Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-24 / 250. szám
HÁROMÉVES VÁROS Siófok közművelődése A városnak egy főállású népművelője van, Giay László, s valahányszor elért eredményekről. ha úgy tetszik, a közművelődés tényétről beszélünk, átsüt szavain az elégedetlenség, a többet akarás. De es jellemzi a körülötte dolgozókat is, mindazokat akik a közművelődésért tesznek. Pedig hát mondjuk ki — a köz- művelődés, a városi közművelődés feltételei még seké- lyesek. Mire való hát akkor mindezen akarás? — kérdezhetné valaki. Erre szeretnék válaszolni; bizonyítva azt, hogy minden kezdeményezés és tett. szülessen bár silány körülmények között is, korántsem szélmalomharc. Harminc év — tizenháromezer siófoki A városiasodás nem a pecséttel és a városi joggal kezdődik, hanem sokkal előbb. Siófok, a Balaton fővárosa, községként is városias település volt, s most, amikor csaknem három éve város, mégis őriz néhány falusias, kifejezetten elmaradott jellegű vonást Ezt a jórészt a szellemi életre jellemző ellentmondást a közművelődés hivatott munkásai akarják feloldani elsősorban. Toronyház épül az egyik utca végén, a megye legjobb és legkorszerűbb áruháza áll a főutcán, növekszik a szolgáltatások szintje. Az építkezéseket urbánus sodrás, a mai város nagyvonalúságra törekvése jellemzi, tehát a külső kép mór lüktető, eleven várost mutat Hasonlóképpen a szórakozóhelyek látogatottsága is, meg a Balaton-part jóvoltából nagymérvű idegenforgalom. 1940-ben még mindössze három-négyezer lakója volt Siófoknak, manapság tizenhét- ezer. S ez a szám nem megállapodott: állandóan növekszik. Amikor a siófoki közművelődésről szólunk, akkor elsősorban erre az állandóan növekvő siófoki lakosságra gondolunk, nem a tópart nyári vendégeire. Hogy miért növekszik állandóan a lakosság létszáma? — nem könnyű megválaszolni, de a vonzó okok között van bizonyára az is: megéri siófokinak lenni. Hiszen a biztos, és esetenként nem is magas állandó kereseti lehetőség mellett adott egy jól jövedelmező pénzforrás: a nyári szobakiadás, az alkalmi bekapcsolódós a vendéglátás és egyéb szolgáltatások áramába. Milyen a nyár? Hajsza és iram a pénzért, a vendégek pénzéért, s télen jön a pihenés, a csend. A lakosságnak ebből a rétegéből nehéz közművelődésre képes közönséget és közösséget kovácsolni. De nem lehetetlen: mondjuk ml, és mondja nem egy siófoki is. Csak vonzóvá kell tenni a közművelődést... S akkor talán változtatni lehet a gebin- szemléleten. Ha. csak módjával, mór akkor is megérte! Ismétlem, ez nem összességében Siófok lakosságára — hanem bizonyos rétegére jellemző. A másik réteg: ÁFÉSZ-, hajózási, halászati, vendéglátóipari alkalmazottak. Elsősorban tehát értük, szórakozásuk, szabad idejük tartalmas eltöltése érdekében érdemes tenni a közművelődésért. Lehetőségek Hogy van kikért tenni a köziművelődés ügyében, az természetes, de érdemes az eredmények számba vétele előtt szemrevételezni a lehetőségeket .is. Maga az a tény, hogy egy népművelő, egy főállású népművelő ténykedik tizenhét- ezer ember között, s érdekében — s mellé sorolható még a Beszédes József Múzeum vezetője, a Kálmán Imre szabadtéri színpad, a Balaton együttes és a dalkör vezetője, társadalmi munkában vagy mellékállásban: — bizonyítja, hogy a személyi feltételék bizony szűkösek. Kellene még főállású népművelő, és még több lelkes pedagógus, orvos, műszaki szakember — mert nemcsak tanítói »privilégium« ez a munka — összefogása... Kellő összefogás, a közös rá- ébredés árén nem megoldhatatlan, csakhogy: holT Nincsen kiéllftóterem, nincsen megfelelő klubhelyiség, nagyterem. Több nagyvállalati központ is épül a városban, de eddig mindössze egy vállalatnak jutott eszébe, hogy centrumába egy klubhelyiség is kellene. Az új siófoki művelődési központ alapjait már részben kiásták, ez az egyetlen reménysugár. Pedig hát sokan mondják: egyrészt addig sem szabad karba tett kézzel ülni, másrészt az új művelődési ház sem hozhat minden bajra gyógyírt Például: meddig marad még szűkös a Beszédes Múzeum? »Nem szabad karba tett kézzel ülni.« Aki figyelemmel kíséri a város — gyenge tárgyi és személyi feltételek között — kibontakozó szellemi életét, könnyen beláthatja: mindezen mostoha lehetőségek között i? van pezsgés, vannak eredmények, és jó tervek is kovácsolódnak. Valaki úgy mondta ezt: mire felhúzzák az utolsó falat is a művelődési központban, addigra minden szobának gazdája lesz... Persze, nem úgy, hogy akkor osztoznak a bölcsek, hanem az eddigi eredmények alapján... Illő tehát hogy az eredményekről is eBsék szó. Tények tükrében A fiatal város gazdái tapasztalni, okulni akarnak. Innen indult útjára a gondolat, hogy rendszeresen találkozzanak a dunántúli kisvárosok vezetői. S nem véletlenül volt a népművelés az első siófoki találkozó témája. Jóllehet csípős öngúnnyal saját munkájukat — az említett hiányosságok miatt — »rideg« népművelésként tartják számon. Én eredményeik ismeretének birtokában korántsem használom zt a Jelzőt. Mert a mostohf* viszonyok közepette is látszik: eredmények kísérik < a makacs akarást. Kapcsolódnak a hagyományokhoz: az építőipari ktsz gazdája a nagy múltú siófoki dalkörnek, az ÁFÉSZ bőkezű patrónusa a Balaton együttesnek. A Jövő hónapban avatják a csoport pinceklubját, s a Kálmán-emlékház udvarán elkészül a saját szabadtéri színpad is. Sokan rebesgetik, hogy éled és izmosodik egy irodalmi színpad is. Vállalati segítséggel fúvószenekart szerveznek. (Ideje lenne, hogy a TIT délbalatoni titkárságának helyiséggondjait "is orvosolja az ismeretterjesztő szervezet.) Igyekeztek felkarolni a helybeli alkotókat, képzőművészeket, irodalmárokat Mind-mind lelkes kezdeményezés, és hozzon bármily kicsi eredményt !s, már számottevő az előrelépés. Most kellene arra is felelni, mennyire állnak az eredmények mögött a vállalatok. Ügy vélem, a siófoki gazdasági "•"••ségak esetében nem a jóindulattal, hanem a szemlélettel van a baj. Ugyanis, ha anyagiakról van szó, nem fukarkodnak. de azért még keveset tesznek, hogy dolgozóik soraiból közművelődésre alkalmas közönség, kulturált városi ember váljék. S e téren van mulasztása és segíteni valója az üzemek szak- szervezeti bizottságainak, párt- szervezeteinek, s valamennyi gazdasági vezetőnek is. Siófok közművelődésének eredményeit számba véve nincs ok a borúlátásra, csupán az arra illetékeseknek föl kell mérniük alaposan a hiányosságokat. és lehetőség szerint orvosolni azokat. Céltudatos határozottsággal. Tudom: mérföldkő lesz o váró* életében *z új múvelódési centrum. De mint ahogy a város sem a pecséttel és a joggal, hanem a városiasodással kezdődik, ugyanúgy a jó köaművelődés is ilyen lelkes és makacs kezdeményezések árán, tervek, sarkalló ötletek után születik. Igaz, ez utóbbiakról még nem esett szó —■ majd a megvalósulás stádiumában. Tröszt Tibor Somogyi népi betlehemezők a pécsi nemzetközi bábfesztiválon Öt külföldi és kilenc hazai együttes részvételével zajlanak Pécsett a második nemzetközi felnőtt bábfesztivál eseményei, bemutatói. A találkozó egyik legsajátosabb vonása — a művészetben való elvi együ- vétartozás jeleként — az, hogy hivatásos és amatőr bábművészek — mintegy négyszáz részvevő — egymás mellett vonulnak fel produkciójukkal. A fesztivál másik érdekessége: a felnőtteknek szóló bábozást — először a hasonló találkozók történetében — megnyitották a nagyközönség előtt te, tehát a pécsi négynapos esemény nemcsak szakmai találkozó. A külföldi hivatásos együttesek: a kaunasi Állami Bábszínház (Szovjetunió), a wroclawi Állami Bábszínház (Lengyelország), a plovdivi Állami Bábszínház (Bulgária), továbbá a budapesti Állami Bábszínház stúdiószínpada és Yves Joly együttese Párizsból nyilvános előadásokat tart esténként zsúfolt házak előtt a kamaraszínházban. A szerda esti ünnepélyes megnyitón a házigazda, a pécsi Bóbita együttes A kékszakállú herceg vára című Bar- tók-opera bábszínpadi adaptációját mutatta be. Ezt követően a fesztivál első napján, csütörtökön összesen 7 produkciót láttunk. Valamennyi a népköltészet, a népi hagyományok köréből merítette témáját, de a legkülönbözőbb stílusirányzatok jegyében. A sort a miskolciak együttese kezdte meg Hans Sachs A batyu cimű, mintegy 400 esztendős, harsány, vaskos humorú népi játékának előadásával. Ezen a napon, csütörtökön mutatkozott be sikerrel a somogyiak együttese, a vörsi bábtáncoltatö betlehem is. Mint megtudtuk, először szerepeltek színpadon. A falu gazdag néphagyományaiból a bábtáncoltatö betlehemeaés máig fennmaradt, de csak a maguk örömére járják a házakat karácsonykor, nem a színpadi produkció igényével. Ennek ellenére itt, a nemzetközi publikum, a szakemberek és az érdeklődő közönség előtt Is egyaránt elismerést vívtak- ki. Kuriózumot jelentett szereplésük a bemutatók sorában. Sikerük titka a hamisítatlan, csaknem érintetlen néphagyomány üde, eredeti előadása. Mint elmondták, régen csak a gyerekek betlehamez- tek a bábokkal, ma felnőtt, meglett férfiak őrzik ezt a hagyományt Az együttes legfiatalabb tagja 40 éves: Németh Ferenc, a Somogy megyei Távközlési Üzem bogiári körzetmestere. Vezetőjük a falu esperes plébánosa, Németh Jenő. A produkciónak és egyben több más bábszínpadi produkciónak is jellemző vonása ezen a fesztiválon, hogy élő figurák is belekapcsolódnak a bábjátékba. Erről sok szó esett a péntek délelőtti szakmai vitában is. Mind több hozzászóló hangsúlyozta: igen szerencsés volt a vörsi betlehem szerepeltetése azért Is, mivel Profán misztérium címmel a tisza- kécskei együttes előadásában láthattuk ugyanennek a témának a színpadi művészi feldolgozását, a somogyiaktól pedig a népi »alakoskodó« forma megjelenítését is. E« ugyan nem színpadra készült, valójában utcán és szűk körben, szobában játszódik, mégis mindenképpen az eredetiség varázsával hatott itt is. A fesztivál ma este ünnepélyesen zárul. Ezüstlelet Tyúkodról . ' ‘1 ÍV«* 'á Tyúkod község határából a lakosság bejelentése alapján ~3 kilónyl, több mint ezer darab ezüstpénz és más ékszerek kerültek a nyíregyházi Józsa András Múzeumba. A XIII. századból való lelet restaurálását és konzerválását megkezdték. Továbbképzés — magasabb fokon A népművelők továbbképzésének alapdokumentumát a minap készítette el a megyei tanács művelődésügyi osztálya a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központtal közösen. Az érdekeltek, a szakemberek véleményének meghallgatása után összegezték a »kívánságokat«, figyelembe véve az országos tapasztalatokat, s melléjük téve a korszerű követelményeket Is. A népművelők továbbképzésének új terve és programja nemcsak egy évre határozza meg a fejlődés útját, több évre szóló terv ez, melynek eredménye is csak pár év múlva, a tapasztalatok birtokéban lesz mérhető. A LEXIKONOKBAN található adatok szerint Deli Antalnak semmi köze Somogy- hoz, mivel tolnai határban fekszik Gerényes, ahol meglátta a napvilágot Felívelő művészi pályája a szentendrei művésztelepen bontakozott ki, itt érte utói a halál is, idős korában. Gerényes és Szentendre között azonban van egy jelentős állomása életének: Kapospula. Vasúti ór édesapja az iskolaérett gyermek miatt változtatott lakóhelyet, s költözött a kis puíai őrházba, amelyben 1915-ig éltek. Deli Antalban itt érlelődhetett meg az a vágy, melynek később tehetsége révén eleget is tudott tenni. Képzőművészetünk, egyik számon tartott alakja lett, aki: el vonul tan élt. magáról hírt csak képei által adott. Deli Antal ébresztése Szomorúságra adna okot, ha csak a pulal évek puszta tényét »könyvelhetnénk« el magunknak, nem Ismerve művészeti tevékenységét. Halála után, az 1960-as évék elején, igaz, rendeztek egy emlékkiállítást műveiből a Rippl-Rónai Múzeumban, Deli Antal művészete azonban nem szívódott föl közművelődésünk hajszálerein. Még csak neve sem vált Ismertté, Kapospulán te alig tudnak róla. Művészetének értékét hogy ismernék, akárcsak •otthon« is? Deli Antal végrendeletében azt kérte, hogy Szentendréről vigyék a kapospulai sírkertbe. Tehát itt nyugszik somogyi földünkben, az Ő szülőföldjén, szülei mellett. Sírját testvére, Dell József gondozza. Amikor fölkerestem Deli Józsefet, többet találtam, mint vártam. Deli Antal emlékét kerestem és művészetére leltem. Munkásságának csak egy hányadát őrzi gondosan József testvére, megosztva a többi testvérrel, hozzátartozóval, de így is több százra tehető a képek, vázlatok, tervek száma, melyek a falakon és egy erre a célra készített fadobozban találhatók. Néhány olaszországi vázlat, akvarell, ennél több szentendrei pasztell — ezek kiállítási a valók. A tengerkékben, olajzöldben játszó kis pasztellek a modern festészeti irányzatot magáévá tevő alkotó törés- mentes művészetét reprezentálják. Kérdés: kinek? Időnként talán egy-egy érdeklődő előtt bontják ki a fadobozt, nyitják ki a szobákat, hogy a falakon »megszólalhassanak« a képek. így találkoztam én Is Deli Antal művészetével. ILYEN GAZDAGSÁGOT nem szem előtt tartani? Mi lehet a megoldás? Szívemre hallgatva s meggondolva, Kapospula vezetőinek figyelmébe ajánlom Dell Antal emlékének, hagyatékának ápolását. h. b. A szakember-ellátottságot is természetesen föl kellett mérni a tervezéskor: mindössze nyolc képesítés nélküli, főhivatású népművelő dolgozik Somogy megyében művelődési otthonban, klubkönyvtár jellegű intézményekben. A tervezéskor figyelemmel kellett lenni a megváltozott közigazgatási struktúrákra is, valamint a népművelők továbbképzésének eddigi gyakorlatából adódó tapasztalatokra. A közigazgatás átszervezése szükségessé tette a megyei közművelődési szakfelügyelet korszerű megszervezését —állapítja meg a dokumentum. Munkáját a közoktatásban már ismert szakfelügyelethez hasonlóan végzi: vizsgálja a művelődés irányítását, a helyi tevékenységet, törekvéseket A szakfelügyelet két fő ágazatra oszlik: könyvtári és művelődési intézményi szakfelügyeletre. A főhivatású népművelők részére népművelők klubját szerveznek Barcson, Csurgón, Marcaliban, Siófokon, Bala- tonbogláron, valamint Kaposváron, ahol a járási, körzeti klubok képviseltetik magukat. A népművelők klubjában elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkoznak a részvevők, megismerkednek a Népművelési Intézet, a Fővárosi Művelődési Ház munkájával is. Negyedévente hívják össze az igazgatók tanácsát, amelynek. feladata a tanácsadás mellett a végzett munka hatékonyságának állandó mérése lesz. A nyolc képesítés nélküli népművelőnek a szakmai minimum elsajátítására tarfolyamot szerveznek, ennek tananyaga elegendő lesz arra, hogy a képesítés megszerzéséig — így szól a szerződésük is — elláthassák feladatukat Egyben felkészítik őket a szombathelyi főiskolára, ahova 1972-ben beiratkozhatnak. Már ebben a tanévben te szép számú somogyi népművelő ül a főiskola padjaiban, őket is bekapcsolják a megyei továbbképzési programba. A már megerősödött szakágazatokban megyei stúdiókat szerveznek: a színjátszó-rendezőknek, a néptáncosoknak, a kórusvezetőknek. A nyári egyhetes tanfolyamok száma így megcsappant de nem váltak teljesen fölöslegessé. Azokban a szakágazatokban, melyek még nem érték el a kívánt színvonalat egy-, illetve kéthetes bentlakásos tanfolyamot szerveznek a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban. Itt oldják meg a honismereti szakkörvezetők továbbképzését. Részükre nyári tábor lesz Kőröshegyen ésSo- mogyváron is. A bábjátszás terén te előbbre kell lépnie a megyének a jövőben. A film- esztétika te helyet kap a nyári programban; 1972-ben először hívják össze a néprajzi kisfilmeseket. Egyre magasabb követelmények állnak a népművelés előtt Nem »dömping« munkára gondolunk, hanem tartalmas, színvonalas és fo- ’ lyamatos, állandóan fejlődő népművelésre, amelyben az első lépcsőfokra a második épül. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. október 24.
