Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-03 / 232. szám

Politikai munka és szocialista közgondolkodás közgondolkodás alakítása, a tudat szo­cialista formálása az osztályharc egyik fő területe. Ennek megfelelően írta elő határozatában a X. kongresszus: »Erősíteni kell azt a közszellemet, amely nem tűri el a tarsadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, viszont növeli a szo­cialista módon végzett munka, a szocializ­mus iránti elkötelezettség becsületét és tekin­télyét.«. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén széles körű vizsgálódás alapján elemezte me­gyénk lakossága közgondolkodásának helyze­tét, feltárta ennek főbb jellemzőit, a benne munkáló, az átmeneti társadalomból fakadó ellentmondásokat, és megjelölte a szocialista jelleg erősítését szolgáló feladatokat. Megál­lapította: a dolgozók körében végzett politi­kai munka következetesen arra irányult, hogy értelmileg és érzelmileg elfogadtassuk poli­tikai és gazdasági céljainkat. A korábbi ha­tározatok végrehajtása során fejlődött me­gyénk lakoságának közgondolkodása, ugyan­akkor rá kell mutatni arra is, hogy az eredmények mellett fellelhetők nega­tív, a szocialista közgondolkodástól idegen je­lenségek, tendenciák, amelyek akadályozzák a tudatformáló tevékenységet. Cikkünkben az összegezés legfontosabb megállapításairól számolunk be. A termelői és fogyasztói szemlélet alakulása Pártunk Somogybán is bizalmat, elismerést és tekintélyt vívott ki A munkásság, a szö­vetkezeti parasztság és az értelmiség döntő többsége egyetért pártunk politikájával, tá­mogatja azt Tudja, hogy a párt az egész dol­gozó nép javát, politikája a munkásosztály és szövetségesei érdekeit szolgálja. Az elmúlt évtizedben megyénk dolgozó né­pének többsége megtanult politizálni, felelős­séggel ítéletet alkotni, és tevékenységével is hozzájárulni a helyes politika végrehajtásá­hoz. A lakosság közgondolkodásában jelentős helyet foglal el a gazdaságpolitikához való viszony, a termelés, a munkavégzés és érté­kelés kérdése. Számos példa, a tettek sora bizonyítja, hogy az üzemekben, a gazdasá­gokban mindinkább erősödik a munka szo­cialista jellege. Erre utalnak többek között a szocialista brigádok termelési eredményei, művelődési igényük növekedése, felelősségük megnyilvánulásai, közösséggé formálódásuk különböző mozzanatai. A termelői és fogyasz­tói szemlélet egyesítésében azonban gyakran még az utóbbi oldal érvényesül erőteljeseb­ben. A tulajdonosi szemlélet esetenként ta­pasztalható alacsony szintje ugyanis sok he­lyen gátolja a munka szocialista jellegének további erősítését. A közfelfogásban helyet kap a munkához való szocialista viszonyban is példamutató kommunisták elismerése és megbecsülése. A közvélemény elismerésével azonban nem min­dig jár együtt a munkaihelyi vezetők részéről a jó dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsü­lése. A lakosság megkülönböztetett figyelem­mel kíséri az életszínvonalat befolyásoló in­tézkedéseket, és kritikusan reagál azokra. Az életszínvonalat azonban a legtöbben leszűkí­tik az árak és a bérek viszonyaira. Ennek so­rán figyelmen kívül hagyják a nemzeti jö­vedelem elfogyasztható részeinek nagyságát. Meg kell javítani a helyi tájékoztatást A megye lakosságának nagyobb része is­meri a főbb gazdaságpolitikai célokat, azok­kal egyetért. A reáljövedelem és a fogyasztás tervezett növekedése erősíti a biztonságérze­tet. Különösen élénk érdeklődés nyilvánul meg a megyei és helyi, illetve üzemi, intéz­ményi fejlesztési törekvések iránt A gazdaságpolitikai kérdések egy részében azonban torz és szélsőséges nézetek is elter­jedtek. A munkások, a parasztok és az értel­miségiek egy része ugyanis nem ismeri elég­gé, illetve nem érti gazdaságpolitikánk vala­mennyi összefüggését. Amit ismer, annak is nemegyszer csupán egyes elemeit veszi fi­gyelembe. Bár nagy gondot fordítunk rá, mégsem elég hatékony a közgazdasági pro­paganda és a gazdaságpolitikai agitáció. Amiatt gyakori jelenség, hogy a dolgozók a táját környezetükben tapasztalt hibákat, hiá- . yosságokat, szabálytalanságokat, mulasztá­sokat általánosítják, országos méretűre na­gyítják, és jelentkezésükért — indokolatla­nul — a párt politikáját okolják. A vezetők körében éppen ezért erősítenünk kell azt a kötelességérzetet, melyet a helyi tájékoztatás megjavításában és továbbfejlesztésében jog­gal vár el tőlük a párt Külpolitikánk megítélése A somogyi emberek érdeklődésében jelen­tős helyet foglalnak el a nemzetközi esemé­nyek, hazánk külföldi kapcsolatainak alaku­lása. A lakosság túlnyomó többsége helyesléssel fogadja a párt külpolitikai kezdeményezéseit, tevékenységét, amelyeket a békés, nyugodt alkotómunka biztosításáért folytat. Pozitívan értékeli munkálkodását a kommunista és munkáspártok egységének erősítésében. Egy­re több bizalommal szemléli a Szovjetunió és hazánk fejlődő gazdasági kapcsolatait. Ál­talános tapasztalat, hogy megyénkben is erő­södött a munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiségiek hazafisága és proletár nemzetközi érzése. További fokozása érdeké­ben azonban fontos lenne a lakosság rend­szeresebb tájékoztatása a szocialista orszá­gok életéről, eredményeiről és gondjairól., illetve az ott élő magyar nemzetiségek sor­sáról. Több figyelmet kell fordítani a szo­cialista gazdasági integráció megismerteté­sére és elfogadtatására is. Nő az érdeklődés a közügyek iránt Megyénkben is nő az érdeklődés az állam­élet és a szocialista demokrácia iránt Az egyre célratörőbb tömegpolitikai munka ered­ményeként a társadalom minden rétegében növekszik azoknak a száma, akik ismerik és értik is mind a társadalmi, mind pedig az üzemi demokrácia lényegét, fontosságát és érvényesülésének lehetőségeit. Hiszen napon­ta győződhetnek meg arról, hogy a párt és az állam minden jelentős kérdésben igényli a lakosság véleményét s a szocializmus épí­tését segítő javaslatait figyelembe is veszt Nem ilyen pozitív a helyi demokratizmus­ról alkotott vélemény. Gyakran szóvá teszik, hogy vannak még az üzemekben, a tsz-ekben kiskirályoskodó, a tagok, a dolgozók érde­keit semmibe vevő vezetők, akik ugyan for­málisan ügyelnek a demokratikus elvek ér­vényesülésére, de valójában nem igénylik a dolgozók tényleges beleszólását az irányítás­ba. Más oldalról viszont demokrácián sokan inkább a személyes jogok gyakorlását értik, s megfeledkeznek a kötelességről, amely egy­részt a termelőmunkában, másrészt a köz­életben való aktív részvételt jelenti. A társadalmi munka, a közéleti tevékeny­ség helyzete és megítélése is ellentmondá­sos. A tanácsválasztásban való aktív részvé­tel és a társadalmi munka értékének növe­kedése azt mutatja, hogy fokozódik az érdek­lődés a közügyek iránt. Az önkéntes felaján­lások, az áldozatvállalás számos példájával találkozhatunk. Ugyanakkor mások lebecsü­lik a közéleti tevékenységet, és kizárólag a szakmai munka felé fordulnak. Ügy vélik, hogy a közösség gondjai helyett hasznosabb csak a saját, egyéni ügyeikkel foglalkozni. A munkások jól látják, hogy a gazdaság- irányítási rendszer megváltozásával jelentő­sen fejlődött az üzemi demokrácia. Jobban beleszólhatnak a döntések kialakításába, a feladatok megtervezésébe, a végrehajtás el­lenőrzésébe. Az üzemi demokrácia érvénye­sülését látják abban is, hogy javaslataiakkal találkoznak az intézkedésekben, a gazdasági vezetők igénylik azokat, támaszkodnak véle­ményükre. Ugyanakkor másutt szóvá teszik, hogy az üzemi demokrácia érvényesülését le­szűkítik a termelési értekezletek formális megtartására, és megelégednek a kritikai ész­revételek és javaslatok meghallgatásával. Ke­vésbé törődnek azok további sorsával, figye­lembevételével. Általános vélemény, hogy az üzemi és a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, illet­ve kiszélesítése érdekében sokkal hatékonyab­ban kellene működniük a szakszervezeti bi­zottságoknak, a társadalmi szerveknek. Itt azonban olyan téves nézettel is találkozha­tunk, amely szerint legfontosabb teendő az érdekvédelem, azaz az egyéni érdek védel­me. Holott a szakszervezetnek az egyéni, az üzemi és a társadalmi érdekék összhangját kell biztosítani. A helyi közéleti demokratizmus továbbfej­lesztésével kapcsolatban igénylik, hogy a ta­nácsok jobban támaszkodjanak a választó- polgárokra, szélesedjék ki a testületek döntési lehetősége, s kapjanak tágabb teret a lakos­ság helyi kezdeményezései. A jogalkotással kapcsolatosan gyakran szó­vá teszik, hogy a törvényalkotásnak gyor­sabban kellene követnie a gazdasági és tár­sadalmi mozgást. Kevesebb, átfogóbb, köz­érthetőbb és egyértelműbb jogszabályokat sürgetnek. Egyre szélesedő körben beszélnek túlzott demokráciáról, szinte liberalizmusrpl, mert szerintük az igazságszolgáltatás túl el­néző a huligánokkal és a társadalom meg­károsítóival szemben. Elítélik az ügyeskedést, a közpénzen történő reprezentálásokat, a gyakori vendéglátásokat, az elharapózó kül­földi tanulmányutakat, az állami lakások ma­gas költségű építését és felújítását. Nem tart­ják eredményesnek a kereskedelemben a vá­sárlók, a vendéglátóiparban a vendégek meg­károsítói elleni eljárást. Kifogásolják a jog­alkalmazásban az itt-ott tapasztalható kivé­telezést. Mindezekben szigorúbb állami ellen­őrzést és felelősségre vonást követelnek. Az állampolgári jogok és kötelességek terén is több felvilágosítás szükséges. E hibák ellenére tudják, hogy a szocialista törvényesség érvényesül hazánkban. Értik és érzik, hogy a törvényt, a rendeletet senki sem sértheti meg büntetlenül. Ugyanakkor minden becsületes ember, minden törvény­tisztelő állampolgár védelmet élvez. A kispolgáriság visszahúzó ereje A szocialista közgondolkodás erősödését je­lentősen gátolja megyénkben is a kispolgári gondolkodásmód és gyakorlat. A kispolgári­ság — átmeneti társadalmunkban — egy ideig túléli a múltból származó társadalmi talajának elvesztését A szocialista tulajdon erősítése, a következetesen helyes politika állandóan gyengíti a kispolgári gondolkodás bázisát A szocializmustól idegen mentalitás azonban még így is hosszabb ideig hat a tár­sadalom különböző osztályaira és rétegeire. Napjainkban is, a szocialista viszonyok meg­határozó jellege mellett — ha nem is nagy­mértékben — megvannak a kispolgáriság új­ratermelődésének lehetőségei. A kispolgáriság mai megnyilvánulásai kö­zül megyénkben is az individualizmus, az anyagiasság hat legerőteljesebben. E társadal­munk jellegétől idegen torzulások azáltal is erősödhetnek, hogy helyenként objektív le­hetőséget teremtenek államigazgatási szer­veink az egyéni érdekek közösségi fölé he­lyezésének, a túlzott anyagiasságnak. Elég itt utalni a Balaton-parti telekspekulációkra, a gyors meggazdagodási vágy kielégítését biztositó engedélyek kiadására. Széles körben elterjedtek a vásárlókat károsító cselekmé­nyek is. A visszaélések objektív lehetősége mindenképpen visszahat a tudat alakulására, és nehezíti a szocialista elemek kibontakoz- zását Ez a tapasztalat szűrhető le a mun­kával nem vagy alig járó másodállásokkal és mellékfoglalkozásokkal kapcsolatban is. A megye lakói elítélik az ily módon nyerészke­dőket, de azokat is, akik a jogtalan anyagi haszonszerzéshez lehetőséget biztosítanak. E jelenségek ellen az eszmei, ideológiai har­con túl az ellenőrzés megszigorításával, a rendszeres felelősségre vonással is küzdenünk kell. Átmeneti társadalmunkból fakadóan előfor­dulnak még ugyancsak átmeneti nehézségek, olyanok, mint az alkatrészhiány, vagy a kü­lönböző beszerzési gondok. Ezekből egyesek hasznot húznak, »csúszókát« kémek, sőt kö­vetelnek. Egyes termelőszövetkezetek veze­tősége egyre több alapot szavaztat meg a közgyűléssel a »csúszók« és a »kenések« fe­dezésére. Másutt a reprezentációs »lehetősé­gek« túlburjánzó kihasználása jár együtt a korrupció és a közköltségen szerzett egyéni haszonszerzés elterjedésével- Egyes vezetők A párt X. kongresszusa megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus terjesztéséhez kedvezőek a politikai feltételek. A társadal­mi és a gazdasági életben olyan haladást értünk el, amely biztosítja a feltételeket a szocialista közgondolkodás formálásához. Ma­gasabb szintű fejlesztése érdekében legfonto­sabb feladatunk a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtása. A jövőben a termelési viszonyok erősítésére, a hatékonyabb gazdál­kodásra kell összpontosítani erőinket. Ezzel párhuzamosan azonban nagy figyelmet kell fordítani a tömegek eszmei, politikai nevelé­sére. Elengedhetetlen a napi politikai, tár­sadalmi, gazdasági, kulturális események, konkrét célkitűzések érvelő, polemikus ma­gyarázása. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői a hang­adók. A tömegek közötti politika! munka, a szocialista közgondolkodás irányítói, koor­dinálói a pártszervek és -szervezetek. Munkájuk során számításba kell venniük a társadalmi struktúrában bekövetkezett válto­zásokat, valamint a foglalkozás, a nem, a kor, a műveltség szerint eltérő állapotokat, igényeket és lehetőségeket. Tevékenységük­ben támaszkodjanak az állami, a gazdasági szervekre, az intézményekre, a tömegszerve­zetekre és mozgalmakra, az ott dolgozó kom­munistákra. Az információ megjavításával törekedni kell a felső pártszervek határozatainak ala­posabb megismerésére, illetve arra, hogy a pártszervek is megfelelő tájékoztatást kap­janak a párttagságot és a pártonkívülieket foglalkoztató kérdésekről, a körükben lévő hangulatról. A párt politikájának torzulásmentes meg­valósítása érdekében föl kell lépni azokkal szemben, akik a gyakorlatban eltérnek a párt helyes politikai irányvonalától, törekvé­seitől. Azokat a tendenciákat kell erősíte­nünk, amelyek elősegítik a lazaság, a közöm­bösség, a harácsolás, a kiskirályoskodás, a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való helytelen viszony felszámolását. Jobban fi­gyelemmel kell kísérniük a közpénzek fel- használásának módját és mértékét, minden szinten megkövetelve az ésszerű, takarékos gazdálkodást. Következetesség a hibák fel­tárásában, a mulasztók felelősségre vonásá­ban — minden kommunista kötelessége e kö­vetélmények érvényesítése. Akárcsak a ter­melékeny, fegyelmezett munka, amelyben elsősorban ugyancsak a párttagoknak kell példát mutatniuk. A pártmunka minden területén fontos he­lyet foglal el a szocialista emberre jellemző erkölcsi vonások — a kollektívizmus, a pro­letár internacionalizmus — erősítése, vala­mint az idegen áramlatok — a nacionaliz­mus, a kispolgáriság — elleni következetes harc. A szocialista közgondolkodás további erősí­tését jól szervezett propagandamunkával is elő kell segíteni. Épnek érdekében nagy gon­dot kell fordítani a tömegpolitikai oktatás szervezeti, tartalmi kérdéseire, különösen a propagandisták kiválogatására, felkészítésére, valamint a szervezett foglalkozások színvo­ezzel a lehetőséggel élve hosszú időre bizto­sítják személyi kapcsolataikat és annak révén pozíciójukat. A kispolgári mentalitás azonban nemcsak az anyagiasságban, a jogtalan haszonszerzés­ben nyilvánul meg. E jelenségek nem általá­nosak, de felfedezhető 'az érdektelenség, a közömbösség a politikai, társadalmi kérdések iránt, eredményeink lebecsülése, tetszelgés a »kívülálló bíráló« szerepében, s az egészség­telen türelmetlenség. E megnyilvánulások ha­tása alól nem mentes a munkásság és a tsz-parasztság egy része sem: helyenként hangzatos szólamok hátráltatják tudati fej­lődésüket. Meggyőződésünk, hogy a kispolgári gondolkodásmód, a különböző hamis nézetek, de a gyakorlat: a nyerészkedés, az anyagias­ság, az önzés ellen nem lehet a továbbiakban eredményes harcot folytatni úgy, hogy álta­lában hadakozunk e felfogás és megnyilvá­nulásai ellen. Pártunk politikájának szellemé­ben, konkrétan a jelenségeket és hordozói­kat nevén nevezve lehet csak eredményt el­érni a szocialista közgondolkodás továbbfej­lesztésében, a kispolgári gondolkodásmód és magatartás visszaszorításában. A szocialista erkölcs elemeinek erősítése A közgondolkodás formálásában sok gondot okoz, hogy a gazdasági fejlődéshez képest vi­szonylag lassú a szocialista erkölcs térhódí­tása. A kapitalista maradványok, a környe­zet, az idealisztikus felfogás még sok ember­ben él és hat. Nehezíti a helyzetet az is, hogy többen erkölcsi alap és személyes pél­damutatás nélkül állítanak követelményeket az emberek elé a szocialista erkölcs kialakí­tása és elterjedése céljából. A közgondolkodás szocialista elemeinek erő­sítése érdekében arra van szükség, hogy a pártszervek határozatain és intézkedésein túl az államigazgatási, az igazságügyi és a tár­sadalmi szervek, az üzemek, az intézmények és a gazdaságok vezetői és tömegszervezeteink is megtalálják, és az eddiginél hatékonyab­ban végezzék feladatukat, a szocialista tudat és erkölcs, a szocialista közgondolkodás ki­bontakoztatásáért. nalának emelésére, hogy tovább növekedjék az oktatásba bevont tömegek politikai mű­veltsége, értelmi és érzelmi elkötelezettsége. Fontos szerep jut a pártszerveknek és -szervezeteknek a munkahelyi demokrácia további tökéletesítésében. Ezt mindenekelőtt a pártdemokrácia érvényesítésén, illetve fej­lesztésén keresztül segíthetjük elő. A partszervek és -szervezetek e fontos munkában feltétlenül számítanak az állam- hatalmi és államigazgatási, a társadalmi tö­megszervezeti és tömegmozgalmi szervek, az intézmények, az üzemek és gazdaságok ve­zetőinek elmélyült és aktív közreműködé­sére. Ehhez — egyébek mellett — jó lehetőség­ként kínálkoznak a munkaértekezletek és a termelési tanácskozások, amelyeket a szo­cialista közgondolkodás fejlesztésének fóru­mává kell tenniük. Nagyobb gondot kell fordítani a szocialis­ta munkaverseny különböző formáira, külö­nösen a szocialista brigádmozgalom fejlesz­tésére, a részvevők létszámának növelésére, a mozgalom tartalmi elemeinek tökéletesí­tésére. A munkafeltételek állandó javításával egy időben törekedni kell a szociális és kulturá­lis ellátottság fejlesztésére, olyan munkahe­lyi légkör kialakítására, amely kedvezően hat a közösségek közgondolkodásának további alakulására. A tanácsi szervek a dolgozók ügyeinek in­tézése során erősítsék a lakosság és az ál­lamhatalmi, államigazgatási szervek között kialakult kapcsolatot. A gyors, bürokratiz­mustól mentes, a lakosság érdekeit képvi­selő tevékenységgel jelentősen hozzájárulhat­nak a szocialista közgondolkodás formálásá­hoz. Akárcsak azzal, ha törvényes eszközeik­kel fellépnek a rendeleteket kijátszókkal szemben, megakadályozzák a harácsolok, a törtetők tevékenységét. A igazságszolgáltató szervektől azt várja a párt, hogy következetesen lépjenek fel a tör­vénysértőkkel szemben, ítéleteikkel teremtse­nek példát mindazok előtt, akik megsértik a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét, és a maguk hasznára, a közösség rovására igye­keznek kijátszani a törvényeket A szakszervezeteknek, a KISZ-nek és a Hazafias Népfrontnak fontos feladatuk a hoz­zájuk tartozó társadalmi rétegek politikai ne­velése. Kezdeményezzenek bátrabban a párt politikájának közvetítésében, jelezzék az érintett rétegek véleményét, hangulatát, szo­rítsák vissza munkájukból a formális ele­meket A szocialista közgondolkodás alakulása számottevően függ a tömegek között végzett politikai munka fokozásától, hatékonyságá­nak növelésétől, hatókörének szélesítésétől. A megyei pártbizottság felhívja a pártszerve­ket és -szervezeteket, valamennyi kommunis­tát, hogy eredményeinkre, a megye lakosságá­ra is jellemző jó politikai közérzetre alapoz­va erősítsék a tömegek közötti politikai mun­kát A szocialista közgondolkodás fejlesztésének feladatai SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 197L október 3. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom