Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-02 / 231. szám
A gyűrűsfonó taggyűlésén 1 Röntgennapok Balatonföldváron Különös tekintettel az Huszonkét év az átlagéletkor a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. A dolgozók nagy része tizennyolc-húsz év körüli, vagy még ennél is kevesebb. Sok lány jön az általános iskola elvégzése után négy-, majd hatórásnak. Tizenkét KISZ-alapszervezet működik a gyárban. Ott, ahol ennyi fiatal dolgozik, a KISZ-nek nagyon sok feladata van. Most tartják az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseket, melyeken az elmúlt két év munkáját értékelik. Számvetés is ez, meg kérdés is: hogyan tovább, hogyan lehetne jobban? Több mint ötven lány üli körül a hosszú asztalt. A gyűrűsfonó I. KISZ-esei. Az asztalon virág. Az arcokon egy kis megilletődöttség. Azok is eljöttek, akik csak ezután teszitek KISZ-tagok, nemrég adták be a kérelmüket, de a taggyűlésre már meghívták őket. Fél órája még a gépek mellett álltait, most a titkár beszámolóját hallgatják. Borbélyné el- fogódott. Ahogy később mondta, mindig zavarban van, ha ennyi ember előtt kell beszélnie. Nemcsak a fiatalok vannak itt, eljöttek a gyár, a párt- szervezet, a szakszervezet vezetői is. Ahogy a beszámolóból kiderült, ha a KISZ-esek eredményrovatot vezettek volna, sok mindent oda lehetett volna könyvelni. A lányok állami gondozott kisgyerekeket segítettek, kétnapi fizetésüket ajánlották fel a bölcsőde építésére, párt- és KlSZ-oktatás- ra jártak, brigádok közti munkaversenyt indítottak a KISZ- kongresszus tiszteletére. A titkár beszámolójában és a fiatalok hozzászólásában is többször előkerült a munka, a munkafegyelem. Három műszakban dolgoznak, nehéz fizikai munkát végeznek a fonónők. Ahogy a gyár igazgatója Félreeső falvak köldökzsinórja A városokban lakásproblémákkal küszködnek, a félreeső falvakban pedig egyre több ház marad üresen, kihasználatlanul. Vajon miért? Általában azért, mert ott helyben nincs megfelelő munkalehetőség, a bejárás pedig többnyire fáradságos, bizonytalan. A Samogyjádhoz körzetesí- tett falvak lakói például kalodában érezhetik magukat vasárnaponként. Akkor ugyanis nincsen buszjárat. Megszakad az a köldökzsinór is, amely hétköznap úgy-ahogy összeköti őket a külvilággal. Kétségtelen, fontosabb, hogy munkanapokon eljárhassanak. Alkotmányunk azonban nemcsak a munkához, hanem a szórakozáshoz való jogot is biztosítja. Csakhogy a Volán 13. sz. Vállalata nem biztosít hozzá buszjáratot. Tudom, nem könnyű egy menetrendet úgy összeállítani, hogy minden igényt kielégítsen, de a menetrendek sokszor szerény igényeket sem elégítenek ki, különösen a félreeső helyeken, ahol pedig legnagyobb szükség lenne megfelelő autóbuszjáratokra. Vajon mi váz akadálya, hogy a kihelyezett járat vasárnaponként is kösse össze Eddét, Alsóbogátot és Galambos-pusztát a somogyjádi vasútállomással reggel és este. Aztán: Somogy jád ugyan nem tartozik a félreeső falvak közé. Több távolsági buszjárat érinti, sőt vasútállomása is van. bár elég messzire esik a községtől. Ezért minden vonathoz helyi járat viszi az utasokat. »Minden vonathoz« — mondom, holott egy igen fontosat kihagy. Azt, amelyikkel az éjszakai műszakban dolgozóik érkeznek haza reggel nyolckor. Joggal igénylik-e az állomást a faluval összekötő autóbuszt? Feltétlenül. Fülöp József tanácselnök szerint körülbelül 100—120 embernek kell legyalogolnia egy-két kilométert az átdolgozott éjszaka után. A Volán felmérése szerint azonban mindössze három- négy emberről van szó. Meg arról, hogy ugyanabban az időben Fonyód felől is érkezik vonat, amelyik — ha lenne hozzá buszcsatlakozás — elszippantaná a Kaposvárra igyekvőket A Volán szempontjából ez annyit jelent, hogy a kihelyezett járat, amelyik így nyolc óra után Indulna be Kaposvárra, kellő számú utas híján — ráfizetéses lenne. A vállalat és az utasok érdeke kerül szembe egymással. Vajon kibékíthetetlen ellentét ez? Amikor érdeklődtem a Volánnál, az illetékes azt mondta: — Ne feszegessük egyelőre! Várjuk meg a minisztérium döntését. Nemrégiben fölkérték tölünk az ügyre vonatkozó aktákat. Mélységes tisztelet ébredt bennem a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iránt, amelynek figyelme — lám, lám — még az ilyen apró részletekre is kiterjed. Vajon honnan szerzett róla tudomást? Elárulhatom. Fülöp Józseftől. A somogyjádi tanácselnök ugyanis, miután a Volánnal sikertelenül tárgyalt, kihallgatást kért a minisztériumtól. Fülöp Józsefnek az a dolga, hogy választói érdekeit képviselje, tehát fölmegy akár a miniszterhez is. Érthető. Csak azt nem értem, miért kell a Volánnak minisztériumi utasítás ahhoz, hogy a beérkező panaszokat orvosolja? R. Zs. mondta, csak a nevében köny- nyűipar ez. Gyakran váltják itt egymást a lányok. Sokan úgy gondolják, máshol köny- nyebben keresik a pénzt. A KISZ-esek foglalkoznak az újakkal — gyakran ettől függ, marad-e az »-új lány« vagy megy. Ha sikerül beleilleszkednie a közösségbe, általában marad. Előfordul igazolatlan mulasztás is. Miért? A vélemények különbözőek. Van, aki azt mondja, azért, mert ha valaki egy nap szabadságot kér, nem mindig kapja meg — így hát »csinál magának«. Ilyenkor aztán áll a gép, csökkvi a termelés. — Egy kicsit könnyelműek vagyunk, ez az igazság — mondja Pálfi Mária. — Ezen változtatni a fiatalok, a KISZ- esek feladata: Hárman maradtak a régi vezetőségből. A többieket — Boros Etelkát, Szabó Katit, Szabó Máriát, Vajda Katit most választotta meg a taggyűlés. — Örülök, hogy ők kerültek a vezetőségbe — mondja Borbély Lászlóné, aki ismét az alapszervezet titkára lett. — Eddig is ők voltak azok, akikre legjobban lehetett számítani. Most, remélem, még jobban. Az új vezetőség legnagyobb gondja: összefogni a fiatalokat Ez eddig is gondot okozott, most sem tudjuk egyik napról a másikra megoldani. Sokat kell foglalkozni az újakkal, a fegyelmezetlenségek ellen is küzdenünk kell — felelősséggel. S. M. Nemrég ünnepelte a tudomány a röntgensugár felfedezésének hetvenötödik évfordulóját. Az ember gyógyításának történetében a radiológia fiatal tudomány még. A modem technika nagy hatást gyakorolt a továbbfejlődésére. Dr. Zsebők Zoltán profesz- szornak a Magyar Radiológusok Társasága elnökének és dr. Tarján László kórházigazgató főorvosnak a köszöntője után dr. Csáki László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg tegnap délelőtt a II. dél-dunántúli röntgennapok kétnapos előadássorozatának programját. Részletesen szólt arról is, hogy hol tart Somogy a radiológia terén. — Megyénkben az elmúlt években harminckettőről hatvanötre emeltük a röntgengépek számát, ezek általában korszerűek is — mondotta. —'1 A kaposvári és a siófoki kórházban két-két tévéláncos röntgenkészülékünk is működik. Ennek jelentős szerepe van a sugárvédelemben, és a belgyógyászati, sebészeti vizsgálatok, műtétek során is nagy hasznát veszik az orvosok. A megyei kórház rekonstrukciójával tovább fejlesztik a röntgenosztályt is: az épülő nagyatádi kórház és a fonyódi rendelőintézet modern készülékeket kap. A II. dél-dunántúli röntgennapokon megjelent Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára és dr. Várkonyi Imre, a Harang a vásárhelyi sétatéren megyei tanács elnökhelyettese is, valamint részt vett a megnyitón és a tanácskozáson dr. Erdélyi Mihály professzor, az Orvosszakértő Intézet röntgen- osztályának vezetője, dr. Ben- kő György professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem röntgen tanszékének vezetője, dr. Rodé Iván, az onkológiai tanszék vezetője. A röntgennapok továbbképző előadássorozatának fő témája: az izotópok alkalmazása a korszerű radiológiában. Dr. Zse- bők professzor, a program első előadója A hasnyálmirigy izotópos vizsgálata című előadása előtt néhány gondolatot arról is elmondott, hogy miért szükséges ma nagyobb figyelmet szentelnie az orvostudománynak, a radiológiának az izotópokra? — A radiológia új fejezetét nyitotta meg az izoizotópokra tópos vizsgálatok sorozata — mondotta. A tegnapi hét előadó közűt ketten somogyiak voltak. Dr. Iliev Ilia és dr. Verkman Simon az emlő modern röntgen- vizsgálatáról szólt Kaposváron öt éve eredményesen folyik a korai emlődaganatok, emlőbetegségek röntgenvizsgálata. Sikerült elérni azt is, hogy fél óra helyett négy pere alatt készül el egy-egy felvétel teljes kidolgozása. A röntgennapokkal egy Időben folyik Balatonföldváron a röntgenasszisztensek továbbképzése is. A röntgengéptípusokról, a korszerű előhívó technikáról, berendezésekről hallgatnak értékes előadásokat. A röntgennapokon mintegy kétszáz radiológus és kétszáz röntgenasszisztens vesz részt H. R Hódmezővásárhelyen, a város főterén helyezték el a tanácsháza öreg harangját, amely tavaly a toronytűz oltása közben megrepedt és végleg elnémult. Az 1839-ben készült öreg harangot megőrzik emléknek a sétatéren, és helyette újat öntetnek. Közművelődén jegyzetek NOMÁD Megdöbbentő adatokat hallottam nemrégiben. A népművelők nagy része vándorol, még a legnehezebb szakmákban sincs ilyen magas fluktuáció, mint a közművelődés munkásai körében. Alkalom kínálkozott rá, s föltettem a kérdést egyszerre vagy húsz népművelőnek. Miért nagy a fluktuáció? Első okként az anyagi gondok szerepelnek. Nem arról van szó, hogy a fizetésüket keveslik a népművelők (alkalmasint ugyan ez is közrejátszhat), hanem az általuk vezetett közművelődési intézmény, többnyire művelődési ház fenntartási költségeit. A közös fenntartásba vétel több helyütt megoldódott, de nagyon sok községben még ötletként, lehetőségként sem vették számba. A műkedvelő mozgalomhoz, az ORI-műso- rok megvételéhez nem kevés pénz kell. S ha a tévében ugyanazon az estén egy izgalmas filmet vetítenek, máris deficites a vállalkozás. Ilyen csalódással minden népművelőnek számolnia kell, de tény az is, hogy ez ellen felvértezheti magát Az egyik legfontosabb pajzs a hivatástudat, másik a gyakorlati érzék. S ez nem különös adottság kérdése, hanem a népművelőképzésben az elméletek melHIVATÁS? lett sokkal több gyakorlatiasságnak kellene helyet kapnia. A népművelő munkájának oroszlánrésze a szervezés. Sajnos ilyesmire képezik ki őket legkevésbé. Valaki ezt úgy mondta: *•Kilincselni tudni kell. A hangot kell megtalálni, ez modor és szókincs dolga S akkor megnyílik az ÁFÉSZ és a tsz bukszája.« Nem tagadom, ez is kell hozzá, de akinek nem ilyen bukszanyitogató a modora, az már eleve alkalmatlan lenne népművelőnek? Nem hiszem. Kilincselés nélkül is el kell érni, hogy a gazdasági vezetők lássák a népművelés fontosságát Mert bármilyen furcsán hangozzék, létezik ilyen nagyvállalati kispolgáriság, mereven egyoldalú, önző gazdaságossági szemlélet, vállalati egoizmus, amelyet joggal sorolhatunk a kispolgáriság ismérvei közé. Igaz, az sem elhanyagolható tényező, mennyire partner a népművelő? Hogyan képes biztosítani hivatásához méltó tartást, föllépést, mennyire tudja magával ragadni, a művelődésügynek érzelmileg is megnyerni a gazdasági vezetőket De ez már a népművelők kiválasztása és képzése témakörébe tartozik, ami külön elemzést igényel. T. T. Apa után a fia is Szarvasbika - fülbevalóval narom hét alatt több mint százezer jelölőgyűlést tartottak meg. 1958. november 16-án 6 600 686 választásra jogosult 98,4 százaléka járult az urnákhoz. A 6 460 483 érvényes szavazat közül a Hazafias Népfrontra jutott 99,6 százalék. A 89 192 községi s egyéb tanácsi jelölt közül csupán 91 jelöltet nem választottak meg. A jelölőgyűlések egyre fontosabb szerepet játszottak a választásókban a szocialista államélet fejlesztésében. 1963 januárjában már több mint 3 400 000-en vettek részt a különböző jelölőgyűléseken, és 370 000-en szólaltak fel. A különböző választási szervekben több mint 412 000 választó működött; 250 450-nel többen szavaztak, mint 1958-ban. A választásra jogosultak száma 7114 850 volt, s 97,2 százalékuk élt szavazati jogával. Az érvényes szavazatoknak száma 6 880 830 volt, s a vok- sok 98.9 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire jutott 340 országgyűlési képviselő és több mint 105 680 tanácstag kapott így megbízatást. Az állampolgárok a szavazással kifejezésre juttatták, hogy helyeslik hazánk fejlődését, a szocializmus alapjainak lerakását, s a szocializmus teljes felépítését saját törekvésének, egyéni és közös tevékenységük alapjának tekintik. Jelentős lépést jelentett a szocialista demokrácia és a parlament munkájának továbbfejlesztésében az 1966 novemberében elfogadott új választójogi törvény. Ez az ország addigi fejlődését tükrözve szabályozta az országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztását. Ez a törvény továbbfejlesztette a választás demokratizmusát, és az addigi lajstromos szavazás helyett bevezette az egyéni — választókerületek szerinti — szavazást. Ennek értelmében minden választó négy szavazólappal szavazott. Eggyel a közt ségi, eggyel a járási, eggyel a f megyei tanácstagra, eggyel pe- | dig az országgyűlési képvise- | lökre. Ez a törvény már lehe- * tővé tette, hogy egy-egy mandátumra több jelöltet is lehessen állítani. Az új törvény alapján lezajlott 1967-es választásokon a közösen jelöltekre, a közösen megvitatott programra mondott igent országunk lakossága. Az így megválasztott országgyűlés sok jelentős törvényt alkotott az elmúlt négy évben. Az új Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, a negyedik ötéves tervről, valamint a tanácsokról megal- * kötött törvények jelzik azt a t jelentős társadalmi, gazdasági haladást, amelyet a szocializmus teljes felépítésének útján hazánk az elmúlt parlamenti ciklus időszakában elért. Pintér István I (Folytatjuk) Arról bizonyára többen hallottak már, hogy az oriontoló- gusok rendszeresen gyűrűzik a vándormadarakat, hogy a lábukra erősített alumínium csík alapján figyeljék a madarak vonulását, útirányát. A madarakon kívül néhány emlős vadnál is próbálkoznak jelzések elhelyezésével, a szarvasok fülére például gombot erősítenek. Ha az állatot lelövik vagy elhullva megtalálják, a gomb alapján kideríthető, hogy hol és mikor jelölték meg, így hozzávetőleges képet kaphatnak a szakemberek arról, mekkora távolságot jár be a vad. A közelmúltban Marcali mellett egy hat-nyolc évesre becsült, selejt agancsú bikát lőttek, amelynek fülében a 2217-es számú fülgombot fedezte föl elejtője. A vadászok most azt kutatják, hogy az állatot hol és mikor jelölték meg, honnan került a bika Somogyba? A szarvasok őszi násza befejeződött, a vadászok csak elvétve hallanak bőgést. A Lábo- di Állami Gazdaságban gazdag szeptemberről tájékoztatott bennünket Galamb Gábor fővadász. A vendégek — túlnyomórészt nyugatnémet és osztrák vadászok — huszonegy koronás nagyurat hoztak terítékre. Jó néhány kiemelkedő trófeával is dicsekedhetnek, ugyanis négy arany-, öt ezüst- és jó néhány bronzérmes agancsot pakoltak fel a gépkocsik tetejére. Mint minden évnek, az idein ele Is volt érdekessége, sőt szenzációja. Négyévvel ezelőtt, szeptember kilencedikén délután hat óra előtt tíz perccel lőtte meg Auloh úr a világrekord agancsú bikát, melyet a világkiállítás emblémájának fogadtak el. Az idén szeptember kilencedikén —körülbelül egy kilométerre a korábbi elejtés helyétől — az NSZK-beli Hucke úr 239 nemzetközi pontos bikát hozott terítékre (összehasonlításként írjuk ide, hogy a tavaly Lentiben lőtt Marion Schuszter-féle trófea, a jelenlegi világrekord, 252 pontos.) A mostani aranyérmes trófea kísértetiesen hasonlít a négy évvel ezelőtti agancshoz, így valószínű, hogy az apa után a fia került puskavégre. s. a SOMOGYI IÉPIAP hmm hal 1971. október 2.
