Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-09 / 211. szám

Á propán-bután gázellátás helyzete Gépbemutató Tátom-pusztán mm MAI KOMMENTÁRUNK Óvodai felvételik 1965-ben Magyarországon S2 000 tonna propán-bután gázt termeltünk: ez a mennyi­ség 285 000 háztartási fogyasz­tó ellátását tette lehetővé. Et­től az esztendőtől kezdődően a pébégáz termelése ugrássze­rűen megnőtt. Egyrészt a haj- dúszoboszlói földgáz, másrészt a feldolgozott kőolaj mennyi­ségének növekedése — neve­zetesen a Dunai Kőolajipari Vállalat üzembe lépése — nyomán. 1970-bén már 129 000 tonna volt a hazai termelés. Az előre elkészített és az ille­tékes kormányszervek által jóváhagyott terv 1970 végére 1 millió háztartási fogyasztó bekapcsolását írta elő. Ez a szám pontosan megfelelt a hazai termelési lehetőségnek, erre volt előkészítve minden vonatkozásban a hazai pébé- gáz-ellátás egész szerkezete: a töltőállomások, szállítóeszkö­zök, a palack- és készülék- gyártás stb. A piackutató szer­vek még az 1 millió fogyasz­tót is némi borúlátással je­lezték; 850—900 ezer fogyasz­tót tartottak ebben az idő­szakban valószínűnek­A gyakorlat rácáfolt ezekre az előrejelzésekre, mert a la­kosság részéről rendkívül nagy mértékben jelentkezett a fo­gyasztási igény. Ezért — a felsőszintű döntéseknél meg­felelően — aZ Országos kő­olaj- és Gázipari Tröszt szak­emberei mindaddig végezték a bekapcsolásokat, amíg azt a' kapacitás maximális igénybe­vétele lehetővé tette. A hazai pébégáz-termelés így sem fe­dezi az igényeket, ezért a hi­ányzó mennyiséget a Szovjet­unióból import útján pótoltuk és pótoljuk jelenleg is. Évente több mint 40 ezer tonna pébégázt importálunk, s ezzel a teljes felhasználás 170 ezer tonna. Ilyen módon tudtunk ellátni 1970 végére 1 millió 300 ezer fogyasztót. Tekintettel arra, hogy ennél a pontnál már minden tarta­lékot igénybe vettünk (a szov­jet import sem fokozható to­vább), a folyó évben — a már meglévő fogyasztók érdekében — egyetlen új bekapcsolást sem lehet végrehajtani. Az a tény azonban, hogy sem a gázmennyiségben, sem a töl­tési kapacitásokban nem ren­delkezünk tartalékokkal, ma­gában hordozza azt az állandó veszélyt, hogy bármilyen kis zavar — akár a termelésben, akár a szállításban, akár a töltőüzemben — azonnal érez­teti hatását a fogyasztók el­látásában. (Ez történt legutóbb is, amikor a nagyhegyes! gáz-. . üzemben *— a robbanás miatt — a hazai termelés egy része három hétre kiesett.) A fogyasztók jelenlegi biz­tonságos ellátása csakis az Magyar áruk a plovdivi vásárra A szeptember 19—28 között megrendezésre kerülő plovdivi vásárra minden eddiginél na­gyobb mennyiségű magyar árut küldenek a Hungexpo rendezésében a külkereske­delmi vállalatok. A magyar árut az 1200 négyzetméteres alapterületű önálló pavilonban láthatják majd az érdeklődők, a nagyobb gépipari terméke­ket, járműveket pedig az 500 négyzetméteres szabadtéri ki­állítási területen mutatják be. A Budavox magnetofonok­kal és rádiótelefonokkal szere­pel. A Chemolimpex anyagá­ban megtalálhatók a külföl­dön is egyre népszerűbb ma­gyar fotócikkek és fotóvegy­szerek, a Chemokomplex aján­lata pedig: vegyipari és gyógy­szeripari gépek. Az Elektro- impex működés közben állítja ki az ipari televíziós berende­zéseket és a különfélé üzemi jelzőszerkezeteket A szabad­téri kiállítási részen tekint­hetik meg majd a látogatók a magyar autóbuszokat és ga­rázsipari felszereléseket úgynevezett másodpalackok beszerzésével oldható meg. A fogyasztónak ugyanis, ha két palackja van, 4—5 hét áll ren­delkezésére a megüresedett palackja kicseréléséhez. A má­sodpalack nem jelent új fo­gyasztót, és többletfogyasztást sem. Jelenleg a másodpalack tá­rolását az ipar nem tudja megoldani. A pálack tömeges tárolása biztonságtechnikai és ebből fakadóan beruházási ne­hézségekkel, de főleg hosszú kivitelezési idővel jár. Ezzel szemben a háztartásokban mindenhol van lehetőség egy tartalékpalack tárolására. Pébépalack van elegendő. Egy palack ára 511 forint, általá­ban a családok többségének nem okoz jelentősebb problé mát a beszerzése, viszont le­hetővé teszi a fogyasztók ál­landó gázellátását. Mindezek mellett a tárolótér növelésére is jelentős • erőfeszítéseket tesznek. 1968-ban a vártnál nagyobb érdeklődést látva, két újabb töltőüzem építését kezdték meg. Az építők csaknem egy­évi késéssel, nemrég adták csak át »próbaüzemre« a győ­ri új töltőtelepet, mely az ed­digi töltőkapacitásokat 7—10 százalékkal növeli, attól füg­gően, hogy 2 vagy 3 műszákot tudnak-e ott szervezni. A jövő év elején kezdi meg a termelést Pincehelyen (Tolna megye), egy további, a győ­rinél másfélszer nagyobb töl­tőüzem. Jelen pillanatán a beruházás kezdeti állapotában van egy olyan. fejlesztési program, amely egymilliárd forintba, ezen belül 4,5 millió dollárnyi nyugati devizába kerül. En­nek keretében teljesen mo­dem, import gépi berendezé­sű palacktöltőket, nagy volu­menű tárolókat és 50 db új vasúti szállítókocsit helyeznek üzembe 1973/74-ben. E prog­ram megvalósulása — az 1975 utáni ésszerű kiegészítésekkel — már minden perspektivikus igény kielégítésének biztos alapja lesz. Émelyítő cefreszag csapja ] meg az ember orrát, amikor I belép' a zákánytelepi MÉK-ki- | rendeltség területére. Az ud­varon hordók és ládák sora­koznak. Itt nemcsak pálinka- főzéssel foglalkoznak, hanem szárítással is. Két hete már, hogy befejezték a vöröshagy­ma szárítását — ismertette az üzem munkáját Fodor János Az Agrotröszt és vállalatai, a Cukoripari Vállalatok Trösztje és a cukorgyárak, továbbá a Cukoripari Kutató- intézet, a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet közös rende­zésében a hatsoros francia és a hatsoros magyar gyártmá­nyú cukorrépa betakarító gé­peket mutatták be tegnap a Kaposvári Állami Gazdaság Tátom-pusztai kerületében a meghívott száztíz szakember­nek. A kaposvári cukorgyár körzetéből hetven tsz képvi­seltette magát, de jöttek az ercsi, a sárvári és a petőhá- zai cukorgyárak körzeteiből is. Láthattunk egy három me­netes betakarítást: két darab E—733-as NDK gyártmányú háromsoros fejezőgép kezdte a munkát, a répafejet a levéllel együtt a pótkocsiba fújták, veszteség nincs, takarmányo­zásra alkalmas a levél és a répafej. Mögöttük a CK—6-os, függesztett kivitelű, hatsoros kiemelőgép haladt; földbemé- lyedtek a kiemelőkapák, há­tul a rendsodrók terelték kö­zépre a répát, hogy aztán a CR—6-os felszedő-, tisztító- és rakodógépbe kerüljön. A két utóbbi gépet a Szekszard’ Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat gyártja. A gépek teljesítménye 8—12 kh műszakonként. Eddig ötven gépet adtak át a mezőgazda­ságnak, év végére további öt­ven gép készül el, jövőre pe­dig kétszáz. > Lesz magyar gyártmányú fejezőgép is. Megszervezték a szervíz-szol­kirendeltségvezető. összesen nyolc vagon hagymát szárítot­tak ez idő alatt, melyhez az alapanyagot Örtilosról és Szentmihályhegyről szállítot­ták az üzembe. A két termék aztán 'exportra kerül. A napokban kezdték meg a szilva aszalását; három mű­szakban körülbelül 50 dolgozó gálatot, a pótalkatrész bizto­sított. A négy menetes ; cukorrépa betakarító gépsor Moreau hat­soros, francia fejezőgépből — a répafejet, levelet rendre rakja, hátrány: földes, piszkos lesz! — Hamster (osztrák) ön­felszedő gépből — a levelek is répafejek felszedésére — és a már ismertetett CK—6-os is CR—6-os gépekből áll. Végül egy három menetes francia gépsor munkáját kö­vethettük. A Barrault Lepine hatsoros fejezőgép három sza­kaszban végzi a fejezést, előbb leszedi a leveleket, majd le­veri a szárcsonkokat, aztán a finom fejezés következik. Hátránya, hogy! csak a levelek hetven százalékát lehet be­gyűjteni, a répafejeket pedig egyáltalán nem. A kiemelőgép tárcsás megoldású, van tisz­tító szerkezete is. A felszedő­gép még további tisztítást vé­gez. A francia gépsorból száz­húsz darabot hoztak be, az idei szükséglet ezt megkíván­ja, de a jövő mindenképpen a liyolcvanezer forinttal ol­csóbb, a takarmányozási cé­lokat is jobban figyelembe vevő magyar gépeké. Eredményes, érdekes volt a gépbemutató, a szakemberek minden illetékessel szót vált­hattak, tapasztalatokat gyűjt- hettek. Szeptember közepén a gé­pek kezelésének elsajátításá­ra két-két napos tanfolyamok indulnak szerte az országban. végzi ezt a munkát. Mossák, majd géppel válogatják a szil­vát, s csak azután kerül a szá­rítókemencékbe. A szilva sze­zonja két hétig tart, ez idő alatt húsz-huszonöt vagonnyi mennyiséget szeretnének szá­rítani. Ez körülbelül 50 tonna szárított szilvának felel meg, melyet szintén exportra szál­lítanak. Az üzem profiljába tartozik a pálinkafőzés is. Jelenleg a barackot főzik, melyből kö­rülbelül nyolc vagonnal dol­goznak fel. Ebből 3500 hekto­literfok, azaz hétezer liter pá­linka készül. Az egyik helyiségben az isszonyok piciny üvegekbe Sokakat érintő témában ült össze a Kalinyin városrész napközi otthonos óvodájában az a társadalmi bizottság, amelynek feladata, hogy fel- lülvizsgálja az újabb kérel­meket, és döntést hozzon az elhelyezésekről. A hét másik két napján tovább folynak a felvételik. Az első bizottság munkáját figyeltük meg, hisz közismert, hogy az új lakóte­lepen a legégetőbb az óvodai gond. Azért is döntöttek úgy, hogy itt kezdik a felvételt, mert ha itt kimarad valaki, nem jut hely néhány gyerek­nek, a belvárosban, ahol eset­leg kevesebb helyre van igény még elhelyezhetők. . Tavaly bevált a társadalmi bizottság tevékenysége, körül­tekintőbben születik meg így egy-egy döntés. A társadalmi bizottság tagja a körzet ta­nácstagja — a Kalinyin vá­rosrészt Buni József képvi­selte —, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának részéről vedig Szabó Sándorné. Szin­te minden kérvény szemé­lyes hangot kapott így. A ve­zető óvónő, Bíró Gyuláné, is­mertette a kérvényező csalá­dok életkörülményeit, a ta­nácstag kiegészítette a jellem­zéseket saját ismereteivel. Először az egyedül élő család- annák gyermekeinek kell biz­tosítani a helyet, aztán a sokgyerekes családoknak, a Gondosan összeállított terv szerint dolgozik a csurgói ÁFÉSZ nőbizottsága. Értik és tudják, hogy a szövetkezet nő tagságát kell képviselniük. Meglátják a hibákat, és a csúrgói ÁFÉSZ vezetői elé vi­szik a 16 község nő tagjainak kívánságait. Legutóbbi ülésü­kön részt vett dr. Horváth Béla, a fogyasztási szövetke­zet elnöke és a szövetkezet több más vezetője. Koletár János osztályvezető a termel­tetés problémáiról, míg Csiz- mazia László főkönyvelő a szövetkezet negyedik ötéves tervének célkitűzéseiről tartott töltötték a pálinkát. Mikor megkérdeztük tőlük, melyikük szereti az üzem termékét, ta­gadó volt a válasz. — Elég, ha naponta szagoljuk — mondták nevetve. A szesznek csak egy részét palackozzák itt a telepen, a többit elszállítják az ÁFÉSZ- nek és a VOSZK-nak. A telep raktáriban, melyben körülbe­lül negyvenvagonnyi árut ké­pesek raktározni, jelenleg kör­tét válogatnak. Szegedre szál­lítják. Átmenő raktár ez — mondja a kirendeltségvezető —, naponta egy vagon árut válogatnak és szállítanak ki innen. Gy. L. kis keresetű dolgozóknak — fogalmazták meg az óvodai elhelyezés »normáját«. Helyesen születtek a dong tések. (Ennek megfelelően az indoklásokat is így kell elfo­gadniuk a szülőknek.) A bi­zottság, ha elegendő óvodai hely lenne, mindenkit egyfor­mán ítélne meg. Sőt, nem is lenne szükség bizottságra ideális körülmények Tcözött De tudjuk jól valamennyien, hogy szűkösen vagyunk óvo­dai helyekkel, az igény pedig egyre több. Most is kétszeres, háromszoros túljelentkezést jegyeztek föl előzetesen az egyes napközi otthonos óvo­dákban, Tehát érthető, hogy egyéni elbírálásra van szük­ség; a legrászorultabbaknak biztosítják elsősorban, hogy óvodai "elhelyezést kapjanak. Ezt azoknak is meg kell ér­teniük, akik jobb körülmé­nyek között élnek. A cél természetesen az. hogy minden gyermek, akit óvodában kívánnak elhelyez­ni a szülök, »ovis« legyen. Ezért több és több óvodára van szükség. Ez program, fel­adatEnnek a nagyon jelen­tős programnak az egyik lép­csője, hogy szeptember 16-án átadják a Kalinyin város­részben felépült új százsze­mélyes napközi otthonos óvo­dát. előadást számukra. Sok hozzá­szólásban ismerhették meg a szövetkezet vezetői a falusi asszonyok gondjait: A háztáji fejlesztése állandó témája az asszonyoknak. Igaz­ságosabb tápelosztást kérnek. Amikor kevesebb volt a táp, a felvásárlója rapszodikusan azokat szolgálták ki, akiket akartak. Vannak olyan idős emberek a falvakban, akik képtelenek permetezni gyü7 mölcsfáíkat, és emiatt férges, értéktelen a termésük, ráadá­sul az ilyen fák fertőző gócot jelentenek a faluban. Az asz- szonyok permetezőbrigád lét­rehozását kérték a szövetke­zettől'. Egy másik felvásárló nem volt hajlandó annak ide­jén naponta átvenni a lesze­dett málnát. Volt olyan szö­vetkezeti alkalmazott, aki megtagadta a gyümölcs átvé­telét. És lehetne sorolni a föl­vetett gondokat, nehézségeket. Az asszonyok szerint nem kannak mindig friss kenyeret a boltok. Olcsóbb ruhaneműt kértek, amely mezőgazdasági munkára alkalmas. Sok volt a panasz a gázellátásra. Örülné­nek. ha a szövetkezet megol­daná a fűtőolaj házhoz szállí­tásának gondját. A kölcsönző szolgáltatás más irányba tolódott el. Mo­sógép, porszívó csaknem min­den falusi házban van már. Erre tehát nincs szükség. He­lyette inkább parkettcsiszoló, kemningsátor (üdüléshez), fes­téshez falhenger, disznóölési fölszerelés kellene. Ilyen és még több más kér­désre adtak választ a szövet­kezet vezetői ezen a tanácsko­záson. Az asszonyok azonban nemcsak kértek, hanem segí­tenek is. A fogyasztási szövet­kezetek VII. kongresszusának tiszteletére 60 asszony és fia­tal beszervezését vállalták a szövetkezeti tagok sorába. Az üzletek csinosítására 100 000 forint értékű társadalmi mun­kát végeznek. Meglátogatják a régi szövetkezeti tagokat azért, hogy részjegyüket 300 forintra egészítsék ki. Segíte­nek az asszonyok az ellenőr­zésben is. No és még egy nagy jelentőségű munka: szeptem­ber 19-én fejeződik be az a fölmérés, melyet a szolgálta­tási igények megismerése cél­iából végezitek az ÁFÉSZ nő- bizottságának tagjai. D. Z. SOMOGYI NtBPtAP jJf Csütörtök, 1971, szegte*» Iw 9­Ászaltszilva exportra Piciny üvegekbe kerül a pálinka. H. B. I Jobban megismerni az igényeket Bírálnak, de segítenek h az asszonyok i

Next

/
Oldalképek
Tartalom