásmód és magatartás visszaszorításában. A szocialista erkölcs elemeinek erősítése A közgondolkodás formálásában sok gondot okoz, hogy a gazdasági fejlődéshez képest viszonylag lassú a szocialista erkölcs térhódítása. A kapitalista maradványok, a környezet, az idealisztikus felfogás még sok emberben él és hat. Nehezíti a helyzetet az is, hogy többen erkölcsi alap és személyes példamutatás nélkül állítanak követelményeket az emberek elé a szocialista erkölcs kialakítása és elterjedése céljából. A közgondolkodás szocialista elemeinek erősítése érdekében arra van szükség, hogy a pártszervek határozatain és intézkedésein túl az államigazgatási, az igazságügyi és a társadalmi szervek, az üzemek, az intézmények és a gazdaságok vezetői és tömegszervezeteink is megtalálják, és az eddiginél hatékonyabban végezzék feladatukat, a szocialista tudat és erkölcs, a szocialista közgondolkodás kibontakoztatásáért. nalának emelésére, hogy tovább növekedjék az oktatásba bevont tömegek politikai műveltsége, értelmi és érzelmi elkötelezettsége. Fontos szerep jut a pártszerveknek és -szervezeteknek a munkahelyi demokrácia további tökéletesítésében. Ezt mindenekelőtt a pártdemokrácia érvényesítésén, illetve fejlesztésén keresztül segíthetjük elő. A partszervek és -szervezetek e fontos munkában feltétlenül számítanak az állam- hatalmi és államigazgatási, a társadalmi tömegszervezeti és tömegmozgalmi szervek, az intézmények, az üzemek és gazdaságok vezetőinek elmélyült és aktív közreműködésére. Ehhez — egyébek mellett — jó lehetőségként kínálkoznak a munkaértekezletek és a termelési tanácskozások, amelyeket a szocialista közgondolkodás fejlesztésének fórumává kell tenniük. Nagyobb gondot kell fordítani a szocialista munkaverseny különböző formáira, különösen a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére, a részvevők létszámának növelésére, a mozgalom tartalmi elemeinek tökéletesítésére. A munkafeltételek állandó javításával egy időben törekedni kell a szociális és kulturális ellátottság fejlesztésére, olyan munkahelyi légkör kialakítására, amely kedvezően hat a közösségek közgondolkodásának további alakulására. A tanácsi szervek a dolgozók ügyeinek intézése során erősítsék a lakosság és az államhatalmi, államigazgatási szervek között kialakult kapcsolatot. A gyors, bürokratizmustól mentes, a lakosság érdekeit képviselő tevékenységgel jelentősen hozzájárulhatnak a szocialista közgondolkodás formálásához. Akárcsak azzal, ha törvényes eszközeikkel fellépnek a rendeleteket kijátszókkal szemben, megakadályozzák a harácsolok, a törtetők tevékenységét. A igazságszolgáltató szervektől azt várja a párt, hogy következetesen lépjenek fel a törvénysértőkkel szemben, ítéleteikkel teremtsenek példát mindazok előtt, akik megsértik a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét, és a maguk hasznára, a közösség rovására igyekeznek kijátszani a törvényeket A szakszervezeteknek, a KISZ-nek és a Hazafias Népfrontnak fontos feladatuk a hozzájuk tartozó társadalmi rétegek politikai nevelése. Kezdeményezzenek bátrabban a párt politikájának közvetítésében, jelezzék az érintett rétegek véleményét, hangulatát, szorítsák vissza munkájukból a formális elemeket A szocialista közgondolkodás alakulása számottevően függ a tömegek között végzett politikai munka fokozásától, hatékonyságának növelésétől, hatókörének szélesítésétől. A megyei pártbizottság felhívja a pártszerveket és -szervezeteket, valamennyi kommunistát, hogy eredményeinkre, a megye lakosságára is jellemző jó politikai közérzetre alapozva erősítsék a tömegek közötti politikai munkát A szocialista közgondolkodás fejlesztésének feladatai SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 197L október 3. 3
