Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-02 / 205. szám

As arab államszövetség kérdései Husszein El-Safei egyiptomi alelnök az arab államszövet­ség alkotmányának gyakorlati megvalósításáért felelős bizott­ság tagja, interjút adott az A1 Ahramnak a konföderáció el­vi és gyakorlati kérdéseiről. A bizottság — mint mondotta — az összekötő kapocs szerepét tölti be az elnökség, a mi­niszterek és a szövetségi par­lament között, továbbá kidol­gozza az államszövetség mű­ködésével, intézményeivel kap­csolatos tervezetét. Az államszövetségnek nem lesz miniszterelnöke — közöl­te —, hanem a rangidős mi­niszter elnököl a miniszterta­nács ülésein. Valójában nem is kormányról van szó, hanem bizonyos számú szövetségi mi­niszterről, s ezek száma — leg­alábbis kezdetben — nem lesz ötnél több. Az államszövetség intézmé­nyeit két éven belül hozzák létre. Safei szerint fennáll annak a ‘lehetősége, hogy a szeptem­ber 1-i népszavazást kormány­átalakítás követi. A három, or­szág államfői még nem jutot­tak megállapodásra az állam- szövetség elnökének személyét Kína nem adta meg a kért engedélyt Szeptember 3-án lesz a mili­tarista Japán fölött aratott győzelem évfordulója. Ebből az alkalomból a Szovjetunió pekingi nagyköyetsége au­gusztus 25-én engedélyt kért a kínai hatóságoktól arra, hogy felkereshessék Harbint, Sen- jangot, Port Artúrt, Dalnyijt, Mandzsúriát és Vuhant, és el­helyezhessék koszorúikat a kí­nai területen elesett szovjet harcosok emlékművénél. A szövjet nagykövetség •munkatársainak és a Szovjet* illetően sem. Ezt a kérdést a soron következő csúcsértekez­leten tűzik napirendre. Egyiptom és Szíria korábbi uniójára hivatkozva egyesek kételkednek az új. államszö­vetség sikerében. Safei ezzel kapcsolatban rámutatot: az új államszövetségben az előzővel ellentétben mindegyik köztár­saság megőrzi önállóságát, be­leértve kormányzati rendsze­rét, államelnökét, saját hadse­regét és közigazgatását. RÖVIDEN Dél-Vietnamban egyhónapos súlyosabb harcok után kedden a harci tevékenység érezhe­tően csökkent. William Rogers amerikai külügyminiszter pénteken dél­után sajtóértekezletet tart. A duplájára emelkedett fél év leforgása alatt a politikai bebörtönzöttek száma Portu­gáliában — jelentették be Lisszabonban. A Dán Kommunista Párt síkra száll az ország kilépé­séért a NATO-ból, s az átté­résért a semlegességi politiká­ra és a leszerelésért. A párt követeli az európai biztonsági rendszer létrehozását. Megérkezett belgrádba az a 14 tagú kínai turistacsoport, amely előzőleg Romániában és Albániában tett látogatást. Az iráni herceg és felesége tegnap néhánynapos látoga­tásra hazánkba érkezett Kikiáltotta függetlenségét Qatar sejkség — jelentették be hivatalosan Dohában, Qatar fővárosában. Magyar vezetik üdviziő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 26. évfordulóján LE DUAN ELVTÁRSNAK, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának, TON' DUC THANG ELVTÁRSNAK, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, PHAM VAN DONG ELVTÁRSNAK, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya elnökének, HANOI Kedves Elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 26. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány s az egész magyar nép nevében forró, testvéri üd­vözletünket küldjük önöknek és a szabadságért, a szocia­lizmusért, az emberi haladásért harcoló hős vietnami népnek. E történelmi jelentőségű esemény évfordulóján őszinte örömmel üdvözöljük azokat a kiemelkedő politikai, katonai és munkasikereket, amelyeket népük a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével az ország megvédéséért, a szocialista haza építéséért folytatott küzdelmében az elmúlt 26 év alatt elért. Biztosíthatjuk önöket, hogy a magyar nép teljes mérték­ben szolidáris a testvéri vietnami népnek az amerikai im­perialisták és csatlósaik ellen vívott önfeláldozó harcával. A Magyar Népköztársaság a jövőben is következetesen tá­mogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányá­nak az amerikai imperialista agresszió s a vietnami háború megszüntetését és egész Indokína békéjét szolgáló erőfe­szítéseit — hangoztatja a magyar államférfiak távirata, majd így fejeződik be: Engedjék meg, hogy ezen ünnepélyes alkalommal ismé­telten megerősítsük testvéri szolidaritásunkat Vietnam hős népével és kifejezzük meggyőződésünket, hogy igaz ügye minden akadályt leküzdve győzedelmeskedik. Budapest, 1971. szeptember 2. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első ti'tkára, • Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. * * * Ugyancsak táviratban fejez­te ki jókívánságait Péter Já­nos külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, s táviratban üdvözölte vietna­mi partnerszervezetét a Szak­szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége, a KISZ köz­ponti bizottsága, a Hazafias Népfront elnöksége, valamint a Magyar Nők Országos Ta-* nácsa. (MTI) Jahja Khan legénykedó nyilatkozata a Figarónak „Totális ItóboríT-val fenyegetőzik „Ha katonáim ölnek, akkor rendezetten csinálják“ unió katonai attaséjának azonban csupán azt engedték meg, hogy Vuhant felkereshes­sék, de nem utazhatnak a töb­bi városba, ahol a leghevesebb ütközetek dúltak azért, hogy Észak-Kínát felszabadítsák a japán hódítók igája alól, és ahol isok szovjet harcos vesz­tette életét a kínai nép füg­getlenségéért, a béke helyre- állításáért. (MTI) Egyre újabb keresztényde­mokrata megnyilatkozások tá­masztják alá, hogy lemorzso­lódóban van a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás el­lenzéke, és háttérbe szorulnak mindazok, akik makacsul ra­gaszkodnak hidegháborús illú­zióik foszlányaihoz.' Figyelemre méltó ebben az átértékelési folyamatban Ernst Majonica CDU-képviselő nyi­latkozata, amely a dortmun- di Ruhr-Nachrichten szerdai számában jelent meg. A kereszténydemokrata po­litikus kijelentette, hogy »egészében pozitívan« értékeli a nyugat-berlini megállapo­dást. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a nyugati hatalmak, amelyek korábban sem ismerték el Nyugat-Ber- lin és az NSZK összetartozá­sát, »most a Szovjetunió irá­Jahja Khan pakisztáni elnök nyilatkozatot adott a párizsi Figarónak. Kijelentette, hogy nyában is megerősítették, hogy a város nem tekinthető a szö­vetségi köztársaság tartomá­nyának«. A képviselő ugyanakkor bí­rálta a szélsőjobboldali ke- reszényszocialista Strauss-cso- portot, amely —■ mint mon­dotta' — »megfontolatlanul« nyilvánította ki ellenzését, és remélhető, hogy »helyesbíti majd álláspontját«. A képviselő kijelentései Bonnban nagy feltűnést kel­tettek, több más keresztény- demokrata vezető hasonló tar­talmú megnyilatkozásaival együtt. Kormánykörökben bíz­nak abban, hogy az olvadási fólyamat folytatódik, és vala­milyen együttműködés alakul­hat ki a koalíció és az ellen­zék között a tárgyalások to­vábbi szakaszában. (MTI) az Indiába menekült kelet-pa­kisztániak még belátható ideig nem térhetnek vissza hazái jakba, mert — szerinte — az indiaiak továbbra is beszivá­rognak a keleti országrészbe és lázadásra bújtogatják a la­kosságot.. Az elnök egyébként harcia­sán megfenyegette Indiát és az egész világot: »totális háború fog kirobbanni«, ha India ne­tán abba a tévedésbe esik, hogy egy darabka földet is el­ragadhat Pakisztántól. A hadsereg kelet-pakisztáni vérengzéséről Jahja Khan így nyilatkozott: »Hadseregem hivatásos had­sereg és jól ki van képezve. Magam a (brit) indiai hadse­regben nevelkedtem. Ha kato­náim ölnek, akkor rendezetten csinálják.« Jahja Khan ezután közölte, hogy a keleti országrészben — néhány határterület kivételé­vel — helyreállt a »törvé­nyesség és a rend«, és újra azt bizonygatta, hogy hamaro­san átadja a hatalmat a nép választott képviselőinek, mi­vel az Avami Liga »árulóit« már kiűzte a képviselők közül. Jahja Khan hasonló helyke modorban nyilatkozott Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szonyról is, akinél igen rosz- szallja, hogy asszony 1 létére kormányfő lehet. Ha mégis találkozna vele valahol, csak ennyit mondana neki: »Tartsd a szád, asszony! Hagyj békén, és engedd visz- sza a menekültjeimet/« Pakisztán ENSZ- fődelegátusa: A kormány igyekszik Agha Shahi, Pakisztán ENSZ-fődelegátusa, kedden tá­jékoztatta U Thant főtitkárt azokról a lépésekről, amelyek­kel a pakisztáni kormány igyekszik »létrehozni a biza­lom légkörét« az országban. Később a tudósítóknak azt mondotta: reméli, hogy a ke­let-pakisztáni kérdés nem ke­rül a közgyűlés napirendjére. A japán kormány álláspontja a kínai EMSZ-tagság ügyében Háttérbe szorul as NSZK-ban is a megállapodás ellenzéke Allende tegnap Peruba repült , Chilei —kolumbiai közös nyilatkozat Közös nyilatkozat aláírásá­val ért véget kedden Salvador Allende chilei elnök kolum­biai látogatása, A nyilatkozat­ban a két elnök — Allende és Pastrana — leszögezik, hogy az ideológiai pluralizmus elvét vallják, s elítélik a gazdasági nyomás politikáját, amelyet a nagyhatalmak alkalmaznak a fejlődő országok ellen. Kije­lentik, hogy a latin-amerikai országoknak vissza kell nyer­niük gazdasági függetlenségü­ket, s hitet tesznek a népek önrendelkezése és beavatko­zástól mentes fejlődése mel­lett. Tegnap Allénké továbbre- pült Peruba, kétnapos látoga­tásra. (MTI) A japán kormány úgy dön­tött: javasolja az ENSZ-ben, hogy nyilvánítsák Tajvan ki­zárását »fontos kérdésnek«. (Ha közgyűlés e kérésnek megfelelően határoz, Tajvan kizárásához kétharmados több­ségre lesz szükség, s mivel ennek megvalósulása nem va­lószínű, elérik, hogy Tajvan az ENSZ tagja maradhat.) Eukuda Takeo japán kül­ügyminiszternek utóbbi napok­ban tett nyilatkozatai világo- i san megmutatják a japán kor­mány politikai vonalát: belső | nyomásra kész elismerni a Kínai . Népköztársaságot, de továbbra is fenn akarja tar­tani kapcsolatait Csang Kaj- sek rezsimjével. Szerdán az Ázsiában és a Csendes-óceán térségében mű­ködő japán diplomáciai képvi­seletek vezetőinek most meg­nyílt szokásos évi értekezletén Fukuda ki jelentette: Japánnak a nehéz kérdésben úgy kell viselkednie, hogy »ne árulja el más országoknak Japánba ve­tett bizalmát«. (Mr SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. szeptember & Vietnam ünnepére uszonhat esztendővel ezelőtt — 1945. szep­tember 2-án — kiál­tották ki a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot. A Ho Si Minh elnök által felolva­sott deklaráció a világ tudo­mására hozta: »Vietnamnak joga van a szabadsághoz és a függetlenséghez, s valóban szabad és független lett. A vietnami nép telve van el­szántsággal, hogy mind lelki, mind anyagi erejével, életi­nek és vagyonának feláldo­zása árán is kivívja a szabad­sághoz és a függetlenséghez való jogát.« Ezek a szavak a százéves francia, majd japán gyarmati elnyomás végét jelentették Vietnamban. A vietnami nép a függetlenségi nyilatkozat szellemében, nagy lendülettel látott hozzá a.‘békés építő munka megszervezéséhez. Né­hány hónap elteltével azon­ban a pozícióiból kiszorított imperializmus ismét táma­dásba lendült. A francia gyarmatosítók — megszegvén az egyezményeket — meg­megújuló provokációkat és támadásokat kezdtek a sza­bad Vietnam ellen. A nyolc­esztendős ádáz küzdelem vé­gül is a népi érők világra szóló Dien Bien Phu-i győzel­mével végződött. \ A győzelmet az 1954-es genfi egyezmény megkötése követte, amely elismerte a vietnami nép elidegeníthetet­len jogát a függetlenségre, a szuverenitásra, területének sérthetetlenségére és — az ország ideiglenes kettéosztása mellett — a nemzet egyesü­lésére. A genfi egyezmény után északon a szocialista társadalom megteremtésé­nek jegyében indult meg az élet, délen pedig a nép ál­tal gyűlölt diktátoroknak ad­ták át a hatalmat. A diktá­torok legfőbb támaszává az Egyesült Államok lett. mely­nek segítségével és részvéte­lével még ma is tartó szörnyű háborút kezdtek Dél-Viet'- nam függetlenségének eltip- rására és a cinikusan, az amerikai elnök jóváhagyásá­val kitervelt »tonkini inci­dens« ürügyén a VDK lerom­bolására. A vietnami nép azonban — északon és délen — híven a függetlenségi nyilatkozathoz, »mind lelki, mind anyagi erejével, életének és riagyo- nának feláldozása árán is« védelmezi szabadságát és függetlenségét. magyar nép kezdettől fogva szolidáris a hős vietnami néppel. Min­den módon támogatta — és támogatni fogja — igazságos harcában. Nemzeti ünnepü­kön azt kívánjuk vietnami testvéreinknek, hogy győze­lem koronázza igaz ügyüket, és hogy a DIFÍC hétpontos javaslata alapján mielőbb be- köszöntsön a béke sokat szen­vedett országukba. K. I. Délen még. fegyverrel a kézben folyik a felszabadító harp. Képünkön: Dél-vietnami szabadságharcosok megíigyelőál- lásban. Északon egy távvezeték építésén szorgoskodnak a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság dolgozói. Svájc is elismeri a Vietnami Demokratikus Köztársaságét A svájci szövetségi tanács (a kormány) e heti ülésén úgy határozott, hogy elismeri a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. Svájc az elmúlt években szórványos kapcsolatokat tar­tott fenn a VDK-val, és e kap­csolatok svájci pekingi nagy­követének hanoi, továbbá a VDK párizsi képvis: lőj ének berni látogatásaira korlátozód­tak. A svájci külügyminisztérium, közleménye bejelenti, hogy a vietnami ellenségeskedések mindenkor aggodalmat keltet­tek Svájcban, és felvetették a kérdést, miképpen tudna Svájc hozzájárulni a szemben­álló felek közötti kapcsolatok megkönnyítéséhez. A legújabb fejlemények vi­lágosan megmutatják, hogy javultak a vietnami ellensé­geskedések beszüntetésének kilátásai, ezért a svájci, kor­mány úgy véli: itt az ideje, hogy elismerje a Vietnami. Demokratikus Köztársaságot és hivatalos formát adjon a VDK és Svájc között fennálló kapcsolatoknak. A svájci kormány reméli, ho»” Svájc szerepet játszhat majd a vietnami kérdés ren­dezésében. (MTI) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom