Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-11 / 213. szám

FERIHEGYTŐL —LIBERECIG Üzemlátogatás, lengyel—magyar barátsági gyűlés Skodáék nemcsak gépkocsikat gyáriénak l Lakásgondok — A legnagyobb nehézipari üzemben — A sör forrásánál A csehszlovák nép­gazdaság ötéves tervét a párt kongresszusa vitatta meg és hagyta jóvá. Csupán egyetlen témát kiragadva érdeklődtem dr. Jozef Herboitnál, a pilze­ni pártbizottság gazdasági tit­káránál, a lakásépítkezések üteméről. Náluk is, nálunk is különös figyelmet fordítanak az építőipar fejlesztésére, a gondok is hasonlóak. — A részletes ötéves ter­vet az év végéig állítják ösz- sze, tehát azokat a számokat, amelyeket hall tőlem, ne te­kintse véglegesnek. Csehszlovákiában félmillió lakást építünk fel az öt év alatt. Pilzenben és környékén huszonháromezer a tervezett mennyiség, ebből körülbelül kétezret a lakosság saját ere­jéből — társasház és családi ház formájában — valósít meg. A terület legnagyobb építőipari vállalata Karlovy Varyban dolgozik,. évi kapaci­tása 9500 lakás. Ebből hat­ezer-ötszázat Pilzenben kívá­nunk átadni. A lakásigénylők száma azonban ennél lénye­gesen több. — Mibe kerül egy lakás? • — Korábban hatvan négy­zetméterben szabtuk meg az átlagos lakásszükségletet, s ötvenezer koronás árral szá­moltunk. A mai lakások het­venöt négyzetméteresek, s 120—140 ezer koronába kerül­nek. Ha olyan területen épül a ház, ahol nemcsak a lakás­ban, hanem a házon kívül is teljes a komfort (iskola, óvo­da, kereskedelmi egységek, orvosi rendelők stb ), kétszáz­ezer koronát számítunk laká­sonként. — A kívül-belül komfortos lakásnak mi a havi bére? — Kétszáznegyven korona. A duplája lenne gazdaságos, de a lakbérek rendezésének még nem jött el az ideje. Az Ország legnagyobb nehézipari 'üzeme a Skoda- művek. Hatalmas irodaháza nincs messze • a pártbizottság székházától. Az 1859-ben Waldstein gróf által alapított üzem .tíz évre rá'került E. Skoda mérnök tulajdonába. A kiváló szakember 1871-ben ön­tödével, 1882-ben pedig ko­vácsműhellyel bővítette üze­mét, s lassan kezdett kiala­kulni egy nagy gyár körvona­la. Az első világháború alatt fegyvergyártása röpítette szét hírét a világ harcterein. Ez­után- kezdte meg a nehézipar békés célokat' szolgáló beren­dezéseinek gyártását, mozdo­nyokat, autókat, hajókat és repülőgépeket állítottak elő egészen addig, amíg a mün­cheni egyezmény következté­ben föl nem számolták a> Schneider-Creuzot konszernt, s a Skoda irányítása szépen Méreg az üvegben és a pincében A „tettes": az emberi felelőtlenség Ugyan kit nem rendített meg a közelmúltban a nagy­bajomi gyermekszerencsét­lenség híre? Nehéz szabadulni a tragédia hatása alól. Erről váltottunk szót a minap a So­mogy megyei Növényvédő Ál­lomás egyik munkatársával, aki minden héten behozza szerkesztőségünkbe a pénteki lapszámunkban megjelenő Növényvédelmi tájékoztatót. A viszonylag friss eset, a ha­lálos végű vegyszermérgezés hírét megtoldotta egy másik­kal: augusztus második felé­ben Balatonbogláron követelt emberéletet a vegyszer ... Mit lehetne még tenni, hogy ne szedjen áldozatokat évről évre az egyébként nagyon hasznos, a mezőgazdaságban szinte már nélkülözhetetlen különfélé növényvédő szer? Rendeletek születtek, szigorú $ intézkedéseket foganatosítot- - tak azért, hogy a növényvéde­lem, a vegyszerezés irányítá­sa, lebonyolítása csakis szak­szerűen, az előírások megtar- ‘ fásával történjen. A veszélyes szerek csomagolásán feltünte- ; tik a méregtartalmat. Lapunk- ; ban, sr heti növényvédelmi tá- * jékoztatöhan nyomatékosan: felhívjuk a figyelmet az óvó : rendszabályok fontosságára — most éppen az őszi vetőmag- • vak vegyszeres csávázásával * kapcsolatos ‘ egészségvédelmi ; tudnivalókra —, ám úgy tű- j nik, mindez nem elegendő. 5 Egy-egy súlyosabb mérgezés, * odalenn a pincében érik a bor —• közben gáz képződik. Talán nincs is olyan szőlő­heggyel rendelkező falu, ahol ne ismernének egy vagy több ilyen történetet: a gazda le­ment a pincébe megnézni, ho­gyan érik borrá a mézedes must, aztán mindhiába vár­ták, hogy feljöjjön. Holtan hozták a felszínre. Megölte a gáz. Gyerekek maradták apa nélkül, feleségek váltak özve- veggyé az emberi’ meggondo­latlanság, felelőtlenség követ­keztében. Ez is, a vegyszermérgezések szomorú példája is fokozott óvatosságra int. A könnyel­műség olyan súlyos árat köve­tel, melyet mindenképpen megtakaríthatunk. H. F. átcsúszott a Hermann Göring Művek vezérkarának kezébe. 1945. április 25-én iszonya- tps bombatámadás érte Pil- zent. A gyáróriás lángba bo­rult, romokban hevert min­den. A pusztítás ellenére még az év december 22-én elhagy­ta az első kész mozdony a gyárat, s ezt azóta több ezer követte. A negyvenötezer munkást foglalkoztató mammutgyár évi termelési értéke hatmil- liárd korona. Az előállított termékek huszonnyolc ézáza- lékát exportálják, ennek há­romnegyedét a Szocialista or­szágokba, így hazánkba is. Gépeik, berendezéseik meg­találhatók cementgyáraink­ban és Tiszapalkonyán, vala­mint Tatabányán, hogy az or­szágutakon futó Skoda sze­mélygépkocsik tízezreiről ne is beszéljünk. A mutatós és beszédes szá­mok után a gondokról is szó került. Annak ellenére, hogy minden pilzeni családból leg­alább egy személy a Skodánál dolgozik, kevés a. munkaerő. Négyezer szakmunkástanuló­juk közül kétezren vettek bú­csút a gyártól. Gondot okoz továbbá, hogy sok a műszaki középkáder, s mind szeretne továbblépni és továbbtanulni, ám odaállni a gépek mellé már rangon alulinak tartja... A másik világhírű pilzeni üzemben, a sörgyárban nin­csenek ilyen gondok; annál inkább az, hogyan tudnának még többet termelni a vilá­gos és barna nedűből. Az évi kétmillió hektolitert nyolc­van országba exportálják, de a hazai fogyasztók is dereka­san kiveszik részüket a hor­dók tartalmának apasztásából. Az 1295-ben alapított sörfőzde történetének egyik érdekes és jellemző eseményét én is szívesen adom közre. A má­sodik-világháború alatt bom­batalálat érte a városi víz­vezetéket, s hogy ne szomjaz­zanak az emberek, egy napig sör folyt a csapokból. Vendéglátóim megkí­náltak világhírű termékükkel, de csak a világos sört ízlel-- hettem meg, a barnából ugyanis még a reprezentáció­ra sincs elég ... ’ — Ha jót akar inni — ug­rattak —, . kóstolja meg a karlsbadi vizet. Megfogadtam tanácsukat, s több órás zötykölődés után ott álltam a Karlovy Vary-i vas- útállpmáson. Saly Géza (Folytatjuk) Somogyba látogatott a Lengyel Kultúra igazgatója Két napra megyénkbe láto­gatott dr. Stanislaw Andrzej Sochacki, a Lengyel Kultúra igazgatója. Csütörtökön meg­tekintette a kaposvári elek- roncsőgyárat, majd Büssübe és Kisgyalánba utazott. A helybeli vezetők tájékoztatták a termelőszövetkezet, a falu helyzetéről, este pedig len­gyel—magyar barátsági gyűlés volt Kisgyalánban. A pénteki program igali lá­togatással kezdődött: dr. Sta­nislaw Andrzej Sochacki meg­nézte a most már külföldön is jól ismert gyógyfürdőt. Len­gyel vendégünk délután Csur­góra utazott. A Napsugár Ipa­ri Szövetkezet — mely Len­gyelországba is szállított ter­mékeiből — irodaházában tá­jékoztatták a szövetkezet fej­lődéséről. Az üzem, a szolgáltatóház, a nagyközség központjának megtekintése után Berzencén fejeződött be a program. A Lengyel Kultúra igazgatója megnézte a szövetkezet új üzemét, majd pedig barátsági gyűlésen vett részt, s ott .fel is szólalt. Legkedveltebb Jugoszlávia . Májósban kezdődött az idény az IBUSZ-iál »•Hervad már ligetünk, díszei hullanak...« Vörösesbarnák a gesztenyefák. Hétfőn életbe lé­pett a téli menetrend. Cipő­talpak alatt levél reccsen. A Balaton-párt álmos csendje. Iskolacsengők. Vége az idénynek, készül a számvetés. A kaposvári IBUSZ utazási iroda' jó nyarát zárt. — A külföldi társasutazáso­kon csaknem ezerkétszázan vettek részt — mondja Bíró Ferencné irodavezető. — Ti­zenkilenc országba szervez­tünk utazást, a környező orszá­gokon kívül Tunéziába, Egyip- déli föl. tómba, Spanyolországba és Ja­pánba. — Melyik volt a legked­veltebb ország, hova utaz­tak legtöbben? — Jugoszláviába. Talán, mert közel van.“ 347-en. ör­vendetes jelenség, hogy az »üzleti szempontok« vissza­szorulóban vannak. Egyre ke­vésbé éri meg árut behozni. Akik mennek, kikapcsolódni, világot látni mennek. Ha az egyéni külföldi uta­kat nézzük, ott is Jugoszlávia vezet: 3658 kiutazóból 2426-an szomszédunkat keresték — Melyik hónap ‘ legforgalmasabb? volt olykor — sajnos —< végződő vegyszeres megdöbbenést okoz, halállal: Pisztolylövés az ülésteremben hetett. a helyreállított csend-1 ben, legfeljebb a kormánypár-t ;i képviselők tapsa és helyes-: ' áse állította meg néha. S? hogy meg ne ismétlődhesse-: •v:;k olyan tüntetések, amelyek: _ Hát bizony csúcsidőben léhány nappal előbb, május|ej^g szűkösen vagyunk. A ré- 3-an. zajlottak, Tisza rendőr-,? . , . . “ ;jndőr- és katonai különít-? ginél mindenesetre szebb. A lényeket vezényeltetett Bu-jTanácsház utcában épül majd ’•pest főbb pontjaira. j az új, minden igényt kielégítő Másnap, június 5-én délelőtt? jroda> hogy mikorra, azt még ellenzéki képviselők az Or-? ,,,,• ■.ágház kávéházában gyüle-| heztek, hogy együtt vonulja-♦ --------------------------------------------— n ajc az Országházhoz. Ahogy? — Az augusztus. — ‘Nem kicsi ez az iroda? — Hát bizony lég s ginéi — Milyen utazásokat szer­veztek még? — A tsz-szövetségek, állami gazdaságok, gépjavító vállala- latok és a TÖVÄL részére öt országba szerveztünk- szakmái’ utat. Angliába építészeti, Ju­goszláviába, Franciaországba, az NSZIJ-ba és az ’ NDK-ba mezőgazdasági jellegűt. Ked­veltek voltak a belföldi túrák is. a szegedi szabadtéri játé­kokra 285-en utaztak. A nyu­gat-magyarországi túrán 238-an vettek részt, az észak- magyarországin 311-en. A Du- na-kanyart 165-en keresték fel. Az egyéb túrák iránt, 566-an érdeklődtek. — Mit fed ez az egyéb? — A szabad szombatos vál­lalatok, a ruhagyár, az építő­ipari vállalat, a VBKM dolgo­zói gyakran szerveznek kirán­dulásokat a közreműködésünk­kel. — A testvérvárosba, Ka- linyinba. hányán utaztak az idén? ’ — Háromszázhatvanan. S. F. . Tisza* megjelent az ülésterem ? Oklevél, jelvény, pénzjutalom és pótszabadság ben. a baloldalon megszólal-* A házszabályok értelmében Schmidt és Pavlik felügyelő vezetésével baleset ? aztán: -- ---------------— -------­m intha napirendre térnének ?az elnöknek teljesítenie kei­az eset fölött, s megy minden ?lett volna a kérelmet, ehe- őrlegények elállták az tovább a régi úton — az újabb jlyett azonban beszélni kezdett, jobb oldali folyosót, és Csak idáig terjed- légyre nagyobb zaj, felháboro-. elnöki irodától az ülésteremi, *dás közepette mondott néhány — alig érthető mondatot —, Éppen a felelősség vonatko- »aztán szavazásra tette fel a a ♦szóban forgó, a véderőről szó ♦ ló törvényjavaslatot, amely­tragédiáig, ne az emberi felelősség? (Tudósítónktól.) A megyei tanács nagyatádi zásában kapcsolódik ehhez témához egy másfajta tragé­diaforrás, amelynek ugyan­csak számos áldozata volt az elmúlt években, ilyenkor ősz­szel, szüret idején. Ezúttal nem az új borra gondolok — amely a traktorost gépével !nek elfogadását az ellenzék [az obstrukcióval késleltetni | akarta. A kormánypárti képviselők É Tisza intésére a megfelelő j pillanatban felálltak, s az ei- [nök kijelentette, hogy a ,tör- [vényjavaslat elfogadtatott, s együtt a szakadékba viszi, a jazt a főrendiházhoz továbbít- fogatost a bakról az árokba ?ják. Tisza hiába utasította rántja -, jóllehet ugyancsak rendre'egymásutáni az ^ellen­vezető utat is rendőrsorfal szegélyezte. A rendőrök láttá­ra az ellenzéki folyosón óriá­si kavarodás támadt. S ami­kor az ellenzék elkeseredésé­ben botrányt rendezett az ülésteremben, a Ház elnöké­nek parancsára a rendőrök berohantak, és kezdték ki­tuszkolni a^ ellenzékieket. Elsőnek Károlyi Mihályt vezették ki, majd Justh Já­nost, Ábrahám Dezsőt és még másokat. Az egyik független­ségi képviselő elájult az iz­galomtól. A Justh-pártiak lát­va. hogy tehetetlenek az erő­♦ zékiclíst azok tovább tüntet- — _ ____ _ n em árt éppen most felhívni ejjene^ válaszul délután a szakkal szemben, valamennyi a figyelmet erre is. Amire fi-j képviselőház elnöke rendőrö- en kivonultak. Tisza István gyelmeztetni kell: szüret, után Iket vezényelt a terembe. most mar nyugodtan beszél­tak a fütyülök, sípok; trombi-j rendőr- ták, csöngők. A rettenetes? a rend- hangzavart is túlharsogta? egész azonban néhány ellenzéki kép-? az viselő: ? — Gazság! Gazemberek! » „ . __ Gróf Károlyi Mihály felug-? járási hivatalának dísztermé­re tt az első sorban egy szék-? ben szakszervezeti ülésen vet- re, és öklét rázta Tisza felé:| tek részt a járás egészségügyi — Közönséges, hitvány ku-f dolgozói. A szakszervezeti bi­tya! Aljas gazember! ‘ Nem? zottság munkájáról dr. Rótt csak politikusnak, de ember-? Pal főorvos, a szakszervezeti nek is gaz1 ^bizottság titkára beszelt, majd Zlinszky István a minisz-Hf-,Mof.Far Vincf. fizott terelnöki bársonyszékhez fu-* Jarasi foorvos ldoszeru koz- tott, és Lukács László minisz­terelnök arcába kiáltotta: — Te vagy a nagyobb gaz­ember ! Huszár Károly szintén a miniszterelnök felé: — Mi van az osztálysorsjá­ték tolvajlásaival? az egészségügyi törzsgárdának egészségügyi kérdésekről tájé- : koztatta a dolgozókat. Pintér Istvári (Folytatjuk) Az - ülés végén úttörők vo- I nultak a terembe, és az úttö- 1 rőcsapat, valamint az ifjú : egészségőrök nevében köszön- ; tötték a törzsgárda-tagokat. : Dr. Rótt Pál rövid megemlé- ; kezést tartott Semmelweis Tg- : nácról, majd átadták az egész- ségügyben hosszabb idő- óta tevékenykedőknek elismerés­képpen a jutalmakat. Ötéves szolgálatuk után ötvennyolcán kaptak elismerő oklevelet, huszonkilencen bronz-, huszon­nyolcán pedig ezüstjelvényt kaptak, tíz-, illetve tizenöt éves szolgálatukért. Tizenegy egészségügyi dolgozó 25, 30, illetve 35 éves munkájuk elis­meréseként kapta meg az aranykoszorús törzsgárdajel- vényt. Dr. Álmos József nagy­atádi és dr. Erőss András iha- rosberényi orvos több mint negyven éve áll a magyar egészségügy szolgálatában. Mindkettő aranykoszorús jel­vényt, pénzjutalmat, jutalom­szabadságot és vörös rózsa­csokrot kaptak. A törzsgárda- tagoknak összesen 42 000 fo­rint jutalmat osztottak ki. SOMOGfI NÉPLAP Rsombat. 1971, szeptember 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom